Mit is értünk közösségfejlesztés alatt? EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály

Elő kell segíteni, hogy az emberek kimozduljanak a tanult tehetetlenségükből A jelentős és tartós munkahelybővülés csak az egyes települések, térségek belső erőforrásaira építve jöhetnek létre A belső erőforrások (épített és természeti környezet, hagyományok, helyiek tudása, innovációi, ötleteik, stb.) azonban csak közösségi összefogások mentén tudnak vállalkozássá formálódni (az első kudarcok rögtön visszaejtik az embereket a tanult tehetetlenségükbe) A közösségek, együttműködések konkrét gazdaságfejlesztési kérdésekben is döntőek (pl. összeállnak-e az üvegházakban termelők annak érdekében, hogy lekössék egy új, termálvízzel működő távfűtőrendszer kapacitását - ha nem, akkor nem adható be pályázat és így az önkormányzati intézmények fűtésköltsége sem csökkenthető) Az együttműködéshez azonban bizalom kell… …a bizalom azonban csak egymást megismerve, azaz közösségekben alakul ki, illetve erősödik, erősödhet meg (ahogyan a közösségi módszerek és a közösségek azok, amelyek tartósan ki tudnak mozdítani embereket a tanult tehetetlenségükből és meg tudják óvni attól, hogy oda visszazuhanjon)... …de értékek nélkül mindez üres vagy épp’ káros. Miért?

„A te kukoricád ma érik be; az enyém holnap. Mindkettőnk számára kifizetődő lenne, ha ma én dolgoznék veled, holnap pedig te segítenél nekem. Ám én nem kedvellek téged, és tudom, hogy te sem kedvelsz engem. Nem fogok tehát fáradozni érted; ha pedig magam miatt tenném - viszonzás reményében -, tudom, csalódnom kellene, mert függenék nagylelkűségedtől. Hagyom tehát, hogy egyedül dolgozz; s te is ugyanígy bánsz velem. Váltakoznak az évszakok; s a kölcsönös bizalom és biztonság hiánya miatt mindketten elveszítjük termésünket.” David Hume, filozófus-történész ( ) „A fejlődés nem a javakkal kezdődik, hanem az emberekkel, az emberek tanultságával, szervezettségével és fegyelmével. E három nélkül minden erőforrás rejtett, kiaknázatlan, puszta lehetőség marad.” E. F. Schumacher, közgazdász-statisztikus ( ) „(…) Korántsem jótékonykodásból vagy széplelkűségből: felismerték, hogy az öntevékeny és autonóm, az együttműködésre képes ember társadalmuk és társadalmi békéjük alapja.” Beke Pál, népművelő-közösségfejlesztő ( ) Miért?

A közösség önmaga általi fejlesztését jelenti. Demokratikus szemléletet tükröz. Melyben egy közösség önmaga fejlődési irányainak meghatározása érdekében képes a kezdeményezésre és képes cselekvő módon részt venni saját fejlesztésében. Tehetetlen állapotból hatni tudó állapotba jutni. A „fejlesztés” célja: visszafordíthatatlan, azaz fenntartó eredményeket elérni. Közösségfejlesztés

A közösségfejlesztés (community development), mint szaktevékenység elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat. Közösségfejlesztés

Mozgásokat kell létrehoznunk, a településen a lakosság megszólításával és bevonásával – aktivizálásával A helyzet feltárása, az adott terület „lefényképezése” a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével A közösség véleményének, késztetéseinek, cselekvési potenciáljának feltárása egyidejűleg mind többen kapcsolódnak a folyamathoz Feladatok közös rangsorolása - a tervezés („most”, „hamarosan”, „később”, „hogyan?”) közösségben megfogalmazódó feladatok jelentősége Közösségek megalakulása, képzések és különböző helyi tevékenységek (projektek) beindulása ismereteik és képességeik fejlesztése A belső és külső partnerek megkeresése és aktivizálása A munka koordinálása A közösség által vezetett fejlesztés folyamatának főbb fázisai

A cselkedni szándékozók összegyűjtése Kivel? Helyzetfeltárás Miért? Cselekvési szándékok, szükségletek feltárása Mit kíván a helyi közösség megtartani, megőrizni? Feladatok rangsorolása Hogyan? A szándékokat megvalósító közösségek megalapítása Ki? Partnerek megtalálása? Még kivel? Megvalósítás és koordináció Hogyan tovább? A közösség által vezetett fejlesztés folyamatának főbb fázisai 9-12 hónap Kb. 3 év, amíg a folyamatok átadhatóak és 1-2 év kell a megszilárdításhoz

Közösségi interjú Közösségi felmérés Közösségi beszélgetések Rendszeres közösségi események Helyi nyilvánosság tereinek kialakítása, bővítése Rendszeres egyeztetési mechanizmusok kialakítása, működtetése Eszközök, módszerek

Források Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása – közösségfejlesztés, közösségi kohéziót erősítő programok, akciók, – partnerségi együttműködést, közösségi tervezés, – bűnmegelőzés, – ifjúsági ösztöndíjprogramok 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok és 6.9. Társadalmi kohéziót célzó helyi programok – a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó ESZA programok, amely tartalom – a 6.9-es intézkedés (MJV-k) esetén kiegészül az 5.3-as intézkedés céljaival 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) – 7.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése (ERFA) – 7.2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva (ESZA) Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) 1.3 Társadalmi együttélés erősítése – ifjúsági korosztályt célzó pályázati programok – egyházi szervezetek kezdeményezéseit támogató pályázati programok – szakmai-módszertani támogatást biztosító kiemelt program („Cselekvő közösségek”)

Források: TOP 5.3. & /2015. (VIII. 12.) Korm. határozat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló integrált területi programok jóváhagyásáról MegyeMrd FtMegyei jogú városMrd FtÖsszesen Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat1,171Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata0,682 1,853 Baranya Megyei Önkormányzat0,704Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata0,942 1,646 Békés Megyei Önkormányzat1,074Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata0,333 1,407 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat1,724Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata1,04 2,764 Csongrád Megyei Önkormányzat0,541 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata0,999 1,83 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata0,29 Fejér Megyei Önkormányzat0,595 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata0,503 1,317 Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata0,219 Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat0,433 Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata0,8 1,433 Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata0,2 Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat0,919Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata1,278 2,197 Heves Megyei Önkormányzat0,772Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata0,327 1,099 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat0,997Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata0,448 1,445 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat0,481Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata0,389 0,87 Nógrád Megyei Önkormányzat0,762Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata0,271 1,033 Somogy Megyei Önkormányzat0,805Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata0,435 1,24 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat1,654Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata0,88 2,534 Tolna Megyei Önkormányzat0,51Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata0,202 0,712 Vas Megyei Önkormányzat0,392Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata0,429 0,821 Veszprém Megyei Önkormányzat0,837Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata0,184 1,021 Zala Megyei Önkormányzat0,427 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata0,33 0,991 Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata0,234 Összesen (megyei önkormányzatok)14,798Összesen (MJV-k)11,415 Összesen (megyék és MJV-k)26,213

…a közösségfejlesztési folyamatokhoz biztosít szakmai-módszertani támogatást: a meglévő gyakorlatok adaptálható módszertanná formálása, a különböző szintű beavatkozások megtervezése, a helyi fejlesztések főfolyamatainak, standardjainak kidolgozása, a folyamatok mérési modelljének kialakítása, a közösségfejlesztést és kulturális önkéntességi tevékenységet támogató szakemberek felkészítése, folyamatos szakmai-módszertani támogatás, tanácsadás és helyszíni jelenlét biztosítása  mentorhálózat, a helyi közösségfejlesztők képzése és a kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasítására, a közösségek megismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgáló tanulmányutak, workshopok szervezése, a települések lakosainak és vezetőinek érzékenyítése, monitoring, kommunikáció (pl.: internetes felület létrehozása) A „Cselekvő közösségek”…

Köszönöm a figyelmet! EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály Beke Márton, főosztályvezető-helyettes