A MAGYAR VIZITÁRSULATI RENDSZER 200 ÉVE Előadó: Bogáth Jenő igazgató Készítette: Megulesz Gabriella Dunaújvárosi Vízi Társulat Sopron, Továbbítás kattintásra

Eszék környéki Hiulca- mocsár lecsapolása (Probus császár ) Sió-csatorna (Galerius császár ) Forrásfoglalások, fürdők, vízvezetékek Principális csatorna a Zala-Mura között Római Birodalom PELSO TÓ

II. Mátyás dekrétuma forrás: „1613. évi XXVII. törvénycikk hogy a Tisza és más folyók kiöntése ellen töltéseket készitsenek… A Tisza kiöntéseivel szemben a töltések emelésére, azok a vármegyék, a melyekben ez a folyó kiáradni szokott, a saját javaik megmaradása érdekében, egymás között határozzanak. 1. § Épen ugy az ország többi vármegyéiben is, a folyók kiöntései ellenében töltéseket készitsenek.”

Forrás: Mirhó-gát építése 1754 Hanság lecsapolása Ferenc csatorna  1695 kir. Kamara telekkönyvi hivatala  1718 Pozsareváci béke - betelepítés  felvilágosult abszolutizmus gazdaságpolitikája  1773 hajózható folyók fenntartása  1782 Vízi és Építészeti Főigazgatóság  1786 kataszteri felmérések Ecsedi láp lecsapolása Bega csatorna építése 118 km 1728

I. Ferenc évi XVII. Tv. „ A magánosok költségén létesítendő vizmüvekre nézve…”  A birtokosok, ha az érdekeltek többsége hozzájárul, a saját költségükön vízkár-elhárítási munkákat végezhetnek, a királyi helytartótanács előzetes beleegyezésével  Ehhez társulatokat alakítanak, de aki nem akar belépni a társulatba, azt kötelezni nem lehet  Az új műből eredő hasznot zárolni kell azoktól, akik nem járultak hozzá a létesítéséhez mindaddig, amíg a jövedelmek a ráfordított költségeket ki nem egyenlítették.

Reformkor  Sárvíz Csatorna Társulat 1810  Gerje-Perje Vízszabályozó Társulat 1812  Kapos vizét levezető Társulat 1820  Zalavíz Szabályozó Társulat 1829  Körös Szabályozó Társulat 1833  Sióberki Társulat 1834  évi XXXVI. Tc.: közös teherviselés a várható haszon arányában József nádorBeszédes József

Reformkor  évi X. Tv. vizekről és csatornákról  Eljárás szabályozása  Megépített művek védelme  Tiszavölgyi Társulat megalakulása 1846  41 érdekelt földbirtokos  Ártéri járulék fizetése  Igazságos ártéri osztályozás végrehajtása  Vízrendszer hasznosítása Gr. Széchenyi István a Helytartótanács Közlekedési Bizottmányának elnöke Vásárhelyi Pál mérnök

Társulati rendszer a szabadságharc leverése után  Abszolutisztikus uralom  Közigazgatási rendszer átalakítása  Földadó kataszteri nyilvántartás  Jobbágyság eltörlése  Belső vámok eltörlése  Kiegyezés után gazdasági konjunktúra

Társulatok helyzete a kiegyezés után  Tisza szabályozása - Kereskedelmi Minisztérium; Duna szabályozása – Közmunka és Közlekedési Minisztérium  de a társulatok szerepe is megmaradt  Problémák:  Belvíz és aszály ( )  Forráshiány  1854 császári rendelet: 15 éves adómentesség az áradásoktól mentesített földekre  évi XXI. Tv.: a társulati kivetés közadók módjára behajtható

Az első önálló társulati törvény  évi XXXIX. Tv. a vízszabályozási társulatokról évi XL. Tv. a gátrendőrségről  évi XIV. Tv. a Tiszáról – „egységet képez”; kényszertagság; alapszabály kötelező elemei

Kiegészítés: évi XVIII. Tv.  Költségvetési tétel  Nem társulati patakok fenntartása a községek feladata  Felszín alatti vizek védelme évi XXIII. Tv. a vízjogról: Megszüntette a vizek kizárólagos magántulajdonát (hatósági vizek, saját rendelkezésre álló vizek) Nem állami vizek rendezése a parti tulajdonosok kötelessége Szabályozza a vízi társulatok működését Hatósági jogkör – 8 kultúrmérnöki kerület az ország területén

Trianon előtt: Egységes igazgatási rendszer Érdekek összehangolása 38 dunai társulat 40 tiszai társulat Trianon után: Vízgyűjtőterületek szétdarabolódása kiszolgáltatottság 15 dunai társulat 3 dunai társulat részben 19 tiszai társulat 8 tiszai társulat részben

Államosítás  Fm 41150/1945 rendelet  Miniszteri biztos kijelölése  évi kormányrendelet  Társulatok megszüntetése  Országos Vízgazdálkodási Hivatal  1953: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Újjászerveződés  évi 48 számú törvényerejű rendelet  Helyi vízkárelhárítás, belvízvédekezés, kisvízfolyások rendezése  április 29. Nagykáta  Tanúság: szükséges a helyi érdekeltek összefogásán alapuló társulati forma  évi IV. Tv.; évi 23. törvényerejű rendelet,  évi 28. számú törvényerejű rendelet  Új típusú feladatok: vízszolgáltatás, tábla szintű vízrendezés, talajvédelem stb.  1968-tól nyereségesen is gazdálkodhatnak a vizitársulatok  érdekeltségi hozzájárulás, nyereség, támogatás  évi LVII. Tv. IX. fejezete szabályozza a vizitársulatok működését  évi CXLIV. Törvény a vizitársulatokról

Köszönöm a figyelmet!