 A magyar termálvízkincs Magyarország vízrajzának különleges adottsága, mennyiségileg és minőségileg világméretekben kiemelkedő.

 Felszín alatti vizek: Kis mélységből származó vizek esetében, „normál” körülmények között az évi középhőmérséklettel megegyező hőfok várható. Ha melegebb:  Vízföldrajzi értelemben a konkrét hőmérséklettől függetlenül hévíznek tekinthető (Magyarországon az évi középhőmérséklet 10 °C, tehát 15°C- os víz hévíznek tekinthető.)  Balneológiai szempontból csak a 20°C feletti tekinthető hévíznek.  Jog szerint pedig a 30°C feletti tekinthető hévíznek vagy termálvíznek.  Geotermikus gradiens vagy földmelegségi lépcső: a Föld hőmérsékletének emelkedése a mélység függvényében, vagyis az a mélység méterben kifejezve, melynél 1°C hőmérséklet emelkedés mutatkozik. Kontinentális átlag: 1°C/ 33 m, Magyarországi átlag 1°C/ m. Hazánk gyógyidegenforgalmi adottságai

  Ásványvíz: a föld mélyebb rétegeiből származnak, 1 literben 1000 mg-nál több oldott ásványi anyag vagy bizonyos biológiailag aktív anyagok egy meghatározott küszöbértéket meghaladó mennyiségben fordulnak elő. (EU követelmény szerint 500 mg/l)  Termálvíz: a föld mélyebb rétegeinek gazdag ásványanyag-tartalmá is és a föld mélyének melegebb hőfokát is felveszi. A termálvíz tehát természetes melegtvíz, amely ásványi anyagokban is gazdag. Többnyire mélyfúrásokkal tárják fel a termál- és ásványvízeket, gyakran olajfúrások kapcsán bukkannak rájuk.  Gyógyvíz: jogi fogalom. Azokat a vizeket, amelyek természetes ásványanyag-tartalmúak, ill. meleg hőfokuk miatt – orvosi tapasztalatok alapján – gyógyászatilag felhasználhatóak, az egészségügyi Minisztérium a megfelelő szakvélemények alapján gyógyvíznek minősíti. A gyógyvíz tehát vagy termálvíz, vagy ásványvíz, vagy mindkettő kritériumának eleget tesz, s így fürdőkúra, ivókúra, ritkábban belégzőkúra formájában felhasználható. A magyarországi ásvány- és gyógyvizek osztályozása

  szénsavas vizek (savanyúvizek): Csopak, Kékkút, Fonyód, Moha, Balf, Bük, Szécsény  alkáli-hidrogénkarbonátos: Kisterenye, Nagyszénás, Túrkeve, Békés, Szeged (Anna-forrás), Szolnok, Tótkomlós  földes-meszes : Balatonfüred, Bük, Sárospatak, Cegléd, Eger, Esztergom  kloridos (vagy konyhasós)-jódos: Hajdúszoboszló, Cserkeszőlő, Debrecen, Berekfürdő, Zalakaros, Hajdúnánás, Kaba  szulfátos (glaubersós, keserűsós) vizek: „Igmándi”, „Apenta”  vasas vizek: Moha, Parád  kénes vizeket: Balf, Bogács, Harkány, Hévíz, Kéked, Parádsasvár, Mezőkövesd  radioaktív vizek: Hévíz, Eger, Miskolctapolca, Rác, Rudas  egyszerű (oldott anyagokban szegény) termális vizeket : Budapest Esztergom, Kács, valamint Miskolc-Tapolca, Tata és Sikonda Összetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk alapján:

  ezen a területen gyakorlatilag nem érvényesül a szezonalítás negatív hatása  az átlagos tartózkodási idő - a turizmus hagyományos átlagainál tapasztalható 3-5 nappal szemben - tíz napnál is hosszabb,  a fajlagos költés - a gyógyászati szolgáltatások igénybevétele miatt - átlagosan %-kal magasabb, mint a turizmus más területein, továbbá  a vendégek döntő hányada, mintegy 90%-a konvertibilis valutával egyenlíti ki számláját.  a nemzetgazdaság egészére is jelentős, pozitív hatást fejt ki:  a gyógy- és termálturizmusban a vendégek által elköltött minden újabb száz forint után a nemzetgazdasági munkajövedelmek 75 forinttal növekednek (jövedelmi multiplikátor)  a gyógy- és termálturizmusban létrejövő minden száz új munkahely a nemzetgazdaságban további 214 új munkahelyet teremt (foglalkoztatási multiplikátor) A gyógy- és termálturizmus egyedi előnyei

  Széchenyi terv  A már meglévő gyógy- és termálfürdők felújítása, valamint a szolgáltatások komplex fejlesztése.  A feltárt, de még nem hasznosított termálvízkincs egészségturisztikai hasznosításának elősegítése.  A gyógy- és termálfürdőhelyek és egészségturisztikai központok infrastrukturális fejlesztése: az alap- és a turisztikai infrastruktúra, valamint a települési környezet turisztikai célú fejlesztése.  Intézmény- és szabályozórendszer kialakítása.  Egészségturizmus-marketing kidolgozása és végrehajtása.  Humán erőforrás fejlesztés  Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia  Országos Területfejlesztési Koncepció Fejlesztési irányvonalak

  Turisztikai attrakció/vonzótényező jelenléte – jelenesetben gyógyidegenforgalmi attrakció (gyógyszálló, gyógybarlang, stb.);  Jó megközelíthetőség – közlekedési infrastruktúra kiépítettsége, jó minősége;  Intézményrendszer kiépítettsége (szálloda, fürdő, étterem és egyéb kiszolgáló intézmények jelenléte);  Humáninfrastruktúra: képzettség, nyelvtudás;  Szolgáltatások magas színvonal, széles köre;  Egyéb turisztikai vonzerők jelenléte, turisztikai termékek kidolgozása;  Marketing Milyen feltétel rendszer szükséges egy adott település gyógyidegenforgalmi központtá válásához?

  „Az emberek nem egészségesek, hanem boldogok akarnak lenni!” (F. Karinthy)  „A boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória!” (A. Schweitzer)  „Aki húsz évesen nem szép, harmincadik évében nem erős, negyvenévesen nem okos, ötvenévesen nem gazdag, annak már nincs remény!” (M.Luther) A gyógy- és termál turizmus lényege

  1. Mit nevezünk termálvíznek?  2. Összetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk alapján hány csoportba tudjuk sorolni a gyógyvizeket?  3. Mit nevezünk Geotermikus gradiensnek? -1. válasz: -A termálvíz természetes melegvíz, amely ásványi anyagokban is gazdag. -2.válasz: -szénsavas vizek -alkáli-hidrogénkarbonátos:), -földes-meszes -kloridos (vagy konyhasós)-jódos: -szulfátos (glaubersós, keserűsós) -vasas vizek: -kénes vizeket -radioaktív vizek - 3.válasz: a Föld hőmérsékletének emelkedése a mélység függvényében, vagyis az a mélység méterben kifejezve, melynél 1°C hőmérséklet emelkedés mutatkozik. Kérdések

 Forrás:  agyarorsz%C3%A1gon agyarorsz%C3%A1gon  guide.hu/hu/magyarorszag-varosok-regiok/termal- gyogyfurdohelyek.php guide.hu/hu/magyarorszag-varosok-regiok/termal- gyogyfurdohelyek.php

  Készítette:  Kátai Mátyás 9.C  Blum Dániel 9.C