1995. ÉVI CXVII. SZÁMÚ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÉVI VÁLTOZÁSAI év közben történt változások az időpont megjelölésével Készítette :Szalainé Somogyi Valéria

Adó mértéke továbbra is 16 %. Egységes az adókulcs az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre és az elkülönülten adózó jövedelmekre is. Kivétel: a vállalkozói adóalap 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 10 % 500 millió Ft-ot meghaladó része után 19 % az adó mértéke. /Vállalkozói személyi jövedelemadó./

Munkaviszonyból származó jövedelem megszerzésének időpontja Csak akkor minősül előző évben megszerzett jövedelemnek a munkabér, ha január 10-ig kifizetik. Ezt legelőször januárjában kell alkalmazni. 26.§ Munkáltatói adó megállapítással, egyszerűsített bevallással, adónyilatkozattal is eleget tehet bevallási kötelezettségének az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét az év minden napján szüneteltette. Ebben az esetben kikerül abból a körből, akinek az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást kell benyújtania. 13.§ 2013-ra is alkalmazható.

Lakóingatlannak nem minősülő ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítése esetén a megszerzés évét követő hatodik évtől kezdődően a jövedelem csökkenthető évente %-kal. A szerzést követő 15. adóévben az értékesítésből nem származik jövedelem. 62.§ Lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékesítése esetén már eddig is számolni lehetett csökkentéssel. Lakás értékesítésekor megszerzést követő 2. évben 10 %, 3. évben 40 %, 4. évben 70 % a csökkentés mértéke, 5. évben már nincs jövedelem.

Kisvállalkozói kedvezmény Szoftver termékek beszerzése esetén is igénybe vehető kisvállalkozói kedvezmény. /Ingatlan,gép, berendezés, felszerelés, jármű, nem anyagi javak közül a szellemi termékek./ 49/B § Mezőgazdasági őstermelő, egyéni vállalkozó bevétele lesz a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés. 2. sz. melléklet I sz. melléklet I december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a tárgyi eszközbeszerzéshez, előállításhoz felvett hitel kamatának 60%-áig lehet a kisvállalkozói adókedvezményt igénybe venni. / 40 % volt eddig./ 13. sz. melléklet 10.

Agrár csekély összegű deminimis támogatás Az Európai Unió mezőgazdasági vagy halászati termelő ágazatban nyújtott csekély összegű támogatása, mely nem tartozik bejelentési kötelezettség alá. 3.§ 41. Termőföld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- erdőgazdasági hasznosítású föld. A halastó már nem termőföld. 3.§ 51. Kockázati biztosítás Biztosítási esemény bekövetkezése nélkül nincs lehetőség vagyoni érték kivonására. Nem kock.bizt., ha a teljesítés összege nem haladja meg a befizetett díj és a hozam összegét. 3. § 91. A tényleges pénzkivonás időpontját kell figyelembe venni, ha más személy által történő adómentes díjfizetés egyéb jövedelemként történő kifizetést eredményez. /Kockázati bizt.-nak nem minősülő, telj. életre szóló életbiztosítás./ 28. § (2)

Nem önálló tevékenységek köre bővült az Országgyűlési képviselői tevékenységgel. 24. § (1)h) Nem kell bevételként figyelembe venni az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugd.bizt. átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján történő egyes átutalásokat. / Amit a Nyugdbizt. Alapon, Önk. Kölcs. Nyugd.pénztárba, Fogl. Nyugd. szolg. intézménybe, Nyugd.előtak.számlán, Nyugdíjbiztosítási szerződésen írnak jóvá./ 7. § (1)jf) Nem kell bevételként figyelembe venni a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt kiutalt összeget. 7. §(1)e)

Rendelkezés az adóról az összevont adóalap adójának adókedvezmények levonása után fennmaradt részéből - Az önkéntes kölcsönös pénztárba a tagi jogviszonyra tekintettel befizetett összeg, valamint a számlán jóváírt egyéb jövedelemnek minősülő összeg együttes értékének 20 %-ának átutalásáról lehet rendelkezni. - Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként az adóév utolsó napján követelésként kimutatott, az adott adóévben 24 hónapra lekötött összeg 10 %-ának átutalásáról nyilatkozhatunk. - Meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 %-ának megfelelő összeget lehet utalni. /Életmódterv, szűrővizsgálatok/ 44/A § (1)

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba utalásról Ft erejéig tehet nyilatkozatot az adózó. 44/A § (1) Változatlan marad a 44/B. § A nyugdíj-előtakarékossági számla tulajdonos továbbra is az adóévben befizetett összeg 20 %-át, legfeljebb Ft-ot utaltathat adója erejéig. Az, hogy a Ft-os korlát az öregségi nyugdíj- korhatárt január 1. előtt betöltőkre vonatkozik, szintén nem változik.

Rendelkezés az adóról, további lehetőség Nyugdíjbiztosítás Olyan életbiztosítás, ahol a teljesítést halál eset nyugdíjszolgáltatásra jogosultság, 40 %-os egészségkárosodás, öregségi nyugdíjkorhatár elérése eredményezi. /10 évnek kell eltelnie a teljesítésig, kivéve halál eset, rokkantsági, rehab. ellátás, nem csökkenő járadékszolg./ Új lehetőség nyílik a rendelkezésre a december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések esetében.

Rendelkezés az adóról, további lehetőség Nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője rendelkezhet annak az összegnek a 20 %-áról, maximum Ft-ról, amelyet nyugdíjbiztosítási szerződésre fizetett be. Ide kell érteni a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes díjat, az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is. Magyarországon, vagy az EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződések esetében lehet alkalmazni. A nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. Több biztosító esetén egy biztosító jelölhető meg 44/C §

Rendelkezés az adóról, további lehetőség Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik a nyugdíjbiztosítási szerződéssel - más fennálló nyugdíjbiztosítási szerződésre való jóváírás céljából tovább utalja, - nyugdíjszolgáltatás esetén a magánszemélynek kiutalja, - halál esetén az örökösnek utalja, - további, az adózónak szintén fel nem róható megszűnés következtében az adózónak kiutalja az adóhatóság az összeget. 44/C §

Rendelkezés az adóról, további lehetőség 20 %-kal növelten kell visszafizetni az átutalt összeget, ha - nyugdíjbiztosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy - a szerződés úgy módosul, hogy már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A magánszemély kötelezettségét a biztosító állapítja meg a magánszemély részére kifizetett összegből. 44/C §

Rendelkezés az adóról, további lehetőség Nem tehet adónyilatkozatot, aki nyugdíj-biztosítási nyilatkozatot ad. Külföldi biztosítóval kötött nyugdíj biztosítási szerződés esetén az adóhatóság által közzétett formában kiállított igazolás szükséges a rendelkezéshez. Adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallásban rendelkezhet az a magánszemély, aki külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján rendelkezik. 44/C §

Rendelkezés az adóról, további lehetőség Az adóhatóság által átutalt összeg nem haladhatja meg a Ft-ot, ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat / max Ft/ és Nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat / max Ft. illetve Ft/ és Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat /max Ft/ is szerepel a bevallásban. 44/D § Ha az adó mértéke miatt nem teljesíthető a teljes utalás, vagy több a megjelölt összeg, mint Ft, akkor a nyilatkozatok szerint, arányosan teljesít az adóhatóság.

Béren kívüli juttatásként továbbra is adható a - munkáltató által a magánszemély javára az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt összeg / havonként a minimálbér 50 %-áig/, - az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba utalt összeg /havonként együttesen a minimálbér 30 %-áig/ - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalt összeg /havonként a minimálbér 50 %-áig

Kiegészült a kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások köre május 19-től Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére célzott szolgáltatásokat nyújthat. A szolgáltatások forrását nem a magánszemélyek számláján írják jóvá, hanem külön tartják nyilván. Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény 12/A. § - a szerint november 30-tól

A munkáltatói tag által a célzott szolgáltatásra befizetett összeg, mely nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatának összegét, béren kívüli juttatásnak minősül. 71. § (3a) május A befizetéskori létszám, adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskori létszám, amit figyelembe kell venni. - Az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. - A béren kívüli juttatások keretösszegébe nem tartozik bele a magánszemélynél. /Nem az Ft terhe./

Adómentes az a juttatás, amit az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély. 1. sz.melléklet május 19. Mindkét szabályt, a béren kívüli juttatások körének bővülését, az adómentességet lehetett alkalmazni a hatályba lépést megelőző időszakra is az átmeneti rendelkezés szerint. /Nyilatkozik a szándékról a pénztár felé a munkáltató. Ezt követően önellenőrzés, új igazolás kiadás történik a pénztár részéről, május havi bevallásban szerepeltetés a munkáltató részéről./ 84/X §

Ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,19 - szorosa, ha eho is terheli, 1,28 - szorosa. /Nyereménybetét, kisorsolt tárgynyeremény/ 65.§(1)c) A nyugdíj-biztosítási szerződésen képződő hozam után kamatadót kell fizetni visszavásárlás esetén. /A biztosító nyugdíjszolgáltatása adómentes./ A biztosító teljesítéséből a befizetett díjat meghaladó összeg az adó alapja. /Nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja./ Díjnak minősül a nyilatkozat szerint jóváírt összeg. 65.§ (1)d)

Nem minősül lekötési időszak megszakításának az értékpapír átalakítása, vagy a pénzösszeg kifizetése, ha az legkésőbb az értékpapír átalakítását, kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül. A lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, hitelintézethez lehet átutalni a lekötött összeget. Lekötési átutalás esetén az átadó befektetési szolgáltató igazolást ad a magánszemélynek és a befogadó befektetési szolgáltatónak az elhelyezés naptári évéről, a lekötött pénzösszegről, az átutalt összegről, a megszerzésre fordított összegről, az utalás napjáról. 67/B §

Nem kell előzetesen nyilvántartásba vennie a NAV - nak, a munkavállalói értékpapír-juttatási program létrejöttét. Előzetes regisztráció nélkül lehetőség van értékpapír- juttatásra. 77/C §

Külföldi illetőségű előadóművész kifizetőnek nem minősülő személytől származó, n.k. egyezmény alapján, vagy annak hiányában belföldön adóztatható jövedelme utáni adókötelezettségét teljesítheti az új szabály szerint. Feltétel, 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon, Tbj. Törvény szerint nem belföldi. A bevételből a jövedelmet 30 % átalányköltség levonásával állapítja meg. Költségtérítés, szállás is. A jövedelem nem az összevont adóalap része. Ha a bevétel nem önálló tevékenységre tekintettel illeti meg, annak összege másképp nem állapítható meg, a tevékenység szokásos díjazásának a Magyarországon végzett tevékenysége napjaival arányos részeként is megállapíthatja. 1/B §

Külföldi illetőségű előadóművész adózása Az adót magyar és angol nyelvű nyomtatványon Magyarországról távozást megelőzően vallja be, fizeti meg a magánszemély. Bevallásban szerepel: magánszemély jövedelmének összege magánszemélyt terhelő adó jövedelmet juttató személy neve, címe, illetősége. Nem kell a jövedelmet megállapítani, ha 12 hónapos időszakban a bevétel a Ft-ot nem haladja meg Ft átlépése esetén a jövedelem egészére kell a kötelezettséget teljesíteni. 1/B §

Külföldi illetőségű előadóművész adózása Előadóművész 1/B. § alkalmazásában 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes 2726 Színész, bábművész 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész 3711 Segédszínész, statiszta 1/B §

Nem kell kamat kedvezményből származó jövedelemmel számolni, ha azért nem számol fel a pénzügyi intézmény kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképessége helyrejöjjön. 72. § o) /Kamatkedvezményből származó jövedelem esetén fizetési kötelezettség áll fenn./ Nem számít jövedelemnek a távszerencsejátékból származó jövedelem. /Internetes forma, egyéb hírközlési eszköz és rendszer útján végzett szervezés./ §(4)

Adómentes Az alkalmazott lakás szerzését a vételár, építési költség 30 %-áig, maximum Ft-ig lehet továbbra is támogatni. Ezentúl hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetésére is adható adómentes összeg. 1.sz. melléklet 2.7. A pénzügyi intézmény által elengedett, hitelintézetekről, pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából származó követelés, feltéve, hogy a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – független felek között- kerül sor. 1.sz. melléklet Nem feltétel, hogy lakóingatlanon fennálló jelzálog jog biztosítsa a kölcsönt. / Legújabb változás./

Adómentes A közüzemi szolgáltatás szolgáltatója által elengedett követelés adómentes. Azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban kell részesíteni. /1 főre eső jövedelem a megelőző három hónap átlagában nem haladja meg az öregségi nyugdíj - minimum kétszeresét közös háztartásban élő hozzátartozókra vonatkozóan./ A hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befekt. szolgáltatásból, a biztosító a biztosítási szolgáltatásból származó Ft-ot meg nem haladó követelést elengedi, a követelés végérvényesen megszűnik, adómentes lesz az összeg ra is alkalmazható 1. sz. melléklet 7.15.

Adómentes Hajdú-Bét Rt., NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói, Pápai Hús 1913 Kft. élőállat beszállítói által igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás. Egyéni vállalkozók, őstermelők esetében erre az összegre jutó adó deminimis támogatásnak minősül. 1.sz melléklet Ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. 1. sz. melléklet 8.28.a) Kulturális szolgáltatásra továbbra is adható jegy, bérlet, Ft-ig./Kiállítás,színház,könyvtári beiratkozás./

Adómentes Termőföld átruházásából származó jövedelem adómentes részének meghatározása során nem kell figyelembe vennünk, hogy mennyi az éves összes jövedelem. 1. sz. melléklet ra is alkalmazható. Birtok összevonási cél esetén a termőföld értékesítéséből származó jövedelem nagyságát továbbra is figyelmen kívül hagyhatjuk. Akkor valósul meg a birtok összevonás, ha már a vevő tulajdonában volt az ügyletet megelőzően a termőföld, ami szomszédos az ügyletben megvásárolt termőfölddel. /1 napt. éven belül benyújtott adásv.sz-ek hatását kell vizsgálni több ügylet esetén/ Út, árok, csatorna elválaszthatja. 1. sz. melléklet d

Adómentes Nemzet művésze - díj 1.sz.melléklet 4.28 Honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott kieg. rokkantsági támogatás és kieg. hozzátartozói tám. 1.sz.melléklet EU pályázaton nyert forrásából kapott szolgáltatás államháztartás alrendszerének költségvetése terhére független félnek 1.sz.melléklet4.27. Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, Nemzeti felsőoktatási Kiválósági Ösztöndíj 1.sz.melléklet Út a szakmaválasztáshoz Ösztöndíj 1.sz.melléklet

A nevelő szülői díj kikerült az adómentesen adható jövedelmek közül. Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. 1.sz. melléklet 1.7. A jövedelem megállapításakor költségként nem lehet figyelembe venni A magánszemély által fizetendő 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást. 3.sz. melléklet V.13.

Családi kedvezmény Kedvezményezett eltartottanként jogosultsági hónaponként a családi kedvezmény - egy és kettő eltartott esetén Ft - három és minden további eltartott esetén Ft Kedvezményezett eltartott - akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak - magzat a 91. naptól - családi pótlékra saját jogán jogosult - rokkantsági járadékban részesülő Eltartott - kedvezményezett eltartott - akit a családi pótlék megállapításánál figyelembe vesznek

Családi kedvezmény Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, aki - családi pótlékra jogosult - a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa - a családi pótlékra saját jogán jogosult, és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók közül egy - rokkantsági járadékban részesülő magánszemély és vele közös háztartásban élő hozzátartozók közül egy Összevont adóalap erejéig vehető igénybe

Családi kedvezmény A családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik az adott jogosultsági hónapban. A jogosult a családi kedvezményt az adóbevallásban, munkáltatói adó megállapításban megoszthatja a közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal. Neki nem kell jogosultnak lennie. A megosztás hónapjára nem vehető igénybe egyedülállót megillető családi pótlék.

Lehetővé válik a bírósági döntés, egyezség alapján adott időszakban felváltva gondozó szülők számára, hogy az őket megillető %-os családi pótlék alapján %-ot érvényesíthessenek a családi kedvezmény összegéből. A gyermeküket felváltva gondozó szülők közös érvényesítésre egymás között nem jogosultak. Előfordulhat, hogy egy kedvezményezett eltartott után az egyik szülő Ft 50 %-át, a másik szülő Ft 50 %-át veszi igénybe a különböző számú eltartottal rendelkező külön családban. 29/B § (1e)

Lehetőség lesz családi járulékkedvezmény igénybevételére, a családi kedvezményhez kapcsolódó paragrafusok kiegészültek. A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele, adóelőleg-levonáshoz, bevalláshoz, munkáltatói adó megállapításhoz tett bővült adattartalmú nyilatkozat megtétele. Az érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenteni kell az igénybe vett járulékkedvezmény miatt.

- Fel kell tüntetni a nyilatkozaton az eltartottak, kedvezményezett eltartottak azonosító adatain kívül azt is, hogy mely hónapban eltartottak, kedvezményezett eltartottak. Megosztás, közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosítóját külön fel kell tüntetni.29/B.§(2) - A nyilatkozat tartalmának további kiegészítése bevallás, munkáltatói adó megállapítás esetén Több személlyel történő érvényesítésnél, a megosztásnál az adóazonosító jeleken kívül meg kell jelölni, hogy az érintett személyek számára külön- külön hány jogosultsági hónap állapítható meg. Jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal nem lehet megosztani a családi kedvezményt azokra a hónapokra, amelyekre közös érvényesítés alkalmazva van. 29/B §(2a)

Például: Szülők márciusban elváltak, az édesanya neveli tovább a gyermekeket hónap közös érvényesítés volt. Májustól élettársa lett az édesanyának / bevallás benyújtásakor is élettársak/. Áprilistól, 4. hónaptól megoszthatja az édesanya az élettárssal a gyermek kedvezményt. Az, hogy a bevallás benyújtásakor élettársak, az egész éves megosztáshoz megfelelő lenne,de az első 3 hónapban közös igénybe vétel történt.

- Az Szja bevallásban, munkáltatói adó megállapításban a jogosultak által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk igénybe vett járulék kedvezménynek és a 16 %-os adómértéknek, azaz 0,16-nak a hányadosa. Pld Ft az igénybe vehető családi kedvezmény Ft az igénybe vett járulékkedvezmény – (10000 : 0,16) járulékkedvezmény 625 %-a = Ft /Bármely eredmény legyen, nem kell újraszámolni mindhárom adónemet./ 29/B § (6)

Egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vesz igénybe Az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezmény igénybe vétele esetén - saját döntése alapján - a vállalkozói kivét, vagy átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be. 49. § (6)

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény évi módosításai A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény évi módosításai Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezményre jogosult - az Szja törvény szerint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa A családi járulékkedvezmény csökkenti - term.és pénzb. egbizt. járulék /7 %/ és - nyugdíjjárulék /10 %/ együttes összegét 24/A §

Családi járulékkedvezmény Családi járulék kedvezmény összege A biztosítottat megillető Szja törvény szerinti családi kedvezmény összegéből - a biztosított által, - vagy az Szja törvény szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy - a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 %-a. / Pld = X 0,16 = X jöv. j. kedv./ Fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény összegét Szja bevallásban, vagy a munkáltatói adó megállapításban. 24/A §

Családi járulékkedvezmény Nem csökkenti a családi járulékkedvezmény - Nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, aminek alapja adómentes bevétel, vagy nem bevétel. /Kivéve munkavállalói érd. képv. tagdíj./ - Minimum járulékalap járulékait nem lehet csökkenteni. Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. 24/A. § A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti az ellátásokra való jogosultságot, az ellátások összegét. 24/B §

Családi járulékkedvezmény Nem kell újra megállapítani a családi járulék kedvezmény összegét a havonként, negyedévenként érvényesítőknek, ha a személyi jövedelemadó bevallásban fizetendő személyi jövedelemadó keletkezik az összevont adóalap után. 24/C §

Családi járulékkedvezmény Adóelőleget megállapító munkáltató Köteles a családi járulékkedvezmény megállapítására 51. § (1) Családi járulékkedvezmény havi összege Szja törvény szerinti családi kedvezmény adóelőleg nyilatkozat szerinti havi összegének és a tárgyhavi szja adóelőleg-alap különbözetének 16 %-a /ha ez pozitív/. 51. § (2) Rendelkezhet a biztosított arról, hogy nem kéri a járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését. 51. § (4)

Családi járulékkedvezmény Adóelőleget megállapító munkáltató A családi járulékkedvezménynek megfelelő összeget nem vonja le, nem fizeti meg. A havi összeget a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókat, járulékokat, egyéb adatokat tartalmazó 08-as bevallásban vallja be. Havi összeg érvényesítése, sorrend Természetbeni egészségbiztosítási járulékként, ha nem elegendő, természetbeni és pénzbeli egészség biztosítási járulékként, ha ez sem nyújt fedezetet, nyugdíjjárulékként nem vonja le az összeget. 51. § (3)

Családi járulékkedvezmény Adóelőleget megállapító munkáltató A foglalkoztató köteles az évközi és éves járulékigazoláson feltüntetni járulék nemenként, hogy mekkora összegű családi járulékkedvezményt érvényesített a munkabérből. 47. §

Családi járulékkedvezmény Egyéni vállalkozó Igénybe vehető járulékkedvezmény havi összege az szja törvény szerinti családi kedvezmény havi összege és a vállalkozói kivét, vagy átalányban kiszámított jövedelem havi összege után megállapított szja adóelőleg-alap különbözetének a 16 %-a /ha pozitív/. 51/A § Őstermelő Igénybe vehető járulékkedvezmény negyedéves összege az szja törvény szerinti családi kedvezmény negyedévre eső összege és a jövedelem, átalányban kiszámított jövedelem negyedéves összege után megállapított szja adóelőleg-alap különbözetének a 16 %-a /ha pozitív/. 51/A §

Családi járulékkedvezmény Egyéni vállalkozó havi, őstermelő negyedéves családi járulékkedvezményének érvényesítése A kedvezménynek megfelelő összeget nem fizeti meg, az 58-as járulékbevallásban vallja be. Havi, negyedéves összeget az szja törvény szerint jogosultnak nem min. biztosított nem érvényesíthet. Ugyan azt a sorrendet kell alkalmaznia, mint a munkáltatónak. /Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék/ 51/A §

Járulékkedvezmény elszámolása Az adóbevallásban, a munkáltatói adóbevallásban fel kell tüntetni a megállapított járulékkedvezmény alapját, összegét, valamint azt az összeget, amely már év közben érvényesítve lett. Ha a megállapított összeg több, mint az év közben érvényesített összeg, munkáltatói adó megállapítás esetén az szja különbözetére vonatkozó szabályok szerint, önadózás esetén az adóbevallásban lehet visszaigényelni. Ha az érvényesített összeg több, mint a megállapított összeg, munkáltatói adó megállapítás esetén az szja különbözetére vonatkozó szabályok szerint, önadózás esetén a benyújtási határidőig kell visszafizetni /Kötelezettség 12 % - a bírság, ha a különbözet több, mint Ft./ 51/B §

Pld. Bér Ft/hó. / Nem teljes munkaidős./ 2 kedvezményezett eltartott van. Önálló tev-ből jövedelme származott novemberben, összege Ft, nem a munkáltató fizette. - 2X = Ft/hó az Szja. tv. szerinti családi k = X 0,16 = Ft a járulékkedvezmény - Éves elszámolás = Ft összevont adóalap Igénybe vett járulék kedv.: 12 X = Ft X 6,25 = Ft = Ft /csökkentés/ = Ft Szja alap maradt.

Pld. Bér Ft/hó. Egyedül neveli a szülő a 3 kedv. eltartottat. Dec.-ben jutalom Ft. - 3X Ft= Ft/hó Szja. tv. szerinti családi k = X 0,16= Ft a járulékkedvezmény - Decemberben Ft a jutalom, tehát – = Ft, ez után Szja-t kell fizetni december hóra - Éves elszámolás = Ft összevont adóalap Igénybe vett járulék kedv: 11X43000= Ft X6,25= Ft – = Ft /csökkentés/ – = Ft/ez Szja alap maradt/

Köszönöm a figyelmet!