Wiegersma: a tanácsadás szintjei

Pszichológia mesterképzési szak tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: szakterületükön kutató-fejlesztő munka végzésére, a pszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára, a pszichológusi tevékenység gyakorlására – megfelelő szakmai szupervízió mellett – olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol szakirányuknak megfelelő munka folyik, szakmájuk interdiszciplináris és multidisziplináris elméleti és gyakorlati művelésére, az alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására, a természettudományi és társadalomtudományi partnertudományok új eredményeinek követésére;

A tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon végzettek alkalmasak: Pszichológia mesterképzési szak tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány 2. A tanácsadás- és iskolapszichológia szakirányon végzettek alkalmasak: diagnosztikai és tanácsadási módszerek alkalmazására a gyakorlatban, a különböző életkorú kliensekkel való foglalkozás keretében, az egyéni-, csoport - és családi tanácsadásra, a fejlődés és a változás elősegítésére, a prevenció különböző szintjein pszichológiai ellátás nyújtására;

Kompetenciamátrix - pszichológia MA tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány

Kompetenciamátrix - pszichológia MA tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány

Kompetenciamátrix - pszichológia MA tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány

Konklúzió 1. Az áttekintett nemzetközi szervezetek (CEDEFOP, IAVEG) és a magyarországi tanácsadás és iskolapszichológia szakirányú pszichológus mesterképzés kompetencia felosztásait áttekintve megállapítható, hogy a magyarországi képzés néhány pontban markáns eltérést mutat, hiszen Kevés figyelmet szentel a tanácsadó szakemberek munkaerő- piac keresleti, szakképzési, ill. továbbképzési ismereteinek bővítésére, kisebb hangsúlyt fektet a kliens önállóságának fejlesztésére, önmenedzselési képességeinek támogatására, kevésbé hangsúlyozza a pályatanácsadói szakma csapat- vagy hálózati munka jellegét, ellenben több kitekintő tudást ad rokon tudományágak felé (interdiszciplinaritás), mélyebb ismereteket nyújt a tanácsadás pszichológiai vonatkozásairól, több elméleti ismeretet nyújt.

Konklúzió 2. Ez utóbbi jellemző jól beilleszthető a tanulmány elején olvasható Wiegersma modelljébe, hiszen a pályatanácsadó a tanácsadás különböző szintjein működhet, és pszichológus végzettséggel jogosultsága van (a más végzettségű pályatanácsadókkal ellentétben) mélyebb konzultációs munkát végezni, illetve különböző diagnosztikai módszerek (tesztek) alkalmazására. A mesterszintű tanácsadó pszichológusképzéssel kapcsolatban megfogalmazható az a javaslat, hogy a képzésben kapjanak helyet a munkaerő-piaci ismeretek (képzések, támogatások stb)‏