Tevékenységfajták a közigazgatásban Győr 2015

A közigazgatási tevékenységek osztályozása I. Szerteágazó, nem egynemű tevékenység,több szempont szerint vizsgálható Milyen irányba hat? –Külső – belső Kiket igazgat? –Polgárok – szervezetek igazgatása Milyen eszközökkel igazgat? –Jogi eszközökkel - jogon kívüli eszközökkel végzett igazgatás Milyen viszony van a közigazgatás és az igazgatottak között? –Hierarchikus – hierarchián kívüli –Hatalmi – nem hatalmi

A közigazgatási tevékenységek osztályozása II. Ki igazgat? –Államigazgatás – önkormányzati igazgatás – ágazati – funkcionális igazgatás Milyen működési területen igazgat? –Központi igazgatás – területi igazgatás – helyi igazgatás A közigazgatási jogi sajátosságok feltárása – komplex megközelítés Kiket igazgat Külső, belső A közigazgatás és az igazgatottak viszonya eszközrendszer

Tevékenységfajták I. 1.Közhatalom birtokában végzett tevékenységek  Jogalkotó tevékenység  Hatósági tevékenység 2.Hierarchikus igazgatás  A közigazgatási szervek belső igazgatása  Az alárendelt közigazgatási szervek irányítása 3.Állami önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szolgáltató és gazdálkodó szervek igazgatása  Közintézetek irányítása  Állami,önkormányzati vagyonnal gazdálkodó gazdasági szervezetek igazgatása

Tevékenységfajták II. 4. A közigazgatási szervek nem hatalmi viszonyon alapuló tevékenységei  A közigazgatási szervek döntés-előkészítő tevékenysége  A közigazgatási szervek materiális tevékenysége  A közigazgatás gazdálkodó tevékenysége  Közfeladatok megoldása együttműködési kapcsolatok, megállapodások, szerződések útján  Közfeladatok megoldása szervezési tevékenységgel  A lista nem teljes

1.1. Jogalkotó tevékenység Az Alaptörvény által szabályozott tevékenység A jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv alkotmányi felhatalmazása keretei között mindenkire kötelező, általános magatartási szabályokat állapít meg. Jogalkotó hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervek  A kormány  A Nemzeti Bank elnöke  A kormány tagja  Önálló szabályozó szervek – NMHH, MEKszH elnöke  A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) Rendeletet alkotnak

1.1. A jogalkotó hatáskörök terjedelme Meghatározza – szabályozási tárgyak, jogforrási hierarchia Kormány –  eredeti jogalkotó hatáskör, nem alkothat rendeletet a kizárólagos törvényhozási tárgyak körében  Nem lehet ellentétes az Alaptv., Tv. MNB elnöke –  Az MNB-ről szóló évi CXXXIX. tv.-ben meghatározott szabályozási tárgyak  Nem lehet ellentétes az Alaptv., Tv A Kormány tagjai –  Csak végrehajtási jog – feladatkörében, felhatalmazás alapján  Nem lehet ellentétes az Alaptv., Tv., Korm.r. Önálló szabályozó szervek rendeletei  NMHH elnöke évi CLXXXV. tv-ben meghatározott szabályozási tárgyak  MEKszH elnöke – évi XXII. Tv.  Nem lehet ellentétes – Alaptv., Tv., Korm.r., min.r. Önkormányzatok –  Partikuláris jog – eredeti jogalkotási jogkör  Nem lehet ellentétes más jogszabállyal

1.2. A hatósági tevékenység I. Hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerveknek (hatóságoknak) Közhatalom birtokában végzett külső – hierarchián kívüli - igazgatási tevékenysége, a jogalanyok – ügyfelek – minden típusát érinti, Rendeltetése - a jogszabályok érvényesítése, egyedi jogalkalmazó aktusokkal és egyedi jogérvényesítő cselekményekkel.

1.2. A hatósági tevékenység II. Közhatalom: a közhatalommal rendelkező állami szerv, hatáskörébe tartozó ügyben, illetékességi területén mindenkire kötelező döntést hozhat, amelynek érvényesítése érdekében állami kényszert vehet igénybe Hatósági jogkör = jogszabályi felhatalmazás „külső” jogalannyal szemben egyedi közhatalmi aktus kibocsátására A felhatalmazás tartalma Mely ügyfelek milyen viszonyaiba avatkozhat be Milyen feltételek mellett milyen Milyen elnevezésű és tartalmú döntést hozhat

1.2. A hatósági tevékenység III. Az ügyfél – lehet, természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az eljáró közigazgatási szervtől független, autonóm jogalany Mivel a hatóság közhatalmat gyakorol – a jog által erőteljesen szabályozott tevékenység – a hatalmi pozícióval szemben az eljárásjog teremt garanciákat Gyakorlása során jogviszonyok jönnek létre – eljárási és anyagi jogi jogviszonyok A hatósági jogalkalmazás során az eljárási jogviszonyok megelőzik az anyagi jogi jogviszonyokat

1.2. A jogérvényesítés módja a hatósági tevékenység során A jogérvényesítés módját meghatározza az érvényesített jogszabály szabályozási módja A közigazgatási jog kétféle szabályozási módot alkalmaz –Önkéntes jogkövetéssel érvényesülő – a jogszabály azzal betölti rendeltetését, ha jogalanyok azt betartva végzik tevékenységüket – a közigazgatás feladata – ellenőrizze a tevékenységet, s ha jogsértést tapasztal – gondoskodjék a jogszerű állapot helyreállításáról és szankciót alkalmazzon a jogsértővel szemben – felügyeleti típusú hatósági tevékenység –Jogalkalmazással érvényesülő – a jogszabály csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha a hatóság az egyedi ügyben alkalmazza, azaz konkrét ügyfelek számára jogokat, kötelezettségeket állapít meg határozatában – hatósági jogalkalmazás –Gyakori a kettő kombinációja

2.1. Belső igazgatás Feladata: –A szervezet működéséhez szükséges szervezeti, személyi, anyagi feltételek biztosítása –A szervezeten belüli munkamegosztás, –A működés összehangolása –A szervezet folyamatos és zavartalan működésének biztosítása A vezető látja el – belső funkcionális egységek Jogi keretei – Szervezeti jog (pl.: Kászt.) - Szervezeti és működési szabályzat –Kormánytisztviselői, köztisztviselői jog Testületi vezetés alatt álló szervek – ügyrendi szabályok

2.2. Alárendelt közigazgatási szervek irányítása Irányítás  Önálló közigazgatási szervek közötti  Tartós hatalmi viszony (alapja az igazgatási hatalom), amelyben  Irányító szerv irányítási jogainak gyakorlásával  Meghatározó befolyást gyakorol az irányított szerv működésére. Közigazgatás többszintű hierarchikus rendszer Milyen működési viszonyokat befolyásol az irányító szerv?  Szervi működés – létrehozás, megszüntetés; személyi feltételek biztosítása; a működés dologi feltételeinek biztosítása; szervezeti és működési rend kialakítása  Szakmai tevékenység

2.2. Irányítási jogosítványok Az irányító szerv eszközei – jogi és nem jogi eszközök  Szabályozás  Egyedi utasítás  Aktus-felülvizsgálat  Ellenőrzés  Instrukciós eszközök – figyelemfelhívás, képzés, iránymutatás, értekezlet, stb. Irányítási jogok megosztása Közvetett és közvetlen irányítás Az irányítási jogok megosztása a befolyásolt viszonyok szerint több azonos szintű irányító szerv között Rendvédelmi szervek, honvédség irányításának speciális vonásai

3.1. Közintézetek irányítása Mely közintézetekre terjed ki?  Állami feladatvállalás körébe tartozó humánszolgáltatás  A közigazgatás hozta létre  Költségvetési gazdálkodás  A közigazgatástól elkülönült szervezetek, amelyek feladataikat önálló felelősséggel látják el. Hatalmi pozícióból végzett igazgatás – alapja a tulajdonosi hatalom Fenntartói irányítás alapvetően szervi irányítás szakmai irányítás erősen korlátozott

3.2. Állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó gazdasági szervezetek igazgatása Gazdasági közszolgáltatások  Közjogias jogállású vállalatok – alapító közigazgatási szerv szervezetirányító tevékenységet gyakorol felette – ritka  Gazdasági társaságok – nincs közigazgatási értelemben irányító tevékenységet felettük – a közigazgatást a tulajdonost a Ptk. 3.könyve, a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. Tv. Közvetlenül, vagy vagyonkezelő útján

4.1. Döntés-előkészítő tevékenység Mint az állam szakapparátusa  A közigazgatási rendszeren belüli döntések  Kormányzati szervek döntéseinek előkészítése A tevékenység tartalma Információk gyűjtése elemzése, értékelése, Döntési alternatívák kimunkálása Társadalmi, gazdasági hatáselemzés A döntési javaslatok egyeztetése az állami szervezeten belül és a civil szervezetekkel, polgárokkal

4.2. Materiális tevékenység Nem közigazgatási tevékenység végzése –Szakmai tevékenység – szaktudományi elemzések, laboratóriumi, műszeres vizsgálatok, –A közigazgatási tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt –Közszolgáltatási feladatokat lát el, ha elkülönült szervezet létrehozása nem gazdaságos

4.3. A közigazgatás gazdálkodó tevékenysége Közvetlen tulajdonosi tevékenység Közvetlenül gazdálkodik az állam pénzügyi vagyoni eszközeivel – költségvetési gazdálkodás - Kincstár Költségvetés végrehajtása Állami költségvetési szervek finanszírozása Tevékenységek állami támogatása –Az állami, önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyoni eszközök kezelése

4.4. Közfeladatok megoldása együttműködési kapcsolatok, megállapodások, szerződések útján Koordináció, érdekegyeztetés, együttműködés –Közigazgatási szervezeti rendszeren belül –Érdekképviseleti, szakmai szervezetekkel Megállapodások – közigazgatási szervek között Szerződések – közigazgatási, polgári jogi –Az államfelelősségébe tartozó közszolgáltatások nyújtására vállalkozásokkal –Állami támogatások nyújtása –Privat Public Partnership konstrukcióban létesülő beruházások, stb Közfeladat megoldása szervezési eszközökkel

A puding próbája I. A miniszterelnök kinevezi a megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat A városi képviselő-testület elfogadja a helyi építési szabályzatot A munkavédelmi felügyelő ellenőrzi az építkezésen a munkavédelmi szabályok betartását A Miniszterelnökség ellenőrzi a fővárosi kormányhivatal gazdálkodását A városi önkormányzat jegyzője telekadót vet ki A városi képviselő-testület idegenforgalmi adót vezet be A városi jegyző építési engedélyt ad A tisztiorvos ellenőrzi a higiéniai szabályok betartását a „Jó falat” étteremben

A puding próbája II. A megyei rendőrfőkapitány parancsot ad a 85-ös út meghatározott szakaszán a fokozott közúti ellenőrzésre A megyei kormányhivatal megsemmisíti a járási hivatal jogsértő határozatát Az emberi erőforrások minisztere felmenti a gimnázium igazgatóját A tanyagondnok kiviszi az ebédet a tanyán élő idős embereknek A községi önkormányzat megállapodik a magánorvossal a háziorvosi teendők ellátásra A NAV megyei igazgatósága adóbírságot szab ki A belügyminiszter megállapítja a megyei rendőrkapitányság költségvetését A belügyminiszter megállapítja a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát A kincstár kezeli a Magyar Tudományos Akadémia számláját A fővárosi önkormányzat dönt az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan eladásáról A kincstár vezeti a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását