Az MKIK szakképzési feladatainak aktuális kérdései, különös tekintettel a szintvizsgáztatás rendszerére Budapest, október 18.

Európai szakképzési modellek tapasztalatai Oktatás szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és hatékony munkavállaló képzése Vállalkozások nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzésehosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

Finnország Izland → Lettország Portugália ↑ Spanyolország Görögország ↑ Hollandia Írország Svédország ↓ Dánia Csehország ↑ Olaszország ↓ Luxemburg ↑ Törökország Norvégia ↓ Új-Zéland Lengyelország ↓ Franciaország Németország Ausztria MAGYARORSZÁG Szlovákia Közel azonos esélyek Nagy esély- különbségek Átlag feletti teljesítmény Átlag alatti teljesítmény PISA 2003

Jogszabályi változások, szakképzési salátatörvény  Hiányszakmák, tanulók nyomon követése: %  Hiányszakmák anyagköltsége: tanulószerződéssel: 100%  Hiányszakmáknál tanulószerződéses plusz juttatás: 20%  Társasági adó tanulószerződés esetén minimálbér 24%-a  Tanácsadó testületek létrehozása  Szakképzési alap iskolák részére felajánlás szabályozása  Átalánydíjas elszámolás minimálbér 3 – szorosa

Szakképzési problémafa  A szakképzés vonzerejének növelése: 2. szakma-2. esély  A szakképzésbe való átlépés segítése  A munka világával történő kapcsolat erősítése  A magyar szakképzés meghatározó formája a tanulószerződés  A 9-10 osztály helye, szerepe: pedagógiai elfekvő  Szakmai közmegegyezés a közismereti oktatás funkciójáról, pedagógiai modelljeiről  A tanulószerződéses gyakorlati képzés módszertani fejlesztése  Új kerettanterv: 1057/2005 kormányhatározat

Feladatok megoldási módok  Szakiskola 9-10 évf. programjainak és követelményeinek átalakítása  A szakképzés módszertanának átalakítása, megújítása: tevékenységközpontú a tanulók csoportmunkáján alapuló módszerek  A szakmai alapozás kereteinek megteremtése: 8-12 fős csoport- bontás  A közismereti oktatás funkciója, pedagógiai modelljei: 35 fős osztályok, nem gimnáziumi tananyag  Munkahely nem játszótér: parkoló pálya, céltalanság, eredmény- telenség, teljesítménynélküliség  Pontos, megbízható, felelősségteljes munkavégzés

A szakmai és vizsgakövetelmények korszerűsítése a 16 szakmában  Az MKIK és az Oktatási Minisztérium együttműködési megállapodása: 2004 január 27  16 szakma szvk átadása, a 16 szakmában a gyakorlati szintvizsgák rendszerének kidolgozása: Ács-állványozó Asztalos Épületburkoló Kőműves Szobafestő-mázoló Villanyszerelő Bőrdíszműves Cipőfelsőrész készítő Férfiruha készítő Nőiruha készítő Kárpitos Kozmetikus Fodrász Cukrász Pincér Szakács

A 16 OKJ-s szakma szakmai és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatának megvalósítására kidolgozott hálós időterv

A 16 szakma szvk korszerűsítésének főbb munkafázisai Szakértői teamek kialakítása Dokumentációs háttéranyagok az NSZI-től: validáló mintatáblák munkakörelemzési háttéranyagok, érvényben lévő szvk-k, központi programok Felkészítő előadások szakértőknek, team vezetőknek, validáló interjút készítőknek Szakmai-társadalmi viták: területi kamarák, gazdasági érdekképv. szakképző iskolák, Szakmai lektorálások az NSZI-vel együttműködve

A 16 szakma szvk elkészítésének konkrét lépései  Szakértői teamek: munkakör elemzési összefoglaló táblázat és részletes validálási táblázat elkészítése  1259 munkakör-elemzési interjú elkészítése: országos mintavétel  Szakértői teamek: szakmai követelmény modullista, szakképesítés kompetenciaprofil tábla, szabványos feladatelemző táblázatok elkészítése  Munkakör-elemzési interjúk adatainak országos összesítése: internetes adatbázis segítségével  A 16 szakma szvk átdolgozása, véglegesítése

A 16 OKJ-s szakma szakmai és vizsgakövetelményeinek kidolgozása 60 fős szakértői team kialakítása: iskolai, kis-, közepes-, és nagyvállalkozó 60 fős szakértői team kialakítása: iskolai, kis-, közepes-, és nagyvállalkozó Érdekképviseletek: IPOSZ (szobafestő, kőműves, épületburkoló, cukrász) Érdekképviseletek: IPOSZ (szobafestő, kőműves, épületburkoló, cukrász) KISOSZ (pincér) KISOSZ (pincér) Az NSZI know-how: szvk, validáló mintatáblák, munkakör elemzési anyagok Az NSZI know-how: szvk, validáló mintatáblák, munkakör elemzési anyagok Területi kamarák a gazdálkodó szervezeteknél: 1259 validálási interjú, 434 új Területi kamarák a gazdálkodó szervezeteknél: 1259 validálási interjú, 434 új feladat meghatározás feladat meghatározás Internet alapú elektronikus statisztikai feldolgozási rendszer alkalmazása Internet alapú elektronikus statisztikai feldolgozási rendszer alkalmazása Szakmai társadalmi viták: szakmai szakbizottságok, érdekképviseletek, Szakmai társadalmi viták: szakmai szakbizottságok, érdekképviseletek, szakmai szövetségek, külföldi kamarák, szakképző iskolák: szakmai szövetségek, külföldi kamarák, szakképző iskolák: Szakiskolai programmal együttműködés 12 szakmában, anyagok átadása Szakiskolai programmal együttműködés 12 szakmában, anyagok átadása Független szakmai lektorálás az NSZI közreműködésével Független szakmai lektorálás az NSZI közreműködésével

Eredmények A gazadaság igényeivel összhangban álló követelményrendszer 16 szakmából 14-ben a képzés ideje 2 évről 3 évre növekedett A gyakorlati képzés súlya, jelentősége növekedett A 16 szakmában a gyakorlati szintvizsga rendszerének bevezetése 16 szakmából 12 szakmában együttműködés a szakiskolai fejlesztési programmal A gazdasági kamarák, érdekképviseletek, szakképző iskolák közötti együttműködés erősítése Magyar Közlöny júliusi számában (91. szám) megjelent

A 16 OKJ-s szakma gyakorlati szintvizsga bevezetésére történő felkészülés hálós időterve tanulmányút, osztrák és német kamaráknál szintvizsgaszabályzat elkészítése egységes szerkezetű nyomtatványok elkészítése szakértői pályázat és adatbázis kialakítása vizsga-feladatbank, értékelőlap és CD elkészítése szintvizsga kézikönyv, módszertani útmutató elkészítése egységes szoftver kifejlesztése bevezetésre történő felkészítés gazdálkodó szervezetek részére gyakorlati szintvizsgák tesztelése összefoglaló tanulmány elkészítése, műhelyviták szervezése

A gyakorlati szintvizsga bevezetésének indokai Az oktatás területén előtérbe került a minőségbiztosítás: a képzés nagyobb részét kitevő gyakorlati képzés eredményességéről megbízható információk kellenek Minden minőségbiztosítási rendszer elengedhetetlen feltétele a gyártásközi ellenőrzés, a gyakorlati szintvizsga A gyakorlati szintvizsga növeli a tantervi fegyelmet, a vizsgára készülni kell, az oktatónak a tanulót fel kell készíteni, a tantervi anyaggal foglalkozni kell A képzési idő csak részben növelhető. Tudatosabb, tervszerűbb oktatási metodika, minimumra csökkenthető a napi munkához igazodó ad-hoc jellegű oktatás, amely mozaikszerű tudást ad

Reális értékelést kap a tanuló, gyakorlati képzőhely és a szülő a szakképzés felénél, hogy időarányosan hol tart az ismeretek elsajátításában (szignalizációs és nem hatósági jellege van) Kiszűrhetők a képzésből a nem tervszerűen oktatók, a tanulót csak olcsó munkaerőnek tekintő gazdálkodók A szintvizsgák a tanulókat és az oktatókat egyaránt jobb munkára ösztönzik, a tanulók több sikerélményhez jutnak a csak gyakorlati munkaműveleteket tartalmazó vizsgamunka elkészítése során Javul az együttműködés az iskola, gazdálkodó szervezet, önkormányzat és a kamara között (vizsgabizottság) Javul a gyakorlati oktatás színvonala Többen fognak pályakezdőként elhelyezkedni szakmájukban A szintvizsgák várható eredményei

A gyakorlati szintvizsga bevezetése I. Német gyakorlati szintvizsga rendszer tanulmányozása Augsburgban: gyakorlati szintvizsga tétje – záróvizsga feltétele (30-40%-os mértékű beszámítás) Új dimenziók a német szakképzési rendszerben: tanulási mezők alkalmazása, projekt szemléletű gyakorlati képzés - vevői megrendelés kielégítése Gyakorlati szintvizsga szabályzat elkészítése: gyakorlati jegybe beszámítás, kéttagú vizsgabizottság (szakképző iskolák), országosan egységes feladatbank (42 fős fejlesztő team) és értékelőlap On line alapú egységes szoftver, adatbázis, vizsgabizottsági pályázat, dokumentumok, szintvizsga kézikönyv elkészítése Tesztkísérletek végzése 4400 tanuló körében, október-november Szakmai és vizsgakövetelmények jóváhagyása, szintvizsgák a tanév rendjében

A gyakorlati szintvizsga bevezetése II. Modellkísérlet: 4208 tanuló körében 16 szakmában (27 ezer fő a rendszerben) Feladatterv készítése a számba jöhető iskolákról, tanulólétszámról, gazdálkodó szervezetekről, illetve a vizsgahelyszínekről Országos Felkészítő tréning a képzési dokumentumokról, útmutatókról és az egységes informatikai rendszer használatáról: október 5., október Országos pályázati kiírás a szintvizsga elnökök részére, 457 fő regisztrálása Tapasztalatok összegzése, javaslat az oktatási miniszter részére a jogszabállyal történő bevezetésre, illetve további szakmákban modellkísérlet bevezetésére

A 16 OKJ szakma vizsgaeredményei

A gyakorlati képzőhelyek egységes akkreditácós rendszerének bevezetése I.  Cél: a gyakorlati képzés hatékonyságának és minőségének biztosítása kétfokozatú akkreditáció  Meghatározás: minőséghitelesítési folyamat (jogszabályi követelmények érvényesülése, kimeneti követelmények megvalósíthatósága)  Akkreditáció kiterjedsége: képzési program – kompetencia orientáltság tárgyi-személyi feltételek, képzési kapacitás szervezet fejlesztési képessége, innováció partnerkapcsolatok kezelése  Személyi feltételek vizsgálata: oktatók kompetencia vizsgálata pedagógiai kultúra, hozzáadott érték szakmai tapasztalat, attitűd vizsgálat  Bevezetés: fokozatosság, támogatói rendszer, tesztkísérlet 1100 képzőhelyen, országosan egységes informatikai rendszer, best practice

A gyakorlati képzőhelyek egységes akkreditácós rendszerének bevezetése II.  Elkészült a kézikönyv és módszertani útmutató a gyakorlati képzőhelyek akkreditációs rendszerére, felkészítő tréning a bevezetésre  1081 képzőhely akkreditációja, jogszabályi kötelezettség a kamarák részére: a visszaigénylő pozícióban lévő gyakorlati képzőhelyek akkor kapnak visszatérítést, ha a kamarai akkreditáció másodlatát beküldik, 4500 gyakorlati képzőhely felügyelete, 3+2 ezer 2005-ben  Akkreditációs rendszer informatikai rendszerének tesztelése  A 16 szakmában a képzőhelyek kapacitásának felmérése: 3787 képzőhelyen interjúk készítése, tanulmány megjelentetése,

Tanulószerződések száma

Köszönöm a figyelmet