Csépai cigány hagyományok és megjelenítésük az óvodai nevelésben Készítette: Szabóné Bódi Dorina Óvodapedagógus Témavezető: Dr. Rigó Róbert főiskolai docens

Kutatási Téma A téma jelentősége (cigányok számának növekedése, integrációjuk problémái) Csépa bemutatása (Csépa elhelyezkedése, Csépa lélekszáma, a csépai cigányok lélekszáma) Cigány hagyományok Csépán Kutatási eredményeim A helyi cigány hagyományok megjelenítése az óvodai nevelésben

Kutatási módszerek bemutatása 1. Statisztikai adatok gyűjtése: Népszámlálási adatok (1980, 1990, 2001); Csépa Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Népesség nyilvántartó által kiadott adatok; Csépa Vackor Művészeti Óvoda: irattárában lévő munkatervek adatai; Petőfi Sándor Általános Iskola minden évben elkészített statisztikai adatai; 2. Helytörténeti szakirodalmak; 3. Interjúk (15 fővel, részben strukturált) 4. Résztvevő megfigyelés

Résztvevő megfigyelés: Sündisznósütés:

Az általam vizsgált csépai cigány kulturális szokások és hagyományok: 1. Születés; 2. Valláshoz való viszony; 3. Oktatáshoz való viszony; 4. Párválasztás, házasság; 5. Munka, munkavállalás; 6. Gyermekvállalás, nevelés; 7. Öltözködés, 8. Táplálkozás; 9. Zene és tánc; 10. Hierarchia a helyi társadalomban; 11. Halálozás, temetkezési szokások; 12. Alkohol és kábítószer fogyasztás; 13. Higiéniai viszonyok; 14. Szabadidő eltöltése;

Halálozási, temetkezési szokások: Virrasztás (napokig tart, üres kézzel nem mennek, köszönés, élő zene, ital, tükör) Temetés napja (házhoz viszik, körbeviszik, éneklés, italöntés, pap megszenteli a sírgödröt és koporsót, majd hazamegy, kereszteződés, sírhely kinézete) Éjszaka maradnak a temetőben (éneklés, italozás) Hat hetes gyász (halotti tor, főzés, a család külön főz magára, férfiak nem borotválkoznak, szórakozóhely, kocsma, zene, nő a hajából vág, megmaradt ételt elássák) Egy éves gyász (temetőbe kimennek, ének, ital) Gyászletétel (hat hét vagy egy év, fekete ruha letétele) Hiedelmek (kedvenc ruha, tüsszentés, koporsóba tárgyak, cipő, fésű)

Táplálkozás Káposzta Bodag Zsír Kiszolgálás Sündisznó evés Döghús fogyasztás

A helyi cigány hagyományok megjelenése az óvodai nevelésben: Hogyan jelenik meg az oktatásban? Megjelenésének előnyei (előítélet csökkenése, másság elfogadásának segítése, egymás megértése és elfogadása a kultúra megismerése után) Tapasztalatom a cigány kultúra megjelenésével az oktatásban;

Témahetem a helyi óvodában: Célok: A helyi cigány társadalom kultúrájának, hagyományainak szokásainak ismertetése; Előítéletek csökkentése; Másság elfogadásának erősítése, toleranciára nevelés; Témahét feladata: Ismeretnyújtás, a cigány kultúra megismerése; Empátiás képesség fejlesztése; Kapcsolatépítés a kultúra megismerésével és a közös tevékenységek révén; Motiválás a cigány népi művészetek megismerésére (zene, irodalom, tánc). Témahetem megvalósításakor az óvoda nyitott volt a helyi lakosság felé (megjelentek az intézményben helyi cigány emberek, akik kultúrájuk, hagyományaik egyes elemeit mutatták be a gyermekeknek.

Hétfő: Vers, mese és rajzolás, mintázás, kézimunka: Célok: (Vers, mese)  Ismerkedés cigány irodalmi művekkel (mese, mondóka, vers); ◦ Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Bársony János: Biav-Esküvői szokások (Miért?)  Rajzolás, mintázás, kézimunka: ◦ Só-liszt gyurma anyagának megismerése, ◦ Ismerkedés a hagyományos cigány ételek neveivel

Kedd: Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Rajzolás, mintázás, kézimunka (kosárfonás) Célok: ◦ Régi cigány mesterséggel való ismerkedés pl.: kosárfonás; Kompetenciák: ◦ A kosárfonás bemutatása, megismertetése a gyermekekkel. ◦ Finommotorika fejlesztése.

Szerda: Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Külső világ tevékeny megismerése (környezetismeret): ◦ Lovaskocsizás a faluban. ◦ A cigány kultúrában a ló és a lovaskocsi szerepe.

Csütörtök: Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: ◦ Mozgás (Készség és képesség fejlesztő játékok) ◦ Kanál mint tradicionális cigány zenei eszköz Kompetenciák: ◦ Nagymozgás fejlesztése járással, futással. ◦ Testséma fejlesztése a testrészek mozgatásával. ◦ Gyorsaság, ügyesség fejlesztése.

Péntek: Fejlesztő tevékenység tartalma, témája: Ének, zene, énekes játékok (Cigány lakodalom): Célok: ◦ A cigányzene megjelenítése az óvodai nevelésben és megismertetése a nem cigány gyermekekkel; ◦ A cigány dalok és a tánccal való ismerkedés és bemutatás. Kompetenciák: ◦ Új dal elsajátítása. ◦ Ritmusérzék fejlesztése: az egyenletes lüktetés folyamatos gyakorlása a dalok többszöri éneklésekor játékos mozdulatokkal.

Összegzés A helyi cigány szokások és hagyományok összegyűjtése és leírása. Óvodai témahét megvalósítása és sikere. Témahét további megjelenése (iskola)