Jogi ismeretek: A szellemi tulajdon védelme Szabadalmi jog dr. Vass László Ádám Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2013.

Áttekintés Szellemi tulajdon jogi védelme Kizárólagos jog (időben és térben korlátozott monopolhelyzet) Formái: szerzői jog iparjogvédelem (design, védjegy, szabadalom, stb.) +Polgári Törvénykönyv szerinti alakzatok (nevesítetlen szellemi alkotások, know-how) Célja: az alkotómunka elsimerése az alkotó és a közösség érdekei közötti egyensúly biztosítása 2

Az előadás vázlata Mi a szabadalom? Találmány – szabadalmazható találmány Ki a feltaláló, ki szerezhet szabadalmat? Egy vagy több feltaláló Munkaviszonyban álló feltaláló Mit tehet akinek szabadalma van? Hogyan lehet szabadalmat szerezni? Kitekintés: külföldi oltalomszerzés 3

I. A szabadalom szabadalom a találmányt védő jog Forrás: ( ) Forrás: ( ) Forrás: ( ) 4

A feltaláló egyéni érdekei és a közösség érdekei közötti ütközés feloldása A feltaláló piaci versenyelőnyben (= monopolhelyzet) részesítése: ezáltal megtérülhetnek a szellemi befektetés ráfordításai A közösség haszna az új megoldás megismerése és az oltalmi idő lejárta után annak hasznosítása, továbbfejlesztése A szabadalmi oltalom célja 5

A találmány fogalmát a szabadalmi törvény nem határozza meg Forrás: human-has-ever-made.html ( ) Nem találmány többek között: a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer az esztétikai alkotás (design!) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program (szerzői jog!) az információk megjelenítése szabadalmazható találmány szellemi alkotások találmány Szellemi alkotás, a szokásostól eltérő ötletes műszaki megoldás 6

A szabadalmazható találmány Szabadalmazható minden: találmány feltalálói tevékenységen alapuló új iparilag alkalmazható a technika bármely területén 7

Újdonság Az újdonság, mint a szabadalmazhatóság alapvető feltétele biztosítja, hogy: a már közkinccsé vált műszaki megoldások szabadon felhasználhatóak legyenek a ugyanarra a tárgyra ne adjanak több szabadalmat különböző jogosultaknak Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához 8

A technika állásához tartozik (azaz újdonságrontó) mindaz, ami az elsőbbség (≈szabadalmi bejelentés) időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. publikáció, rajz, sajtóhír, stb. tudományos előadás, konferencia forgalomba hozatal, gyógyszerkísérlet személyválogatás nélkül 9

A technika állásának figyelmen kívül hagyása ha a találmány nyilvánosságra jutása az elsőbbség napja (≈ bejelentés napja) előtti jogsértés következménye ha a bejelentő a találmányt az SZTNH elnökének közleményében megjelölt kiállításon mutatta be Forrás: /09/by-what-age-do-children-recognise-that.html Forrás: Határidő mindkét esetben: 6 hónap! 10

Feltalálói tevékenység Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló képzelt személy, aki ismeri a technika állását, de csak átlagos kombináló és feladatmegoldó képességű; a szakmai ismereteket rutin jelleggel alkalmazza; képzelőereje korlátozott; tevékenysége szokványos műszaki megoldást eredményezhet, nem meglepő hatásokkal. Forrás: ( ) 11

Ipari alkalmazhatóság Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. Az ipar fogalmát a köznapi jelentésnél tágabban kell értelmezni. Előállítható, használható = természeti törvényszerűség nem zárja ki + azonos eredménnyel ismételten megvalósítható (reprodukálhatóság) 12

Kizárások a szabadalmi oltalomból Nem szabadalmazhatók azok a találmányok, amelyek gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik (pl. ember klónozása, genetikai azonosságának módosítása, emberi embrió kereskedelmi felhasználása) az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy az állati testen végezhető diagnosztikai eljárások a növényfajták és az állatfajták a növények és állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások a szoftverek önmagukban Forrás: ( ) Forrás: ( ) Forrás: ( ) 13

A feltaláló Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta Főszabály szerint őt illeti meg a szabadalom Rubik ErnőRátai DánielMary Anderson Bűvös kocka (1975)Leonar3Do (2005)Ablaktörlő (1903) Forrás: d=57472&cim=1 ( ) d=57472&cim=1 Forrás: ( ) Forrás: h-2553 ( ) h

feltalálói részarányuk ellenkező megjelölés hiányában egyenlőnek minősül. a szabadalom a feltalálókat közösen illeti meg. Ellenkező megjelölés hiányában a szabadalmi igény részaránya egyenlőnek minősül. Ha többen közösen alkották a találmányt: Forrás: movie-preview-images-and-videos/the-minions-in-despicable-me movie-image ( ) movie-preview-images-and-videos/the-minions-in-despicable-me movie-image 15

Ha többen egymástól függetlenül alkották a találmányt: a szabadalom azt a feltalálót illeti meg, aki a találmányt hamarabb jelentette be (feltéve, hogy a bejelentést közzéteszik vagy szabadalmat adnak rá) Ez a „first to file” elv, ellentéte a „first to invent”. Az utóbbi esetben az kaphat szabadalmat, aki először találta fel a találmányt ig az USA ezt a gyakorlatot követte, már sehol sem alkalmazzák. Forrás: ( ) 16

Nem a feltalálót illeti meg a szabadalom: ha a szabadalmi igényt szerződéssel átruházza, vagy szolgálati találmány esetén Ilyenkor a feltaláló és a bejelentő (később = szabadalmas) személye különböző lesz Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból (stb.) folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót illeti meg. A feltaláló(k)nak találmányi díj jár. B 25 % B munkáltatója 25 % 17

Megjegyzés: Nem keverendő össze az alkalmazotti találmánnyal Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. A szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató hasznosíthatja. Főszabály szerint egyetemi hallgatókra és oktatókra is irányadó! Lásd: Felsőoktatási törvény 44. § (3) bekezdés, illetve egyetemi szellemitulajdon-kezelési szabályzat. 18

A feltaláló személyhez fűződő jogai A szerzőség joga Azt kell feltalálónak tekinteni, aki a bejelentésben szerepel. Névfeltüntetés A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri. Jó hírnév védelme A feltaláló a Ptk. alapján felléphet, ha e minőségét kétségbe vonják, vagy jogait egyébként megsértik. Nyilvánosságra hozatalhoz való jog A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. 19

A szabadalmi oltalom tartalma A szabadalmi oltalom alapján a szabadalmasnak az oltalmi idő alatt (bejelentéstől számított 20 év) kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. 20

a találmány tárgyát képező terméket, vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított terméket előállítja forgalomba hozza forgalomba hozatalra ajánlja használja e célokból raktáron tartja vagy az országba behozza használatra ajánlja A kizárólagos hasznosítási jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítást végez, azaz: a találmány tárgyát képező eljárást 21

A kizárólagos hasznosítási jog része az is, hogy csak a szabadalmas adhat másnak engedélyt a hasznosításra Szabadalmas engedélye nélküli hasznosítás = szabadalombitorlás A szabadalmas a bitorlóval szemben büntető-, polgári és vámjogi úton is felléphet 22

A szabadalmi oltalom fenntartása A szabadalmi oltalom tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. Feltaláló nem azonos a bejelentővel (Ft) Feltaláló = bejelentő (Ft) 1. év év év év ……… 19. év év

II. A szabadalom megadására irányuló eljárás 1. A bejelentés benyújtása 2. A bejelentési nap elismerése 3. A bejelentés alaki vizsgálata 4. Az újdonságkutatás 5. A közzététel és az észrevétel 6. Az érdemi vizsgálat 7. A szabadalmi oltalom megadása / elutasítása 24

A szabadalom megadására irányuló eljárás az SZTNH-hoz benyújtott bejelentéssel indul meg 1. A bejelentés benyújtása 25

A bejelentési kérelemhez csatolni kell: a szabadalmi leírást az igényponttal a leírásban hivatkozott rajzokat (ha a találmány megértéséhez szükséges) a kivonatot Meg kell fizetni a bejelentési és kutatási díjat ( Ft) Idegen nyelvű leírás estén be kell nyújtani a magyar nyelvű fordítását 26

A bejelentési kérelemhez csatolni kell: a szabadalmi leírást az igényponttal a leírásban hivatkozott rajzokat (ha a találmány megértéséhez szükséges) a kivonatot Meg kell fizetni a bejelentési és kutatási díjat ( Ft) Idegen nyelvű leírás estén be kell nyújtani a magyar nyelvű fordítását 27

A bejelentési kérelemhez csatolni kell: a szabadalmi leírást az igényponttal a leírásban hivatkozott rajzokat (ha a találmány megértéséhez szükséges) a kivonatot Meg kell fizetni a bejelentési és kutatási díjat ( Ft) Idegen nyelvű leírás estén be kell nyújtani a magyar nyelvű fordítását 28

Példa szabadalmi igénypontra Az igénypont írja le tömören a találmány műszaki jellemzőit, ezáltal meghatározza, hogy pontosan mi áll szabadalom alatt. Első tagmondat: technika állása Második tagmondat: a találmányra jellemző „többlet” Eljárás kémény korrózióállóságának a növelésére, amely eljárás során a kéményben korrózióval szemben ellenálló bélést alakítunk ki, azzal jellemezve, hogy a kéménybe […] hőre keményedő […] külső réteggel rendelkező béléselemet juttatunk, amelyet […] gázzal felfújva […] hőhatással és korrózióval szemben ellenállóképes bélést hozunk létre. 29

2. A bejelentési nap elismerése bejelentés napja azon a napon ismerhető el, amelyen a bejelentés legalább a következőket tartalmazza: utalást a szabadalom iránti igényre a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat leírást, vagy leírásnak tekinthető iratot (függetlenül attól, hogy az a további feltételeknek megfelel-e) azon a napon ismerhető el, amelyen a bejelentés legalább a következőket tartalmazza: utalást a szabadalom iránti igényre a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat leírást, vagy leírásnak tekinthető iratot (függetlenül attól, hogy az a további feltételeknek megfelel-e) Jelentősége: a technika állásának időpontja az oltalom az elismert bejelentési napon kezdődik 30

3. A bejelentés alaki vizsgálata SZTNH többek között megvizsgálja, hogy kellő példányszámban benyújtották-e a bejelentés szükséges kellékeit (leírás, igénypont, rajzok, kivonat) a leírás rendelkezik-e igénypontokkal a kivonat alkalmas-e a közzétételre 31

4. Az újdonságkutatás az igénypontok alapján, a leírás és a rajzok figyelembevételével kell elkészíteni, szabadalmi adatbázisok segítségével figyelembe kell venni: az ipari alkalmazhatóság hiányát a kizáró okokat a technika állásának feltárása, az újdonság és a feltalálói tevékenység megítélése céljából a kutatás célja 32

5. A közzététel és észrevétel közzététel A szabadalmi bejelentéstől számított 18 hónap elteltével A szabadalmi bejelentés nyilvánosságra kerül, bárki megtekintheti a nyilvános iratokat Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben Bárki észrevételt tehet, ha úgy gondolja, hogy a találmány nem felel meg a szabadalmazhatósági feltételeknek A közzététellel fenntartási díj fizetési kötelezettség keletkezik Ideiglenes oltalom keletkezik, hatálya visszahat a bejelentés napjára 33

Az oltalom keletkezése és időtartama A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. (Mintha az oltalom a bejelentés napján keletkezett volna) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap. A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart. 34

6. Az érdemi vizsgálat A vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány kielégíti-e a szabadalmazhatóság követelményeit - műszaki tartalmát összevetik a technika állásával - megítélik a feltalálói tevékenységet - megítélik az ipari alkalmazhatóságot a találmány nincs-e kizárva az oltalomból a bejelentés megfelel-e a törvényben meghatározott feltételeknek Külön kérelemre Az újdonságkutatás elvégzésétől számított hat hónapig lehet kérni Díjköteles: Ft (Feltaláló nem azonos a bejelentővel) Ft (Feltaláló = bejelentő) 35

Az érdemi vizsgálat eredményeként az SZTNH a szabadalmi bejelentést: engedélyezi, vagy egészében vagy részben elutasítja 7. Megadás, elutasítás 36

Szabadalmi oltalom hatálya Az eljárás áttekintése (idő) (Elsőbbség) Szabadalmi bejelentés Szabadalom megadása Ideiglenes Végleges egybeeshet Megszűnés Bejelentés ideje +18 hónap Bejelentés ideje + 20 év Bejelentési nap elismerése Alaki vizsgálat Újdonságkutatás Érdemi vizsgálat Közzététel Bejelentés ideje + kb. 3 év 37

Kiegészítés: az elsőbbség 38 A szabadalmi bejelentés benyújtásának napjához jogkövetkezmények fűződnek (lásd korábban): a technika állását erre a napra vonatkozóan kell megállapítani az oltalom ezen a napon keletkezik (ha eljut a bejelentés a közzétételig) Lehetőség van arra, hogy ne a bejelentés benyújtásának tényleges napja minősüljön bejelentési napnak, hanem egy korábbi időpont. Ez a korábbi időpont a bejelentő egy saját korábbi (belföldi, vagy külföldi) bejelentésének időpontja lehet. A bejelentő így előnyösebb helyzetbe kerül, mert a korábbi időponthoz képest kell megítélni, hogy a találmány szabadalmazható-e; valamint a korábbi időponttól kezdődően illeti meg a kizárólagos jog.

szabadalmi rendszerek 3. regionális út 2. nemzetközi út 1. nemzeti út Szabadalmi rendszerek Az egyes eljárások párhuzamosan érvényesülnek A szabadalmi oltalom territoriális jellegű! (csak annak az államnak a területén hatályos, ahol engedélyezték) 39

Külföldi oltalomszerzés Forrás: ( ) Külön nemzeti bejelentés minden megcélzott országban bonyolult, drága Nemzetközi bejelentés megjelölt országokban Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) Csak egy bejelentést kell benyújtani, egységes díjak, uniós elsőbbség Regionális bejelentés pl. Európai Szabadalmi Szerződés (EPC) Európai Szabadalmi Hivatal Az uniós oltalomszerzés legegyszerűbb és legolcsóbb módja Megjegyzés 1: A nemzetközi és regionális bejelentés is benyújtható a bejelentő saját országának hivatalánál, amely továbbítja a nemzetközi szervezeteknek Megjegyzés 2: csak adminisztratív könnyítés – a kezdeti szakasz után nemzeti bejelentésekre bomlanak szét: a szabadalom megadása országonként külön történik („világszabadalom” nem létezik) 40

Köszönöm a figyelmet! 41

Hasznos linkek évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról