„Az iskolai szociális munka feladatai, helye, szerepe a veszélyeztetettség és az iskolán belüli agresszió megelőzésében, kezelésében”

A gyermek és ifjúságvédelem a nevelő-oktató munka szerves része Különösen így van ez ma, amikor a családok egzisztenciális bizonytalansága fokozódik, az elemi szocializációs hatások gyengülnek, a gyermekek testi-, lelki-, szellemi fejlődéséhez szükséges feltételeket rendkívül nagy színvonalbeli különbségek jellemzik.

Iskolai szociális munkáról általánosan Középpontban a gyermek,szülő, valamint a gyermek, szülő és iskola kapcsolata áll Fontos célja a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése továbbá célja hogy olyan gyermekek kerüljenek ki az iskola falai közül, akik ismerik magukat és képesek saját, és környezetük szociális problémájának megoldására A szülők gondolkodását, szemléletét, iskolával kapcsolatos elvárásaikat formálja Preventív jelleggel tud működni

Prevenció a nevelési-oktatási intézményekben A megelőzés feladata, hogy időben felismerje a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulására utaló jeleket.

Hátrányos helyzet Szociológiai értelmezése-hátrányos társadalmi helyzetben azok a személyek, illetve családok élnek, akiknek a szükséglet kielégítési életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb. (Kolosi Tamás)

Veszélyeztetettség Olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését akadályozza vagy gátolja. (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló1997. évi XXXI. törvény alapján) Okai és tünetei:Akkor jelenik meg, amikor a gyermek pszichés diszpozíciói és a környezeti feltételek találkozása kiváltja ezt.

Veszélyeztetettség megelőzése Gyermek és ifjúságvédelmi szempontból a veszélyeztetettség megelőzése alatt azokat a tevékenységformákat értjük, amelyek célja a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése.

Együttműködés a megelőzésben a szakmai kompetencia szintjén E cél megvalósulása az iskolában dolgozó összes pedagógus aktív közreműködését feltételezi. A megelőzésben, az iskola nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatársaknak (iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus, iskolai szociális munkás, szabadidő szervező) fontos szerepük van. Az iskolában végzett gyermekvédelmi munka eredményessége a szakmák közötti kooperáció hatékonyságától függ.

Együttműködés a megelőzésben a pedagógus szerepe Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, szociokultúrális helyzetét Kísérje figyelemmel a tanuló tanulmányi teljesítményét,a tanulmányi teljesítményben bekövetkező jelentős változást vegye észre, indokolt esetben jelezze a gyermekvédelmi felelős felé Alkalmazzon differenciáló eljárásokat az oktatási tevékenységének hatékonysága és a problémák kialakulásának megelőzése érdekében Jelezze a tanítási folyamatban észlelt a sikeres továbbhaladást akadályozó egyéni sajátosságokat képesség és jártassághiányokat a szülőnek és a megfelelő szakembernek (logopédus, iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus)

Együttműködés a megelőzésben az osztályfőnök szerepe Kiemelt szerepe van a megelőzésben! Feladata a gyermek személyiségének megismerése a tanórán és a szabadidős tevékenységek során A tanulók társas kapcsolatainak megismerése, beilleszkedésük segítése Iskolai teljesítményük figyelemmel kísérése Szülők, gondviselők tájékoztatása a gyermek ügyeiben Szükség esetén rendszeres vagy személyes kapcsolatot tartása külső gyermek és ifjúságvédelmi intézményekkel is.

Együttműködés a megelőzésben a gyermek és ifjúságvédelmi felelős szerepe A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelés-oktatási munka aktív részeseként segíti a pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját Hatékony tagja az észlelő és jelzőrendszernek, így munkája megelőző és/vagy kötelező együttműködés a rendszer más tagjainak tevékenységével Tevékenységének a célja a prevenció azaz munkáján keresztül a gyermekek problémáinak minél korábbi felismerése és minél hatékonyabb kezelése

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen  az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,  a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen  a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,  az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekjogi képviselő, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.

Az iskolai szociális munka célja I. a tanulók, a pedagógusok és a szülők részére adekvát szakmai segítség nyújtása az elsődleges prevenció segítése az észlelő- és jelzőrendszer működésének segítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkájának szakmai segítése, megerősítése

Az iskolai szociális munka célja: II. egységes szemléleten alapuló szociális segítségnyújtás megszervezése a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét javító szolgáltatások nyújtása lehetőségeik maximális kihasználása érdekében a veszélyeztetett gyermekek kiszűrése a 6 – 18 éves korosztály szociális jólétének javítása

Az iskolai szociális munka célcsoportjai: veszélyeztetett gyermekek hátrányos helyzetű gyermekek az iskola valamennyi gyermeke tanári közösség szülők

Az iskolai szociális munkás konkrét feladatai I érdekvédelem információnyújtás és tanácsadás (szociális és mentális segítségnyújtás), segítő beszélgetés kulturális és szabadidős programok szervezése felvilágosítás (szexuális, a serdülőkor problémái, devianciák, stb.) folyamatos egyéni esetkezelés családlátogatások

Az iskolai szociális munkás konkrét feladatai II. érték és norma közvetítő szerep az iskola és a családok között, a szülő – gyermek – tanár közti konfliktust feltárása rendszeres kapcsolattartás diákokkal, tanárokkal, gyermekvédelmi felelősökkel, iskolai diák önkormányzatokkal és a szociális/segítő intézmények képviselőivel, egyéb, az iskolában dolgozó szakemberekkel. nevelőtestületi és egyéb értekezleteken való részvétel, amely a tanulási és/vagy magatartási problémákkal küzdő gyermekekről is ad tájékoztatást fegyelmi tárgyalásokon való részvétel

Az iskolai szociális munkás konkrét feladatai III. pályaválasztás és továbbtanulás elősegítése adminisztráció a szociális munka etikai kódexének, és az adatvédelmi törvénynek megfelelően aktuális pályázatok ismertetése, az egyéni pályázási lehetőségekre való figyelem felhívása a diákok körében szóróanyagok és tájékoztató füzetek beszerzése a fiatalokat érintő aktuális témákról jogszabályváltozások folyamatos figyelemmel kísérése és az érdekeltek tájékoztatása

Az iskolai szociális munka során végezhető tevékenységek információnyújtás az iskolai szociális munkáról, a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat működéséről, a gyermekvédelemről és az ehhez kapcsolódó jogszabályokról, a gyermeki jogokról és kötelességekről Fórumai: - igazgatói értekezlet - tantestületi értekezlet - osztályfőnöki órák - szülői értekezletek - diákönkormányzat, diákparlament egyéni tanácsadás fogadóórák keretében családgondozás, családlátogatás

Az iskolai szociális munkában végezhető tevékenységek prevenció: -szabadidős tevékenységek, klubfoglalkozások szervezése, vezetése -drog, alkohol és dohányzás megelőzése érdekében felvilágosító foglalkozások tartása -bűnmegelőzési programok szervezése és lebonyolítása egyéb tevékenységek: - az egész iskolát érintő programokban való részvétel - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkájának segítése - koordinációs feladatok a különböző segítő intézmények között a gyors és hatékony segítségnyújtás érdekében

A veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos feladatok A veszélyeztetett gyermekek felmérése az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével. A veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel. Szükség esetén azonnali beavatkozás, jelzés, kapcsolatfelvétel.

A veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos feladatok A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, és adott esetben javaslattétel a változtatásra, pl.: hasonló problémával küzdő gyermekekből álló csoport kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával. Segítő beszélgetések, tanácsadás, információközvetítés biztosítása

A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladatok A hátrányos helyzetű gyermekek felmérése A hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján további teendőkre javaslattétel. A hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, és adott esetben javaslattétel a változtatásra.

A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladatok Szükség esetén közös csoportélményen alapuló, hasonló problémával küzdő gyermekek csoportjának, foglalkozásának kezdeményezése, szervezése. Adekvát segítségnyújtás a hátrányos helyzetű tanulók veszélyeztetettségének megelőzésére. Segítő beszélgetések, tanácsadás, információ-közvetítés biztosítása.

Az iskola valamennyi gyermekével kapcsolatos feladatok: Általános prevenciós tevékenységek (kreatív csoportok, kirándulások, személyiségfejlesztő csoportok működtetése stb.) Prevenciós felvilágosító és bűnmegelőzési programok szervezése, lebonyolítása programok szervezése. Mentálhigiénés programok bevezetésének elősegítése. Hasznos szabadidős programok szervezése. Tájékoztatás a gyermeki jogokról, a gyermek érdekeinek képviselete

A tanári közösségben végzett szociális munka feladatai: Közös szemlélet kialakítása. Nevelőtestület tagjaival való folyamatos együttműködés, kapcsolattartás. Információ áramoltatás. Szoros munkakapcsolat kialakítása az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével Tájékoztatás jogszabályváltozásokról

Szülők körében végzett szociális munka feladatai: Segítő beszélgetés, információ közvetítés, tanácsadás. Közvetítés más szolgáltatásokhoz (nevelési tanácsadó, pszichológus, tanulási képességet vizsgáló bizottság, gyermek-ideggondozó, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat stb.) Családlátogatások Tájékoztatás támogatásokról, intézményekről, lehetőségekről.

Egyéb feladatok: Külső intézményekkel való kapcsolatfelvétel, ha a gyermek, család érdekei és a probléma megoldása úgy kívánja. A szakmai tevékenységet segítő programok szervezése és megvalósítása érdekében pályázatok írása, illetve abban való közreműködés. Adminisztráció végzése, feljegyzések az egyéni tanácsadásról, beszámolók, statisztikák elkészítése Ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése.

A veszélyeztetettség megszüntetésében együttműködő intézmények Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatás feladata, hogy feltérképezze a gyermekeket veszélyeztető tényezőket, és a gyermekjóléti alapellátás keretében orvosolja azokat, illetve annak eredménytelensége esetén hatósági eljárást kezdeményezzen. A fenti intézkedésekről tájékoztassa a jelzéssel élő oktatási intézményt, illetve a probléma kezelése során együtt működik vele.

A veszélyeztetettség megszüntetésében együttműködő intézmények Családsegítő szolgálat feladata Szociális és mentálhigiénés problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának továbbá a helyi szociális szükségletek feltárásának, megoldásának elősegítése Természetbeni, anyagi, és személyes támogatások közvetítése, családgondozás

A veszélyeztetettség megszüntetésében együttműködő intézmények Pedagógiai szakszolgálatok feladata: A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatának ellátását segíti

A veszélyeztetettség megszüntetésében együttműködő intézmények Egészségügyi szolgálat: Feladatkörük speciálisan egészségügyi, részben mentálhigiénés, kisebb mértékben szociális tájékoztatás, tanácsadás, segítségadás

A veszélyeztetettség megszüntetésében együttműködő intézmények Rendőrség, ügyészség, bíróság Rendőrségi meghallgatáson, tárgyalásokon a fiatalkorú érdekeinek képviselete Pl gyermek elhelyezési per, büntetőjogi tárgyalás

A gyermek érdekeit védő hálót egyrészt a segítő szakemberek egymás szakmai határait tiszteletben tartó másrészt egymás munkáját átszövő kapcsolódásai szövik sűrűre.

Felhasznált szakirodalom: 1.) Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok VI. országos Konszenzus Konferencia Konszenzus Kiadvány (2006.Balatonkenese) Letölthető: 2.) Kézikönyv a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók számára a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátásához és kezeléséhez (Egyesületi anyag Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete) Letölthető: 3.) Gyermek-és ifjúságvédelem a nevelési oktatási intézményekben Módszertani segédlet (Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet) Budapest, 2007.

Elérhetőségek SZOCIONET DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS HUMÁN MÓDSZERTANI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT SZOCIONET DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS HUMÁN MÓDSZERTANI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT GYERMEKJÓLÉTI CSOPORT 7400 KAPOSVÁR, EZREDÉV U. 22. TELEFON: (82) ; cím: