Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása

Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: év a legkritikusabb!  között általános iskolába járók száma: , lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %)  2010-ben a 19 évet betöltött korosztály létszáma: 127 ezer fő ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%)

Új időszámítás a magyar szakképzésben  A magyar duális szakképzési rendszer szeptembertől válik teljessé: 8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés 9. évfolyamon már vállalati tanműhelyben Tankötelezettség: általános és szakmai Új OKJ, kerettantervi rendszer (SNI) Híd programok rendszere (általános iskola) 39 ágazati szakközépiskola, technikusképzés Gyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése  A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása

A szakiskola presztízsének helyreállítása  A tanulók alapkészségeinek hiánya  A tanulás iránti érdektelenség, teljesítmény nélküliség  A fizikai munka elutasítása  Iskolai morál felbomlása, nagyfokú lemorzsolódás  A szakiskola presztízsének leértékelődése  Nőtt a képzésben eltöltött idő és az iskolázottsági szint, ezzel arányosan nem növekedett a tanulók tudásszintje

Kormányprogram, kormány-kamara szakképzési keret megállapodás  A szakképzés rendszerének teljes átalakítása, a duális képzés bevezetése  A felnőttképzési rendszer és a foglalkoztatás összhangjának megteremtése  A munkaerő-piaci szükségletekhez igazodó felsőoktatási rendszer kialakítása  A változtatásokhoz kamarai szakképzési feladatok kiszélesítése: felelősségvállalás és cselekvőképesség

A változtatások iránya  Tartalomszabályozás: Mit, hogyan, milyen arányban  Duális képzés: Lehetőség egy életszerűbb rendszer működtetésére  Vállalati kategória, Üzemi képzőhely és az iskola együtt  Üzemi képzőhely meghatározó szerepe  Feje tetejéről a talpára kerülnek a dolgok  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés modellje  Tevékenységből születő kézzelfogható termék

A változtatások iránya, az új OKJ  Minél több alkalmazásképes, használható gyakorlati tudás: Mit, hogyan, milyen arányban  Egyidejűleg alulról és felülről történő expanzió  Széles alapozású szakmák keretrendszere  Áttekinthető, letisztult szakmarendszer  Vizsgáztatás rendbetétele: komplex záróvizsga  Tantárgyi és modulrendszer összhangja

A kamara közjogi feladatai a szakképzésben  Ellenjegyzés intézménye a tanulószerződésben:egyházak, köz- intézmények, alapítványok  Hatósági jogkörök a gyakorlati képzés felügyeletében  Együttműködési megállapodásban felügyeleti jogkör  Szakmai záróvizsgáztatásban elnöki és tagi delegálás általánossá válása: munkaadói és szakmai szervezetek bevonása, szintvizsgáztatás szerepének megváltoztatása  MFKB-k működtetése: beiskolázási szerkezet, decentralizált  Mestervégzettség, mint minimum követelmény  FSZ képzés: KKK, képzési programok, szakmai gyakorlat

Óraszerkezet: több, mint óraszám változása

Az új OKJ és a foglalkoztatási rendszer  Felértékelődött a munkaerő-piacon a nagy használati értékkel bíró szaktudás. Fontos szempont a munkavállalói készségek fejlesztése  Az élethossziglan tartó tanulás tekintetében a széles alapozású, jól konvertálható szaktudásé a jövő.  Egyidejűleg lehetőséget kell biztosítani az alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű rétegek szakmához jutásához (alulról történő expanzió), illetve az igényesebb szakmák elsajátításához (felülről történő expanzió)  A munkaalapú társadalom szempontjából létkérdés a foglalkoztatottság növelése, amely olyan szakmákat igényel, amelyek jól köthetők az egyes munkakörökhöz

 Stratégiai cél az egyharmados lemorzsolódás megállítása és minél több fiatal kezébe szakképesítés adása  A szakiskola presztízsének, vonzerejének helyreállítása. Azok a fiatalok, akik nem akarnak a hét minden napján iskolapadban ülni a munkával egybekötött szakmatanulást választják  Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült a felére csökkenteni.  Az elméletorientált, akadémikus jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált. Az új OKJ fejlesztésének eredményei I.

 Bevezetésre kerül a komplex szakmai záróvizsgáztatás rendszere, amely a modulokon átnyúló kulcskompetenciákat, legfontosabb munkaműveleteket, verseny és piacképes gyakorlati ismereteket helyezi majd a középpontba. Atomizált, virtuális ismeretek helyett: használható gyakorlati tudás  A felnőttképzés és az iskolarendszerű képzés szakmai összhangjának a megteremtése  A modul rendszer és a tantárgyszemlélet összhangja  szeptembertől átállunk a kerettantervi rendszerre. Az új OKJ fejlesztésének eredményei II.

Az új OKJ fejlesztésének eredményei számokban Szakképesítés- kimenetek Régi OKJ (2011)Új OKJ (2012) részszakképesítés önálló szakképesítés szakképesítés- elágazás 432- szakképesítés- ráépülés ÖSSZESEN:

A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.

A szakképesítésenkénti normatív finanszírozás változásai szeptember 1-től Növekedés: 550 szakképesítés Növekedés: 550 szakképesítés Közel azonos: 10 szakképesítés Közel azonos: 10 szakképesítés Csökkenés: 248 szakképesítés Csökkenés: 248 szakképesítés Éves szinten plusz 7 milliárd Ft.

A válság ellenére javult saját szakmában a tanulók elhelyezkedése! MKIK GVI felmérés 2 ezer tanuló körében 2012.

Presztízsben javuló tendenciák, szakképzett elit! MKIK GVI felmérés 2012.

A Magyar Köztársaság Elnökének fogadásán

Javult az elhelyezkedők aránya: Összesen 48,3% dolgozik MKIK GVI felmérés 2012.

Gyakorlati képzőhellyel kapcsolatos elégedettség A vállalati gyakorlati képzőhellyel kapcsolatos elégedettség jóval magasabb, mint az iskolai tanműhellyel kapcsolatos

Változások a szakképzési törvény tükrében a mesterképzés területén szeptember 1-től csak mestervizsgával lehet gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzést folytatni: 1,2 milliárdos Eu. Program 2500 fő képzésének 80%- os támogatására, 750 gyakorlati oktató továbbképzésére, gyakornoki program népszerűsítésére Érettségire épülő szakképesítés esetén felnőttképzésben, vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben megkezdhető a képzés szakirányú szakiskolai végzettség, 5 év szakmai gyakorlat és mestercím birtokában, kiváltva az érettségit

Vállalati gyakorlati oktatói felmérés eddigi eredményei: az oktatók 55%-a több, mint szakmunkás!

Felnőttképzés főbb szabályozásának tervezett folyamata

Keresletvezérelt szakképzési rendszer: 2008!  Alapvető érdek: olyan helyen, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli  Ennek szinkronban kell lennie: az egyéni aspirációkkal, tehetséggel a képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával

Új elvárások a munkapiaci információkkal szemben  Az álláskeresők kiszolgálása mellett egyre nagyobb szerepet kap a munkaadók és a döntéshozók informálása  Felértékelődnek a közép- és hosszú távú előrejelzések  Előtérbe kerül az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó készségek, kompetenciák előrejelzése  Rövid távú előrejelzések: 1 év, előrejelzések adathátterének megalapozása, egyensúlytalanságok kezelése  Közép- és hosszú távú előrejelzések: 5-10 év, egyensúlytalan- ságok megelőzése

 A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra  Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 5 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis  Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen Új prioritások megjelenése

Megye Korlátozás nélkül beiskolázható szakképesítések száma (A) Költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítések száma (B) „B” kategóriába sorolt szakképesítések száma, melyeket a döntéskor oktattak az adott megyében Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Budapest22820 Pest megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Veszprém megye Komárom-Esztergom megye Fejér megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Nógrád megye Heves megye Az MFKB-k megyénkénti irány-arány döntései a 2013/14- es tanév vonatkozásában: Leggyengébb láncszem!

Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja: 2013-ban csak iskolarendszerű! 8. Osztályra épülő 3 éves képzés: pontosabb prognózis!

Stratégiai partnerség, középtávú tervezés  Megyei Területfejlesztési Bizottság: Megyei Szakképzés Fejlesztési koncepció készítése  Megyei Köznevelés Fejlesztési terv: Szakképzés Fejlesztési terv ennek részét képezi: 2013 március  Készüljenek közös akciótervek a feladatok összehangolására, az MFKB véleményezze a megyei intézményfenntartó központ szakképzés fejlesztési tervét  Közoktatási megállapodások, közoktatási szerződések egyházi és magánintézményekkel  Köznevelés-fejlesztési terv nyilvános véleményezése megyei KIK honlapján

Közös akcióterv  Arány – irány: képzési szerkezet, iskola szerkezet, feladatellátás, beiskolázási szerkezet  Lemorzsolódás csökkentése, iskolaelhagyók csökkentése, tank- kötelezettségi korhatár nyomon követése, minimális prog- ram: szakmunkásvégzettség, híd programok  Pályakezdők elhelyezkedése iskolánként, nyomon követés, pályaválasztás - tanácsadás  Koherencia, nyilvánosság, társadalmi vita, fejlesztési források  Új szakképzési struktúra bevezetése, első tapasztalatok  Tanulószerződés intézményrendszere: KIK adatbázis  Gyakorlati képzés felügyelete: iskolai szakértők

Decentralizált pályázatok tapasztalatai  A duális képzéssel összhangban a források legalább 60%-a a vállalati gyakorlati képzést szolgálta (2008-ban 20-30%)  A pályáztatás egészének kamarai koordinálása. Formai bírálat  A évi kiírás megjelenése tavaszán jelenjen meg, KIK-kel történő együttműködés az iskolai pályázatoknál  MFKB keretek elosztása: tanulószerződések alapján  20%-os csökkentés feloldása: eszközlista, önrész növelése, beszerzési ár csökkentése  Támogatási plafon, fejlesztéssel érintett tanuló létszám, hiány szakképesítések nagyobb prioritást élvezzenek

A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozási- ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

Köszönöm a figyelmet!