Iszlám civilizáció, Közel-Kelet

Az iszlám jelentései Az iszlám mint vallás Az iszlám mint civilizáció (Az iszlám mint politikai rendszer - politikai/politizáló iszlám - iszlamizmus)

A civilizáció-fogalom előtérbe kerülése hidegháború utáni nemzetközi rendszer civilizáció - civilizációk legtágabb kulturális entitás, önálló világképpel, életfelfogással, közös tradíciókban gyökerező közös történelmi múlttal rendelkező rokon kultúrák csoportosulása nincs hierarchikus viszony, “értéksorrend” “fejlettebb” helyett “sikeresebb” civilizációk

Iszlám vs. Nyugat: civilizációk összecsapása? Samuel P. Huntington 1992 f ő törésvonalak civilizációk mentén világpolitika multicivilizációs civilizáció központi eleme a vallás Iszlám vs. Nyugat

Bernard Lewis az orientalisták doyenje The Roots of Muslim Rage, in: The Atlantic Monthly, September 1990 “Clash of Civilizations” muszlimok “dühe”: 14 évszázados szembenállás

Iszlám mint fő veszélyforrás Kilencvenes évek elejétől: új ellenségkép (“új hidegháború”) 1400 éves konfrontáció (dzsihád) Korán – erőszak /11, London, Madrid, merényletek Al-Káida, Dáis Terror elleni háború = iszlám elleni háború? Stigmatizáció, iszlamofóbia, atrocitások “mi” – “ők”

Willy Claes a NATO főtitkára “A hidegháború befejeződése óta az iszlám harciasság jelenti talán a legsúlyosabb fenyegetést a NATO-szövetség és a Nyugat biztonsága számára” (1995)

Iszlám mint ellenség? Islamic threat Islamic militancy Islamic extremism New Cold War Islam’s bloody borders … és akkor …

után Bush: “keresztes háború”, “végtelen igazság” Támadás a civilizáció ellen Terrorizmus elleni háború Huntington: “muszlim háborúk kora” Thatcher: iszlamizmus = új bolsevizmus Fukuyama: iszlamo-fasizmus Oriana Fallaci

Fő civilizációk (Huntington) kínai (konfuciánus +Délkelet-Ázsia, Korea, Vietnam) japán hindu/indiai iszlám szláv/ortodox nyugati (európai, észak-amerikai [latin- amerikai]) latin-amerikai afrikai (?)

Arab vagy iszlám civilizáció? Arábia, Korán nyelve, először arabok Első évszázadokban muszlimok kisebbségben - tudósok zsidók, keresztények, zoroasztriánusok, nemrég iszlámra áttértek Kiterjedt birodalomban arabok kisebbségben - egyéb etnikumok Vezető etnikumok: –Arabok –Perzsák –Törökök

A világ civilizációi

Az iszlám világ

Adatok az iszlámról a muszlimok száma mintegy másfél milliárd –33 országban többség –több mint 10 o: lakosság egyharmada –sok o: sok milliós kisebbség –EU: millió számuk és arányuk dinamikusan nő a második legnagyobb világvallás a legnépesebb civilizáció a világ területéből a második legnagyobb részesedés

A muszlimok arányának növekedése

A 10 legnagyobb muszlim népességű ország OrszágNépességMuszlimok % Muszlimok Indonézia , Pakisztán , India , Banglades , Törökország , Nigéria , Egyiptom , Irán , Algéria Marokkó ,

Létezik-e egységes iszlám civilizáció? egység és differenciáltság “iszlám” értelmezése és hatóköre (totális --- szekularizált) iszlám mint életmód, érzület, világlátás, tudás közössége - “szövet” lelki együvé tartozás “iszlám diskurzus” - “nyugati diskurzus”

A régió egysége és differenciáltsága Közös történelmi múlt, összetartozó civilizációs egység (?) Sokszínűség, differenciáltság –Iszlám civilizáció (arab, perzsa, török alcivilizációk - atatürki Törökország) - zsidó civilizáció –Vallások, etnikumok, politikai rendszerek

Civilizáció “kötőelemei” Iszlám mint életmód, “szövet” Saría - sohasem kizárólagos, helyi hagyományok, szokásjog megőrzése Miszticizmus, népi vallásosság Tanár-tanítvány kapcsolatok Érzület és tudás közössége, lelki együvé tartozás Társadalmi gyakorlat állandósága (politikai hatalom változásai nem érintik) Politikai vezetés - ulamá - szúfik közötti egyensúly

Differenciáltság kulturális “alrendszerek” etnikumok (törzsek) szektariánus leágazások államformák, politikai rendszerek modernhez és tradicionálishoz való viszony nyugathoz való viszony nincs autentikus vallási központ: állandó reinterpretáció

Alrendszerek közel- és közép-keleti észak-afrikai közép-ázsiai elő-ázsiai indonéz-maláj

Etnikumok az iszlám világban

Iraki törzsek

Líbiai törzsek

Szunniták és síiták

Síita félhold

Szunnita iszlám A szunnita iszlám legtekintélyesebb intézménye a kairói al- Azhar és volt vezetője a március 10-én elhunyt Tantáví sejk és utóda, al-Tajjib sejk

Síita iszlám: vallási vezetők (Khomeini, Khamenei, Szisztáni, Fadlallah)

Fejlődési szakaszok Kialakulás, felfelé ívelés (7-től sz.ig) Fénykor (10-12.sz.) Stagnálás (13-18.sz.) Nyugatnak való alávetettség (19. sz. és 20. sz. első fele) Nyugatosító modernizációs kísérletek (függetlenség után) Retradicionalizáció, reiszlamizáció (“modernizációs válság” nyomán)

Iszlám vs. Nyugat Eltérő civilizációs diskurzusok Jelentések és értelmezések különbsége (“interpretációk összecsapása”) –A Mohamed-karikatúrák vs. sajtószabadság –Benedek pápa kijelentései Civilizációs és strukturális törésvonalak egybeesése

Közel-Kelet

Szűk és tág értelmezés –A Nílus-völgy, Arábia, Palesztina és Mezopotámia arab országai + Irán és Izrael + Ciprus és Törökország –+ Líbia és Szudán –+ észak-afrikai Maghreb-államok (Algéria, Tunézia, Marokkó) - KK és Észak-Afrika, vagy “tágan értelmezett” KK - esetleg még Afganisztán is –Iszlám országok (kiv. Izrael) –Arab országok (kiv. Izrael, Irán – Törökország?)

Geostratégiai jelentőség Keleti kérdés 19. sz. vége sz. eleje - nagyhatalmi érdekek ütközőpontja Földrajzi fekvés –stratégiai útvonalak metszéspontja –három kontinens találkozása –EU-val közvetlenül határos - biztonság Mediterráneum - emberi civilizáció bölcsője Három monoteista világvallás szülőhelye Világ legnagyobb ismert kőolajkészletei –Szaúd-Arábia (260 md hordó), Irak ( md hordó) –Legalacsonyabb kitermelési költség (1-1.5 $/hordó, mexikói és orosz 6-8$, északi-tengeri $, texasi 20$ fölötti)

Izrael Állam - palesztin-izraeli konfliktus –Izrael nyugati enklávé - USA támogatás Háborús konfliktusok (és békefolyamatok) centruma Az “iszlám vs. Nyugat” szembenállás, a huntingtoni “civilizációk összecsapása” paradigma egyik fő színtere Bush adminisztráció: az amerikai “civilizációs misszió” fő célpontja, kísérleti terepe, “demokrácia-dominó”: a régió demokratizálása + modernizálása, ki nem mondva, de nyugatosítása, amerikanizálása “arab tavasz”-ból “iszlamista tél”-be

Válsággócok Palesztin-Izrael Afganisztán (Pakisztán) Libanon Irán Egyiptom Szudán “arab tavasz” “bukott államok” (Irak, Szíria, Líbia, Jemen) permanens modernizációs válság a (nemzet)állam (?) válsága migrációs krízis iszlamizmus, dzsihádizmus – Dáis

Közel-Kelet Válságban született – állandó válsághelyzet Angol Middle East: Ázsia felosztása Közel-, Közép- és Távol-Keletre Keleti Mediterráneum –Mediterráneum civilizációs sokszínűsége Először klasszikus görög, latin és iszlám (zsidó?) 7. sz-tól nyugati (keleti ortodox és latin keresztény) és iszlám –Mégis egységesség Oszmán Birodalom korábbi területei - kivétel Irán Maghreb - Masrek - Termékeny Félhold - Nagy-Szíria

Közel-Kelet = Middle East Naher Osten, Blízsnyij Vosztok, de Moyen-Orient Angol: 20.sz. elejéig –Near-East (Egyiptom, Levante, Balkán) –Far-East: Kína, Japán, Délkelet-Ázsia Mahan: Perzsa-öböl, Áden, India I.Vh: súlypont nyugatabbra II.Vh: Kairó

Közel-Kelet “névadója” Alfred Thayer Mahan admirális 1902: National Review: The Persian Gulf and International Relations Middle East: Arab félszigettől Indiáig

Fogalomhasználat problémái Európa-centrikus Nincs konszenzus Nincs egységes csoportképző ismérv ENSZ nem alkalmazza (Nyugat-Ázsia) Nem földrajzi kategória –Civilizációs-kulturális –Politikai-geopolitikai

Fogalmak

Tágabb Közel-Kelet Greater Middle East 2004-től, G8-ak csúcstalálkozója, George W. Bush Politikai töltet Szinte teljes iszlám-arab világ

Tágabb Közel-Kelet

Közel-Kelet és Észak-Afrika

MENA

Arab Liga 22 tagja (+ Irán) Népesség: 320 millió 8 ország (Algéria, Egyiptom, Irak, Irán, Jemen, Marokkó, Szaúd-Arábia, Szíria) teljes népesség 90%-a

MENA: GDP/fő (US$)

Arab világ

Egyesült Arab Emirátusok

Maghreb

Masrek

Termékeny Félhold

Fordulópontok

Prekoloniális Közel-Kelet 622: iszlám Dinasztikus birodalmiság – 20.sz-ig Dinasztiák ciklikus hullámzása Nyugatitól eltérő fejlődési út Tradicionális és modern struktúrák együttélése

1798 Napóleon: ütközés a Nyugattal

Kolonizáció Ellentétes hatások 1916: Sykes-Picot egyezmény Brit-francia (olasz, spanyol) érdekszférák Aszimmetrikus függés Mesterséges (nemzet)államok és határok

Függetlenség, nacionalizmus Ötvenes, hatvanas évek Radikális nacionalizmus – szocializmus Vezető: Egyiptom és a nasszerizmus –1952: egyiptomi forradalom Forradalmak, államcsínyek “arab hidegháború” Etatista modernizációs törekvések

Az 1967-es háború Szimbolikus vereség a Nyugattól Nacionalista ideológiák és modellek kudarca Reiszlamizáció kezdete Iszlamizmus

1979: iráni iszlám forradalom Afganisztán

2003 Irak: amerikai invázió

2011: “arab tavasz”

2013- Iszlám Állam

A vallás szerepe a konfliktusokban önmagában nincs iszlám vs. nyugati civilizáció szembenállás –radikálisok, fundamentalisták szerint van –sztereotípiák, egymás negatív megítélése vallási tényez ő közvetett szerepe terrorizmus, öngyilkos merényletek –vallás nevében, vallási legitimáció –okok összetettsége (politikai, gazdasági, szociális stb.) civilizációs-kulturális (vallási) és strukturális tényez ő k összefonódása civilizációs törésvonalak - nemzetközi rendszer strukturális egyenl ő tlenségei egybeesnek

Vallási-civilizációs jelleg hangsúlyozása Vallási szervezetek (iszlamisták: Hamász, Hezbollah stb., zsidó fundamentalisták) Az egész civilizáció/vallás képviselete - minél szélesebb támogatás nyerése (Szaddám) Saját civilizáció/vallás felértékelése, a másik degradálása (Izrael) Reiszlamizáció: korábbi szekuláris mozgalmak és szervezetek iszlamizálódása - palesztin mozgalom

Permanens modernizációs válság gazdasági, szociális, politikai, identitás fejlődési modellek, szekularizált ideológiák kudarca reiszlamizáció alárendelt, függő részvétel a nemzetközi munkamegosztásban kollektív tudat: elkeseredettség, megalázottság, történelmi igazságtalanság radikalizálódás, szélsőségesség

Deficitek szabadság/demokrácia tudás nők helyzete

Demográfia: “időzített bomba” túlnépesedés –arab népesség (280 m) 2020-ra m –40% 14 év alatti munkanélküliség (15-20%) szociális háló elégtelensége migráció –belső: vidékről a nagyvárosokba –külső: szakképzett munkaerő a fejlett országokba politikai, gazdasági, szociális konzekvenciák

Politikai rendszerek monarchiák autokratikus (katonai) vezetések instabilitás - erőszakos vallási radikalizmus (terrorizmus) iszlamizmus mint fő ellenzéki erő politikai reformok akadályozása illiberális (látszat)demokrácia

Társadalmi pólusok autokrata rendszerek, “szekuláris diktatúrák” iszlamisták –radikálisok –mérsékeltek liberális, “nyugatias”, szekuláris(abb) “felvilágosult muszlimok” “iszlám-demokraták”: iszlám felé orientálódó középrétegek

Fejlődés, modernizáció reformok és liberalizáció szükségessége tudás ill. tudomány szerepe gazdasági növekedés, szerkezetváltás “emberi tőke” nők helyzete demokratizálódás

Akadályok belső és külső tényezők tradicionális társadalmi környezet vallási ortodoxia - nem az iszlám! autokratikus politikai rendszerek megoldatlan válsággócok alárendelt világazdasági pozíciók USA közel-keleti-és iszlám-politikája

Arab tavasz, 2011

Arab tavasz, 2013

Arab tavasz, 2015

“Új (poszt-amerikai) Közel-Kelet”? Változó KK (Uzi Rabi) Geopolitikai átrendeződés: Irán vezette “új rend” Súlyponteltolódás: “arab centrum” felől “nem arab periféria” felé (1967, 1979, 2001, 2003) Irán biztonsági környezete változott Poszt-kemalista Törökország iszlám identitása erősödött Oszmán, szafavida “újjáéledés” 2011 második fele: újbóli átrendeződés Szaúdi felértékelődés –Irán ellensúlya –“ellenforradalom” élére állt

Poszt arab tavasz: négy országcsoport Kevés vagy semmi változás (monarchiák) Polgárháború, instabilitás, bukott államiság határán (Líbia, Szíria – Irak (?) – Jemen) Politikai átmenet (Tunézia, Egyiptom) Óvatos reformok (Marokkó, Jordánia)