Rasid Gannusi és a tunéziai iszlamista mozgalom diskurzuselméleti megközelítése OTDK 2011 Csiszár Esztella.

Az előadások a következő témára: "Rasid Gannusi és a tunéziai iszlamista mozgalom diskurzuselméleti megközelítése OTDK 2011 Csiszár Esztella."— Előadás másolata:

1 Rasid Gannusi és a tunéziai iszlamista mozgalom diskurzuselméleti megközelítése OTDK 2011 Csiszár Esztella

2 A dolgozat célkitűzése Az iszlám pozícionális változásai a tunéziai poszt- koloniális diszkurzív mezőben  A tunéziai iszlamista mozgalom (MTI majd en-Nahda) és a Burgiba- majd a Ben Ali-rezsim harca az iszlám megnevezésének és az értelmezésének hegemón pozíciójáért  A dolgozat értelmezési horizontja: a diskurzuselmélet (essexi iskola) Konstruktivista ontológia és episztemológia: jelentésadás a társadalmilag konstruált szabályrendszerekben Poszt-strukturalista metodológia

3 A poszt-strukturalista diskurzuselmélet szemlélete Diszkurzív elméleti horizont: a valóság minden objektuma diskurzus tárgyaként konstituálódik Diskurzus: az identitásképző jelentéses gyakorlatok rendszere, ellentétek konstrukciója a határok kijelölésével Diskurzusanalízis: empirikus nyersanyag (adatok), mint a diskurzus valóságát alkotó jelölő gyakorlatok készletének vizsgálata. (szövegként kezelése)

4 A poszt-strukturalista diskurzusanalízis értelmezési pontjai 1.Társadalmi jelentés konstrukciója a diskurzus része 2.A diskurzusok a jelentésadásért és identitásformálásért folyó hegemonisztikus harcok eredményei 3.A hegemonisztikus artikulációk a társadalmi ellentétek konstruálásával stabilizálják a diszkurzív rendszert (fenyegető Másik kizárása) 4.Új események kizökkenthetik a hegemón pozíciót: hegemón küzdelmek 5.A diskurzus alanyainak multiplikált identitása: megosztott alanyként a hegemón törekvések által kínált totális szubjektivitással azonosul

5 Az iszlamizmus poszt-strukturalista nézőpontból 1)Orientalizmus: az iszlám örök, rögzített és szubsztantív elemei 2)„Kis iszlámok” végtelen sora, nem egységes kategória, reduktív, más kategóriák bevonása (el-Zien)  Az iszlám, mint mesterjelölő A Saussure és Barthes alapján felfogott jelölő szerep Az iszlám interdiszkurzív természete Az iszlám jelölő és az általa jelölt entitások közötti kapcsolatot politikai aktus által teremti meg. Az iszlamisták az iszlámot csomóponti szerepből mesterjelölővé alakítják: „az iszlám a megoldás” hegemonizálja diszkurzív mezőt

6 Az iszlám jelentéséért és identitásáért folyó hegemonisztikus harcok (Burgiba)  A kalifátus intézményének eltörlése (1924)  Poszt-koloniális nemzetállam identitáskeresése: Habib Burgiba elnök „kvázi-kalifa” szerepe – szekularizáló/modernizáló rezsim hegemón iszlámértelmezése (1957 Személyjogi Törvény) Az iszlám többé nem csomópont, hanem a diskurzus egy (alárendelt) eleme. Artikulációi: szekularizáció, modernizáció, nacionalizáció, nyugatosítás

7 Az iszlám jelentéséért és identitásáért folyó hegemonisztikus harcok (MTI)  Burgiba radikális szekularista reformjai, elhibázott gazdaságpolitika, utódlás kérdése A kizökkenés (diszlokáció) pillanata: az iszlamista mozgalom politizálódása Az iszlamizmus – politikai diskurzus: az iszlámot a modernista/szekuláris diskurzus aláásására használja Multiplikált identitás: a hagyományos tunéziai iszlám vs. tunéziai iszlamista identitás (Rasid Gannusi) Az Iszlám Irányzat Mozgalom (MTI) politikai iszlám diskurzusának kiépülése és megjelenése a burgibai diskurzus határán túl (kizárva a politikai mezőnyből)

8 Ben Ali „tunéziai iszlám” fogalma – a hegemón törekvések által felkínált totális szubjektivitás  1987. november 7. Zin el-Abidin Ben Ali hatalomátvétele  „Protecteur de la nation et de la religion.”  Az iszlám társadalmi rehabilitációja – kimozdulás az elmaradottságot jelölő pozíciójából  A„tunisianité” identitás konstrukciója (iszlám, demokrácia, fejlődés, legalitás csomópontjai körül) a rezsim érdekeinek szolgálatában  Nemzeti egységen alapuló legitimáció – Nemzeti Paktum 1988.  „Tunéziai iszlám” az en-Nahda mozgalom kirekesztésére. társadalmi ellentét megteremtése: más iszlámértelmezés kizárása (hazafiatlan, illegitim)

9 Ben Ali hegemón diskurzusának stabilizálása a fenyegető Másik (En-Nahda) kizárásával 1989. választások – iszlamista független jelöltek nagyarányú győzelme, de csak a kormánypárt (RCD) jut parlamentbe A hegemón rezsim kizárt másikjaival (ellenzék) nem tudott egyetemes és egységes dimenziót kialakítani Az iszlamista mozgalom elleni vádak (iszlámellenes, terrorista szervezet) és leszámolás A mozgalom pozíciója: a Ben Ali-rezsim hegemón diskurzusának alkotó kívüliségébe zárva „A hatalom megrendezheti önnön meggyilkolását az egzisztencia és legitimitás új reménysugaráért.” (Baudrillard)

10 Köszönöm a figyelmet!

11 Ben Ali bukása után: új küzdelem a hegemóniáért