KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK

Az előadások a következő témára: "KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK"— Előadás másolata:

1 KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK
BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László

2 BOURDIEU Pierre Bourdieu
1930 – 2002 legnagyobb hatású jelenkori francia szociológus Tematikák: Etnológia 50-es évek Oktatásszociológia és nyelvszociológia 60-as évek Művészetszociológia 70-es évek Akadémiai-tudományos szféra 80-as évek Átfogó társadalomelméletbe integrálódtak a tematikák

3 BOURDIEU A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése
La Distinction (A megkülönböztetés) The Symbolic Language

4 Egyenlőtlenség, szelekció,
BOURDIEU Alapfogalmak Habitus Társadalmi mező Egyenlőtlenség, szelekció, Társadalmi tőke Kulturális tőke Szimbolikus tőke

5 BOURDIEU Kezdeti etnológiai terepkutatások
A későbbi fogalmak alapjai – pl. „szimbolikus tőke” Algéria – törzsi társadalmak kultúrája Presztízstőke, az ajándékozások nyomán létrejött lehívható tőke

6 BOURDIEU Kezdeti etnológiai terepkutatások
Kabil törzsek informális szabályozottsága Mozabita iszlám törzsek szervezettsége Bearn házasodási szokásai: a nőtlenség szociológiai okai -A társadalom stabilitási szükségletei

7 BOURDIEU Oktatásszociológiai kutatásai Iskolaszociológiai problémák
Iskolai siker és társadalmi származás „Az örökösök”

8 Oktatásszociológiai kutatásai
BOURDIEU Oktatásszociológiai kutatásai Későbbi szakasza „A társadalmi egyenlőtlenségek iskolai egyenlőtlenséggé, majd innen a diplomák, licenciák révén eltérő karrier-eséllyel felruházva, ismét társadalmi egyenlőtlenséggé visszaalakításának folyamata ez, és ez nem egyszerűen diszfunkcionális működés.”

9 Oktatásszociológiai kutatásai
BOURDIEU Oktatásszociológiai kutatásai Későbbi szakasza „Az iskola és az iskolai vizsgarendszereken, bizonyítványokon, okleveleken, diplomákon nyugvó társadalmi előmeneteli rendszer nem más, mint a modern kornak jobban megfelelő legitimáló rendszer a társadalmi egyenlőtlenségi viszonyok fenntartásához.”

10 BOURDIEU Oktatásszociológiai kutatásai Későbbi szakasza
„La Reproduction” ("Az újratermelés") 1970 A reformpedagógia irányi szkepszis

11 BOURDIEU Bourdieu művészetszociológiai kutatásai
1960-as évek második fele A fényképezés kapcsán Egy művészeti kialakulása Értékek, normák, technikák kialakulása – amit tanulással lehet elsajátítani

12 Bourdieu művészetszociológiai kutatásai
„Champ intellektuel et projet creature” (Az értelmiségi mező és a szerzői alkotás) című cikk 1966 A műalkotás keletkezése: a a művész belső szubjektivitása és a társadalmi tevékenységszféra (vagy Bourdieu kifejezésével; mező) strukturális kényszerei között

13 BOURDIEU Bourdieu művészetszociológiai kutatásai
A műalkotás vizsgálati szempontjai A művészeti mező autonómiája a hatalommal szemben A művész pozíciója a művészeti mezőben A műélvező társadalmi mezőkben elfoglalt pozíciójára

14 BOURDIEU Bourdieu nyelvszociológiai kutatásai
A közvélemény nem létezik 1972 A doxozófusok 1972 Nyelvi küzdelem Szimbolikus hatalom Nyelvi kompetencia Társadalmilag helyes nyelvhasználat Nyelvi piac

15 BOURDIEU Bourdieu tudásszociológiája
Identitás és reprezentáció. Kritikai reflexiók a régió fogalmához 1980 Okcitánia Szellemi konstruálási folyamatot

16 Társadalomelméleti munka
BOURDIEU Bourdieu főműve La Distinction – 1979 a társadalom kulturális szerveződését, illetve ezen túl a politika, a tömegkommunikációt vizsgálja Művészetszociológia Társadalomelméleti munka

17 BOURDIEU A napi gyakorlatokban a felsőbb osztályok el akarnak különbözni az alsóbb osztályoktól Művészetek fele való irányulás pl. fotográfia vs. színház magas irodalom Gyerekkori szocializáció „természetes művészeti kompetenciát” kulturálisan „finom ízlés” és a „barbár ízlés”

18 „előnyös” – „hátrányos”
BOURDIEU Divat „előnyös” – „hátrányos” „ódivatú” „ízlés”

19 Háromdimenziós modell:
BOURDIEU „Az esztétikai disztinkciók, finom megkülönböztetések azt szolgálják, hogy fenntartsák és láthatóvá tegyék a társadalmi különbségeket” Háromdimenziós modell: a főbb társadalmi rétegek és az eltérő kulturális szokásokkal jellemezhető főbb életstílusokat köti össze

20 A művészet fogyasztása rétegspecifikus
BOURDIEU A művészet fogyasztása rétegspecifikus Réteg, tőkefajta dimenziók: az alsóbb és felsõbb osztályok, illetve a felsőkön belül a gazdasági tõkével, illetve velük szemben kulturális tőkével rendelkezők fogyasztási mintái

21 A társadalmi mező fogalma
BOURDIEU A társadalmi mező fogalma 1966 Értelmiségi mező és szerzői alkotás című tanulmányában jelent meg először az egyes művész alkotását az alkotónak, a művészeti ágon (mezőn) belüli pozícióiból, illetve e mezõ hatalmi mezõhöz való viszonyából kívánja megérteni

22 BOURDIEU Vallási mező A vallás racionalizálásának folyamata
Önálló papi testület A vallás (újra) termelését és elosztását biztosító intézmények, normák, szabályok Vallási gyakorlat standardizálása A működésének a szabályozása, szervezése

23 BOURDIEU Társadalmi mező
„Adott tevékenységet hivatásszerűen ellátók sikeres monopolizálása e tevékenység felett hozza létre az egyes társadalmi mezőket.”

24 A társadalmi mező tulajdonságai
BOURDIEU A társadalmi mező tulajdonságai „A mezők a szinkronikus megértés számára mint a pozíciók vagy a posztok strukturált tereiként jelennek meg, amelyeknek a tulajdonságai függenek az e tereken belül elfoglalt pozícióktól, és amelyeket elemezni lehet a mindenkori pozíció-betöltõk jellemzõitõl függetlenül. A mezőknek általános törvényeik vannak: az olyan különbözõ mezők mint a politikai mező, a filozófiai mező, vagy a vallási mezõ változatlan funkcionális törvényekkel rendelkeznek” (Bourdieu 1980: 113).

25 objektivizmus és szubjektivizmus álláspontjaiban közép-pozíció
BOURDIEU Habitus a létező társadalmi struktúrák és az e között cselekvő egyének közvetítő kategóriája objektivizmus és szubjektivizmus álláspontjaiban közép-pozíció azon közvetítő mechanizmusok, amelyek egy adott korszak létfeltételei által formálódnak, de amelyek másrészt csak a gondolkodás és a cselekvés alapjellemzőit határozzák meg.

26 BOURDIEU Fontos: a külső létfeltételek változásai nem hatnak ki közvetlenül a habitusra A cselekvések között különbségek vannak Eltérő habitusok rendszere A habitus közvetítő a struktúrák és az egyéni cselekvések meghatározása között

27 Szimbolikus tőke, kulturális tőke és társadalmi tőke
BOURDIEU Tőkefogalmak Szimbolikus tőke, kulturális tőke és társadalmi tőke Előzmények: kulturális tőke (Az örökösök), vallási tőke, tekintély tőke, lekötelezettség tőke