Közel-Kelet, iszlám világ

Az előadások a következő témára: "Közel-Kelet, iszlám világ"— Előadás másolata:

1 Közel-Kelet, iszlám világ

2 Fogalmak

3 Az iszlám világ

4 Adatok az iszlámról a muszlimok száma mintegy másfél milliárd
33 országban többség több mint 10 o: lakosság egyharmada sok o: sok milliós kisebbség EU: millió számuk és arányuk dinamikusan nő a második legnagyobb világvallás a legnépesebb civilizáció a világ területéből a második legnagyobb részesedés

5 A muszlimok arányának növekedése

6 A világ civilizációi

7

8 A 10 legnagyobb muszlim népességű ország
Indonézia India Pakisztán Banglades Egyiptom Törökország Irán Nigéria Etiópia (?) (25 m) Algéria Marokkó

9 Arab világ

10

11 Közel-Kelet Angol Middle East: II. Vh. után Ázsia felosztása Közel-, Közép-és Távol-Keletre Keleti Mediterráneum Mediterráneum civilizációs sokszínűsége Először klasszikus görög, latin és iszlám (zsidó?) 7. sz-tól nyugati (keleti ortodox és latin keresztény) és iszlám Mégis egységesség Oszmán Birodalom korábbi területei - kivétel Irán Maghreb - Masrek - Termékeny Félhold - Nagy-Szíria

12 Közel-Kelet = Middle East
Naher Osten, Blízsnyij Vosztok, de Moyen-Orient Angol: Near-, Middle-, Far-East: Európa délkeleti része – Kelet-Ázsia 20.sz. első feléig Near East, azóta Middle East

13 Közel-Kelet 2 Szűk és tág értelmezés
A Nílus-völgy, Arábia, Palesztina és Mezopotámia arab országai + Irán és Izrael + Ciprus és Törökország + Líbia és Szudán + észak-afrikai Maghreb-államok (Algéria, Tunézia, Marokkó) - KK és Észak-Afrika, vagy “tágan értelmezett” KK - esetleg még Afganisztán is Iszlám országok (kiv. Izrael) Arab országok (kiv. Izrael, Irán)

14 Fogalomhasználat problémái
Európa-centrikus Nincs konszenzus Nincs egységes csoportképző ismérv ENSZ nem alkalmazza (Nyugat-Ázsia) Nem földrajzi kategória Civilizációs-kulturális Politikai

15 Közel-Kelet

16 Tágabb Közel-Kelet Greater Middle East
2004-től, G8-ak csúcstalálkozója, George W. Bush Politikai töltet Szinte teljes iszlám-arab világ

17 Tágabb Közel-Kelet

18 Közel-Kelet és Észak-Afrika

19 MENA I

20 MENA Arab Liga 22 tagja (+ Irán) Népesség: 320 millió
8 ország (Algéria, Egyiptom, Irak, Irán, Jemen, Marokkó, Szaúd-Arábia, Szíria) teljes népesség 90%-a

21

22 MENA: GDP/fő (US$)

23 Maghreb

24 Masrek

25 Termékeny Félhold

26

27 A vallás szerepe a konfliktusokban
önmagában nincs iszlám vs. nyugati civilizáció szembenállás radikálisok, fundamentalisták szerint van sztereotípiák, egymás negatív megítélése vallási tényező közvetett szerepe terrorizmus, öngyilkos merényletek vallás nevében, vallási legitimáció okok összetettsége (politikai, gazdasági, szociális stb.) civilizációs-kulturális (vallási) és strukturális tényezők összefonódása civilizációs törésvonalak - nemzetközi rendszer strukturális egyenlőtlenségei egybeesnek

28 Vallási-civilizációs jelleg hangsúlyozása
Vallási szervezetek (iszlamisták: Hamász, Hezbollah stb., zsidó fundamentalisták) Az egész civilizáció/vallás képviselete - minél szélesebb támogatás nyerése (Szaddám) Saját civilizáció/vallás felértékelése, a másik degradálása (Izrael) Reiszlamizáció: korábbi szekuláris mozgalmak és szervezetek iszlamizálódása - palesztin mozgalom

29 A régió egysége és differenciáltsága
Közös történelmi múlt, összetartozó civilizációs egység (?) Sokszínűség, differenciáltság Iszlám civilizáció (arab, perzsa, török alcivilizációk - atatürki Törökország) - zsidó civilizáció Vallások, etnikumok, politikai rendszerek

30 Létezik-e egységes iszlám civilizáció?
egység és differenciáltság “iszlám” értelmezése és hatóköre (totális --- szekularizált) iszlám mint életmód, érzület, világlátás, tudás közössége - “szövet” lelki együvé tartozás “iszlám diskurzus” - “nyugati diskurzus”

31 Differenciáltság kulturális “alrendszerek” etnikumok
szektariánus leágazások államformák, politikai rendszerek modernhez és tradicionálishoz való viszony nyugathoz való viszony nincs autentikus vallási központ: állandó reinterpretáció

32 Alrendszerek közel- és közép-keleti észak-afrikai közép-ázsiai
elő-ázsiai indonéz-maláj

33 Etnikumok az iszlám világban

34 Szunniták és síiták

35 Szunnita iszlám A szunnita iszlám legtekintélyesebb intézménye a kairói al-Azhar és vezetője a nemrég elhunyt Tantáví sejk

36 A “médiasztár”: Karadáví sejk

37 Síita iszlám: vallási vezetők (Khomeini, Khamenei, Szisztáni, Fadlallah)

38 Az iszlám differenciálódása
iszlám fundamentalizmus (politikai hatalmat támadó) intézményes iszlám (politikai hatalmat legitimáló) liberális iszlám (iszlám modernizmus)

39 Geostratégiai jelentőség
Keleti kérdés 19. sz. vége sz. eleje - nagyhatalmi érdekek ütközőpontja Földrajzi fekvés stratégiai útvonalak metszéspontja három kontinens találkozása EU-val közvetlenül határos Mediterráneum - emberi civilizáció bölcsője Három monoteista világvallás szülőhelye Világ legnagyobb ismert kőolajkészletei Szaúd-Arábia (260 md hordó), Irak ( md hordó) Legalacsonyabb kitermelési költség (1-1.5 $/hordó, mexikói és orosz 6-8$, északi-tengeri 12-16$, texasi 20$ fölötti)

40

41

42 Izrael Állam - palesztin-izraeli konfliktus
Izrael nyugati enklávé - USA támogatás Háborús konfliktusok és békefolyamatok centruma Az “iszlám vs. Nyugat” szembenállás, a huntingtoni “civilizációk összecsapása” paradigma egyik fő színtere Bush adminisztráció: az amerikai “civilizációs misszió” fő célpontja, kísérleti terepe, “demokrácia-dominó”: a régió demokratizálása + modernizálása, ki nem mondva, de nyugatosítása, amerikanizálása

43 Erőviszony-változások
USA “korlátlan befolyása”, de ”Amerika-ellenesség” Irán stratégiai felértékelődése (“ellenséges gyűrű”) - regionális nagyhatalom Iráni nukleáris fenyegetés - arab atom Iraki-iráni hatalmi egyensúly felbomlása Két másik nagyhatalom: Izrael + Törökország Palesztin-izraeli konfliktus: gyenge vezetések, távoli megoldás Arab országok befolyásoló képességének csökkenése Irak: kudarcos állam Szaúd-Arábia: regionális középhatalom Szíria: gyengülő pozíciók de megkerülhetetlen szereplő Libanoni válság Iszlamista mozgalmak sikerei “síita félhold”

44 USA Közvetlen stratégiai érdekeltség Közvetlen jelenlét
Tágabb Közel-Kelet (Greater Middle East) Terrorizmus elleni háború Régió demokratizálása Elhibázott Közel-Kelet politika “Amerika-ellenesség” Obama: új KK-politika

45 Regionális pozíciók: Irán
Regionális nagyhatalom Ellensúly (Irak) kiiktatása Nukleáris fenyegetés lebegtetése Radikális retorika Síita szövetség vezetése Iszlamizmus Amerika-ellenes tengely vezetése Szaúdi-iráni rivalizálás Orosz stratégiai partnerség

46 Regionális pozíciók: Izrael
Regionális nagyhatalom (+Irán, Töröko.) Fejlett nyugati enklávé Nukleáris fegyverek Legfejlettebb reguláris hadsereg Legfejlettebb gazdaság Demokrácia USA támogatása, de Stratégiai pozíciók gyengülése (2006, Libanon) Elrettentő képesség gyengülése Kormány labilitása (gyengesége) Belső megosztottság erősödése

47 Regionális pozíciók: Törökország
Regionális nagyhatalom Demokrácia Kemalizmus, nyugati civilizáció Iszlamista vezetés, iszlamizálódás EU tagság: vallási és szekuláris tradíciók egyesítése Dilemma: Európa vagy Ázsia Közvetítő szerep Izraellel kapcsolat romlik

48 Regionális pozíciók: arab országok
Az elmúlt időszak vesztesei Befolyásolóképesség csökkent Regionális középhatalom: Szaúd-Arábia Egyiptom lemarad, Szíria gyengül Irak Megosztottságok

49 Arab világ megosztottságai
USA-hoz való viszony: két fő tengely Irán, Szíria, Hamász, Hezbolláh Többiek (Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia) Iszlamizmus - autokrata rendszerek Síita félhold - szunnita monarchiák Belső megosztottságok Palesztinok Irak Libanon

50 Szaúdi-iráni rivalizálás
nyolcvanas-kilencvenes évek forradalmi vs. “olajiszlám” “khomeinizmus” vs. vahhábizmus iszlám “jelentésteli tere” (Kepel) fölötti uralom iszlám értelmezése fölötti hegemónia politikai-ideológiai vezető szerep

51

52 Válsággócok megoldatlansága
Palesztin-Izrael Irak Afganisztán (Pakisztán) Libanon Irán Jemen Szudán iszlamizmus autoriter politikai vezetések iszlám hátterű radikalizmus (terrorizmus)

53

54 Permanens modernizációs válság
gazdasági, szociális, politikai, identitás fejlődési modellek, szekularizált ideológiák kudarca reiszlamizáció alárendelt, függő részvétel a nemzetközi munkamegosztásban kollektív tudat: elkeseredettség, megalázottság, történelmi igazságtalanság radikalizálódás, szélsőségesség

55 Deficitek szabadság/demokrácia tudás nők helyzete

56 Demográfia: “időzített bomba”
túlnépesedés arab népesség (280 m) 2020-ra m 40% 14 év alatti munkanélküliség (15-20%) szociális háló elégtelensége migráció belső: vidékről a nagyvárosokba külső: szakképzett munkaerő a fejlett országokba politikai, gazdasági, szociális konzekvenciák

57 Politikai rendszerek autokratikus (katonai) vezetések
instabilitás - erőszakos vallási radikalizmus (terrorizmus) iszlamizmus mint fő ellenzéki erő politikai reformok akadályozása illiberális (látszat)demokrácia

58 Társadalmi pólusok autokrata rendszerek, “szekuláris diktatúrák”
iszlamisták radikálisok mérsékeltek liberális, “nyugatias”, szekuláris(abb) “felvilágosult muszlimok” “iszlám-demokraták”: iszlám felé orientálódó középrétegek

59 Fejlődés, modernizáció
reformok és liberalizáció szükségessége tudás ill. tudomány szerepe gazdasági növekedés, szerkezetváltás “emberi tőke” nők helyzete demokratizálódás

60 Akadályok belső és külső tényezők tradicionális társadalmi környezet
vallási ortodoxia - nem az iszlám! autokratikus politikai rendszerek megoldatlan válsággócok alárendelt világazdasági pozíciók USA közel-keleti-és iszlám-politikája