Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő 06/ február 01
Munkaegészségügyi tevékenység részei Munkahigiéne a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése, az egészséget nem károsító munkahelyi határértékek kidolgozása, kidolgozza és alkalmazza a munkakörnyezeti kóroki tényezők kimutatásának módszereit, a biológiai monitorozás rendszereit, a technológiai fejlesztés, illetve a munkahely tervezése során megállapítsa a várható egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg, illetve mennyiségileg jellemezze, a kockázatok mért értékeinek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal történő összehasonlítását követően határozza meg, képes legyen a munkahigiénés vizsgálatok elvégzésére, eredményeinek elemzésére és értékelésre, kidolgozza a megelőzési stratégiát. Foglalkozás-egészségügy
A foglalkozás-egészségügyi tevékenység : Dolgozók munkahelyi gyógyító-megelőző ellátása- kock. csökk., megelőzésekre, eg.nem veszélyeztető munkahely kialakítására javaslat Munkára való alkalmasság Munkavédelmi üzembe helyezés Fokozott exp. foglalkozási megbetegedés EVE Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje Munkafolyamat-, technológia-, munkaeszköz-, anyag megválasztása Elsősegélynyújtás tájékoztatás
A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell: Megterhelés, igénybevétel: munkahelyi fizikai környezet, infrastrúktúra (munkaszoba, gép, műszer, asztal, szék, segédeszközök), gép-munka-ember kapcsolat, foglalkozásszerűen végzett munka (fizikai, mentális, pszichés, fiziológiai) Fizikai kóroki tényezők: magas hőmérséklet, alacsony hőmérséklet, légnyomás, zaj, rezgés, ionizáló-, nem ionizáló sugárzás, elektromos áram hatásai.
A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell: Kémiai kóroki tényezők: por, veszélyes anyagok/keverékek szennyezettség. Biológiai kóroki tényezők: Baktériumok, vírusok, gombák stb.
A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell: Ergonómiai tényezők: munkasebesség, munkaminőség, dolgozói elégedettség, munkabiztonság, kényelem. pszichoszociális kóroki tényezők: munkahely a családtól távol, több műszak, hierarchia, informálatlanság, fejlesztés, tanulás, kommunikáció, alkohol, drog probléma.
Megterhelés, igénybevétel Megterhelés: minden olyan hatás és ennek kapcsán a szervezetben lezajló minden olyan változás, mely a belső környezet állandóságának megszüntetésére törekszik. Tehát a szervezetet érő hatásokra bekövetkező belső környezeti változások összessége. Igénybevétel: az összes megterhelés és a szervezet válaszának hatásai közötti interakció. Általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy az igénybevételt optimális vagy az optimális közeli szinten kell tartanunk.
Megterhelés, igénybevétel Dr. Ungváry: Munkaegészségtan
Fizikai kóroki tényezők magas hőmérséklet, alacsony hőmérséklet, légnyomás, zaj, rezgés, ionizáló-, nem ionizáló sugárzás, elektromos áram hatásai.
Magas, alacsony hőmérséklet Munkahelyek körülményeinek vizsgálata klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál, hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.
légnyomás Munkahelyi környezet vizsgálata Alacsony, vagy magas légköri nyomás lehetősége fenn áll-e
zaj Határértékek teljesülése dB Aeq Akreditált Mérés Zajszakértő Kivéve, ha nyilatkozik hogy nem éri el az alsó beavatkozási határértéket Megelőzés- műszaki-szervezési-egyéni
Rezgés Egész testre Kéz-, karra ható rezgések jelen léte a munkahelyen Határértékek Szükség esetén mérés Hideg-, nedves környezet Megelőzés Műszaki-ergonómiai Munkaidő csökkentés Antivibrációs kesztyű-kétséges
Ionizáló sugárzás Az atomenergiáról szóló törvény és végrehajtási rendeletnek megfelelés Engedélyek megléte Védelem Műszaki Expozíciós idő csökkentése Személyi doziméter EVE
Nem ionizáló sugárzás 22/2010(V.7.) EüM rendelet a munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről Hatása: Szem Bőr Immunk rendszer Fényérzékenyítő hatású gyógyszerek
Kémiai kóroki tényezők Por, Fémpor fapor veszélyes anyagok/keverékek hegesztési füstgázok Tisztító takarítószerek Ásványolajok, oldószerek stb. Folyamatok során keletkező közti termékek
Összehasonlító tábla forrás OKBI
Biológia kóroki tényezők Baktériumok, vírusok, gombák stb. A biológiai tényezők a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba sorolhatók: a) 1. csoport: az a biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni, b) 2. csoport: az a biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, c) 3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, d) 4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan.
Ergonómiai kóroki tényezők: Részei: munkakörnyezet kialakítása, emberi tényezők vizsgálata, munkaszervezés, biztonsági és környezetvédelmi szempontok vizsgálata, új és korrekciós munkahelyek, lehetséges megbetegedések, balesetek.
Pszichoszociális kóroki tényezők Tipikus konfliktus szituációk: a dolgozó munkahelyen betöltött szerepköre nincs körülhatárolva, konfliktusa van a belső értékek és a munkahelyen elvárt szerep között, szakmai előmenetel bizonytalan, munkahely bizonytalan, előnytelent, méltánytalan bérezés, kirekesztettség a döntéshozatalból, ellenőrzésből, együttműködési nehézségek a munkatársakkal, nem elismerő, megalázó vezetői magatartás, társadalmi megbecsülés hiánya, társadalmi kapcsolatok fenntartásának gátlása.
Pszichoszociális kóroki tényezők A legfontosabb tennivalók: jó munkahelyi környezet kialakítása, túlzott pszichés megterhelés, pszichoszociális kóroki tényezők okozta kockázatok elkerülésének, kezelésének kidolgozása, ennek kockázat kezelési kultúrának a megteremtése, az előző két főirány támogatása érdekében egy ambiciózus szociálpolitika megvalósítása.
Szabályzatok Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje Egyéni védőeszközök juttatás és használat rendje Sérülékeny csoportok Dohányzási szabályzat Nyilvántartási kötelezettségek Jelentések ( rákkeltő, biológia, eü-i veszélyes hulladék, oltások)
Fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye; fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben az 1. számú mellékletben meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön; Bejelentés az észlelő orvos feladata 24 órán belül