Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő 06/30-6844-543 2013. február 01.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészség-károsodások megelőzéséről.
Advertisements

Dr. Grónai Éva főosztályvezető főorvos
MÁV ZRT. VEZÉRIGAZGATÓSÁG EBKO
Munkavédelmi világnap-2014.április 28.
Munkahelyi egészség és biztonság
10. Tétel.
A munkavédelem alapjai
A vállalkozók partnere
ORSZI vizsgálatok foglalkozás-egészségügyi kérdései
TŰZ ÉS MUNKAVÉDELMI MEGBÍZOTTAK ÉVI TOVÁBBKÉPZÉSE A Debreceni Egyetem GF Munkabiztonsági Önálló Osztály (MBO) Szervezésében.
Baleset, munkabaleset. Munkabalesetek kivizsgálása.
Munkáltatók és munkavállalók kötelességei
Munkavédelmi előírások rendszere
Állam munkavédelmi feladatai
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
Mandrik István ügyvivő Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldal
Munkaszervezési ismeretek
Munkavédelem 1. tétel.
6. tétel.
A munkavédelmi képviselő részvétele a munkabalesetek kivizsgálásában, a foglalkozási betegségek megelőzésében Némethné Márton Erika TVK Munkavédelmi Bizottság.
Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
Rezgés elleni védelem.
A rendelet célja a munkahelyen jelen lévő, veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez,
Korábbi demográfiai jellemzők Várható élettartam
MÁV ZRT. VEZÉRIGAZGATÓSÁG EBKO MUNKABIZTONSÁGI CSOPORT
Tisztelettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! Nagy Endre bányafelügyeleti főmérnök Pécsi Bányakapitányság Nagy Endre bányafelügyeleti főmérnök Pécsi.
Gyakorlati alkalmazás Kockázatcsökkentési technológiák.
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
MUNKAVÉDELEM Fogalmi rendszer.
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Van-e munkahelyi kockázat? Ha van, milyen?
Simonné Szabó Katalin, Török Alajos, Dr. Pataki Olga
Az elektromágneses terek munkahelyi szabályozása
Munkavédelem munkabiztonság - munkaegészségügy
„Jogszerű? Legyen!- JOGSEGÉLY+ Mini Szakmai Konferencia”
BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS MUNKAVÉDELEM
Készítette: Kincses László
A munkavédelemről, munkavállalóknak

Kard és pajzs viszonya az egészségügyben
A munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb munkavédelmi ismeretek
Munkára képes állapot ellenőrzésének anomáliája a munkahelyen Poór László ügyvezető.
A munkavédelmi hatóság évi ellenőrzési tapasztalatai és az idei évi célkitűzések Munkavédelmi és Katasztrófavédelmi (ADR) Konferencia a Zala Megyei.
A munkaegészségügy munkabiztonságtól elkülönülő szakfeladata és szerepe a munkavédelemben Dr. Szele Eszter Kardirex Egészségügyi Központ.
Munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés Összeállította: dr. Váró György.
„A biztonságos és egészséges munkahelyekért” Munkavédelmi konferencia február 1. A munkabalesetek vizsgálata a évtől hatályos előírások szerint.
„A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai és kapcsolata a munkáltatóval” Dr. Tamás Edit cím: A cég emblémájának beillesztése:
A munkavédelmi hatóság évi ellenőrzési tapasztalatai és az idei évi célkitűzések „A biztonságos és egészséges munkahelyekért” Munkavédelmi konferencia.
A munkáltató munkavédelmi kötelezettségei Összeállította: Dr. Váró György.
„FÜGG Ő SÉG ÉS/VAGY MUNKAKÉPESSÉG” konferencia Egy attitűd-vizsgáló kérdőív tapasztalatai Dr. Papp Éva.
Felkészülés a munkavédelmi ellenőrzésekre Összeállította: Szabó Béla munkavédelmi referens Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály.
Munkaegészségtan Dr. Juhász Ferenc április.
Tűz- és Munkavédelmi oktatás Immunológiai Intézet 2014.
1 Egészségvédelem a munkahelyen II. Stresszmentes munkahelyek. Prof. Dr. Ungváry György.
A közfoglalkoztatás munkavédelmi szabályai Viktor Veronika Tolna Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv március.
Munkavédelmi bírságolások. – egy előírt határértékek több mint 10%-os túllépése, – nincs munkavédelmi szakember, – nincs biztosítva a foglalkozás-egészségügyi.
A munkavédelmi törvény évi legfontosabb változásai Dörner Rezső munkavédelmi szakmérnök.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv.
A munkahelyi egészség és biztonság
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Mezőgazdasági termékek élelmiszerbiztonsága
Földmunkagépek emelőgép üzemmódban
„FÜGGŐSÉG ÉS/VAGY MUNKAKÉPESSÉG” konferencia
2015. évi tapasztalatok, évi ellenőrzési irányelvek
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉS ZÖKKENŐMENTESEN? munkabiztonsági szakmérnök
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK FOGLAKOZTATÁSA munkabiztonsági szakmérnök
Előadás másolata:

Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő 06/ február 01

Munkaegészségügyi tevékenység részei  Munkahigiéne a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése, az egészséget nem károsító munkahelyi határértékek kidolgozása, kidolgozza és alkalmazza a munkakörnyezeti kóroki tényezők kimutatásának módszereit, a biológiai monitorozás rendszereit, a technológiai fejlesztés, illetve a munkahely tervezése során megállapítsa a várható egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg, illetve mennyiségileg jellemezze, a kockázatok mért értékeinek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal történő összehasonlítását követően határozza meg, képes legyen a munkahigiénés vizsgálatok elvégzésére, eredményeinek elemzésére és értékelésre, kidolgozza a megelőzési stratégiát.  Foglalkozás-egészségügy

A foglalkozás-egészségügyi tevékenység :  Dolgozók munkahelyi gyógyító-megelőző ellátása- kock. csökk., megelőzésekre, eg.nem veszélyeztető munkahely kialakítására javaslat  Munkára való alkalmasság  Munkavédelmi üzembe helyezés  Fokozott exp. foglalkozási megbetegedés  EVE  Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje  Munkafolyamat-, technológia-, munkaeszköz-, anyag megválasztása  Elsősegélynyújtás  tájékoztatás

A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell: Megterhelés, igénybevétel:  munkahelyi fizikai környezet,  infrastrúktúra (munkaszoba, gép, műszer, asztal, szék, segédeszközök),  gép-munka-ember kapcsolat,  foglalkozásszerűen végzett munka (fizikai, mentális, pszichés, fiziológiai) Fizikai kóroki tényezők:  magas hőmérséklet,  alacsony hőmérséklet,  légnyomás,  zaj,  rezgés,  ionizáló-, nem ionizáló sugárzás,  elektromos áram hatásai.

A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell: Kémiai kóroki tényezők:  por,  veszélyes anyagok/keverékek szennyezettség. Biológiai kóroki tényezők:  Baktériumok, vírusok, gombák stb.

A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell: Ergonómiai tényezők:  munkasebesség,  munkaminőség,  dolgozói elégedettség,  munkabiztonság,  kényelem. pszichoszociális kóroki tényezők:  munkahely a családtól távol,  több műszak,  hierarchia,  informálatlanság,  fejlesztés, tanulás, kommunikáció,  alkohol, drog probléma.

Megterhelés, igénybevétel Megterhelés: minden olyan hatás és ennek kapcsán a szervezetben lezajló minden olyan változás, mely a belső környezet állandóságának megszüntetésére törekszik. Tehát a szervezetet érő hatásokra bekövetkező belső környezeti változások összessége. Igénybevétel: az összes megterhelés és a szervezet válaszának hatásai közötti interakció. Általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy az igénybevételt optimális vagy az optimális közeli szinten kell tartanunk.

Megterhelés, igénybevétel Dr. Ungváry: Munkaegészségtan

Fizikai kóroki tényezők  magas hőmérséklet,  alacsony hőmérséklet,  légnyomás,  zaj,  rezgés,  ionizáló-, nem ionizáló sugárzás,  elektromos áram hatásai.

Magas, alacsony hőmérséklet Munkahelyek körülményeinek vizsgálata klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál, hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

légnyomás  Munkahelyi környezet vizsgálata  Alacsony, vagy magas légköri nyomás lehetősége fenn áll-e

zaj  Határértékek teljesülése  dB Aeq  Akreditált Mérés Zajszakértő Kivéve, ha nyilatkozik hogy nem éri el az alsó beavatkozási határértéket Megelőzés- műszaki-szervezési-egyéni

Rezgés  Egész testre  Kéz-, karra ható rezgések jelen léte a munkahelyen  Határértékek  Szükség esetén mérés  Hideg-, nedves környezet  Megelőzés Műszaki-ergonómiai Munkaidő csökkentés Antivibrációs kesztyű-kétséges

Ionizáló sugárzás  Az atomenergiáról szóló törvény és végrehajtási rendeletnek megfelelés  Engedélyek megléte  Védelem  Műszaki  Expozíciós idő csökkentése  Személyi doziméter  EVE

Nem ionizáló sugárzás  22/2010(V.7.) EüM rendelet a munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről Hatása:  Szem  Bőr  Immunk rendszer Fényérzékenyítő hatású gyógyszerek

Kémiai kóroki tényezők  Por, Fémpor fapor  veszélyes anyagok/keverékek hegesztési füstgázok Tisztító takarítószerek Ásványolajok, oldószerek stb. Folyamatok során keletkező közti termékek

Összehasonlító tábla forrás OKBI

Biológia kóroki tényezők Baktériumok, vírusok, gombák stb. A biológiai tényezők a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba sorolhatók: a) 1. csoport: az a biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni, b) 2. csoport: az a biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, c) 3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, d) 4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan.

Ergonómiai kóroki tényezők: Részei:  munkakörnyezet kialakítása,  emberi tényezők vizsgálata,  munkaszervezés,  biztonsági és környezetvédelmi szempontok vizsgálata,  új és korrekciós munkahelyek,  lehetséges megbetegedések, balesetek.

Pszichoszociális kóroki tényezők Tipikus konfliktus szituációk:  a dolgozó munkahelyen betöltött szerepköre nincs körülhatárolva,  konfliktusa van a belső értékek és a munkahelyen elvárt szerep között,  szakmai előmenetel bizonytalan,  munkahely bizonytalan,  előnytelent, méltánytalan bérezés,  kirekesztettség a döntéshozatalból, ellenőrzésből,  együttműködési nehézségek a munkatársakkal,  nem elismerő, megalázó vezetői magatartás,  társadalmi megbecsülés hiánya,  társadalmi kapcsolatok fenntartásának gátlása.

Pszichoszociális kóroki tényezők A legfontosabb tennivalók:  jó munkahelyi környezet kialakítása,  túlzott pszichés megterhelés, pszichoszociális kóroki tényezők okozta kockázatok elkerülésének, kezelésének kidolgozása, ennek kockázat kezelési kultúrának a megteremtése,  az előző két főirány támogatása érdekében egy ambiciózus szociálpolitika megvalósítása.

Szabályzatok  Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje  Egyéni védőeszközök juttatás és használat rendje  Sérülékeny csoportok  Dohányzási szabályzat  Nyilvántartási kötelezettségek  Jelentések ( rákkeltő, biológia, eü-i veszélyes hulladék, oltások)

Fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye; fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben az 1. számú mellékletben meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön; Bejelentés az észlelő orvos feladata 24 órán belül