Gyermek-ápolástan Csecsemő- és kisgyermeknevelő- gondozó szak II. évfolyam 2008/2009

Tematika 1.Az ápolás célja, folyamata. A gyermekápoló feladatai. Az ápolás történeti áttekintése. 2.A beteg csecsemő, kisgyermek viselkedésének megfigyelése, helyes értelmezése. Ápoláslélektani vonatkozások 3.A lázas gyermek ápolása. A hőmérőzés módja, lázcsillapítás. A lázas gyermek étrendje. 4.A hasmenéses gyermek ápolása. A fertőzés továbbvitelének megakadályozása. A só- és folyadékháztartás egyensúlyban tartása. Megfelelő bőrápolás. Diétás étrend 5.A hányós csecsemő/kisded ápolása. A hányás veszélye 6.Alsó- és felső légúti betegségekben szenvedők ápolása. 7.Az emésztési és felszívódási zavarban szenvedő kisgyermekek ápolása

Tematika 8. A húgyúti és vesebetegségben szenvedő csecsemők/kisdedek ápolása. 9.A veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő kisgyermek ápolása és gondozása. 10. Az orr-fül-gégészeti betegségekben szenvedő gyermekek ápolása. 11. Az eszméletlen, magatehetetlen gyermek megfigyelése, ápolása 12. A Diabetes mellitusban szenvedők ápolása. 13. Az atópiás betegségben szenvedő gyermekek ápolása. 14. A testileg és mentálisan sérült gyermekek ápolása. 15. A bántalmazott gyermekek megfigyelése, gondozása. Pszichológiai segítségnyújtás.

Az ápolás történeti áttekintése a Homo sapiens ápolási szokásai, állatok más emberek megfigyelése, saját tapasztalat, gyógynövények használata, gyűjtögető életmód Egyiptomiak A gyógyítás istene: Serapis. Az ókori egyiptomi leleteken is találhatók ápolásra vonatkozó utalások. Az orvosi papiruszokon találtak ápolási folyamatokra utaló leírásokat. Asszírok és babiloniak: gyógyítás, ápolás magas szintje. A papi belgyógyászok és a világi sebészorvosok mellett jelen voltak az ápolók is.

Az ápolás történeti áttekintése Ókori zsidóknál az ápolók otthonukban keresték fel és gondozták a betegeket. Az ókori Indiában már kiépített kórházi szervezet működött, valószínűleg elsőként a világon. A görögök nem alapítottak kórházakat. A rómaiaknál már találkozunk kórházhoz hasonló intézménnyel. A középkorban ápolást felvállaló egyházi rendek alakultak (Bencések, Szentlélek Lovagrend stb.)

Az ápolás történeti áttekintése A XVIII. századból írásos dokumentumok az akkori kórházak működéséről, rossz körülmények. Már volt irodalma az ápolástannak (Bécs – ápolástani tankönyv). A XIX. században az ápolásra és az ápolóra vonatkozó követelményeket pontosan előírták. „Az ápolónő legyen: józan, becsületes, megvesztegethetetlen, igazmondó, megbízható, legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes, gyorskezű, szolid, nyájas, tapintatos, derűs, bizakodó, tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül, szíves és szolgálatkész, a betegre gondoljon és ne önmagára”.

Az ápolás történeti áttekintése Magyarországon A XIX. század elején a magyar ápolásügy és ápolóképzés központjai a szerzetesrendek kórházai, valamint a helyőrségi kórházak voltak. II. József idején jelent meg az első rendelet, mely a betegápolás kérdéseivel is foglalkozott. A betegápolás ügyét a magyar 1848-as forradalom és szabadságharc lendítette elõre Betegápolónői Intézetet, mint oktató és módszertani központ Betegápolók Országos Egyesülete.

Az ápolás történeti áttekintése Magyarországon 1920, Ápoló és Védőnőképző Intézet, Debrecen 1927, az Országos Közegészségügyi Intézet kidolgozta az egységes ápolónői és védőnőképzés alapelveit után az egészségügyi szakiskolákban képeztek ápolókat ban Budapesten az Orvostovábbképzõ Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán megalapították a diplomás ápolóképzést.

Az ápolás szerepe a társadalomban Az ápolók nyújtotta szolgáltatás az otthonoktól a kórházig, ápolási otthonig nagy hatással van az ellátandó lakosság közérzetére, közvetve elégedettségére. Az ápolás színvonala a megelőzés, a gyógyítás és rehabilitációs tevékenység eredményének egyik meghatározója. Az ápolás komplex tevékenység, amely foglalkozik az egyénnel, családdal és a közösséggel, egészségben és betegségben egyaránt.

Ápolási folyamat Az ápolási folyamat az egyének, családok és/vagy közösségek egészsége érdekében végzett jellegzetes ápolási beavatkozások rendszere. Minden beteget egyénenként kell kezelni, mivel minden ember különbözik a másiktól és igényei is eltérnek. Az ápoló feladata az, hogy a beteg minden ápolási igényét felismerje, és ennek alapján az ápolást megtervezze.

Ápolási folyamat Az ápolási folyamat alapvetően egy problémamegoldó folyamat, amely magában foglalja az alábbiakat: 1. az ápolási szükségletek megállapítását, 2. tervezést, 3. az ápolási terv végrehajtását 4. értékelést, visszacsatolást. Az ápolás egy dinamikus folyamat, amely alkalmas az adaptációra és fejlődésre.

Ápolási szükségletek megállapítása Információszerzés magától a betegtől, hozzátartozótól, mentőstől: -szociális anamnézis -életmód -jelenlegi és múltbeli betegségeiről -egész test szisztematikus megfigyelése (objektív és szubjektív tünetek). Ezek alapján kialakul az ápolási diagnózis.

Ápolási szükségletek megállapítása Az adatgyűjtés módszerei : - megfigyelés - kommunkiáció direkt kommunikáció: az információ magától a betegtől, az orvostól, vagy más egészségügyi dolgozótól, ill. a beteg hozzátartozójától származik. indirekt kommunikáció, mikor írásos anyag alapján jutunk a szükséges anyag birtokába (ápolási lap, kórlap, lázlap).

A prioritások (elsődlegességek) megállapítása: - alapvető fizikai igények - biztonság igénye - szeretet és a valahová való tartozás igénye Az ápolási tervek lehetnek ( McFARLANE ): - Problémaorientált tervek: a beteg problémáját, a várható eredményeket és az ápolási tevékenységet foglalja magában. - Napi tervek: óránként, reggeltől estig és külön éjszaka a beteg aktivitásának biztosítását, megfigyelését szolgálja, alvását, pihenését és egyéb szempontokat. - Standard tervek: rutin tevékenységek felsorolása.

Milyen ember a jó ápoló? Az interperszonális viszonyban mindenki olyan megnyilvánulási módokat alkalmaz, amely leginkább fenntartja önértékelését, segít elkerülni a csalódásokat, csökkenti a szorongást. Szerencsés ápolói magatartás az alkalmazkodás „együttműködés” útján (Leary: interperszonális működési módok egyike): - egyetértésre, szeretetre törekszik, barátságos - szívesen működik együtt másokkal - esetleges szorongását barátságos megnyilvánulással hárítja el

Hárdi-féle nővértipológia rutin típusú nővér: precíz, pontos (Az alvó beteget felkelti altató bevétele céljából) szerepjátszó nővér: önmagát hangsúlyozza, túljátssza szerepét, elveszti közvetlenségét ideges nővér: feszült, dacos, egyéni problémái mellett gyakran fél a betegségektől is maszkulin nővér: mindig erélyes, határozott, gyakran megkapja az „őrmester” becenevet specialista nővér: egyéni érdeklődés anya típusú nővér: valóban ápol, segít, gondoz, megértő, kedves, megilleti a „kedves nővér”

Ember-betegség viszonya A betegség az ember testi és lelki egyensúlyának a megbomlását jelzi, adaptációs zavarok lépnek fel. Az ember szervezete és pszichikus működése egységes egészet alkot. A betegség megélése függ a betegség előtti személyiség szerkezetétől, a betegség milyenségétől, a tünetek súlyosságától, körülményektől stb. A betegség mozgósítja az ember testi és lelki energiáit. Megindulnak az elhárító védekezési mechanizmusok.

Betegségélmény és magatartás A beteg emberek reakciómódjai: - betegségtagadók, nem vesznek tudomást betegségükről, regresszió - betegségtől fokozottan félők: nagyfokú önmegfigyelés, szorongás - betegségkeresők: tudatosan vagy tudattalanul törekednek a betegszerep kivívására, másodlagos betegségelőny fenntartása a cél - közönyösek, betegségükkel nem törődők: környezet biztatására fordulnak orvoshoz, „nekem teljesen mindegy”

A gyermek és a betegség A betegséggel kapcsolatos élményük általában negatív, kínos. Függ a gyerek életkorától, személyiségfejlődésének sajátosságaitól, érdeklődésüktől, érzelmi beállítódásuktól. A család jelentős hatást gyakorol a gyermek betegségélményének alakulására. Regresszióban, projekcióban, reakcióképződésben nyilvánulhat meg az elhárítás.

Leggyakoribb halált okozó megbetegedések (2002 felmérés, éves korosztály) - daganatos megbetegedések (31,4%, 41,9%)) -keringési rendszer betegségei (31,1%, 28%) -emésztőrendszeri betegségek (15%, 12,2%) -légzőrendszeri betegségek (3%) -külső okok (14,2%, 8,31%)

A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota A 15 éves magyar serdülők várható élettartama az EU átlagával összehasonlítva: lányok 9, fiúk 11 évvel alacsonyabb életkorra számíthatnak minden 100 újszülöttből 9 idő előtt születik 1000 normál súlyú csecsemő közül 3, 1000 kis súlyú közül 58 hal meg egy éves kora előtt kapcsolat van az alacsony születési súly és a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek között

A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota - Az abortusz gyakorisága 2004-ben, a 14 éven aluli lányok esetében: 203, éves lányok között: serdülőkorban bekövetkezett szülésekből (2003- ban 6600 eset) született csecsemők között is magas a csecsemőhalálozás -serdülő anya életében egzisztenciális, pszichés problémák

A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota - Világszerte felgyorsult a gyerekek fejlődése, korábban serdülnek – pozitív szekuláris trend - első menarche 12,88 - első magömlés 13,13 év. -testtartási problémák, már óvodás korban -túlsúlyos gyerekek (10-25%) -II. típusú cukorbetegség gyermekkori megjelenése -a éves gyerekek 1/3-a mozog eleget

A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota -a serdülők 1/5-e naponta 4 vagy több órát néz televíziót -a tanulók 23%-a naponta több mint 2 órát számítógépezik -a éves gyerekek 1/3-a reggeli nélkül megy iskolába -magas cukor- és szénhidráttartalmú ételek -a serdülő lányok 34% fogyókúrázik egészségtelenül, kontroll nélkül

Megbetegedési (morbiditási) adatok A gyermekkori betegségek az egészségtelen életmóddal és környezeti ártalmakkal állnak kapcsolatban. -allergiás megbetegedések -mentális betegségek, érzelmi és viselkedési problémák (középiskolások 20-24%-a), pszichoszomatikus panaszok (18-24%), szorongás (14-21%), agresszivitás (18-28%), deviáns magatartás (16%).

Miben halnak meg a magyar gyerekek? -csecsemőhalálozás (1950-ben 92, 2003-ban 7) ez az ország egyik legfontosabb társadalmi-gazdasági és egészségügyi mutatója -1-4 évesek halálozásának 28%-át teszik ki a balesetek és a gyermekek ellen elkövetett erőszak évesek 51%-át balesetek, 19%-át öngyilkosság

Egészségtudat -egészségvédelem és öröm viszonya („Ami kellemes, az vagy egészségtelen, vagy erkölcstelen vagy hizlal”) -korán kell kialakítani az egészségvédő magatartást, hogy szokássá váljon  belülről vezérelt személyiség esetén jobb tudatos egészségmagatartás várható -önkontrollfunkciók életbelépése probléma esetén, énkép megváltoztatása -egészséghiedelem-modell: milyen eséllyel változtat addigi életén

Egészségmagatartás bármely viselkedés, amelyről az egyén úgy véli hogy az elősegíti a betegségek elkerülését, hozzájárul az egészség fennmaradásához. Betegségmagatartás bármely viselkedés, amelyet az önmagát betegnek érző személy azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést.

Az egészség előfeltételei -béke -alapvető fizikai szükségletek kielégítése -alapvető ismeretek a test működéséről, betegségek és szokásaink kapcsolata -társadalmi igazságosság és egyenlőség elve

Lázas gyermek ápolása -egészséges ember testhőmérséklete 36,4ºC- 37,2ºC, az anyagcsere ezen a hőmérsékleten működik a legjobban -idegrendszer szabályozza -napi ingadozás 0,5ºC-t, legalacsonyabb hajnalban, a maximumát a délutáni órákban éri el, majd fokozatosan csökken -láz esetén a testhőmérséklet nagyobb mint 38ºC

A normál testhőmérsékletet befolyásoló tényezők -fizikai aktivitás -napszaki ingadozások -környezet hőmérséklete -életkor -stressz, izgalmi állapot -hormonváltozások

Normál értéktől való eltérés - 36ºC alatt – lehűlés (pl. tartós hideg hatására) -tünetei: remegés, memóriazavar, ítélőképesség romlása -34,4ºC alatt: szívritmuszavar, a fájdalomérzet megszűnik, eszméletvesztés -37ºC - 38ºC között hőemelkedés -38º,1-39ºC testhőmérséklet a láz - 39,1ºC – 40ºC testhőmérséklet: magas láz - 40ºC-t felett: igen magas láz

A láz szerepe -szervezet védekező mechanizmusa -immunrendszer fokozott működése (fehérvérsejtszám) -hőmérsékletemelkedéssel egyidejűleg emelkedik a pulzusszám (1ºC-onként 10-zel), és a légzésszám (1ºC- onkánt 4-6-tal). -A láz csökkenését a pulzus- és légzésszám csökkenésének kell kísérnie. Amennyiben a pulzuscsökkenés nem következik be orvost kell hívni, életveszélyes állapot alakulhat ki!

-A gyerekeknél lázat kiváltó ok lehet: baktérium vagy vírusfertőzés, allergiás reakció, túlzásba vitt testmozgás különösen nagy melegben, túlzásba vitt napfürdőzés, bizonyos gyógyszerek (pl. fájdalomcsillapítók) túladagolása. -A lázhatár, 38ºC fölött kell elkezdeni a lázcsillapítást, főképpen gyerekek esetében -a test valódi hőmérséklete a végbélben mérhető, a hőmérők többsége a hónaljban mért hőmérsékletre van kalibrálva Kell e csökkenteni a lázat?

A lázcsillapítás folyamata Hőmérőzést ne végezzünk közvetlenül fürdetés, játék, hancúrozás után, mert ilyenkor nem kapunk pontos értékeket. Lázas állapot esetén a cél a normális testhőmérséklet visszaállítása és fenntartása, ennek lépései a következők: 1. Csökkentsük minimálisra az oxigénigényt fokozó tevékenységeket, helyezzük nyugalomba a gyermeket, olvassunk neki mesét, játszunk vele, énekeljünk.

2. A gyermek ruházata és ágyneműje legyen vékony, száraz és készüljön természetes anyagokból (segíti a párolgást). 3. A szoba hőmérséklete ne legyen több mint 20°C. 4. Magas láz esetén alkalmazzunk borogatást vagy hűtőfürdőt. Borogatásnál ne fedjük be az izületeket (boka, csukló, a borogató víz mindig állott (25-28°C) legyen, a borogatás ne tartson fél óránál tovább.

Hűtőfürdő alkalmazásakor a gyermek hőmérsékletével egyező hőfokú vizet engedjünk a kádba, majd fokozatosan hűtjük a gyermek lába felöl a vizet 32-34° C-ig. A fürdés időtartama ne haladja meg a 10 percet. 5. Gyógyszeres lázcsillapítás csak orvos utasítására történhet. Az előírt gyógyszert az előírt adagban és módon (kúp, szirup, tabletta) adjuk a gyermeknek. - Aminophenazon (Germicid) és a paracetamol (Panadol) tartalmú pirulák, szirupok vagy kúpokat alkalmazhatunk. - A gyógyszer hatását fél és egy óra múlva ismételt lázméréssel ellenőrizni kell.

A lázas gyermek étrendje Elsődleges a folyadékpótlás: víz, lázcsillapító és izzasztó hatású gyógyteák (hárs, bodza,citromfű stb.), valódi gyümölcslevek. A lázas gyermeknek általában nincs étvágya. Ne erőltessük az evést, kis mennyiségű, könnyen emészthető ételekkel kínáljuk.

Mindenképp orvoshoz kell fordulni: ha a láz megközelíti a 40° C-t ha a lázhoz heves fejfájás, nyakmerevség, bőrkiütés, fényérzékenység társul ha a lázat heves hasi fájdalom és vizeletürítési probléma kíséri ha tudatzavar, szokatlan aluszékonyság, ingerlékenység, nehézlégzés lép fel ha 3 hónapnál fiatalabb csecsemőnél 38° C közeli értéket mutat a lázmérő ha 3-6 hónap közötti csecsemőnél 38,5°C-ot vagy többet mérünk ha fél évesnél idősebb gyermeknél 39° C-os vagy magasabb hőt mérünk ha a hőemelkedéses állapot három napnál tovább tart.

Lázgörcs tünetei: az agyi kisülések következményeként kialakult görcsroham, a gyerek visszatartja lélegzetét, remeg, elveszíti eszméletét 100 gyerekből 4 esetben fordul elő 3 hónapos és 5 éves kor között a leggyakoribb örökletes tényezők általában csak egyszer fordul elő a gyerek életében, 15 percnél nem tart tovább teendő: azonnali lázcsillapítás (hűtés, lázcsillapító), orvos hívása

Ajánlott irodalom: Balogh László (szerk.): Gyermekápolástan I-II., Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, Nosza Magdolna: Ápolástani alapismeretek, HIETE, Budapest, 1999 Dr. Buda József: A betegápolás története Pécs, POTE - EFK Boda Márta, Sulyok Endre: Gyermekgyógyászat, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008 Stéger István: Klinikai ismeretek a gyermekgyógyászat köréből ápolónők részére, Medicina, Budapest, Ronald, J Comer: A lélek betegségei. Pszichopatológia, Osiris Kiadó, Budapest, Helembai Kornélia: Ápoláslélektan, Medicina, Bp., 2007.