Kereskedelmi szerződések joga GTK MSc 2. előadás Pétervári Kinga Jójárt Eszter

Óravázlat Szerződési jog folyt.: –egy szerződéses jogvita során a bíróság által vizsgált, megválaszolandó kérdések –a szerződéskötés „klasszikus” módja, szabályai, problémái –szerződéskötés általános szerződési feltétel, ill. egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel alkalmazásával.

I. Egy szerződéses jogvita során a bíróság által vizsgált, megválaszolandó kérdések

Egy szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén, a sorrendet tartva, vizsgálandó kérdések 1.Létrejött-e a szerződés? (előkérdés: titulus meghatározása)‏ 2.Érvényes-e a szerződés? 3.Hatályos-e a szerződés? 4.Fennáll-e még a szerződés vagy módosult? 5.Mi a szerződésszerű teljesítés? 6.Milyen igény érvényesíthető, ha a teljesítés nem szerződésszerű (szerződésszegés); mik a szerződést biztosító mellékkötelezettségekből fakadó igények? 7.Az igényérvényesítés akadályai (elévülés, beszámítás, egyéb)‏

II. Létrejött-e a szerződés? A szerződéskötés klasszikus, ún. ajánlat-elfogadás modellje.

Létrejött-e a szerződés? Ahhoz, hogy egy jogügyletről el tudjuk dönteni, hogy az szerződés-e, meg kell vizsgálnunk, hogy az megfelel-e a szerződés fogalmának. Első lépcsőben tehát azt vizsgáljuk, hogy a peres felek között létrejött-e egyáltalán szerződés. A szerződés létrejöttének kérdése két kérdést takar: –egy tartalmi kérdést: van-e a felek között konszenzus (egyetértés) a lényeges elemek tekintetében?, és –egy formai kérdést: a konszenzus kialakulása megfelel-e az ajánlat és elfogadás klasszikus szabályainak?

A konszenzus A szerződés fogalmából kiindulva a két fél tulajdonképpen két, egyoldalú akaratnyilatkozatot tesz, amelyeknek végső soron „tartalmilag találkozniuk” kell, meg kell felelniük a kölcsönösség és az egybehangzás kritériumának. A tartalmi találkozás a konszenzus (egyetértés). Ennek hiányában nincs szerződés. Mondhatjuk úgy is, a felek nem tudtak egymással megállapodásra jutni, nem tudták egyeztetni az érdekeiket. A jog azonban a konszenzust csak a lényeges elemek tekintetében kívánja meg.

Mik a szerződés lényeges elemei? Erre a Polgári Törvénykönyv nem ad egyértelmű választ, viszont a bírói gyakorlat az életszerűséget alapul véve a következőket tekinti olyan lényeges elemeknek, amelyekben való egyetértés nélkül nincs is szerződés: –a felek személye és ügyleti pozíciója (a mobiltelefonos példa alapján: Orsi és Béla, ahol Orsi az eladó, Béla a vevő), –a felek joghatást célzó akarata, szándéka (Orsi el akarja adni a telefont, Béla pedig tulajdonjogot akar szerezni rajta), –a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás konkretizálása („xy” típusú 1 éves fekete mobil tulajdonjogának átruházása 5000 Ft fejében)‏ –és nem mindig, de az esetek döntő többségében a teljesítés helye és ideje (ha ezt a felek nem határozzák meg, arra a törvény tartalmaz diszpozitív szabályt, ahogyan a visszteherre is: pl. ha nem szerepelne a szerződésben az 5000 ft, akkor a bíróság az árat a diszpozitív törvényi szabály értelmében a használt mobilok magyar piacának középárát alapul véve határozná meg), –továbbá, amit a felek lényegesnek minősítenek a szerződésben (ami nélkül nem kötnének szerződést pl. a mobil csak fekete lehet).

Problémák a konszenzussal 1. Rejtett disszenzus (egyet nem értés): úgy tűnik, hogy a felek megegyeztek a lényeges elemekben, de a látszat csal (nem ugyanazt akarták a felek), ám a látszat alapján a teljesítés megtörtént, amit a bíróságnak valahogy értékelnie kell. –Példák: A barkácsáruház katalógusából a 106-os terméket rendeltem meg. Az áruház szállítja is nekem az árut, de kiderült, hogy amit én akartam, az a tavalyi katalógusban szerepelt 106-os szám alatt, az ideiben az már a 206-os szerint szerepel. A bíróságnak el kell döntenie létrejött-e a szerződés, és mi legyen az általam megvenni nem akart dologgal. Feri belép egy galériába, ahol éppen árverés zajlik. Feri üdvözlésképpen int barátjának, Viktornak, mire a kikiáltó leüti a kalapácsot és Ferinek ítéli meg a képet. Vajon Feri köteles megvenni a képet, azaz létrejött a szerződés? A Hotel Kényelemmel kötött szerződésem értelmében légkondi is tartozik a szolgáltatáshoz a szerződés alapján. A hotelben aztán kiderül, hogy légkondi csak akkor van, ha azért külön fizetek, noha a szerződésből ez egyébként nem derült ki. Létrejött-e a szerződés és a légkondi tekintetében milyen tartalommal?

A rejtett disszenzus problémájának elvi feloldása A bíróságnak ahhoz, hogy a fenti példákban dönteni tudjon, azaz a rejtett disszenzust fel tudja oldani, a szerződési jog mankóként az ún. „akaratnyilatkozati elvet” adja a kezébe. Az akaratnyilatkozati elv értelmében a szerződéses nyilatkozatokat úgy kell értelmezni, ahogyan azt a nyilatkozatot fogadó fél a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint a nyilatkozó feltehető akarata szerint érthette. Ez tehát egy objektív kritérium, amely a feltehető akaratot a köznyelv szabályai szerint rendeli értelmezni. Ha a nyilatkozó mégsem azt akarta, ami a nyilatkozatából a nyelv szabályai alapján következett, akkor azt nem itt, a szerződés létrejötte kapcsán, hanem a szerződés érvénytelensége körében – tévedés címén – kifogásolhatja.

A rejtett disszenzus gyakorlati feloldása Tehát a bíróság a fenti példákban azt fogja mondani, hogy: –Ki kell fizetnem az idei 106-os terméket, mert a szerződés létrejött az idei 106-os termék vonatkozásában, a szavak általánosan értelmezhető jelentése alapján a megrendelő ezt akarta. (Legfeljebb tévedés címén megtámadhatja a szerződést, s majd a bíróság az érvénytelenség körében eldönti, hogy jogosnak találja-e ezt az igényt.) –Feri és a galéria között létrejött a szerződés, mert az adott szituációban az árverést vezető személy joggal gondolhatta azt, hogy Feri az intő kézmozdulattal megteszi az utolsó, legmagasabb árú ajánlatot a képre, amit ő a kalapács leütésével elfogadott. –Van szerződés, de a légkondiért nem kell külön fizetnem, mert a bíróság szerint a légkondi benne van az alapárban, hiszen ez egy négycsillagos légkondis szálloda.

Problémák a konszenzussal 2. A másik fél akaratnyilatkozatának kiegészítése / bizonytalan válasz: vajon az egyik fél ajánlatára érkező válasz a jog nyelvén mit jelent, hogyan érinti a másik fél ajánlatát? Az ajánlat válaszkénti kiegészítése, kijavítása, ha az lényegtelen, pontosító jellegű (pl. megjelöli, hogy a teljesítés helye a Bp. V. ker., Váci u. 3. sz. alatti épület 1. em. 13. számú lakásának étkezője (s az étkező a másik fél ajánlatában eddig nem szerepelt, csak a Bp., V. ker., Váci u. 3. I/13.), nem bontja meg a konszenzust, tehát a szerződés létrejön. Ha a kijavítás valamilyen lényeges elemmel egészíti ki az ajánlatot, akkor nincs konszenzus, mert a másik fél nem fogadta el az ajánlatot, hanem új ajánlatot tett, amit most az “egyik” félnek kell elfogadnia. Az ajánlatra érkező bizonytalan válasz: „nem tudom, szeretnék még gondolkodni...”, nem jelenti az ajánlat elfogadását, a konszenzus, s így a szerződés létrejöttét.

A szerződés létrejöttének formai kérdései A formai kérdések a szerződés létrejöttének folyamatát válaszolják meg, azt bontják, kissé mesterségesen, a jog által (felhívás ajánlattételre nevű nyilatkozatként) – ajánlatként – és elfogadásként nevezett elemekre. Felhívás ajánlattételre nem mindig van, de ajánlatnak és elfogadásnak mindig lennie kell ahhoz, hogy szerződésről beszélhessünk, hiszen a szerződés kétoldalú akaratnyilatkozat, ahol az első akaratnyilatkozat az ajánlat, s az erre reagáló, azzal a lényeges elemek tekintetében konszenzusra jutó akaratnyilatkozat az elfogadás. Ha az ajánlatra érkező nyilatkozat az ajánlattól annak lényeges elemei tekintetében eltér, akkor nincs elfogadás, nincs konszenzus, hanem egy új ajánlatról van szó, amit most az eredeti ajánlatot tevő félnek kell elfogadnia. A „tingli-tangli játék” az akaratnyilatkozatok között addig tart, amíg a lényeges elemek tekintetében nincs konszenzus az akaratnyilatkozati elv alapján.

Az ajánlattételre való felhívás és az ajánlat elhatárolása Mind a kettő egyoldalú akaratnyilatkozat. Ennyiben azonosak. A különbségek számosabbak: –A felhívás ajánlattételre nem szükségszerű eleme a szerződéskötési folyamatnak, míg ajánlatról mindig beszélhetünk. –A felhívás ajánlattételre, ha van, akkor mindig megelőzi az ajánlatot. –Az ajánlat mindig konkrétabb, mint a felhívás ajánlattételre, mert az utóbbi még nem tartalmazza a megkötendő szerződés minden lényeges elemét, míg az ajánlat igen. –A felhívás ajánlattételrét ha elfogadom, akkor még csak ajánlatot teszek, s utána a felhívást tevő félnek még el kell fogadnia az én ajánlatomat. –Az ajánlatra elég azt válaszolnia a másik félnek, hogy „rendben”, s azzal a szerződés már létrejött. –A felhívás ajánlattételre azonban még kívül van a konszenzus körén, és nem jelenti azt, hogy, aki felhív engem ajánlattételre, az velem szerződni is akar/fog (tehát a felhívás még nem jár ajánlati kötöttséggel, így szerződéskötési kötelezettséggel sem, szemben az ajánlattétellel, ami főszabály szerint azzal jár). –A felhívás lehet címzett nélküli is, ez az ajánlatra nem jellemző, annak már szokott konkrét alanya lenni.

Példák felhívás ajánlattételre és ajánlatra Az Erste Bank 10-féle hitelreklámja csak felhívás ajánlattételre. A hitelt felvenni akaró teszi meg az ajánlatot (pontosan milyen hitelt akar felvenni, s erre milyen fedezete van, amit a bank elfogad, ha hitelképesnek találja az ügyfelet. A reklámok nagy része felhívás ajánlattételre és nem ajánlat, kivéve, ha a reklám már mindent magában foglal: pl. ha a bookline.hu pontosan megmondja, hogy a vevő milyen feltételek mellett rendelheti meg a kiválasztott könyvet, ott a vevőnek gyakorlatilag elég egy okét nyomnia ahhoz, hogy a bookline ajánlatát elfogadva a szerződés létrejöjjön (ha azonban lehetőség van a szállítási feltételek közüli választásra, akkor ez még nem ajánlat!, csak felhívás ajánlattételre).

Az ajánlati kötöttség Az ajánlati kötöttség egy függő helyzetet teremtő időtartam, azt mutatja meg, hogy az ajánlatot tevő fél meddig van kötve az ajánlatához (meddig nem változtathatja azt meg negatív jogkövetkezmények – szankció – nélkül, meddig köteles elfogadni a másik fél nyilatkozatát), illetve a másik fél oldaláról meddig van lehetősége a másik félnek nyilatkozni az ajánlatra (elfogadni azt, vagy arra új ajánlatot tenni). Az ajánlati kötöttséget a felek ajánlatukban ki is zárhatják a szerződési szabadság értelmében. Ha a felek nyilatkozatukban mást nem mondanak, van ajánlati kötöttség, amely pontos időtartam meghatározása hiányában jelenlevő felek között a jelenlét idejéig tart, távollevők esetén addig, amíg rendes körülmények között az ajánlatot tevő fél a másik fél válaszát várhatta (kb. postafordulta).

III. Szerződéskötés általános szerződési feltétel, ill. egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel alkalmazásával

Általános szerződési feltételek (ászf), egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek Mindkét jogintézmény a vagyonforgalmat, a szerződéskötést könnyíti meg és teszi egyszerűbbé, olcsóbbá. Önmagában tehát egyik jogintézmény sem rossz, de magukban rejtik annak a veszélyét, hogy a gazdasági erőfölényben lévő fél (a profi) a másik, információhiányban szenvedő felet (általában a laikus fogyasztót), aki a feltételek kialakításában nem vett részt, egyoldalúan, hátrányos helyzetbe hozzák. Ez a veszély magánál a szerződés megkötésénél és az ászf-ek/egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek tisztességtelensége esetén fordul elő (utóbbihoz lásd érvénytelenségi okok).

Általános szerződési feltétel fogalma Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából, egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel fogalma Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél egy szerződés megkötése céljából, egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Szerződéskötés ászf/egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek alkalmazásával 1. Az ászf/egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek csak a megismerés lehetősége mellett és a kialakításukban részt nem vevő fél kifejezett vagy ráutaló magatartással történő elfogadásával válnak, válhatnak a szerződés részévé (de! külön figyelemfelhívó tájékoztatás+kifejezett elfogadás szükséges az ún. meglepetésszerű kikötések szerződés részévé válásához). Meglepetésszerűségről a bíróság dönt, utólag, ha már jogvita van! /Pl. Invitel-ügy/ Ha az ászf és a szerződés más (azaz egyedileg megtárgyalt) feltétele (ugyanazon tárgyban) eltér egymástól, az utóbbi válik a szerződés részévé. Vita esetén az ászf/egyedileg meg nem tárgyalt feltétel kidolgozásában rászt nem vevő fél számára kedvezőbb értelmezést fogadja el a bíróság.

Szerződéskötés ászf/egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek alkalmazásával 2. Mindkét jogintézmény lényege az, hogy a klasszikus, ajánlat – elfogadás, modellt kikerülje, mert az viszonylag lassú. A kikerülés úgy lehetséges, hogy a szerződési feltételek kialakításában kizárólag az egyik fél vesz részt, s így a másik fél szerződési szabadsága gyakorlatilag arra korlátozódik, hogy elfogadván a diktált feltételeket szerződik, vagy ennek hiányában nem is jön létre szerződés. Ezt enyhíti valamelyest a tisztességtelenségi korlát (nem mindent lehet azért egyoldalú feltételként kikötni, van, amit a jog tilt, ill. rosszall) és a fokozott tájékoztatási kötelezettség. “Blankettacsata”: gazdálkodó szervezetek egymással kötött szerződése ászf alkalmazásával. Melyik ászf válik a szerződés részévé, ill. létrejön-e egyáltalán a szerződés? (elvben 3 féle megoldás lehetséges: az első ászf; az utolsó ászf; a magyar megoldás)‏ – Magyar megoldás: ha az ászf-ek tartalma egymással nem ellentétes, mindkettő a szerződés részévé válik; ha ellentétesek és nem lényeges elemre vonatkoznak, akkor egyik sem válik a szerződés részévé, ha ellentétesek és lényeges elemre vonatkoznak, akkor egyáltalán nem jön létre a szerződés a felek között!

IV. Érvénytelenség, avagy a szerződéses jogvita során a bíróság által vizsgált 2. kérdés

Érvényes-e a szerződés? Érvénytelenség fogalma Csak létrejött és érvényes (és hatályos) szerződés válthatja ki a felek által célzott, szándékolt joghatást. Érvénytelenség = olyan, a szerződésben már annak megkötésekor meglévő hiba, amely megakadályozza, hogy a szerződéshez a célzott joghatás (teljesítés, ill. a teljesítés követelése) fűződjön. Hogy mely okok vezetnek a szerződés érvénytelenségéhez az egy jogpolitikai döntés függvénye.

Érvénytelenségi okok csoportosítása: aszerint, hogy a hiba miben rejlik, beszélhetünk: - a szerződéses akarat hibáiról, ezek az ún. akarathibák; - a szerződéses nyilatkozat (tkp. a forma) hibáiról, ezek a nyilatkozati hibák; - és a szerződéses tartalom hibáiról, ún. tartalmi vagy célzott joghatásbeli hibákról. aszerint, hogy az érintett, sérelmet szenvedett, fél, vagy más személy a bíróság előtt hogyan hivatkozhat az érvénytelenségre, beszélhetünk: - semmisségről vagy - megtámadhatóságról.

Semmisség Ha törvény kivételt nem tesz bárki hivatkozhat rá. A „bárkit” a bírói gyakorlat a perbeli legitimáció alapján, eljárásjogi oldalról szűkíti: pert csak az indíthat, akinek jogát vagy törvényes érdekét a /semmis/ szerződés sérti, továbbá törvényi felhatalmazás alapján az ügyész. Semmisségre bármikor, határidő nélkül lehet hivatkozni. A semmisség tényének megállapítására ez valóban áll, de a semmisség jogkövetkezményeinek levonására nem, mert a bírói gyakorlat szerint ennek korlátja az elévülés és az elbirtoklás. A semmisség megállapításához nincs szükség külön eljárásra és az eljárásban a semmisséget a bíróság hivatalból észleli. Így ez sem valósul meg: egyébként már megindított eljárásban (pl. hibás teljesítéssel kapcsolatban indít pert a felperes) valóban áll a semmisség hivatalbóli vizsgálatának és megállapításának kötelezettsége, de az már vitatott, hogy a hivatalbóliság törvényi követelménye a semmisség jogkövetkezményeinek a levonására is vonatkozik-e, vagy azt az érintetteknek külön kérniük kell. A bírói gyakorlat 2000-től megszorítóan értelmezi a hivatalbóliságot!

Megtámadhatóság Feltétele a sikeres megtámadás (nem hivatalbóli az érvénytelenség megtámadás miatti megállapíthatósága sem). Az gyakorolhatja, aki sérelmet szenvedett (fél) + akinek törvényes érdeke fűződik az érvénytelenség kimondásához. (Apeh pl. nem minősül ilyennek!)‏ A megtámadási jog gyakorlása határidőhöz kötött (elévülési jellegű határidő, tartama: 1 év). De megtámadási kifogás útján az igény a megtámadási határidő letelte után is érvényesíthető! (elévülés; kifogás: lsd. későbbi órán)‏

Érvénytelenségi okok Elhangzott példákkal, elhatárolásokkal.  szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség („aszinallagma”)  tisztességtelen általános szerződési feltétel (nem fogyasztói szerződésben!)‏  gazd. szerv. közötti késedelmi kamatra vonatkozó Ptk.- szabályoktól eltérő tisztességtelen kikötés/ászf  tilos szerz. (jsz.-ba ütköző, vagy jsz. megkerülésével. kötött)  jóerkölcsbe ütköző szerz.  uzsora  lehetetlen szerz.  tisztességtelen ászf, ill. tisztességtelen egyedileg meg nem tárgyalt szerz.-i felt. fogyasztói szerződésben (rel. semm.!) a célzott joghatás hibája (tartalmi hiba)‏  alaki hiba  álképviselet (Eörsi; vagy nem-létező a szerz.!) nyilatkozati hibák  tévedés  megtévesztés  jogellenes fenyegetés  cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség (relatív sem.!)‏  fizikai kényszer (Eörsi; vagy nem-létező! a szerződés!)  színlelt szerződés (2 eset) akarati hibák megtámadhatóságsemmisség

Az érvénytelenség jogkövetkezményei Nem váltja ki az érvénytelen szerződés a célzott joghatást (mindenképpeni szankció)‏ és vagy az eredeti állapot helyreállítása (csak reverzibilis szolgáltatásnál lehetséges)‏; vagy a szerződés ideiglenes hatályossá nyilvánítása a határozathozatalig (fikció az elszámolás lehetőségének megteremtésére)‏; vagy az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása, ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető (kizárt akarathibánál)‏. Főszabály: részleges érvénytelenség!; kivétel: érvénytelenség a szerződés lényeges elemét érinti: a szerződés egészére kihat! Meghatározott érvénytelenségi okoknál lehetőség, ill. másutt kötelezettség az állam javára marasztalás (lényegében nem alkalmazott jogintézmény).

V. Hatálytalanság, avagy a szerződéses jogvita során a bíróság által vizsgált 3. kérdés

Hatályos-e a szerződés? Nehéz elhatárolni az érvénytelenséget a hatálytalanságtól, mert funkciójuk/joghatásuk azonos: akadályozzák a célzott joghatás kiváltását. Különbség: a hatálytalanság relatív fogalom (a relativitás viszonylagos!), amely vagy személyi szempontból, vagy időbeli síkon jelenik meg. Személyi vonatkozásban: valakivel szemben a hatálytalan szerződés mégsem váltja ki a célzott joghatást (pl. társasházi ingatlan értékesítése elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés útján). Valamilyen feltétel bekövetkezéséig nem váltja ki (felfüggesztő feltétel és időtűzés) a szerződés a célzott joghatást, vagy valamilyen feltétel bekövetkezésétől már nem váltja ki azt (bontó feltétel/időtűzés).