Energens Könyvviteli és Tanácsadó Kft. Farkas Boglárka ügyvezető
Mit kell tudnia egy induló egyéni vállalkozónak az adózásról és a könyvviteli feladatokról?
Rólunk 2005 január: családi tulajdonban lévő vállalkozásként megalakult az Energens Kft., 8 ügyféllel Jelenleg 8 alkalmazott, és több mint 250 ügyfél Székhely: Budapest XI. Bartók Béla út, Griff Irodaház
Mezőgazdasági tevékenységet folytató ügyfeleink 2014 és 2015 nyertes fiatal gazdái ~120 ügyfél Egyéni vállalkozók (adózási módok: kompenzációs rendszer, alanyi adómentes, ÁFA körös, KATA adózású) Őstermelők Családi gazdaságok Kft, Bt – mzg-i termelő és kereskedelmi területen
Fiatal Gazda Pályázat Nyertes pályázók száma: fő Megnyert támogatási összeg: 38 Mrd Ft Létrejövő gazdasági volumen: STÉ (Standard termelési érték)
Kik pályázhatnak 2016-ban? Meglévő STÉ-vel rendelkező: Egyéni vállalkozó Egyszemélyes Kft.
Egyéni vállalkozó és egyszemélyes kft összehasonlítása Egyéni vállalkozóEgyszemélyes kft Előnyök Gyorsan és ingyenesen létrehozható Szüneteltethető, gyorsan megszüntethető (pályázat ideje alatt nem!) Pénzforgalmi szemlélet Korlátolt felelősség Jobban elfogadott Adózott eredményből nem kötelező osztalékot fizetni Hátrányok Teljes vagyoni felelősség Osztalék szintjéig adózni kell 3 M Ft jegyzett tőke Alapításhoz ügyvéd és Cégbíróság kell Megszüntetés drága és hosszadalmas Nem lehet szüneteltetni
Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó általánosságban Újonnan alakult vagy aktivált e.v. Pénzforgalmi szemlélet Egyszeres könyvvitel Személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik
Adózási módok Kompenzációs felár alkalmazása alanyi adómentességgel kiegészítve Kompenzációs felár alkalmazása áfával kiegészítve Alanyi adómentes Alanyi adómentesség KATA adózással Az általános szabályok szerint állapítja meg az áfa fizetési kötelezettséget (fordított áfa a gabona és olajos magvak esetében)
Az adózási mód kiválasztásánál vizsgálni kell: Tevékenységgel összefüggő várható beruházások Folyamatos havi költségek Az árbevétel nagysága, illetve kitől származik a bevétel (magánszemély, adóalany) Az e.v-nek van-e máshol biztosítási jogviszonya? Az e.v-nek van-e más gazdasági társaságban tulajdoni hányada?
Alakulás utáni bejelentési kötelezettségek NAV (egyéni vállalkozás, magánszemélyek) Önkormányzat (iparűzési adó) Kamara (Agrár, kereskedelmi és iparkamara) Ügyfélkapus meghatalmazás könyvelő részére KSH
Egyéni vállalkozó kezdeti feladatai Székhelyen a név feltüntetése (ajtó, csengő, postaláda) Feljelentkezés a hírlevelünkre ( Nyomtatványok beszerzése Adminisztrációs nyilvántartások kialakítása Tevékenységgel összefüggő engedélyek beszerzése
Nyomtatványboltban beszerzendőek: Szigorú számadású nyomtatványok beszerzésének nyilvántartása Számlatömb, nyugtatömb (számlázó-program) Bevételi és kiadási pénztárbizonylatok Menetlevél, gépnapló Szabadság-engedély Pénztárkönyv! Vezetése a tevékenység folytatása helyén kötelező.
Könyvelés menete Az e.v. havonta összekészíti a könyvelési anyagot Munkaüggyel kapcsolatos információkat tárgyhót követő hó 2-ig át kell adni ( , levél, telefon). Be- és kijelentések, betegségek lejelentése azonnal, vagy az esemény előtt Tárgyhónapot követő hónap 5-ig a könyvelő rendelkezésére bocsátja az eredeti bizonylatokat, megküldi a szükséges információkat (postán, személyesen) Könyvelő 10-ig megküldi a bérszámfejtés dokumentumait és 12-ig beküldi a havi járulékbevallást A járulékokat 12-ig kell a NAV-nak elutalni Előzetes áfa összege 15-ig, végleges áfa összege 20-ig kerül megküldésre en. Az áfa átutalását és a bevallás beküldését 20-ig kell megtenni. Az e.v-knek negyedévente kell adóelőleget fizetni az eredményességük után, negyedévet követő hónap 12-ig Nem elég a könyvelési anyagot negyedévente megküldeni még az alanyi adómentes vállalkozóknak sem!
Idővonal ábra a havi határidőkről Hónap 5-ig könyvelési anyag és bérszámfejtési információk Hónap 12-ig járulékok befizetése a NAV- nak Hónap 20-ig ÁFA befizetése a NAV- nak Hónap 10-ig bérszámfejtés elkészítése, utalandó járulékok Hónap 12-ig járulékbevallások beküldése ÜK-n keresztül Hónap 20-ig ÁFA bevallás beküldése ÜK-n keresztül Egyéni vállalkozó feladata Könyvelő feladata
Idővonal ábra az éves határidőkről Április 12: előző negyedév eredmény utáni 10% szja megfizetése Május 31: előző év iparűzési adó bevallásának elkészítése, és adókülönbözet befizetése Május 31: NÉBIH bevallás és FELÍR szám regisztráció Június 30: NAK bevallás Július 12: előző negyedév eredmény utáni 10 % szja megfizetése Szeptember 15: Tárgyév második iparűzési adó adóelőlegének megfizetése Január 12: előző negyedév eredmény utáni 10% szja megfizetése Február 25: előző év bevallásai (53-as, KATA, EVA), adókülönbözetek megfizetése Március 15: Tárgyév első iparűzési adó adóelőlegének megfizetése Március 6: MVH kiírás szerinti adatszolgáltatása Október 12: Előző negyedév eredmény utáni 10 % szja megfizetése 4. Negyedév Október 1- December Negyedév Január 1- Március Negyedév Április 1- Június Negyedév Július 1- Szeptember 30
NÉBIH felügyeleti díj bevallás – FELIR szám Benyújtási határidő: május 31. Elektronikus bevallás a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal)oldalán Az első bevallás (akár nullás) alkalmával automatikusan megképzik a FELIR-számot Az EKÁER rendszerben szállítmányozni csak a FELIR számmal rendelkező ügyfelek termékeit lehet A felügyeleti díj az előző év nettó árbevételének 1 ezreléke
Mi számít könyvelési anyagnak? Összes eredeti, vállalkozó nevére szóló számla (bevételi és költség) Kiadott nyugták Bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, befizetett csekkek Bankkivonatok Díjbekérők, proforma és előlegszámlák is Kiküldetési rendelvények, útnyilvántartások Hivatalos levelek (NAV, Önkormányzat, stb) Folyószámlák, határozatok Szerződések, teljesítés-igazolások másolatai Aláírt fizetési bizonylatok (előző hónap), jelenléti ívek (tárgyhónap) Pénztárkönyv havi másolata
Mikor kell pénztárbizonylatot, mikor számlát, illetve nyugtát kiállítani? Amikor az ügylet (termékértékesítés vagy szolgáltatás nyújtás) teljesült: abban a pillanatban, de legkésőbb a teljesítést követő 15 napon belül. A nyomtatványokban a kiállítás dátuma folyamatos, növekvő legyen! Számla, nyugta kiállításának kötelező tartalmi elemei (honlapon)
Pénztárbizonylat Olyan szigorú számadású bizonylat, mely segítségével a készpénzmozgásokat kezelni tudjuk Bevételi vagy kiadási Pl: átutalásos számlák készpénzes kiegyenlítésekor
Számla Az áfa adóalany az áfatörvény számlázásra vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére Legkésőbb a teljesítéskor, vagy legkésőbb 15 napon belül Kötelező tartalmi elemeknek meg kell felelni ( Gyűjtőszámla, előlegszámla, számlával egy tekintet alá eső okirat
Nyugta Számla helyett adható, ha: Ft értékhatár alatti ügyletről van szó A vásárló nem adóalany személy Legkésőbb a teljesítésig készpénzben fizet Nem kéri a számla kiállítását Nyugta kötelező tartalmi elemei (
Felvásárlási jegy A különleges jogállású mezőgazdasági termelő ügyleteinek jellemzően felvásárlási okirat az alapbizonylata, amennyiben belföldi felvásárló a vevője. A felvásárlási jegyet a felvásárló állítja ki (az első példányával az eladónak a másodlattal a felvásárlónak kell rendelkezni), így a mezőgazdasági termelő mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól e tevékenysége keretében.
Pénztárgép használata A gépi nyugtaadásra kötelezett adóalanyok, tevékenységek, üzletek körét NMG rendelet határozza meg TEÁOR kódok felsorolásával. 4721: zöldség, gyümölcs kiskereskedelme, 4722: hús és húsáru kiskereskedelme pénztárgép-köteles A piaci kiskereskedelem a TEÁOR 478 alá esik, nem pénztárgép kötelezett kód
Pénztárkönyv vezetése Időrendben, naponta Pénzmozgásokat kell benne vezetni A vállalkozás székhelyén Havonta egyeztetni szükséges a könyveléssel
Milyen költségek számolhatóak el? Ami a vállalkozás tevékenységével összefügg A vállalkozó nevére szól Beszerzések, alapanyagok, eszközök, igénybe vett szolgáltatások, székhely-telephely rezsiköltségei Telefonhasználat és gépkocsi-használat specialitásai
Adózás – munkaügyi kötelezettségek Főfoglalkozású egyéni vállalkozó Legalább a mindenkori minimálbér után köteles fizetni, de a járulékalap emelt összegű a 27%-os szocho (garantált bérminimum 112,5%-a) és a 8,5 %-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (garantált bérminimum 150%-a) tekintetében A verzió Egyéni vállalkozói kivét: Br Ft Nettó jövedelem: Ft Járulékok összesen: Ft B verzió Egyéni vállalkozói kivét: Br Ft Nettó jövedelem: Ft Járulékok összesen: Ft
Adózás – kamarai tagdíj A mezőgazdasági tevékenységet folytatók az Agrárkamaránál kötelezettek regisztráltatni Tagdíjfizetési osztályok: 1. tagdíjfizetési osztály: 0 Ft-tól 600 ezer Ft tagdíjalapig Ft 2. tagdíjfizetési osztály: 4 millió Ft tagdíjalapig Ft 3. tagdíjfizetési osztály: 10 millió Ft tagdíjalapig Ft 4. tagdíjfizetési osztály: 25 millió Ft tagdíjalapig Ft 5. tagdíjfizetési osztály: 50 millió Ft tagdíjalapig Ft … 11.tagdíjfizetési osztály: 1500 millió Ft tagdíjalap felett Ft
Adózás – helyi iparűzési adó Önkormányzat hatáskörébe tartozik Bejelentkezési és bevallási kötelezettség van Az adóalap meghatározása, adókedvezmények köre, kedvezményes adóalap meghatározásának mértéke, illetve az adó mértéke változó, maximum az adóalap 2%-a
Adózás- nyereségadó Az egyéni vállalkozó a vállalkozásból elért jövedelme után 10% nyereségadót köteles fizetni, negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséggel A bevallás és a tényleges adó megfizetésének határideje tárgyévet követő év február 25-e.
Adózás – osztalék típusú adó Az egyéni vállalkozó nem rendelkezhet afelől, hogy az adózott eredményével mit szeretne tenni (nincs eredménytartalékba-helyezés), kötelező osztalékként kiadni és az osztalékadót megfizetni. Adózott eredmény után 15% szja és 14% eho fizetési kötelezettség terheli (ez utóbbinál Ft az éves plafon)
Táblázat – összefoglaló Költségek nélkül Nettó összes árbevétel Nettó összes költség0 - ebből anyag, ELÁBÉ, közvetített szolgáltatás0 AdóalapAdó összege Iparűzési adó 2% Nyereségadó 10% Osztalék miatti szja 15% Osztalék miatti százalékos eho 14% Magánszemély adózott nettó jövedelme
Adózás összefoglalása Költségekkel együtt Nettó összes árbevétel Nettó összes költség ebből anyag, ELÁBÉ, közvetített szolgáltatás AdóalapAdó összege Iparűzési adó 2% Nyereségadó 10% Osztalék miatti szja 15% Osztalék miatti százalékos eho 14% Magánszemély adózott nettó jövedelme
Kell-e adózni a befolyt pályázati pénz után? A befolyt pályázati összeg önmagában nem számít adóköteles jövedelemnek, ugyanakkor a költségek fedezetére irányul. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a nyertes Fiatal Gazda a befolyt pályázati pénzt felhasználja/elkölti, akkor az így felmerült költségekkel arányos összeget a bevételek között kell szerepeltetni. A pályázat időintervalluma 5 év, ez idő alatt kell felhasználni a teljes összeget és a költségek fedezetére fordítani. Alap esetben előfordulhat olyan helyzet is, hogy a ténylegesen befolyt árbevétel után azonnal adófizetési kötelezettség keletkezik mindaddig, amíg a költségeink összege el nem éri, illetve meg nem haladja a megkapott pályázati összeg mértékét.
Családi gazdaság, őstermelő, egyéni vállalkozó kapcsolata Korábban őstermelő, most egyéni vállalkozó Családi gazdaság tagja Ugyanaz a tevékenység nem folytatható mindkét „helyen”
Pályázat és könyvelés kapcsolata Vállalások teljesítése Főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válás a 4. évtől Alkalmazott foglalkoztatása a 4. évtől Vállalt árbevétel elérése a 4. és 5. években Egyéb: STÉ induláskor 6000, elérése a 4. és 5. években, végzettség, fő alatti településen a lakcím, e.v. lakcíme 30 km-en belül További pályázatokhoz alapadatok nyújtása, tanácsadás
Köszönöm a figyelmet! Farkas Boglárka Energens iroda +361/