Adójogszabály változások évközi, január 1. dr. Bajor Gabriella

A Személyi jövedelemadó törvényt érintő változások

1. Az adó mértékének változása A.) A személyi jövedelemadó általános mértéke január 1- jétől 16%-ról 15%-ra csökken [Szja tv. 8. § (1) bekezdés]. B.) A családi kedvezmény címén az adóalapból levonható kedvezmény valorizációja [Szja tv. 29/A. § (2) bekezdés] A kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként  egy eltartott esetén ,- Ft; (havonta marad a Ft)  két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára - 10 ezer forintról 20 ezer forintra – nő, vagyis  2016-ban ,- Ft (havonta Ft-ra nő)  2017-ben ,- Ft  2018-ban ,- Ft  2019-ben ,- Ft;  három és minden további eltartott esetén ,-Ft (havonta marad a Ft kedvezmény).

C.) Az első házasok kedvezménye címén az összevont adóalapból levonható kedvezmény valorizációja [Szja tv. 29/C. § (3) bekezdés]  a házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként ,- Ft. (havonta Ft kedvezmény) D.) A kamatjövedelmeket terhelő adó változásával kapcsolatos átmeneti rendelkezés [Szja tv. 84/G. § (5a) bekezdés]  a január 1-jétől hatályos 15 százalékos mérték a január 1- jét követően megszolgált kamatjövedelmekre alkalmazható. A január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.”

2. Szorzók változása külön adózó jövedelmek esetén A.) tartási, életjáradéki, öröklési szerződésből származó – nem pénzben juttatott vagyoni érték [Szja tv. 64/A. § (7) bekezdés] „Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,18-szorosa után.” B.) nem pénzben megszerzett adóköteles kamatjövedelem [Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pont] „Ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének (nyereményalapnak) 1,18-szorosa, vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,27-szerese.” C.) kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. § (2) bekezdés]  a kifizető által fizetendő adó alapja a kamatkedvezményként megállapított összeg 1,18-szorosa D.) sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nem pénzbeli nyeremény [Szja tv. 76. § (3) bekezdés]  a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.

3. Adómentesség értékhatárának változása - ingó értékesítés 58.§ (7) Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét. Változatlan: 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem adómentes. Változatlan: nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. 4. Béren kívüli juttatás (70.§) / egyes meghatározott juttatás (71.§) Nincs változás: A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem 1.19-szorosa 69.§ (2) bek.

3. Ingó értékesítés – 58.§ 10.a) bekezdés: Vadon gyűjtött termék, termény adókötelezettsége vadon gyűjtött termék, termény: gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga adókötelezettség a magánszemély által - nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként - felvásárlónak történő értékesítéséből származó jövedelmet terheli A bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, és 08-as bevallásban a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként vallja be és fizeti meg. Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki (magánszemély nevét, adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét, a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót) Nem felvásárló felé történő értékesítés: önálló tevékenységből származó jövedelem!!!!

3. A magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésével kapcsolatos módosítások A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (Mpt.) január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a magánnyugdíjpénztár magánszemély tagja bármikor, időbeli megkötés nélkül kezdeményezheti visszalépését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (2010. évet követően csak két alkalommal, 2011-ben és 2012-ben volt biztosított ennek a lehetősége). Szja tv. a visszalépéseket kétféle módon kedvezményezte: ha a magánszemély a visszalépő tagi kifizetés felvételét választotta, azt esetében a jövedelem kiszámítása során bevételként nem kellett figyelembe venni; ha a magánszemély a visszalépő tagi kifizetés önkéntes nyugdíjpénztári számlán történő jóváírását választotta, úgy a kifizetés 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 ezer forint összegű (az Szja tv. 44/A. §-ában biztosított adó- visszatérítésen felüli) plusz adó-visszatérítésről is rendelkezhetett. A rendelkezéseket a január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni [Szja tv. 85. § (2) bekezdés].

4. Adómentes bevételek [Szja tv. 1. számú melléklet pont] Adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.”  hatályba lépés január 1-je, de a rendelkezés a január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazható [Szja tv. 85. § (2) bekezdés] 5. Mezőgazdasági őstermelői termékek körének bővülése [Szja tv. 6. számú melléklet II. táblázat 24. sora] Mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a szőlővenyige, fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék.  hatályba lépés január 1-je, de a rendelkezés a január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazható [Szja tv. 85. § (2) bekezdés]

Pénzügyi intézmények felszámolásának adózási következményei [Szja tv. 7. § (1d) bekezdése]  nem eredményez adókötelezettséget, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnik meg;  a jogszerűen igénybe vett kedvezményt (adó feletti rendelkezési jogosultságot) a magánszemélynek nem kell visszafizetni;  a pénzügyi intézmény felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén a magánszemélyt megillető összeg után a magánszemélynek nem keletkezik adókötelezettsége. [Hatályba lépés: július 11.]

2. Nyugdíj-előtakarékossági számlát vezető pénzügyi intézmény felszámolása [Szja tv. 44/B. § (6a) bekezdése]  amennyiben az adóhatóság a pénzügyi intézmény felszámolása miatt nem tudja a számlavezetőhöz utalni a magánszemély rendelkező nyilatkozatában feltüntetett összeget, a magánszemély kérelmére azt az általa megjelölt lakcímre vagy bankszámlára utalja ki. [Hatályba lépés: július 11.]

Az adóazonosító jel kötelező használatához kellő felkészülési idő biztosítása [Szja tv. 84/ZS. § (5) bekezdés] „  Az adóazonosító jelet a családi kedvezmény érvényesítéséhez csak a évről 2017-ben elkészítendő SZJA bevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a évben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezően alkalmazni;  Ezen időpontot megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő az eltartottak, kedvezményezett eltartottak természetes személyazonosító adatainak és lakcímének megadása. [Hatályba lépés ]

Adóazonosító jel megképzése [Art §]  az adóhatóság a lakcímnyilvántartó adatszolgáltatása alapján július 1- ig hivatalból megállapítja mindazon magánszemélyek adóazonosító jelét, akik december 31-ig nem töltik be 25. életévüket és adóazonosító számmal nem rendelkeznek;  a magánszemély adóazonosító jeléről annak megállapítását követő 45 napon belül az állami adóhatóság az adózó adatszolgáltatásban megjelölt lakcímére értesítést küld;  az adóhatóság a magánszemély megképzett adóazonosító jeléről november 30. napjáig hatósági igazolványt állít ki. [Hatályba lépés ]

A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 259/2015. (IX. 10.) Korm. rendelet Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezet 7. pont a) alpontja szerinti költség a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély esetében - amennyiben nem választja a 2. § szerinti elszámolást - napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg [Korm. rendelet 1. §]. 2. A rendelkezést a Korm. rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő kiküldetésekre is alkalmazni kell [Korm. rendelet 6. §]. [Hatályba lépés: ]

A belföldi kiküldetéshez kapcsolódóan igazolás nélkül elszámolható költség (3.sz. melléklet II. 3. pont) belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemély - kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet (278/2005) szerint naponta elszámolható összeg, azaz napi 500 Ft feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza; [Hatályba lépés: ]

Magánszemélyek Szja bevallása 2016-ban (2015. adóévről) Adónyilatkozat („söralátét”) Egyszerűsített bevallás (adóhatóság közreműködésével) Adóhatósági közreműködés nélküli bevallás Munkáltatói adómegállapítás Bevallási nyilatkozat (2015. évi jövedelem tekintetében is!)

Bevallási nyilatkozat (Art 26/A. §, Szja tv. 12/A.§) Feltételek: 1) magánszemélynek kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól származott belföldön adóköteles jövedelme Nem alkalmazható: ha munkáltatótól kapott Kamatjövedelmet Osztalékból származó jövedelmet Árfolyamnyereségből származó jövedelmet Vállalkozásból kivont jövedelmet Ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, ha annak összege az 1 millió forintot meghaladja Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt 2) Nem számol el költséget, költséghányadot (kivéve a 10%-os), és adóelőlegnél sem számolt el 3) adóalap, illetve adó kedvezményt nem érvényesít, előlegnél sem érvényesített 4) Önkéntes pénztári nyilatkozatot/nyugdíj elő takarékossági/nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad 5) Más okból nem köteles adóhatóság közreműködése nélküli bevallásra

Bevallási nyilatkozat (Art 26/A. §, Szja tv. 12/A.§) Eljárás: Január 31-ig (jogvesztő határidő) bevallási nyilatkozatot tesz munkáltatójánál, ha nincs munkáltatója, akkor a NAV felé (15NY31- papír alapon, vagy elektronikus úton) A bevallási nyilatkozat nem vonható vissza, adóbevallásnak minősül Több munkáltató esetén, adózó választása szerinti munkáltatónál nyilatkozik Munkáltató 08-as bevalláson február 12-ig adatot szolgáltat a nyilatkozatot tett magánszemélyekről Az adóhatóság május 20-ig megállapítja a magánszemély adóját (munkáltató által 08-as bevallásban bevallott adatok alapján) – kivéve, ha már a magánszemély adott bevallást Magánszemély nem kap értesítést a NAV-tól!!! Kivéve: munkáltató az adó, adóelőleg összegét nem megfelelően állapította meg, vonta és különbözet keletkezik (különbözetről határozat) Amennyiben a 08-as adatai utólag változnak – különbözetről a NAV határozatot hoz (jogkövetkezményt nem állapítunk meg) (önellenőrzési jogot a határozat nem érinti, illetve nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot)

Bevallási nyilatkozat (Art 26/A. §, Szja tv. 12/A.§) Eljárás: Ha a magánszemély nem felel meg a bevallási nyilatkozattétel feltételeinek – NAV értesíti (53-ast adjon be, ha ezt május 20-ig nem teszi meg, az adóhatóság adómegállapítása lesz érvényes – ezt önellenőrzéssel módosíthatja, illetve adóhatóság módosítja utólagos ellenőrzés keretében) Ha magánszemély utólag észleli, hogy nem tehette volna meg nyilatkozatát: önellenőrzéssel helyesbíthet, vagy a NAV megállapíthatja a különbözetet utólagos adómegállapítás keretében Az elkészült adóhatósági adómegállapítás május 20-át követően elektronikus úton lekérhető ügyfélkapus regisztrációval vagy a NAV ügyfélszolgálatain kérhető az adóhatósági adómegállapítás nyomtatott formában történő átvételét

Magánszemélyek Szja bevallása 2017-ben (2016. adóévről) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallás munkáltatói elszámolás bevallási nyilatkozat

Adóbevallási tervezet (Art 26/B. §, Szja tv. 12/B.§) Eljárás: Az adóhatóság bevallási tervezetet készít a magánszemély részére Amennyiben az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön erre a célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkezik aki nem kért munkáltatói adómegállapítást, vagy azt a munkáltató nem vállalta, illetőleg bevallási nyilatkozatot nem adott. A tevékenységét folytató egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek az adóhatóság nem készít bevallási tervezetet. A bevallási tervezetet az adóhatóság az adóévet követő március 15. napjától elektronikus úton küldi meg a magánszemélyeknek. A bevallási tervezetet a magánszemély kiegészítheti, kijavíthatja a „véglegezett” bevallást elektronikus úton fogadhatja el május 20-áig. (az elfogadással teljesíti adóbevallási kötelezettségét) A befizetendő adót május 20-áig kell megfizetni, a visszajáró adót az adóhatóság a bevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon utalja ki. Amennyiben május 20-áig a bevallási tervezetet a magánszemély nem fogadja el, az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallást köteles benyújtani.

A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő változások

Biztosítotti bejelentés adatkörének bővülése Art. 16.§ (4) bekezdés január 1-től a munkáltató, kifizető a biztosítotti bejelentés megtételekor köteles bejelenteni a biztosított végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését a fentieket igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét, okirat számát  A kötelezettség „újonnan” bejelentendő jogviszonyokra vonatkozik.  „Nyitott jogviszonyok” tekintetében nem kell változás bejelentés.  Jogutódlás esetén a továbbfoglalkoztatottakra vonatkozóan a teljes bejelentést meg kell tenni, így annak már tartalmaznia kell a fenti adatokat is.

A kisadózó vállalkozó biztosítási jogállása Tbj. 26.§ (10) bekezdés „A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.” A jogszabály egyértelművé teszi, hogy nem kell (eddig sem kellett) a T1041-es nyomtatványon a kisadózót biztosítottként bejelenteni!

Szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető új kedvezmény évi CLVII. tv. 462/G.§ Hatályos: 2015.VII.01-től Mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után vehető igénybe: (FEOR08) 6. főcsoport 61. csoportba tartozó foglalkozás: mezőgazdasági foglalkozások 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásból a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás: mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője

Szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető új kedvezmény évi CLVII. tv. 462/G.§ A munkavállaló után érvényesíthető részkedvezmény: az adó megállapítási időszak (bruttó) munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka Ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. Amelyik hónapban a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, a részkedvezmény nem érvényesíthető. A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

Egészségügyi szolgáltatási járulék kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, a Tbj 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint).

Módosítások a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvényben (Tao tv)

Növekedési adóhitel Tao tv 26/A. §, Tao tv 29/A. § (11) bekezdés  A növekedési adóhitelre jogosult (együttes feltételek): társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része (a továbbiakban: növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni.  Hatályos: , az adózó első alkalommal a adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

Növekedési adóhitel Tao tv 26/A. §, Tao tv 29/A. § (11) bekezdés  a növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

Növekedési adóhitel Tao tv 26/A. §, Tao tv 29/A. § (11) bekezdés  Az adóévben az adóelőleg kiegészítésekor a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adóelőleget) nem kell megfizetnie.  A növekedési adóhitelt alkalmazó adózó december 20-ig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban (01-es), vagy - ha adóelőleg-kiegészítésre nem köteles - az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton a növekedési adóhitel várható összege vonatkozásában az adóelőleget megállapítja, bevallja, valamint az adóévet követő adóév első és második negyedévében, a negyedév második hónapjának 20. napjáig a növekedési adóhitel vonatkozásában megállapított és bevallott adóelőleg 25 százalékát két egyenlő részletben megfizeti.

Növekedési adóhitel Tao tv 26/A. §, Tao tv 29/A. § (11) bekezdés Az adóévi társasági adóbevallásában növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja, és a növekedési adóhitel összegére jutó adó már megfizetett adóelőlegre tekintettel megállapított összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét) az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti. Mind a feltöltésre kötelezett, mind az arra nem kötelezett adóalanyok élhetnek a kedvezménnyel, ha megfelelnek a feltételeknek, továbbá a jogvesztő határidőig ebbéli nyilatkozatukat megtették [társasági adóelőleg-kiegészítési bevallásban, vagy az erre a célra rendszeresített bevallásban]. A növekedési adóhitelre jutó, az általános szabályok szerint meghatározott adóösszeget nem kell megfizetni sem a feltöltéskor, sem az éves adóbefizetési határidőben. Az adóévet követő két évben negyedévente, egyenlő részletekben, a negyedév 2. hónapjának 20. napjáig kell kiegyenlíteni az adóhitelre jutó adóösszeget.

Növekedési adóhitel Tao tv 26/A. §, Tao tv 29/A. § (10) bekezdés  Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az az adózó, aki végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, végelszámolás időszaka alatt, végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, akkor az utolsó adóévében.  Ha a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, akkor a kikerülés napjával a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik.

Új beruházási adókedvezmény Tao tv 26/A. §, Tao tv 29/A. § (11) bekezdés  A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség nyilatkozat megtételének adóévét követő két adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a kedvezményezett beruházási érték 19%-ával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 70%-ával. A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi esedékességű adóból érvényesíthető. Az adóévi kedvezmény az ezen adóévi beruházási érték 19 %-a, de legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 70 %- a.  Hatályos: , az adózó első alkalommal a adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

Új beruházási adókedvezmény Tao tv 26/A. §, Tao tv 29/A. § (11) bekezdés  Kedvezményezett beruházási érték az adózó által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke.  Az adókedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést.  A kedvezmény tárgyául szolgáló tárgyi eszköz vonatkozásában a kedvezményként érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekintetni.

Új beruházási adókedvezmény Tao tv 26/A. §, Tao tv 29/A. § (11) bekezdés  A kedvezményi összeg nem haladhatja meg a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a feltöltés határidejében megtett nyilatkozat adóévét követő adóévben, majd a második adóévben bekövetkezett növekményének és 10 millió forintnak a szorzatát.  A létszámnövekményt az adóév utolsó napján a megelőző adóév utolsó napján fennálló állapothoz képest kell meghatározni.  A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát növelje. Az így létrejött új munkahelyeket az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően legalább két éven keresztül az érintett régióban fenntartja az adózó.  Amennyiben az adókedvezménynél figyelembe vett áltagos állományi létszám csökken, úgy az adózó a kedvezmény érvényesítésének adóévét követő 30 napon belül köteles visszafizetni a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió forint szorzata 19 %-ának megfelelő összeget.

Új beruházási adókedvezmény Tao tv 26/A. §, Tao tv 29/A. § (11) bekezdés  Az adókedvezmény igénybevételére alapesetben a bevallásban megtett választás útján nyílik lehetőség.  Az adócsökkentés a két év során utólagosan, pótlékmentesen önellenőrzés benyújtásával is alkalmazható.  Nincs lehetőség a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozat utólagos pótlására, majd az adókedvezmény érvényesítésére.

Új beruházási adókedvezmény Tao tv 26/A. §, Tao tv 29/A. § (10) bekezdés  Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó beruházási adókedvezményre vonatkozó rendelkezéseket az az adó, aki a nyilatkozat megtételének adóévében Tao tv szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházásra tekintettel, továbbá a kedvezmény együttesen nem alkalmazható a Tao tv 24/A. §-a szerinti társasági adó felajánlással és a Tao tv 24/B. § szerinti jóváírással.

Módosítások az adózás rendjéről szóló törvényben 2016.

Az adózók minősítése A cégjegyzékbe bejegyzett és az Áfa regisztrált adózók : Megbízható adózók - Kedvezőbb eljárási szabályok Egyik kategóriába sem tartozó adózók - Általános eljárási szabályok Kockázatos adózók - Szigorúbb eljárási szabályok

Az adózók minősítése Alanyi kör: a cégjegyzékbe bejegyzett és az Áfa regisztrált adózók Áfa regisztrált adózó – új fogalom: A belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett.

Megbízható adózó I. Feltételek: 3 éve működik (3 éve áfa regisztrált), tárgyévben és azt megelőző öt évben a terhére megállapított adókülönbözet nem haladja meg a tárgyévi adóteljesítménye 3%-át, tárgyévben és azt megelőző öt évben nem indítottak ellene végrehajtási eljárást (kivétel: átvezetés, visszatartás), tárgyévben és azt megelőző öt évben nem áll/állt felszámolás, csődeljárás és kényszertörlési eljárás alatt, nincs 500 ezer Ft-ot meghaladó nettó adótartozása, tárgyévben és azt megelőző öt évben nem függesztették fel az adószámát bevallási, befizetési kötelezettségének 365 napon túli elmulasztása miatt

Megbízható adózó II. Feltételek: tárgyévben és azt megelőző öt évben nem áll/állt adószám törlés alatt terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 %-át, tárgyévben és azt megelőző öt évben nem áll/állt fokozott adóhatósági felügyelet alatt nem minősül kockázatosnak

Megbízható adózó III. Kedvezőbb eljárási szabályok: ellenőrzési határidő maximum 180 nap lehet (kivéve: együttműködési kötelezettség megszegése) mulasztási bírság moratórium és 50 %-os felső határ adóbírság a felső határ 50 %-a automatikus részlet 12 hónapra: 10 ezer-500 ezer forint között (kivéve: levont szja és járulék) negyedévente elektronikus részletfizetési ajánlat áfa kiutalás főszabályként 45 nap (2017-től), majd 30 nap (2018-tól)

Kockázatos adózók I. Ugyanaz az alanyi kör! (nem áll felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt) Feltételek: Adóhiányos közzétételi listán szerepel, Nagy adótartozással rendelkezők listáján szerepel Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listáján szerepel Egy éven belül ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmaztak vele szemben A minősítés 1 évig áll fenn, DE az első két esetben van mentesülési ok!

Kockázatos adózók II. Szigorúbb szabályok: Áfa kiutalás minden esetben 75 nap, Az ellenőrzési határidő 60 nappal hosszabb, Ellenőrzéskor ötszörös késedelmi pótlék kiszabás Nincs későbbi esedékesség pótlékszámításnál Adóbírság és mulasztási bírság legkisebb összege a felső határ 50 %-a Mulasztási bírság felső határa az általános 150 %-a

Minősítési eljárás Az adóhatóság negyedéves gyakorisággal a negyedév utolsó napján fennálló állapot szerint, 30 napon belül minősíti az adózókat. Erről elektronikus értesítést küld. (Lekérdezés a második negyedévtől lehetséges) A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napjától áll be. Az átalakulás esetei – jogutódlás esetén az adózói minősítés alakulása A minősítéssel szemben 6 hónapon belül kifogással lehet élni, amiről az adóhatóság akkor hoz határozatot, ha azt elutasítja.

Átmeneti szabály (Art. 211.§) Kockázatos adózónak akkor minősülhet az adózó, ha a) a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján január 1-jét követően jogerőre emelkedett határozat alapján szerepel, b) a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján január 1-jét követően esedékessé vált adótartozás miatt szerepel, c) a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján január 1-jét követően elkövetett mulasztás miatt szerepel, d) az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást január 1-jét követően követte el.

Módosítások az általános forgalmi adóról szóló törvényben 2016.

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA I. [Áfa tv. 58.§ (1) bek., Mód. tv.* 10.§] FŐSZABÁLY: Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. *2014. évi LXXIV. tv.

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA II. [Áfa tv. 58.§ (1a) bek. a.) pont, Mód. tv. 10.§] ELTÉRŐ SZABÁLY: Számla vagy nyugta kibocsátás időpontja, ha az ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla (nyugta) kibocsátásának időpontja megelőzi az időszak utolsó napját.

FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA III. [Áfa tv. 58.§ (1a) bek. b.) pont, Mód. tv. 10.§] ELTÉRŐ SZABÁLY: Esedékesség időpontja, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 60. nap, ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időszakra esik. HATÁLYBA LÉPÉS IDŐPONTJA: január 01. [Mód. tv. 407.§ (5) bek.]

ÁTMENETI SZABÁLY [Áfa tv. 296.§, 297.§ Mód. tv. 33.§, §] Az új 58.§-t olyan esetben kell alkalmazni, amelynél az időszak kezdő napja, és a fizetés esedékessége, és számla kibocsátásának időpontja is december 31-ét követő időpont.

Levonási jog gyakorlása Áfa tv. 153/A.§ Az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkenthető a) az ugyanezen adómegállapítási időszakban keletkezett levonható előzetesen felszámított adó, b) az ugyanezen adómegállapítási időszakot megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Alkalmazandó: január 1-ét követően keletkezett levonási jog tekintetében Pl: havi bevalló január 23-i (december 23-i szintén) beszerzés – december 31-ig bármely időszakban

] Az 5%-os adómérték alá tartozó termékek körének bővülése – Áfa tv. 3.sz. melléklet I. 49. pont 49. Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva Vtsz: 0203 (kivéve: , ) A kivételek a 23. és 24. pont alapján január 1. óta 5%-os mértékkel adóznak Hatályos: I. 1-től.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!