Dr. Lux Judit EE-N és EE-L záróvizsga felkészítő 16.b.,17.b., 18.a.,19.a.,b.,20.a.,b.,21.b január 11. 1

Javaslat a segédlet felhasználására! A Segédlet 2-9 diái felhasználhatóak mind a 16.b,17.b.,18.a.,19.,20., 21.b.,kérdés „bevezetőjeként! A Segédlet esetenként „bőbeszédűbb”, ismeretei, gyakorlata alapján használja. Jó tanulást, sikeres vizsgázást! 2

Javaslat a segédlet felhasználására! Petrovics Zoltán kiváló munkajogász felkészítője része a kérdések feldolgozásának. De: munkaügyi kapcsolatok szempontjából is tanulták (Lux, Pásztóy)így a mai konzultáción „kiegészül” a munkajogi rész. 3

A munkaügyi kapcsolatok fogalma A munkavállaló/k, a munkáltató/k illetve érdekképviseleti szervezeteik, valamint az állam között kialakított intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) átfogó kapcsolatrendszer az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, a kialakult konfliktusok megoldására irányul. 4

Munkaügyi kapcsolatok szintjei,fórumai Mikro/munkahelyi kétoldalú (bipartit) intézményeken keresztül. Kollektív szerződések, üzemi/közalkalmazotti tanácsok munkaügyi viták és rendezésük Mezo/közép/ágazati (kétoldalú (bipartit) a kollektív tárgyalások és megállapodások; konzultációk. Makroszint a kollektív tárgyalások és megállapodások rendszer (makroszintű tárgyalások és konzultációk) (kétoldalú (bipartit), háromoldalú (tripartit), multi-, (uni)partit (többoldalú) intézményeken keresztül. 5

Magyarország Alaptörvénye VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. 6

Magyarország Alaptörvénye XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással. (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihen ő időhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. 7

Szociális partnerek 1. Mikro/munkahelyi kétoldalú (bipartit) kapcsolat:szakszervezetek – munkáltatók szakszervezetek: munkavállalóknak a munkaerőpiaccal, munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme. Magyarországon Nyomdászszakszervezet! Ma: alacsony szervezettség, szétaprózott ágazati-, makroszintű szakszervezetek. új jelenség: fúzióra törekvés (rendvédelmisek, közlekedésiek, ipari szakszervezetek,ipari és közalkalmazotti szakszervezetek között!) 8

Szociális partnerek (1.a.) Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége(MSZOSZ), Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF): 2013.december 6.fúzió Magyar Szakszervezeti Szövetség 2013.december 3. ÉSZT+Munkástanácsok stratégiai megállapodás December 13. Liga 25 éves jubileumi kongresszus 9

Szociális partnerek 2. Munkáltatók Egymás versenytársai; Közös gazdasági érdekek érvényesítése (adózás,kereskedelmi jog, versenyjog stb.) Tárgyaló munkáltatók (szakszervezetek elismerése, kollektív szerződés - ágazati párbeszéd bizottságok) 10

Szociális partnerek 3. MV-MA érdeke eltérő MV:bér,munkabiztonság,munka-felté- telek stb.; MA:profit, piaci részesedés, fejlesztések stb.) Tőkét – munkát hasznosítani! Konfliktusok alapja! De: egymásra utaltság! Együttműködés a munkaerőpiacon! 11

Intézmények Kollektív tárgyalás/szerződések (ha van szakszervezet!); új Mt. üzemi megállapodás! Participáció (üzemi-/közalkalmazotti tanácsok );részvétel a cég „ügyeiben”. Munkaügyi viták és rendezésük 12

16.b.Mutassa be a kollektív szerződés megkötésére, tartalmára, hatályára és megszűnésére vonatkozó szabályokat a 2012.évi I. törvény alapján  Alaptétel:együttműködés a munkaerőpiacon;munkabéke alapja;  munkaügyi kapcsolatok gerince ;  bipartit;tripartit;  csak szakszervezet köthet (szervezettség 10%) 13

16.b.Mutassa be a kollektív szerződés megkötésére, tartalmára, hatályára és megszűnésére vonatkozó szabályokat a 2012.évi I. törvény alapján  bértárgyalás (országos bérajánlás; minimálbér, szakmunkás bérminimum- VKF)  béren kívüli juttatások!  védettség!  Lásd még: 15.dia +PZ dia + adKSZ file 14

17.b. Ismertesse a munkajogi igény érvényesítésére, az elévülésre, a kollektív munkaügyi vitára vonatkozó szabályokat a 2012.évi I. törvény alapján Kollektív munkajogi igény érvényesítése:MA konzultációs jog megsértése;szakszervezet, üzemi tanács bírósághoz MA- szaksz –üzemi tanács között munkaügyi vita: egyeztető bizottság 15

17.b. Ismertesse a munkajogi igény érvényesítésére, az elévülésre, a kollektív munkaügyi vitára vonatkozó szabályokat a 2012.évi I. törvény alapján  alternatív konfliktus kezelés: harmadik személy bevonása (MKDSZ + KIM lista)  továbbá:22.,23. dia  Lásd még: PZ dia 16

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! Bevezető 2-9. dia Mikro/munkahelyi kétoldalú (bipartit) intézményeken keresztül. Mikro/munkahelyi szintű érdekegyeztetés jogilag szabályozott (Mt., Kjt., Ktv. –egyéb jogviszonyokra) 17

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! Kollektív tárgyalások/kollektív szerződés/bérmegállapodás (ha nincs szakszervezet!): Szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezetek, munkaadó/k megállapodása a munkaviszonyt érintő érdekeik érvényesítéséről, a két fél egymással szembeni jogairól, kötelezettségeiről. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály. 18

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! A kollektív szerződés (KSZ) szabályozhatja: - a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket - ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját - az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét - a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert. A hatályos KSZ kiszámíthatóvá teszi a munkaügyi kapcsolatokat, a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A KSZ-nek vannak olyan témái, amelyek évente megtárgyalandók (bérek, tarifák, béren kívüli juttatások), 19

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon!. Kollektív tárgyalás folyamata: tárgyalások előkészítése: gazdasági lehetőségek felmérése,célok megjelölése, konfliktus esetén, annak megoldása,tárgyalási delegáció kijelölése,külső feltételek alakítása; lefolytatása: álláspontok megismerése, - ütköztetése, előzetes tárgyalások kisebb bizottságokban; munkaharc eszközeit is bevethetik; Tárgyalási taktikák! Tárgyalások „utóélete” :megállapodás elfogadása (aláírás),kihirdetése 20

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! Participáció (üzemi-, közalkalmazotti tanácsok); Munkavállalók részvételi (képviseleti!) lehetősége a vállalati-szervezeti döntési folyamatokban Független a menedzsmenttől; „Korlátozott” lehetőségek: Véleményezés, információ/tájékoztatás Bérmegállapodás kötése, ha nincs szakszervezet 21

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! Együttműködés (sztrájkot nem!) bérmegállapodásnál nincs nyomás gyakorlóképesség! Munkáltató mérlegeli az üt véleményét! Bizalom (együttműködés fenntartása) Szakszervezettel együttműködni! Európai Üzemi Tanácsok 22

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! Munkaügyi viták és rendezésük. Lényeg: nincs olyan helyzet sem a munka világában, sem életünk bármely területén, hogy ne találkozzunk konfliktusokkal. Ne felejtsük a „háború elkerülhető!” Szociális partnereknek maguknak kell egyezségre jutni; A konfliktust békés úton tárgyalásokkal próbálják feloldani.„HR”, mint moderátor. 23

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! Ha a felek nem tudnak megegyezni, (sztrájk): javasolt harmadik személy bevonása! Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat (1996)  Gyors az eljárás; költségkímélő;  Helyreállhat a bizalom, az együttműködési készség a felek között: megállapodnak évi LV.tv a közvetítésről 24

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! Munkaadók/munkáltatók, munkavállalók és érdekképviseleti szervezeteik közös érdeke: rendezett munkaügyi kapcsolatok! Kiszámíthatóság (kollektív szerződés) Információ/tájékoztatás (konfliktusok megelőzése) Együttműködés a munka világában, a munkaerőpiacon! 25

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát! Magyarországon! Középszint Ágazati párbeszéd bizottságok (bipartit) Foglalkoztatási Hivatal egyik főosztálya keretében Ágazati kollektív tárgyalások, ágazati szerződések (kiterjesztésük) Tárcaszint: pl. Belügyi Érdekegyeztető Tanács, Katasztrófavédelmi Érdekegyeztető Tanács, Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács 26

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát! Magyarországon! Makroszint A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló évi XCIII. törvényben foglaltak szerint az NGTT tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács oldalai a gazdaság képviselőiből, a munkavállalói érdekképviseletekből, a civil szervezetekből, a tudomány, illetve az egyházak képviselőiből tevődik össze: 1. a gazdaság képviselői a) az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei, 27

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! b) az országos gazdasági kamarák elnökei, c) a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője, valamint d) egyéb olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak és részvételükhöz az a)–c) pont szerinti tagok hozzájárulnak; 28

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! 2. az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei; szakszervezeti szövetségek (6 pl. Liga, MSZOSZ,SZEF), munkáltatói szövetségek (9 pl. MGYOSZ,VOSZ,MOSZ); 3. külön törvény szerint a civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is; 4. a tudomány képviselői a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, b) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által, szervezetenként delegált gazdaság- és társadalom-kutató, c) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt, a határon túli magyar tudományos élet képviselője; 5. a külön törvény szerinti egyházak képviselői. 29

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát! Magyarországon! Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) 2012.február 22.megalakulás, ügyrend elfogadása Célja: a versenyszféra munkavállalói, munkáltatói érdekképviseleteinek és a Kormány szándékainak egyeztetése, megállapodások kialakítása, információk cseréje és szabályozási javaslatok megtárgyalása. 30

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát! Magyarországon! VKF tagjai konzultálnak és egyeztetnek a)a versenyszférát érintő foglalkoztatáspolitikai, munkaerő- piaci és a jövedelmek alakulásával kapcsolatos kormányzati szabályozási koncepciókról, ideértve az adó- és járulékrendszer átalakításával kapcsolatos kérdéseket is, b)a versenyszféra munkavállalóinak jövedelmét befolyásoló tervezett kormányzati intézkedésekről (kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum, bérajánlás), c)a munkajogi, szakképzési, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési jogszabályok tervezeteiről, 31

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát! Magyarországon! d) a munkaügyi kapcsolatok rendszeréről, e)a munkavégzéshez kapcsolódó, illetve munkavégzés alapján járó pénzbeli ellátásokra (álláskeresési támogatások, társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer) vonatkozó jogszabályok tervezeteiről és a tervezett kormányzati intézkedésekről, f) a vállalkozások alapítását, működését és megszűnését érintő jogszabályok tervezeteiről, g)minden olyan egyéb, a versenyszféra munkaadóinak és munkavállalóinak gazdasági vagy szociális helyzetét közvetlenül érintő kérdésekről, amelynek megtárgyalását a tagok szükségesnek tarják. 32

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát! Magyarországon! Munkaadók:Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ- Coop Szövetség, KÉSZ) Munkavállalók: Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok,Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ Kormány oldal Miniszterelnök Foglalkoztatásért felelős államtitkár 33

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit! Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát! Magyarországon! A VKF legfőbb konzultációs fóruma a testületi ülés. Testületi ülésre szükség szerint, de naptári félévenként legalább egy alkalommal kerül sor. A testületi ülés nem nyilvános. A testületi ülés a napirendjére kerülő ügyekben konzultációt folytat, véleményt nyilvánít, konszenzussal ajánlásokat fogad el, a tárgyalások eredményeként – valamennyi tag egyetértése esetén – megállapodást köt. 34

18.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű érvényesülésnek területeit!Ismertesse a vállalati érdekegyeztetés elveit és folyamatát Magyarországon! Makroszint (közszféra) Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) Kormány;SZEF (6),ÉSZT(3),MSZOSZ (1),Liga (1); önkormányzati szövetségek képviselői (7) az éves költségvetések közalkalmazottakat érintő vonatkozásai, (éves keresetnövekedésre és a közalkalmazotti illetményrendszer változásaira vonatkozó tárgyalások, az éves keresetalakulás figyelemmel kísérése, a közalkalmazotti törvény más módosításai, valamint a munkaügyi kapcsolatok alakulásával, szabályozásával összefüggő kérdések….(Alapszabály szerint) Országos Költségvetési Érdekegyeztető Tanács (OKÉT)2002. kormány;SZEF (5),ÉSZT (2),Fegyveres és rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (1); önkormányzati szövetségek (7) képviselői) Lásd: bővebben 35

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Bevezető 2-9.dia „Közszféra” (public sector) Magyary Program a köz szolgálatára évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról; évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről; 36

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Szakszervezetek (néhány példa!) Pedagógusok Szakszervezete (SZEF) Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (Liga) Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (SZEF) 37

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Tulajdonos állam (iskolák: iskolák,kórházak önkormányzatok (BKV) KSZ (átalakulás) önkormányzati törvény Munkaadó/munkáltatói jogok gyakorlója 38

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Munkahelyi szint (kórház, BKV stb.) kollektív szerződés (taglétszám szerinti reprezentativitás); közalkalmazotti tanács; munkaügyi viták rendezése. 39

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait!  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik )(MA) – Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ágazati KSz (pl. túlóra kifizetése) 40

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés: közigazgatási szerv vezetője és a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv választott tisztségviselője a munkahelyi közszolgálati kérdésekről tárgyal. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak. (2) A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról. 41

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Tárcaszintű/középszintű fórumok Példa: Belügyi Érdekegyeztető Tanács (működő testület, széttagolt szakszervezetek) bejelentik a Belügyi Szakszervezeti Szövetség megalakulását (nem minden szakszervezet része) Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács Katasztrófavédelmi Érdekegyeztető Tanács 42

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Munkaadó/kormány BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály vezetője BÉT titkár BM Humán-erőforrás Gazdálkodási Főosztály vezetője Országos Büntetés-Végrehajtási Parancsnokság Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság Országos Rendőr-főkapitányság Budapesti Rendőr-főkapitányság A felek a munkavállalóit érintő témákat folyamatosan tárgyalják. 43

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT):a Kormány, a kormánytisztviselők és a köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével működik (Ktv.) 44

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! államigazgatási szervek a kormánytisztviselők és a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából 45

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! (2) A KÉT hatáskörébe a közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Ezekkel kapcsolatban: 46

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! a) a kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, b) a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, c) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben, ki kell a véleményét kérni. (3) A KÉT a hatáskörébe utalt ügyekben tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult. 47

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács: (OÖKÉT) működik. A helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, valamint az általa alkalmazott köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése és megállapodások kialakítása céljából 48

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, egyéb jogviszonyban (rendvédelmiek) munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma. Az OKÉT-ban a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet. Működés folyamatos. 49

19. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait! Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) az éves költségvetések közalkalmazottakat érintő vonatkozásai, (éves keresetnövekedésre és a közalkalmazotti illetményrendszer változásaira vonatkozó tárgyalások, az éves keresetalakulás figyelemmel kísérése, a közalkalmazotti törvény más módosításai, valamint a munkaügyi kapcsolatok alakulásával, szabályozásával összefüggő kérdések….(Alapszabály szerint) 50

19.b.Ismertesse a sztrájktörvényt! a munkavállalók egy vagy több csoportja által kezdeményezett időleges munkabeszűntetés a munkavállalók közös gazdasági és szociális követelései kikényszerítésére. Ellenállásukat fejezik ki valamivel szemben,vagy szolidaritást vállaljanak azokkal sérelmeikben.(ILO) 51

19.b.Ismertesse a sztrájktörvényt! „arányosság eleve”:nem cél a munkáltató gazdasági helyzetének teljes rendítése. Gazdasági hátrány szakszervezeti követelésekhez kapcsolódik nagyságában, értékében évi VII. törvény a sztrájkról XII. 21. sztrájktörvény módosítása (elégséges szolgáltatás) 52

19.b.Ismertesse a sztrájktörvényt! Általában szakszervezetek szervezik, irányítják; Végig gondolt (előnyök/hátrányok) Sztrájkszabályzat betartása,sztrájkbizottság felállítása; Mondjon példát! Sikeres sztrájk lehetőségének felmérése. Mikor hallott sztrájkról Magyarországon? Lásd még: PZ dia 53

20.a. Mutassa be a változásmenedzsment lényegét, benne a konfliktusok kezelésének eszköztárát! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Képessé válni a változások vezetésére Változás kezelésének feladata (reaktív vagy proaktív) Eljutás a problémás állapotból a kívánt állapotba. Lásd még:Világi Rudolf ea 54

20.a. Mutassa be a változásmenedzsment lényegét, benne a konfliktusok kezelésének eszköztárát! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Legyenek tudatában a konfliktusnak. Ne kerüljük el a konfliktust. Tiszteljék és ismerjék egymást. Legyenek tekintettel egymás érzéseire Figyelmes és megfelelő kommunikáció. Ne alázzuk meg a másikat Ismerjen alternatívákat. 55

20.a. Mutassa be a változásmenedzsment lényegét, benne a konfliktusok kezelésének eszköztárát! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Hogyan próbáljuk megoldani a már megértett helyzetet (nyílt beszéd; bizalom helyre állítása; túl erős érzelmek helyett racionális megközelítés; együttműködő, nem erőből a megoldást; nem zéró összegű játszmát. 56

20.a. Mutassa be a változásmenedzsment lényegét, benne a konfliktusok kezelésének eszköztárát! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Hogyan próbáljuk megoldani a már megértett helyzetet (nyílt beszéd; bizalom helyre állítása; túl erős érzelmek helyett racionális megközelítés; együttműködő, nem erőből a megoldást; nem zéró összegű játszmát. 57

20.a. Mutassa be a változásmenedzsment lényegét, benne a konfliktusok kezelésének eszköztárát! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Győztes/vesztes stratégia A felek a konfliktust harcként értelmezik, győzelemre, a másik legyőzésére törekszenek. Megegyezés nincs. Gyors cselekvést igénylő helyzetekben gyakran szükségszerű. 58

20.a. Mutassa be a változásmenedzsment lényegét, benne a konfliktusok kezelésének eszköztárát! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Alkalmazkodó stratégia Lemondás az érdekek, vágyak Érvényesítéséről,félelemből, kényszerből, hosszabb távú érdekek miatt, megfontolt döntés alapján a konfliktus első jeleit észlelve. 59

20.a. Mutassa be a változásmenedzsment lényegét, benne a konfliktusok kezelésének eszköztárát! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! K ompromisszumkereső stratégia: közösen elfogadható megoldás Egyenrangú feleknél általában az, ha nem egyenrangú viszonyok:az erősebb fél a másik legyőzésére törekszik. 60

20.a. Mutassa be a változásmenedzsment lényegét, benne a konfliktusok kezelésének eszköztárát! Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit! Győztes/győztes probléma megoldó stratégia: Mindkét fél – érdekei érvényesüljenek. Együttműködés,kölcsönösen elfogadnak egymás szempontjaiból. Törekvés a legmegfelelőbb megoldási alternatívák megtalálása. A közösen kialakított megoldás elfogadható a feleknek. 61

21.b.Ismertesse az üzemi tanácsra és az üzemi megállapodásra vonatkozó szabályokat a 2012.évi I. törvény alapján A munkaügyi kapcsolatok két, ellentétes érdekű szereplőinek sajátos intézményes együttműködési viszonyát jelenti, amikor a tulajdonos a munkáltató tulajdona feletti jogát részben korlátozza, átengedi a munkavállalóknak annak érdekében, hogy azok a szervezeti döntéshozatalt, közvetlenül vagy közvetetten is befolyásolhassák.” 62

21.b.Ismertesse az üzemi tanácsra és az üzemi megállapodásra vonatkozó szabályokat a 2012.évi I. törvény alapján Konzultációs jog A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Nem sztrájkolhat! Üzemi megállapodás! Lásd még:PZ dia 63

És végül… Kérdéseikkel nyugodtan keressenek meg: