EE-N és EE-L záróvizsga

Az előadások a következő témára: "EE-N és EE-L záróvizsga"— Előadás másolata:

1 EE-N és EE-L záróvizsga
Dr. Lux Judit EE-N és EE-L záróvizsga felkészítő 2017.január 13. 1

2 Javaslat a segédlet felhasználására!
A Segédlet 2-9/11 diái felhasználhatók mind munkaügyi kapcsolatokat érintő kérdések, mind az EE egyéb tárgyai „bevezetőjeként!) A Segédlet esetenként „bőbeszédűbb”, ismeretei, gyakorlata alapján használja. Felhívom a figyelmet,hogy esetenként a tételcímekre rá kell kattintani, s a zavaró sor eltűnik!! 2

3 A munkaügyi kapcsolatok fogalma
A munkavállaló/k, a munkáltató/k illetve érdekképviseleti szervezeteik, valamint az állam között kialakított intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) átfogó kapcsolatrendszer az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, a kialakult konfliktusok megoldására irányul. 3

4 Munkaügyi kapcsolatok szintjei,fórumai
Mikro/munkahelyi kétoldalú (bipartit) intézményeken keresztül. Kollektív szerződések, üzemi/közalkalmazotti tanácsok munkaügyi viták és rendezésük Mezo/közép/ágazati (kétoldalú (bipartit) a kollektív tárgyalások és megállapodások; konzultációk. Makroszint a kollektív tárgyalások és megállapodások rendszer (makroszintű tárgyalások és konzultációk) (kétoldalú (bipartit), háromoldalú (tripartit), multi-, (uni)partit (többoldalú) intézményeken keresztül. 4

5 Magyarország Alaptörvénye
VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. 5

6 Magyarország Alaptörvénye
XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással. (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. 6

7 Szociális partnerek 1. Mikro/munkahelyi kétoldalú (bipartit) kapcsolat:szakszervezetek – munkáltatók szakszervezetek: munkavállalóknak a munkaerőpiaccal, munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme. Magyarországon első szakszervezet:1862. Nyomdászszakszervezet! Ma: alacsony szervezettség, szétaprózott ágazati-, makroszintű szakszervezetek. új jelenség: fúzióra törekvés (rendvédelmisek, közlekedésiek, ipari szakszervezetek, a versenyszféra és közalkalmazotti szakszervezetek között!) 7

8 Makroszintű szakszervezeti szövetségek
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) Munkástanácsok Országos Szövetsége Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Magyar Szakszervezeti Szövetség Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

9 Szociális partnerek 2. Munkáltatók Egymás versenytársai;
Közös gazdasági érdekek érvényesítése (adózás,kereskedelmi jog, versenyjog stb.) Tárgyaló munkáltatók (szakszervezetek elismerése, kollektív szerződés- ágazati párbeszéd bizottságok) 9

10 Makroszintű munkáltatói szövetségek
Agrár Munkaadói Szövetség Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Ipartestületek Országos Szövetsége Magyar Iparszövetség

11 Együttműködés a munkaerőpiacon!
Szociális partnerek 3. MV-MA érdeke eltérő MV:bér,munkabiztonság,munka-feltételek stb.; MA:profit, piaci részesedés, fejlesztések stb. Tőkét – munkát hasznosítani! Konfliktusok alapja! De: egymásra utaltság! Együttműködés a munkaerőpiacon! 11

12 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
A piacgazdaságokban a munkaügyi kapcsolatok alapvető elve, hogy a munkáltatók és munkavállalók közvetlen tárgyalások útján, saját maguk oldják meg problémáikat. Ezt a célt szolgálják a bipartit kollektív tárgyalások, amelyek a munkaügyi kapcsolatok gerincét képezik. A "kollektív tárgyalás", a "kollektív alku" kifejezések a munkáltatók és munkavállalók érdekeit képviselő felek közötti tárgyalásokat jelentik, amelynek célja, hogy megállapodásra jussanak a bérekről és a munkafeltételekről (pl. munkaidő, fizetett szabadság, munkaköri biztonság, stb.).

13 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
A munkaadó, a munkaadók egy csoportja, illetve egy vagy több munkaadói szervezet, és a munkavállalók egy vagy több szervezete között zajlik, azzal a hármas céllal, hogy meghatározzák a munka-és a foglalkoztatási feltételeket, és/vagy rendezzék a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolatokat, és/vagy rendezzék a munkaadók vagy szervezeteik, valamint a munkavállalók egy vagy több szervezete közötti kapcsolatokat. (ILO 1981-ben elfogadott 154. sz. egyezménye)

14 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
A kollektív tárgyalások feltételei először Angliában teremtődtek meg a munkaügyi kapcsolatok kollektív szereplőinek kialakulásával, s itt kötötték az első kollektív szerződést is a XIX. század közepén. A kollektív tárgyalás a kezdeti időkben a munkaügyi viták rendezésének eszköze volt, tehát a kollektív alkura csak azt követően került sor, miután a munkavállalók sztrájkba léptek, vagy sztrájkkal fenyegetőztek követeléseik kikényszerítése érdekében. A "Miről kell tárgyalni?' kérdésre adott feleletek a kezdeti lépések óta lényegesen megváltoztak, igaz, a bér és a munkaidő - módosult és kibővített formában - változatlanul a fő kérdések közé tartozik.

15 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
A kollektív szerződésről folyó tárgyalások végeredménye (általában) egy írásos megállapodás vagy szerződés, a kollektív szerződés, amelyet a munkaadói oldal (képviselője, képviselői) és a munkavállalói oldal (képviselője, képviselői, leggyakrabban szakszervezetek) írnak alá, s amit az érvénybelépés érdekében - több országban - a munkavállalók megerősítenek szavazataikkal és/vagy a munkaadói szövetségek jóváhagynak, illetve az állami szervek nyilvántartásba vesznek. A kollektív szerződés a megállapodás időtartamára szóló (általában) törvényerejű dokumentum a munkaviszonyról. A kollektív tárgyalásokon tehát kétoldalú, bipartit tárgyalásokat értünk, amelyek a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit képviselő felek között zajlanak.

16 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
Kollektív tárgyalás folyamata: tárgyalások előkészítése: gazdasági lehetőségek felmérése,célok megjelölése, konfliktus esetén, annak megoldása,tárgyalási delegáció kijelölése,külső feltételek alakítása; lefolytatása: álláspontok megismerése, - ütköztetése, előzetes tárgyalások kisebb bizottságokban; munkaharc eszközeit is bevethetik; Tárgyalási taktikák! Tárgyalások „utóélete” :megállapodás elfogadása (aláírás),kihirdetése

17 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
Tárgyalásos megoldás (mhely: bértárgyalás, KSZ,) Verseny tárgyalás (nyer- veszít) Szélsőséges kiindulás,nyomás alkalmazása (elbocsátással fenyegetőzés – sztrájk) Engedmények szerepe; Együttműködő tárgyalás Bizalom szerepe; Együttműködő légkör

18 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
A kollektív tárgyalások különböző— makro, mezo és mikro - szinten folyhatnak, amelyek közül a legfontosabbak: a központi (nemzetgazdasági) szint (amelyet néha "szakmaközi" vagy "multiszektoriális", valamennyi ágazatot átfogó, az adott ország minden munkáltatójára és munkavállalójára vonatkozó) szintnek is neveznek; az ágazati, (szakmai) és a vállalati szint. Az ILO a 163. számú, a „Kollektív tárgyalások előmozdítására" vonatkozó Ajánlásában arra hívta fel a kormányok figyelmét, hogy biztosítsák: „a kollektív tárgyalásra bármely szinten lehetőség legyen, beleértve a telephelyet, a vállalatot, egy tevékenységi ágat, egy ágazatot, vagy a regionális, illetve az országos szintet."

19 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
A vállalati, intézményi szintű tárgyalások: a hosszabb időn át csak mikroszinten folytatott kollektív tárgyalásoknak lényeges differenciáló hatásuk van a bérekre, a munkafeltételekre; a tárgyalásokat viszonylag könnyű megszervezni, nem szükséges hozzá nagy apparátus. A munkaadó, a tulajdonosok (s nem csupán képviselőik) is gyakran részt tudnak venni ezeken a tárgyalásokon; a tárgyalások közvetlensége miatt jelentős érdekellentétek is kialakulhatnak, s nem biztos, hogy ezen a szinten ki lehet vívni pl. a munkavállalók teljes körét érintő magasabb (átlag)béreket; más szinteknél alkalmasabbak bizonyos kérdések rendezésére, pl. az alkupozícióban lévő munkáscsoportok reálbéreinek emelésére; az új technológiák bevezetésének, következményeinek, a munkaszervezési kérdéseknek a rendezésére;

20 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
Vállalati szinten igény a"tárgyalási rend" kialakítására, rögzítésére. A tárgyalási rendnek különböző típusai vannak, s különböző funkciókkal rendelkeznek: munkáltató "elismerjen" valamilyen érdekképviseleti szakszervezetet, szervezeteket tárgyaló partnernek; Ki köthet kollektív szerződést? a szakszervezet  a munkáltatóval (ha több mint 10% tagja van a munkáltatónál, tehát reprezentatívnak minősül) Ma Magyarországon: szakszervezeti szervezettség: kb. 7-10% lehetővé kell tennie a "jóhiszemű" tárgyalásokat, vagyis azt, hogy a tárgyalópartnerek tartózkodjanak a "tisztességtelen munkaügyi praktikáktól„; a "tárgyalható" és a "nem tárgyalható" témák elhatárolása.

21 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
A mezo-, és makroszintű tárgyalások: a munkavállalók nagyobb csoportjának vagy egészének a béreit, munkafeltételeit egységesen kedvezőbbé tegyék, azonban erre csak úgy nyújtanak lehetőséget, hogy - hosszabb távon - a bérek és munkafeltételek kiegyenlítődését, nivellálását érik el (tehát gyakran azt eredményezik, hogy a bérkülönbségek teljesítménymotiváló ereje tompul a gazdasági szervezetekben). A magasabb szintű tárgyalások eredményeként általában a bérek, a munkafeltételek közötti távolságok szűkülnek mind a munkavállalói csoportok, mint a gazdasági szervezetek között. A munkavállalók mindegyik rétege kedvezőbb helyzetbe kerül ugyan, azonban a realizált változások mértéke csak az elvárt minimális követelményeknek képes eleget tenni; a magasabb szintű tárgyalásokon nagyobb sikerrel tudnak olyan kérdésekkel foglalkozni, amelyek a tárgyaló felek részéről nagyobb mértékű közös kockázatvállalást igényelnek, mint pl. a minimál bérek, stb. (VKF) Minimálbér: Ft. Garantált bérminimum: Ft. .

22 8/A Ismertesse a kollektív tárgyalások folyamatát és célját!
A kollektív szerződések lefedettségi rátája egy olyan viszonyszám, amely megmutatja, hogy mekkora azoknak a munkavállalóknak a százalékos aránya, akikre a kollektív szerződések kiterjednek. Jelzi a kollektív szerződések által érintett munkavállalók arányát, a kollektív szerződés "hatókörét", a lefedettség mértékét. Ma Magyarországon: kollektív szerződéses lefedettség: kb. 25%

23 11/B.Ismertesse az európai szociális párbeszéd intézményrendszerét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) cikk alapján. : „ Egy olyan Európában reménykedünk, ahol minden ember, bármely országból származzon is, ugyanannyira érzi magát európainak, mint saját szülőföldjéhez tartozónak, és akárhová megy is e széles területen, őszintén hiheti: otthon vagyok!” Churchill Zürichi beszéd 1946) Nemcsak gazdasági közösség!Szociális Európa!(Delors) Munkaadó és munkavállaló párbeszéde! szabad utazás szabad letelepedés,lakhatás szabad tanulás szabad munkavállalás

24 Az európai szociális párbeszéd fogalma:
11/B. Ismertesse az európai szociális párbeszéd intézményrendszerét az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) cikke alapján. Az európai szociális párbeszéd fogalma: 1980-as évek közepén jelent meg először az Európai Gazdasági Közösség szakzsargonjában. A munkaadók (az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (Union of Industrial and Employers’ Confederations of Europe, UNICE) és az Állami Vállalatok Európai Központja (European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of Generanterest, CEEP) és a munkavállalók (Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation, ETUC), európai csúcs-szervezetei közötti bipartit párbeszédet jelenti. Magyarország EU csatlakozása: 2004.

25 11/B.Ismertesse az európai szociális párbeszéd intézményrendszerét az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) cikke alapján. Konzultáció: A partnerek megismerik egymás véleményét egy-egy szakpolitikai kérdésben A résztvevő szociális partnerek : - nemzeti szintű - európai ágazati - közösségi Tripartit vagy bipartit jelleg intézményesített formát biztosítanak az európai szociális partnereknek véleményük, érveik, érdekeik kifejezésére, megvitatására, és ily módon az Európai Unió döntéshozóinak a befolyásolására

26 11/B.Ismertesse az európai szociális párbeszéd intézményrendszerét az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) cikke alapján. Concertation (koncsertálás) Közös politikaformálás Munkaügyi, szociális, gazdasági kérdések közös meg-oldása / célok-eszközök közös meghatározása Pl.: Foglalkoztatáspolitikai Állandó Bizottság, Tripartit Szociális Csúcstalálkozók Tripartit jelleg

27 11/B.Ismertesse az európai szociális párbeszéd intézményrendszerét az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) cikke alapján. Szociális párbeszéd: tárgyalások és megállapodások rendszere; szociális kérdések (általános és speciális ágazati); bipartit jelleg (ETUC, UNICE, CEEP)

28 A szociális partnerek befolyásgyakorlásának lehetőségei;
11/B Ismertesse az európai szociális párbeszéd intézményrendszerét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) cikke alapján. A szociális partnerek befolyásgyakorlásának lehetőségei; Elutasíthatják a tervezett EU-szabályozást; Normál konzultációt folytathatnak; Magukhoz vonhatják a kérdés szabályozását(9 hónapos határidő); Keret-megállapodás; Közösségi joggá is emelkedhet A Tanács ezt megtagadhatja, de tartalmi módosítást nem tehet!

29 11/B Ismertesse az európai szociális párbeszéd intézményrendszerét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) cikke alapján. Különbség konzultáció és a párbeszéd között: A konzultáció esetében normál közösségi jogalkotás folytatódik minden esetben. (Tanácsadó Bizottságok;Párbeszéd Bizottságok) A párbeszéd (tárgyalások és megállapodások rendszere) keretében született megállapodások esetében a normál jogalkotási folyamat „formálissá” válik. Pl. A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról készült jogalkotási állásfoglalásában a Parlament 2016 szeptemberében megerősítette álláspontját, és szorgalmazta a szociális párbeszéd javítását, valamint különösen azt, hogy hozzanak a munkaerőpiacok liberalizálása, valamint a kollektív tárgyalások gyengesége elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket.

30 11/B Ismertesse az európai szociális párbeszéd intézményrendszerét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) cikke alapján. A Lisszaboni Szerződés ratifikálását (2007) követően EUMSZ! 151. cikke értelmében a vezetők és a munkavállalók közötti párbeszéd előmozdítása az Európai Unió és a tagállamok közös célkitűzései közé tartozik. A szociális párbeszéd célja, hogy a szociális partnerek döntéshozatali és végrehajtási folyamatokba történő bevonása révén javítsa az európai kormányzást. A növekedési és foglalkoztatási háromoldalú szociális csúcstalálkozó szerepét immár elismeri az EUMSZ 152. cikke. Megállapítja, hogy „az Unió az egyes nemzeti rendszerek különbözőségeinek figyelembevételével elismeri és támogatja a szociális partnerek uniós szintű szerepvállalását; önállóságuk tiszteletben tartása mellett elősegíti a szociális partnerek közötti párbeszédet”. Az EUMSZ 153. cikke értelmében a szociális partnereket bármely tagállam megbízhatja majd európai szinten aláírt kollektív megállapodások megerősítéséről elfogadott tanácsi határozatok végrehajtásával.

31 11/B Ismertesse az európai szociális párbeszéd intézményrendszerét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) cikke alapján. Az EUMSZ 154. cikke értelmében – a Bizottságnak konzultálnia kell a szociális partnerekkel, mielőtt bármilyen fellépést tenne a szociálpolitika terén. A szociális partnerek ezt követően dönthetnek úgy, hogy a konzultáció tárgyában megállapodást kötnek egymás között, és leállítják a Bizottság kezdeményezését. A Lisszaboni Szerződés egyértelműen rendelkezik a Parlament arra irányuló jogáról, hogy tájékoztatást kapjon az uniós szinten megkötött kollektív megállapodások végrehajtásáról (az EUMSZ 155. cikke), valamint a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésére irányuló bizottsági kezdeményezésekről (az EUMSZ 156. cikke), beleértve az egyesülési jog, valamint a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások területét is.

32 11/B Ismertesse az európai szociális párbeszéd intézményrendszerét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) cikke alapján. A Tanács 96/34/EK irányelve az UNICE, a CEEP és az ETUC által kötött, a szülői szabadságról szóló keret-megállapodásról A Tanács 97/81/EK irányelve az UNICE, a CEEP, és az ETUC által a részmunkaidőről kötött keret-megállapodásról A Tanács 97/81/EK irányelve az UNICE, a CEEP, és az ETUC által a határozott idejű munkáról kötött keret-megállapodásról Az ETUC, az UNICE, az UEAPME és a CEEP megállapodása a távmunkáról A képernyős munka minimális munkabiztonsági és egészségügyi követelményei (90/270/EEC) 2006. február 15-én új európai irányelv lépett hatályba a munkahelyi zajjal kapcsolatban.

33 Mikro/munkahelyi kétoldalú (bipartit) intézményeken keresztül.
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! Bevezető dia Mikro/munkahelyi kétoldalú (bipartit) intézményeken keresztül. Mikro/munkahelyi szintű érdekegyeztetés jogilag szabályozott 33

34 A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály.
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! Kollektív tárgyalások/kollektív szerződés/bérmegállapodás (ha nincs szakszervezet!): Szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezetek, munkaadó/k megállapodása a munkaviszonyt érintő érdekeik érvényesítéséről, a két fél egymással szembeni jogairól, kötelezettségeiről. A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály. Szakszervezeti reprezentativitás: taglétszám alapján! 10% szervezettség (munkavállalók minimum 10 %-a szakszervezeti tag!) 34

35 A kollektív szerződés (KSZ) szabályozhatja:
14/.Ismertesse a munakügyi kapcsolatok fogalmát.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! A kollektív szerződés (KSZ) szabályozhatja: - a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket - ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját - az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét - a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert. A hatályos KSZ kiszámíthatóvá teszi a munkaügyi kapcsolatokat, a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A KSZ-nek vannak olyan témái, amelyek évente megtárgyalandók (bérek, tarifák, béren kívüli juttatások), 35

36 Participáció (üzemi-, közalkalmazotti tanácsok);
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát! Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! Participáció (üzemi-, közalkalmazotti tanácsok); Munkavállalók részvételi (képviseleti!) lehetősége a vállalati-szervezeti döntési folyamatokban Független a menedzsmenttől; „Korlátozott” lehetőségek: Véleményezés, információ/tájékoztatás Bérmegállapodás kötése, ha nincs szakszervezet 36

37 Munkáltató mérlegeli az üt véleményét!
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! Együttműködés (sztrájkot nem!) bérmegállapodásnál nincs nyomás gyakorlóképesség! Munkáltató mérlegeli az üt véleményét! Bizalom (együttműködés fenntartása) Szakszervezettel együttműködni! Európai Üzemi Tanácsok 37

38 Munkaügyi viták és rendezésük.
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! Munkaügyi viták és rendezésük. Lényeg: nincs olyan helyzet sem a munka világában, sem életünk bármely területén, hogy ne találkozzunk konfliktusokkal. Ne felejtsük: a „háború elkerülhető!” Szociális partnereknek maguknak kell egyezségre jutni; A konfliktust békés úton tárgyalásokkal próbálják feloldani.„HR”, mint mediátor. 38

39 335/2016 (XI.11.) sz. Kormányrendelet
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! Ha a felek nem tudnak megegyezni, (sztrájk): javasolt harmadik személy bevonása! Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat (1996 – 2015) Megújítás:Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat JOGpontokon belül 335/2016 (XI.11.) sz. Kormányrendelet 2002.évi LV.tv a közvetítésről Egyeztető bizottság lehetősége!!! 39

40 14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! JOGpontokon belül Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat Célja: hozzájáruljon a kollektív munkaügyi kapcsolatok működéséhez, segítse a kollektív érdekviták szereplőit abban, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat tudjanak kötni egymással. Még a viták kialakítása előtt támogassa a felek kommunikációját, tanácsokat adjon, és segítse a közös álláspont kialakítását.

41 Rendezett munkaügyi kapcsolatok! Kiszámíthatóság (kollektív szerződés)
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! Munkaadók/munkáltatók, munkavállalók és érdekképviseleti szervezeteik közös érdeke: Rendezett munkaügyi kapcsolatok! Kiszámíthatóság (kollektív szerződés) Információ/tájékoztatás (konfliktusok megelőzése) Együttműködés a munka világában, a munkaerőpiacon! 41

42 Ágazati párbeszéd bizottságok (bipartit) Nemzetgazdasági Minisztérium
14/B.Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! Középszint Ágazati párbeszéd bizottságok (bipartit) Nemzetgazdasági Minisztérium Keretében!!!!! Ágazati kollektív tárgyalások, ágazati szerződések (kiterjesztésük)pl.Turizmus-vendéglátás ÁPB Tárcaszint: pl. Belügyi Érdekegyeztető Tanács, Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum 42

43 14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! Makroszint A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló évi XCIII. törvényben foglaltak szerint az NGTT tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács oldalai a gazdaság képviselőiből, a munkavállalói érdekképviseletekből, a civil szervezetekből, a tudomány, illetve az egyházak képviselőiből  tevődik össze: 1. a gazdaság képviselői a) az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, 43

44 b) az országos gazdasági kamarák elnökei,
14/B.Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! b) az országos gazdasági kamarák elnökei, c) a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője, valamint d) egyéb olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak és részvételükhöz az a)–c) pont szerinti tagok hozzájárulnak; 44

45 szakszervezeti szövetségek ( pl. Liga, MSZSZ,SZEF),
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! 2. az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei; szakszervezeti szövetségek ( pl. Liga, MSZSZ,SZEF), munkáltatói szövetségek (pl. MGYOSZ,VOSZ,AFEOSZ); 3. külön törvény szerint a civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is; 4. a tudomány képviselői a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, b) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által, szervezetenként delegált gazdaság- és társadalom-kutató, c) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt, a határon túli magyar tudományos élet képviselője; 5. a külön törvény szerinti egyházak képviselői. 45

46 14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! 2016. augusztus 2. A szervezet kibővült a magyarországi és a határon túli művészeti élet képviselőivel, a soros elnök hat hónapon át tölti be tisztségét, illetve a tanács saját maga határozhatja meg a plenáris ülései számát. 2016. december 10. 1. Konzultáció a évi minimálbérről és garantált bérminimumról 2. Konzultáció a Kormány devizahitelesek megsegítése érdekében tett intézkedéseiről

47 Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF)
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) 2012.február 22.megalakulás, ügyrend elfogadása Célja: a versenyszféra munkavállalói, munkáltatói érdekképviseleteinek és a Kormány szándékainak egyeztetése, megállapodások kialakítása, információk cseréje és szabályozási javaslatok megtárgyalása. 47

48 14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! VKF tagjai konzultálnak és egyeztetnek a) a versenyszférát érintő foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci és a jövedelmek alakulásával kapcsolatos kormányzati szabályozási koncepciókról, ideértve az adó- és járulékrendszer átalakításával kapcsolatos kérdéseket is, b) a versenyszféra munkavállalóinak jövedelmét befolyásoló tervezett kormányzati intézkedésekről (kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum, bérajánlás), c) a munkajogi, szakképzési, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési jogszabályok tervezeteiről, 48

49 14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában. d) a munkaügyi kapcsolatok rendszeréről, e) a munkavégzéshez kapcsolódó, illetve munkavégzés alapján járó pénzbeli ellátásokra (álláskeresési támogatások, társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer) vonatkozó jogszabályok tervezeteiről és a tervezett kormányzati intézkedésekről, f) a vállalkozások alapítását, működését és megszűnését érintő jogszabályok tervezeteiről, g) minden olyan egyéb, a versenyszféra munkaadóinak és munkavállalóinak gazdasági vagy szociális helyzetét közvetlenül érintő kérdésekről, amelynek megtárgyalását a tagok szükségesnek tarják. 49

50 Munkavállalók: Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok ,
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát. Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű! Munkaadók:Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) , Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ) Munkavállalók: Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok , Magyar Szakszervezeti Szövetség(MaSZSZ) Kormány oldal Miniszterelnök NGM miniszter Monitoring B.:munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár Cseresnyés Péter 50

51 Monitoring Bizottság (bérajánlás, kompenzáció ellenőrzése)
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! A VKF legfőbb konzultációs fóruma a plenáris/testületi ülés. Testületi ülésre szükség szerint, de naptári félévenként legalább egy alkalommal kerül sor. A testületi ülés nem nyilvános. A testületi ülés a napirendjére kerülő ügyekben konzultációt folytat,véleményt nyilvánít,konszenzussal ajánlásokat fogad el,a tárgyalások eredményeként – valamennyi tag egyetértése esetén – megállapodást köt. Monitoring Bizottság (bérajánlás, kompenzáció ellenőrzése) 51

52 14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát
14/B. Ismertesse a munkaügyi kapcsolatok fogalmát.Mutassa be a munkaügyi kapcsolatok mikro-,mezo- és makroszintű intézményeit a versenyszférában! 2016.november 22. /ünnepélyes aláírás 2016.november 24. forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege forint ban pedig a minimálbér 8 százalékos, a garantált bérminimum 12 százalékos növekedését vetíti előre. A munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a további 2 százalékponttal csökkennek. Bérfelzárkóztatás: az elkövetkező 4-6 évben összességében 40%-kal kellene növelni a hazai átlagbéreket. Életpályamodellek

53 „Közszféra” (public sector) Magyary Program a köz szolgálatára
15/A.  Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét! Bevezető 2-11.dia „Közszféra” (public sector) Magyary Program a köz szolgálatára 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; 2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról; 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről; 53

54 15/A.  Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét!
Szakszervezetek (néhány példa!) Pedagógusok Szakszervezete (SZEF) Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (Liga) Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (SZEF) Jellemző a széttagoltság nemcsak ágazati, hanem makroszinten is! 54

55 15/A.  Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét!
Tulajdonos állam, egyház (iskolák, kórházak) önkormányzatok (Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) Munkaadó/munkáltatói jogok gyakorlója (állami – Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) helyett/2016.június 10. Klebelsberg Központ (59 tankerületi központ) 55

56 Munkahelyi szint (iskola, kórház, stb.)
15/A.  Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét! Munkahelyi szint (iskola, kórház, stb.) KLIK – Pedagógusok Szakszervezete január 1-jétől ágazati KSZ! közalkalmazotti tanács; munkaügyi viták rendezése. (van sztrájkbizottság) 56

57 15/A.  Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét!
Munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés: közigazgatási szerv vezetője és a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv választott tisztségviselője a munkahelyi közszolgálati kérdésekről tárgyal. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak. (2) A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról. 57

58 Tárcaszintű/középszintű fórumok
15/A.  Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét! Tárcaszintű/középszintű fórumok Példa: Belügyi Érdekegyeztető Tanács (működő testület, széttagolt szakszervezetek) Napjaink: „A béremelési folyamat többlépcsős: az első ütem július 1-jével valósult meg, amelynek során 30 százalékos illetményemelést kaptak az alapfeladatot ellátó tiszthelyettesek, tisztek, a 25 százalékos emelést a nem alapfeladatot ellátók és 15 százalékos emelést a parancsnokok január 1-jéig évente átlagosan 5-5 százalékos lesz az emelés mértéke.” 58

59 15/A.  Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét!
Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum (KÉF):a Kormány, a kormánytisztviselők és a köztisztviselők országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével működik (Ktv.) 59

60 15/A.  Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét!
államigazgatási szervek a kormánytisztviselők és a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából 60

61 15/A.  Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét!
(2) A KÉF hatáskörébe a közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Ezekkel kapcsolatban: 61

62 15/A.  Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét!
a) a kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, b) a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, c) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben, ki kell a véleményét kérni. (3) A KÉF a hatáskörébe utalt ügyekben tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult. Példák: intézményi tulajdon/fenntartó váltás, telephely módosulás….. 62

63 15/A. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak rendszerét!
Makroszint Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) a kormánytisztviselők, közalkalmazottak, egyéb jogviszonyban állók (pl.rendvédelmiek) munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdésekkel foglalkozó országos szintű érdekegyeztetési fóruma. Az OKÉT-ban a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet. Működés folyamatos. Lásd még. á 63

64 15/A. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak rendszerét!
OKÉT tagjai: Kormány képviselője Önkormányzati szövetségek képviselői. Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET)

65 15/A.Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak intézményrendszerét!
Munkavállalói oldal: Szakszervezetek Együttműködési Fóruma - 5 mandátum Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája - 3 mandátum Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés - 2 mandátum Magyar Szakszervezeti Szövetség - 1 mandátum Munkástanácsok Országos Szövetsége - 1 mandátum

66 15/A. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatainak rendszerét!
    Az OKÉT Munkavállalói Oldal (MVO) sürgetésére, a májusi ülés után jelentős kihagyást követve ülésezett. Napirend: 1. Konzultáció a közszolgálati bérrendszerek és keresetek 2016- 2017. évi alakulásáról, a minimálbér és a garantált bérminimum 2017- 18. évi emelésének hatásairól. 2. Konzultáció a közszférában működő kompenzációs rendszer 2017.évi alakulásáról. Lásd még:Mi mennyi 2017-ben?

67 15/A. Mutassa be a közszféra munkaügyi kapcsolatait!
Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) az éves költségvetések közalkalmazottakat érintő vonatkozásai, (éves keresetnövekedésre és a közalkalmazotti illetményrendszer változásaira vonatkozó tárgyalások, az éves keresetalakulás figyelemmel kísérése, a közalkalmazotti törvény más módosításai, valamint a munkaügyi kapcsolatok alakulásával, szabályozásával összefüggő kérdések….(Alapszabály szerint) 67

68 1989.évi VII. törvény szabályozza
16/A Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit, az alternatív vitarendezés technikáit. A munkavállalók egy vagy több csoportja által kezdeményezett időleges munkabeszűntetés annak érdekében, hogy kikényszerítsék valamilyen követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben, így nyilvánítsák ki sérelmüket, esetleg más munkavállalókat támogassanak követelésükben vagy szolidaritást vállaljanak azokkal sérelmeikben. Legvégső eszköz a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeik biztosítására. (szakszervezet szervezi!) 1989.évi VII. törvény szabályozza DE:Alaptörvény, Mt.!

69 16/A Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit, az alternatív vitarendezés technikáit.

70 16/A Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit, az alternatív vitarendezés technikáit. Munkaügyi érdekvita esetén a jogi szabályozás még nem létezik, a konfliktus nem oldható meg a jogszabályok alapján. Pl.: a következő évben hány százalékos bérfejlesztést hajtson végre a munkáltató, milyen béren kívüli juttatásokban részesüljenek a munkavállalók, a munkafeltételek miként változzanak stb. Amennyiben ez a vita valamilyen módon lezárul, a szabályozást általában kollektív szerződésben rögzítik.

71 16/A Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit, az alternatív vitarendezés technikáit. Tárgyalásos megoldás (mhely: bértárgyalás, KSZ,) Verseny tárgyalás (nyer- veszít) Szélsőséges kiindulás,nyomás alkalmazása (elbocsátással fenyegetőzés – sztrájk) Engedmények szerepe; Együttműködő tárgyalás Bizalom szerepe; Együttműködő légkör …

72 Békéltetés (konsziliálás)
16/A Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit, az alternatív vitarendezés technikáit. Tanácsadás a kollektív munkaügyi vitában részt vevő felek számára. Békéltetés (konsziliálás) Békéltető feladata, hogy rábírja a feleket a megszakadt tárgyalások folytatására, illetve egyezség létrehozást próbálja. Értelmezi, összegzi a felektől kapott, bizalmasan kezelt info-kat. Új rálátás, új szempontok feltárása feloldhatja a megmerevedett álláspontokat. Csökkenti a bizalmatlanságot, közös pontok a tárgyalások folytatására.

73 16/A Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit, az alternatív vitarendezés technikáit. Közvetítés (mediálás) Aktívabb szerepe a „harmadik félnek.” (nem lehet olyan akció, amely veszélyeztetné a megállapodást: Felek között külön tárgyalások, érvelések, mely kölcsönös elfogadáshoz vezethet. A közvetítő nem dönt, javasol. A felek nem kötelesek elfogadni, de kötelesek megtárgyalni. A felek szabadon döntenek a javaslat elfogadásáról, elvetéséről.

74 Felek önkéntes részvétele alapján.
16/A. Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit,az alternatív vitarendezési technikákat . Arbitrátor feladata: Felek önkéntes részvétele alapján. Független harmadik személy (testület) a felek meghallgatása után a felekre/feleket kötelező döntést hoz. Garantált végeredmény, döntőbíró véglegesen lezárja a vitát. Alávetési nyilatkozat. A felek lemondanak arról, hogy maguk alakíthassák ki a leendő döntés tartalmát.

75 16/A. Mutassa be a munkaügyi konfliktusok rendezésének lehetőségeit,az alternatív vitarendezési technikákat !! Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat ( ) 2016. július 1-jétől újra igénybe vehető az ingyenes jogsegély, a JOGpontok projektek keretében. „A jogsegély-szolgáltatás teljesen díjtalan és anonim! Önt semmiféle rejtett költség nem terheli, személyes adatait nem kérjük el, így semmilyen PR, reklám megkeresés nem fogja érni a szolgáltatás igénybevételét követően sem.” Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat JOGpontokon belül 335/2016 (XI.11.) sz. Kormányrendelet

76 Jó tanulást, sikeres vizsgázást!
És végül… Kérdéseikkel nyugodtan keressenek: Jó tanulást, sikeres vizsgázást! 76