A magyar társadalom a két világháború közötti Magyarországon
Trianon hatása a népességre Osztrák Magyar Monarchia 676,6 ezer km2 - 51,3 millió lakos Magyarország (azon belül) 325/282 ezer km2 20,8/18,2 millió lakos Trianoni Magyarország 93 ezer km2 - 7,9 millió lakos
Menekültek, bevándorlók Összesen ca ezer fő. Romániából 222 ezer, Csehszlovákiából 147 ezer, Jugoszláviából 55 ezer, Ausztriából 2 ezer fő települt át 30% a kereső, állami és törvényhatósági tisztviselők, állami vállalatok alkalmazottai Ellátatlanok, vagonlakók, munkába állításuk, segélyezésük gondot okoz irredentizmus táplálói
Magyarország a nemzetközi vándorlás folyamataiban
Határváltozás - demográfiai/etnikai változás Jellemzők: etnikai homogenitás a magyarok aránya 1920-ban közel 90% kép megváltozása a felekezeti-vallási szerkezet leegyszerűsödése 1920-ban két nemzetiség él számottevő mértékben Magyarország új határai között: a német (550 ezer fő) a szlovák (140 ezer fő)
Határváltozás - demográfiai/etnikai változás OMM más utódállamai a homogén nemzetállammá váló Magyarországgal szemben multietnikus országokká lettek, pl.: SZHSZ királyság: a szerbek aránya 43%, horvátoké 23%, szlovéneké 8%, bosnyákoké 6%, macedonoké 5% Csehszlovákia: a csehek aránya mindössze 51%, a szlovákoké15%, a németeké 25%
Magyarország népei 1914-ben
A népesség anyanyelv szerinti százalékos megoszlása Magyarországon Anyanyelv 1910 teljes terület 1920 trianoni terület 1941 trianoni terület 1941meg- nagyobbodo tt terület Magyar54,489,592,977,5 Német10,46,95,14,9 Szlovák10,71,80,81,8 Horvát1,10,50,41,4 Szerb2,50,20,11,1 Román16,10,30,27,5 Egyéb4,70,80,55,8 Összesen
A népesség egyházak és felekezetek szerinti százalékos megoszlása Magyarországon felekezet 1910 teljes ter trianoni t. trianoni t Megnagy. t. Ró. Kat. 49,36465,755 Gr. Kat. 112,22,511,6 Gr. Kel. 12,80,62,43,8 Ref.14,321,420,819 Evang.7,16,26,05,0 Unit.6,40,10,10,4 Izraelita55,94,34,9 Egyéb0,10,10,20,3 Össz:
Nemzetiségi politika és annak hatása A nem magyar nemzetiségek és főként a vallási kötődésű zsidóság számbeli fölénye a dualizmus korában központi kérdés volt az asszimiláció felülről kezdeményezett Trianont követően az asszimiláció alulról is megindult, főleg a zsidók, németek és szlovákok között önkéntes, spontán asszimiláció
Településszerkezet átalakulása
Városhiányos térségek kialakulása Vonzáskörzetek és centrumok kapcsolatai megszakadnak – légüres terek Gazdasági, közlekedési, Kulturális, közösségi hálózatok megszakadnak Torz településstruktúra
Urbanizáció szintje A városi és vidéki népesség alakulása, Alul-urbanizált ország A vidéki, falusi népesség növekedése táplálja a városi népesség növekedését – vándorlás a városok felé
Demográfiai jellemzők Születés, halálozás, házasodás: a születések száma csökken az egészségügyi viszonyok és a várható élettartam kitolódása ellensúlyozta a halálozások száma csökken Demográfiai átmenet folyamata az 1930-as évektől a társadalom elöregedése, és a népességcsökkenés állandósult
Gazdaság és szociális intézkedések 20-as évek közepe: fejlődés mezőgazdaság.: gépesítés, belterjes gazdálkodás ipar: fejlődik: textil-, gép-, villamosipar Bp-Hegyeshalom: vasútvonal villamosítása 20-as évek végére Mo. közepesen fejlett agráripari ország 5. Szociális intézkedések ( ) kötelező betegbiztosítás kiszélesítése --> városi munkásság 80-90%-a biztosítva 1928.: Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) rokkantsági, árvasági, öregségi, özvegyi segélyek
Havi szükségletek: 300 P Havi átlagbér: 170 P Nők havi átlagbére: 100 P „Havi 200 pengő fix-szel az ember könnyen viccel” Értelmiségi fizetések: egyetemi tanár: 900 P bíró: 700 P középiskolai tanár: 450 P diplomás MÁV-tisztviselő: 420 P óvónő: 290 P kezdő köztisztviselői fizetés: 199 P
A társadalom szerkezete a két háború között Tevékenységi/foglalkozási szerkezet 1920-ban: 55,7% agrártevékenységből 30% iparból, kereskedelemből <10% értelmiségi, tisztviselő 1941-ben: 49% agrártevékenységből 35% iparból, kereskedelemből <10% értelmiségi, tisztviselő
A társadalom szerkezete a két háború között Mely tényezők struktúraképző erejűek? a társadalmi csoportok életmódjuk alapján alkotnak közösséget és különülnek el egymástól életmód: tulajdon, jövedelem presztizsfogyasztás lakáskörülmények női munkavégzés, cselédtartás kulturális fogyasztás
Társadalmi feszültségek tulajdonnal viszonylag sokan rendelkeznek, de az nem mindig elegendő a megélhetéshez bérmunkával egészítik ki a jövedelmüket a jövedelmek és a tulajdon nagy részét egy szűk réteg birtokolja a társadalom széles rétegei saját elvárásainak szintje alatt él
Társadalmi feszültségek A helyzetért egyrészt a nagybirtokosokat, másrészt zsidó nagytőkét hibáztatták Földkérdés és zsidókérdés meghatározó társadalmi probléma
Hagyományos elit Latifundium Politikai befolyás Presztízs Főnemesi családok kb. 200 család Politikai térvesztés Presztizs fenntartása Vadászat, bálok
Katonai elit fő Tökéletes úriember ideálja származási összetétele az egyházi elithez hasonlóan alakul a csúcson lévők többet kerestek mint a miniszterek v. egyetemi tanárok alsó szegmense gimnáziumi tanár fizetési kategóriájába tartozott
Tudás elit Kivételesen megbecsült írók, művészek, egyetemi tanárok Tudományos szervezetek tagjai, Más elitekhez is tartozók Keresztény nemzeti értékek, tudományos szemléletmód Herczeg Ferenc, Vargha Gyula, Berzeviczy Albert, Teleki Pál
Középosztály Úri-, polgári- és értelmiségi középosztály Differenciált, hierarchizált Keveredik a hagyományos és a polgári középosztály Jövedelemhatárok: pengő
Középosztály Életmód, életstílus a meghatározók Lakáshelyzet, cselédtartás Fogyasztási szokások Presztizsfogyasztás: 3 szoba, 3x étkezés de: 3. osztály a vonaton Erős mobilitás lefelé és felfelé is Deklasszálódás és feltörekvés
„Úri középosztály” Köztisztviselők: Csak minden 10. hivatalnok keresett havi 400 pengőnél többet sokan kispolgári, vagy munkáskörülmények közt éltek 2 illetve egyszobás lakásban az iskolai végzettség sem mindig megfelelő
Polgári középosztály Inkább kereskedők, mint iparosok és magántisztviselők kereskedelmi, banki alkalmazottak Zsidóság felülreprezentált Bp-re koncentrálódnak
Értelmiségi középosztály Diplomás értelmiségiek, akik nem tisztviselők Valamennyi szabadpályás: ügyvéd, orvos, tanár, mérnök, pap Egyetemi túltermelés: értelmiségi munkanélküliség Tekintély: attól függött mennyire képes ellenállni a feminizálódásnak az adott pálya
Kispolgárság = Alsó-középosztály Alkalmazotti, altiszti réteg Kisiparos Kiskereskedő
Iparosok Ca. 300 ezer fő, eltartottakkal együtt 1 millió Hierarchizált, differenciálódott csoport Segéd nélkül, vagy 1-3 segéddel rendelkező műhelyek Jellemzője a kisszerűség, szegénység Elitje az 5 segédes középipari műhelytulajdonosok 1/3-uk Bp-en él, csak iparűzéssel foglalkozik
Iparosok Alsó szintje kétlaki életformát folytat: ipar és földművelés Ezért nem teljes értékű kispolgár 1/10-e az önálló műhelytulajdonosoknak zsidó, ők nem parasztosodtak el, életvitelük is más Vidéken a mg-i népességből nyerte utánpótlását Gyerekeiket taníttatták, középosztályba való felemelkedésüket támogatták
Kiskereskedők Ca. 84 ezer fő Kötetlenebb foglalkozás, nem kötődnek engedélyhez Legvárosiasabb réteg Társadalmi státuszuk magasabb az iparosokénál Elitje az ügynöki réteg 50%-ban Bp-en, 45%-uk izraelita Iparosoknál zártabb réteg
Kiskereskedők Nem kell szakképzettség, mégis iskolázottabbak az iparosoknál Alsó rétegük a falusi szatócsok, a piaci kofák, házalók: minden 4-5. ebbe a kategóriába tartozott életmódjuk azonban nem ütötte meg a kispolgári szintet társadalmi tekintélyük nagyobb, mint az iparosoknak az iparos szülők gyakran nevelik gyermeküket kereskedőnek
Alsó osztályok = „proletariátus” 4-4,5 millió fő fizikai munkát végző bérmunkások „agrárproletariátus” városi munkásság bérmunkából élők fizikai munkát végzők az agrárszektor a meghatározó a korszak egészében az iparosodás lassan halad
A mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők arányának változása,
Aktív keresők megoszlása ágazatonként,
(Városi) munkásság Belső hierarchia: kispolgár – nyomor Foglalkozás: szakképzettség Szakmunkás, betanított-, segédmunkás Szervezettség: minél képzettebbek Munkahely: állandó, idény, alkalmi Jövedelem: magas, átlagos, átlag alatti A hierarchián belül éles elkülönülés a presztizs és életmód, életszínvonal alapján!!
(Városi) munkásság Budapest: magasabb bérek, több munkalehetőség Óra, majd akkordbér Terjedő szociális háló Nők aránya 13%-ról 23%-ra nőtt a korszak végére: házicselédek
Házicselédek a városi „szolgáltatási szektor” jelentős része ca. 200 ezer fő Bp-i kereső nők ¼-e házicseléd Bevándorlók, hajadonok, házasodásig vállalják a munkát Bér, szállás, élelmezés járt Gazdájától függő személy – patriarchális függés „Agrárproletár”-származásúak – visszatérnek gyakran a faluba, vagy a városban férjhez mennek Nem tagozódnak a városi proletariátusba Nem kapcsolódnak a munkások szervezeteihez
Parasztság az agrárszektor a meghatározó a korszak egészében az iparosodás lassan halad hierarchizált társadalmi csoportok alkotják fő tényező: birtokszerkezet, tulajdon középosztálytól a legkiszolgáltatottabb „agrárproletárokig”
Birtokszerkezet Túlteng a nagybirtok: 1/3-a birtokoknak 1000 holdon felüli A birtokok több mint fele (54%) közép és nagybirtok, a birtokosok 1%-ának kezén van A birtokok másik, kisebb felét a birtokosok 99%-a birtokolta Minden második tulajdonos rendelkezett 5 hold alatti földterülettel – törpebirtokosok
Középosztály: Birtokos parasztság ca. 750 ezer fő ( család, 1930) Önálló mezőgazdasági kistermelők 100 holdas határ paraszti és úri birtok közt nem mindig adott 5-10 hold alatt azonban a kispolgári életformát nem biztosíthatták Bérmunkát is vállaltak életszínvonaluk fenntartásához Életformájuk kispolgári jellegű – életformájuk alapján alkotnak közösséget
Birtokos parasztság Rétegződése: birtoknagyság a föld minősége igaerő száma kül- és belterjességének foka A birtok nagysága volt alapvetően meghatározó: ca hold között középparaszti birtok ca. 50 hold felett gazdagparaszt (regionális különbségek hold)
Parasztság - alsó osztályok „Agrárproletariátus” fizikai munkát végző bérmunkások bérmunkából élők + tulajdonuk is lehet
„Agrárproletariátus” 1,2 millió fő (1920) - eltartottakkal együtt 2,1 millió fő (1941) – eltartottakkal: 1,8 millió Gazdasági cselédség és mezőgazdasági munkásság =napszámosok + önálló termelők is egyben: törpebirtokosok, kisbirtokosok (5 holdig) ca. 3 millió fő
Gazdasági cselédség Állandó alkalmazottak – alkalmazotti státusz - biztonság Egy teljes évre szegődtek - szegődményesek Szoros személyi függés a munkaadótól a hatalmat, a személy feletti rendelkezést a gazdatiszt gyakorolta Felemelkedés lehetősége: kizárólag a városba áramlás + munkavállalás
Gazdasági cselédség A cseléd egzisztenciális védettséget élvez, egész évre előre megszabott cselédbért kap Gyógyíttatás, lakhatás (cselédsor) biztosított Bérük 95%-át természetben kapták meg: készpénz+természetbeni javak+ művelésre átengedett illetményföld Szoros patriarchális függés + szociális biztonság Nem tartoztak a legszegényebbek közé
Napszámosok Mezőgazdasági munkásság =napszámosok Törpebirtokosok is egyben! Hónapos cselédek, vagyis summások Idénymunkára szegődtek – csak egy idényre Vándorolnak a munka után, szállást kapnak Kialkudott bér + termény – kevesebb mint a cselédeké
Napszámosok Lenézettek, az uradalmi hierarchia legalsó szintjén vannak Magas a munkanélküliségük: Idényjellegű munkalehetőségek 30-40%-uk nem talál munkát, munkanélküli – nincs hivatalos adat Társadalmi mobilitásra alig van esélyük városba költözés – ipari munka
Erdei Ferenc: „történelmi nemzeti társadalom” – „modern polgári társadalom” Történelmi arisztokrácia – polgári arisztokrácia Úri középosztály – polgári középosztály Kispolgárság – kispolgárság Parasztság Munkásság
Társadalmi feszültségek Az agrárgazdaság a meghatározó a korszak egészében, az iparosodás lassan halad Tulajdonnal viszonylag sokan rendelkeznek, de az nem mindig elegendő a megélhetéshez bérmunkával egészítik ki a jövedelmüket A jövedelmek nagy részét egy szűk réteg birtokolja, míg a társadalom széles rétegei saját elvárásainak szintje alatt él
Társadalmi feszültségek A helyzetért egyrészt a nagybirtokosokat, másrészt zsidó nagytőkét hibáztatták Földkérdés és zsidókérdés meghatározó társadalmi probléma
Zsidókérdés Okok és előzmények: XIX. sz. végi gyökerek (jogi pálya és az gazdaság kihívásai) Az ellenforradalom időszakában zajló fehérterror véres eseményei elsősorban a zsidóságot érintették A Horthy korszakban a társadalmi egyenlőtlenségekért a nagybirtokosokat és a zsidó nagytőkét hibáztatták Teleki - numerus clausus törvény
Zsidókérdés Bethlen: az antiszemitizmus nem emelkedett hivatalos rangra, 1928-ban enyhítette a numerus clausus törvényt a felsőházban 1927 és 1939 között hivatalból helyet kapott az izraelita felekezet két rabbija A harmincas évek második felében: elsősorban a gazdasági világválság és annak politikai és társadalmi következményei kapcsán jelentkeztek fajvédő, antiszemita programok s azok intézményi keretei
Zsidótörvények XV. tc., ún. első zsidótörvény A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról 20%-ban limitálta a zsidók kamarai tagságát és üzleti, illetve kereskedelmi alkalmazottként történő alkalmazásukat a törvény felekezeti alapon állt
Zsidótörvények évi IV. tc., az ún. második zsidótörvény: faji alapon zsidónak minősíti azt, akinek legalább egyik szülője, vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású A kamarai tagság arányát 6%-ra szorította le, s számos korlátozást léptetett életbe
Zsidótörvények évi XV., ún. harmadik zsidó törvény: A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot Megtiltotta a nem zsidók és zsidók közti házasságot, de nem ítélte el a nem zsidók és zsidók közti házasságon kívüli nemi kapcsolatot
Zsidótörvények évi VIII. tc., ún. negyedik zsidó törvény: megszüntette az izraelita felekezet bevett vallás jellegét és visszasorolta az elismert vallások kategóriájába, ahogy az 1867 és 1895 között volt
Egyház és állam viszonya Egyház és állam viszonya ősz demokratikus rendszer Felmerült ugyan az állam és az egyház teljes szétválasztása: az egyházak magántestületekként való kezelése az egyházi birtokok köztulajdonba vétele ezt mégsem valósították meg a gyakorlatban Sőt épp ellenkezőleg a főkegyúri jog saját részükre történő fenntartása mellett foglaltak állást
Berinkey-kormány intézkedései 1919 elejétől változás az állam és az egyházak kapcsolataiban: évi V. néptörvény a szeparáció jegyében a fennálló Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyébe önálló vallásügyi és önálló közoktatásügyi minisztériumot állított fel A szétválasztás ellen mind a katolikus, mind a protestáns egyházak tiltakoztak A földművelő nép földhöz juttatásáról intézkedő néptörvény, elrendelte a 200 kh feletti egyházi birtokok kisajátítását is
Tanácsköztársaság intézkedései A Tanácsköztársaság egyik első intézkedéssorozata az állam és egyház szétválasztására irányult: hitoktatás megszüntetése valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézményt köztulajdonba vett (március 29.) megszüntették a tanítás kezdetén és végén tartott imádságot az egyházak vagyonának elkobzásáról és szocializálásáról intézkedett Az egyház 100 holdon felüli birtokait, könyvtárait és levéltárait köztulajdonba vették.
Egyházi autonómia kérdése Egyházközségi vagy egyházmegyei szint Egységes szabályzat ( ) Actio Catholica szervezete (katolikus tevékenység) világi katolikusok az apostoli papság munkáját segítették (1933) katolikus reneszánsz kiteljesedése a korszakban a katolikus egyház társadalmi tanítása: ker. szoc. tanítás
Katolikus szervezetek Egyházközösségi Munkásosztályok: EMSZO Katolikus Lánykötök Szövetsége: KALÁSZ Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete: KALOT 3000 falu, 500 ezer fiatal, 10 éven át működik. Program: műveltebb falu, krisztusibb ember, életerős nép, önérzetes magyar Népfőiskolák, tanfolyamok
Izraeliták szervezetei Nyitra, Pozsony, Nagyvárad nagymúltú zsidóközösségei elvesztek Magyar Zsidók Országos Szövetsége Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Gimnáziuma Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Leánygimnáziuma Országos Rabbiképző Magyar Zsidók Pro Palesztína Szövetsége (hazai zsidóság bevonása P. újjáépítésébe)
A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása – 19.sz. második fele 1891: A munkásbiztosítás fejlődésében nagy fordulat: az évi 14. törvénycikk Első olyan jogszabály, amely a kötelező biztosítás elve alapján rendelte el az érintettek ellátásának a megszervezését a védett személyek két csoportját határozta meg: a kötelező védelem alá esőket és az önkénteseket
A magyar társadalombiztosítási rendszer a századfordulón mintegy 450 ezer biztosításra kötelezett volt Magyarországon a biztosításokkal kapcsolatos feladatokat mintegy 400 pénztár végezte magas adminisztrációs költségek gyakran az előírt kötelezettségeiket sem tudták teljesíteni
törvénycikk megvalósította a betegségi biztosítás egységes, országosan központosított szervezetét létrehozta a baleseti biztosítást lényegesen kiterjesztette a védett személyek körét is
1. Világháború következményei magas infláció: szétzilálta az ellátásokat, új törvényre volt szükség évi 21. törvénycikk: megerősítette a centralizációt és megszüntette a helyi szervek önálló jogi személyiségét a betegbiztosítási járulék: 7% kiterjesztette a jogosultsági kört és az igénybe vehető ellátások körét az ipari munkásság széles körére is!!!
Társadalombiztosítás a két világháború között évi 40. törvénycikk: az öregségi és rokkantsági biztosítás általános bevezetése a biztosítottakat két csoportba sorolták: 1. az úgynevezett javadalmazási határ alá esőkre (tisztviselők, művezetők, stb.) 2. javadalmazási határ alá nem esők (mindenki más, kivéve a mezőgazdasági dolgozók, ők csak 1938-tól lettek védettek)
Társadalombiztosítás a két világháború között az öregségi korhatár: 65 év a biztosítással kapcsolatos feladatok: Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) a javadalmazási határ alá esők ellátása: Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) + elismert vállalati nyugdíjpénztárak
Társadalombiztosítás a két világháború között 1928/XL. Tv: az ipari munkásságra terjesztették ki az öregségi biztosítást 1936: gazdatisztek nyugdíjbiztosítása 1938: a mezőgazdasági munkások is kapnak öregségi biztosítást, ha két holdnál nagyobb a birtokuk és férfiak 1939: özvegyi járadék bevezetése 1944: a házicselédekre is kiterjesztik az öregségi biztosítást
Társadalombiztosítás a két világháború között Munkásvédelem 1893/XXVIII. tv: a gyáriparban Normát vezet be a biztosítandó munkafeltételekről 1922-es „ipartörvény”: 12. évben határozta meg a fiatalok munkába állásának kezdetét 1923/XV. tv: korlátozta a fiatalkorúak munkaidejét 1928/V. tv: 12 hét szülési szabadságot írt elő, éjjel munkát nem engedélyezett a nők számára
Társadalombiztosítás a két világháború között Munkásvédelem 1935: Áttörés a munkaidő meghatározásában: heti 48 órás munkahét munkabérminimum az iparban gyermeknevelési pótlék bevezetése – évekig nem alkalmazzák
Társadalombiztosítás a két világháború között Munkásvédelem 1938: Fizetett szabadság bevezetése Évente a munkások 6-12, művezetők 6-18, tisztviselők 6-24 napot kaptak Nyugat-Európától nagyban elmaradt Magyarország A munkásvédelem csak az ipari dolgozókra vonatkozott!
Társadalombiztosítás a két világháború között Társadalombiztosítás a mezőgazdasági munkásság körében: Kötelező biztosítás nem vonatkozott rájuk Munkaadói szavatossági jog alapján élvezhettek ingyenes egészségügyi ellátást. = A munkaszerződésben rögzített: a munkaadó köteles alkalmazottjáról gondoskodni annak betegsége idején - egy ideig
Társadalombiztosítás a két világháború között Munkanélküli segély nincs Szakszervezeti segélyezés van csak – amelyik szektorban van szakszervezet, és ha a munkás tagja annak! Természetbeni juttatást jelent: ingyenebéd
Társadalombiztosítás a 2. világháború után Összeomlik az ellátórendszer Összeomlik az intézményrendszer is Rendkívüli intézkedésekre van szükség 1947: az öregségi nyugdíjbiztosítás területén áttértek a felosztó-kirovó formára – tv deklarálja Államosítás minden területen – itt is
Önszerveződés, egyesületi jog 1. vh. után: Csökkenő taglétszám, csökkenő számú szervezet Trianon: Földrajzilag kikerültek az országból Országos szervezetek területi integritása is megtört Határon túl maradt szervezetek feloszlatása
Károlyi-kormány évi III. Néptörvény: Nem köti engedélyhez, vagy bejelentéshez egyesület alapítását Megalkotja a jogképes egyesület fogalmát Az egyesületek jegyzékét a bíróságok vezetik Ha nem ütközik büntetőtörvénybe az egyesület célja: a bíróság köteles bejegyezni Mindössze 9 hónapig volt érvényben – eszmei jelentőség
Tanácsköztársaság június 28: Alkotmány hatályba lép 9.§: egyesülési és gyülekezési szabadság a dolgozók számára Végrehajtásra nem maradt idő
Tanácsköztársaság 9. §: „A burzsoázia uralmának megtörésével elhárult a munkások szabad egyesülési joga útjából minden gát és a Tanácsköztársaság nemcsak megadja a munkásoknak és földmíveseknek a legteljesebb egyesülési és szervezkedési szabadságot, hanem egyesülési szabadságuk kifejlesztése és biztosítása céljából minden anyagi és szellemi támogatásban részesíti őket.”
Egyesületi jog a két világháború között Újabb lendület a konszolidáció idején 10x számbeli növekedés a területvesztés ellenére Szabályozások: nem történik érdemi előrelépés /1922. BM rendelet Gr. Klebelsberg Kúnó belügyminiszter „Az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről” Részletes, aprólékos szabályozás az alapításra, működésre vonatkozóan
Egyesületi jog a 2. világháború idején 2. vh. előestéjén: A szervezeti önállóság korlátozása, működés és alapítás szigorítása 1937: Utolsó év, amikor korlátozás nélkül működhetett minden szervezet 2. vh.: Csökkenő taglétszám, csökkenő aktivitás Jogi korlátozások