Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Árpád- kori kincsművészet és bronzművesség. A magyar koronázási jelvényegyüttes: A Szent Korona, a jogar és az országalma.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Árpád- kori kincsművészet és bronzművesség. A magyar koronázási jelvényegyüttes: A Szent Korona, a jogar és az országalma."— Előadás másolata:

1 Árpád- kori kincsművészet és bronzművesség

2 A magyar koronázási jelvényegyüttes: A Szent Korona, a jogar és az országalma

3 A Korona története, ikonográfiája és az alkalmazott technikák -A kincsművészetnek, mint az iparművészet fontos alfajának a rangja magasabb, mint a közönséges iparművészetnek. A magyar Szent Korona jelvényegyüttese is e szűkebb körbe tartozik, mert ezekből a tárgyakból nem készült replika. -A korona latin elnevezése az oklevelekben >Coronae sanctis Stephanis regis<, vagyis Szent István koronája. Első említése ból számazik, III. András okleveléből. Az Árpád- korban végig Székesfehérváron őrizték. -A második világháború után az Egyesült Államokba menekítik a jelvényegyüttest a kommunista rezsim elől, és ig a hírhedt Fort Knox- ban őrzik. A tudományos kutatására csak ezután nyílt mód. A tárgy két alapvető egysége a Corona Graeca és a Corona Latina, vagyis a görög és latin korona. Ezt az elkülönítést a görög és latin betűs feliratok alapján tettük meg. Az alsó rész, az abroncs bizánci eredetű mű, a zománctáblácskáival 1074 és 1077 között készülhetett. A corona latina a nyugati korona, a kutatás döntő iránya szerint ez lehetett II. Szilveszter pápa adománya. Az abroncs elülső részén, a homlok fölött: lekerekített, kiugró tag, a Krisztus- zománclemez foglalata, hátul pedig a másik fősze- replő, a bizánci császár képmásának helye. A két egységből álló,ma látható összeállítás Magyarországon készült, bizantinizáló szándékkal, királyi műhely adta neki végső formáját.

4 A corona graeca 3 képe világi szereplőket ábrázol, Dukasz Mihály császárt, az ő fiát, Bíborbanszületett Konstantint, valamint I. Géza magyar királyt (nem a fejedelmet!) A görög korona (az abroncs) ugyanakkor nem Gézának készült, ő nem hordhatta a bizánci császár képmását, mert ezzel a fennhatóságát ismerte volna el. Géza király felesége, a bizánci származású, Synadenos- dinasztiabeli leány viszont ezt annál inkább tehette. A corona graeca tehát egy női korona, csakis császárnék fejét díszíthette hasonló, oromdíszes ékszer. Az oromdíszek a bizánci tipológiában a női koronákon voltak jelen, ott is a városfalakon lévő védőszentek szobrait szimbolizálják. A latin korona apostolokat ábrázoló lemezei valószínűleg a XI. század első felében, Dél-Itáliában készültek. Ezek névfeliratain szintén a bizánci ötvösség hatása látszik, ugyanis a görög művészet hatása alatt álló területen ezt nem készíthették a XI. szd. közepénél később, mert utána ilyen betűtípust már nem használnak. A kincsművészeti tárgyainkon alkalmazott ötvöstechnikák: -rekeszzománc: a díszítendő alapra az előírt rajz szerint kis fémszalagokat forrasztanak és az így keletkezett rekeszeket zománccal töltik ki (a zománc színezőanyaggal kevert, olvasztott szilikát) A korona szenteket (a Corona Graeca- n) és apostolokat (a Corona Latina- n) ábrázoló zománclemezei készültek így.

5 -trébelés: (olasz ‘csépel’ szóból), domborítás: az egyes tárgyakon domború felületek, mintázatok kialakítása fémlemezből, hideg úton, kalapálással. Az arany-, ezüst-, réz-, vagy bronzlemezt a negatívan megformált alapra (leginkább keményfából, de lehet ólom vagy akár téglaliszttel kevert szurokból is) helyezik és hátsó oldalát különleges kalapácsokkal addig ütik, amíg a lemezen kidomborodik a pozitív ábrázolás. A technika ősrégi, a középkor során végig előszeretettel alkalmazzák. A Gizella- kereszt korpuszán és szárak indamotívumán megfigyelhető technika. -drágakőberakás: finom profilból foglalatokat készítenek a különféle drágakövek befoglalásához. (rubin- a korund vörös színű, nemes fajtája; smaragd- a berill krómoxiddal szennyezett zöld változata-; hegyikristály /kvarc/ fajtái: a rózsaszínű- lilás ametiszt, a fekete füstkvarc és a világos kékeszöld akvamarin) -sodronyzománc: a rekeszzománcnak az a fajtája, amelynél a rekeszeket alkotó- élére állított- vékony fémszalagok helyett ún. filigránsodronyt alkalmaznak. Nagyon aprólékos technika, de ezzel a rekeszek köze is tagoltabb. A filigránsodrony vékony, többszörösen csavart, barázdált aranydrót, ebből különféle alakzatokat, szimbólumokat kiadó mintázatot, ún. mustrát alakítanak ki. Lásd a jogar kristálygömböt befoglaló pántjának tetején. -granuláció: a tárgy felületén a mustrát aprócska, 1-2 mm átmérőjű aranygolyócskák sorával alakítják ki. Ezeknek az alaplemezhez forrasztása hallatlan precizitást igényel. -gyöngydrót: vastagabb drótra (ami jellemzően nem arany, mert az túl puha fém) húzzák föl az előre átfúrt gyöngyöket. A görög korona alsó és felső részén láthatjuk.

6 A korona elülső nézete. 2 fő eleme: A CORONA LATINA, azaz a keresztpánt  A CORONA GRAECA, vagyis az abroncs  A csüngők, darab 

7 A korona hátsó nézete Az uralkodó- hármas a földi, az átellenes oldalon Kr. és a szentek pedig az égi hierarchiát szimbolizálják.

8 A görög korona elülső, középső oromlemeze: Krisztus Pantokratór, azaz a világ bírája. A trónus két oldalán álló stilizált ciprusfák a mennyei helyszínre, paradicsomi színtérre utalnak Granulált keret  A zománclemez fölötti íves mezőben a filigránsodrony mustra 

9 A görög koronán 8- 8 négyzetes zománclemez és drágakő váltja egymást. Ezeket látjuk, középről, a Pantokratór- lemeztől hátrafelé haladva. Kr. körül így a szentek a paradicsomi udvartartást alkotják. Első páros a két arkangyal, Gábriel és Mihály. Ők isteni hírnökök, az uralkodói hatalom égi eredetére utalnak. Mihály másik szerepe: archisztratégosz, vagyis égi hadvezér.

10 A harcos szentek: Szent György és Szaloniki Demeter. Az égi hadsereget képviselik, díszpáncélos, pajzsos- lándzsás harcos képében látjuk itt őket. Ők egyben a birodalom védői is. A rekeszzománc ábrázolás a corona graeca- n csak az alakok kontúrvonaláig tart.

11 Az orvosszentek: Szent Kozma és Szent Damján. Ők itt az önzetlen égi tudomány megtestesítői.

12  Bíborbanszületett Konstantin  I. Géza A császár, Dukasz Mihály Görög betűtípus!

13 A corona latina, vagyis a keresztpánt apostolokat ábrázoló lemezei. Itt balról jobbra, sorrendben: Szent Péter, Szent Pál és Szent Jakab. Az abroncs lemezeitől teljesen eltérő rekesztechnika jellemzi ezeket: az apostolok lemezeit teljesen kitölti a színes, zománcozott ornamentika, nincs az az arany háttér, mint a görög korona lemezein. Ez az ún. telített rekeszzománc- technika.

14 Szent János és Szent Fülöp  madárkák a növényi ornamentikában!

15 Szent Tamás zománclemeze a Pantokratór- lemez oromdísze mögé bújtatva. A drágakövek foglalatai között a mustra: filigránsodrony. A lemez befoglaló profiljai szélén granuláció (¤) (¤)

16 A Corona Latina tetején lévő zománclemez Trónoló Krisztusa: a fiziognómia más, mint az abroncson levő esetében, a ciprusok itt is körülveszik + Nap és Hold: a világuralom szimbólumai

17 A Corona Graeca oromdíszei átsugárzó fényben, ez az áttetsző ablakzománc vagy az á jour- típusú zománc.

18 A jogar két alkotóeleme: a gömb és a nyél. A nyél aranylemezzel bevont, a magja mogyorófavessző, melynek rontásűző, bajelhárító jelleget tulajdonítottak. A nyél aranylemezén sodronyfiligrán- technikával kialakított szívpalmetta- motívumsor.

19 A jogar tartólemezek közé foglalt kristálygömbje. Hegyikristály, rajta három oroszlán- szerű állattal. A jogar mint hatalom- kifejező szimbólum már az avar korban is jelen volt. A kristálygömböt Egyiptomban készítették, a Fatimida dinasztia kalifátusának idején, a X. században. Nagyon kevés ilyen maradt fenn, egyik a bambergi birodalmi kincstárban ékeskedik. A csüngőknek  is bajelhárító szerepe van.

20 A tartólemez mustrája: filigránsodrony, középen, granulált medallionban a végtelenített csomó,  ami az örökkévalóság szimbóluma.

21 A koronázási palást, melynek előképe a harang alakú, a testet körben beborító miseruha- típus, a kazula. A készítés technikája selyembe aranyszállal való hímzés.

22 Fölül: Kunigunda császárné vecsernyepalástja Regensburgból, XI. század első negyede. Alul: Bamberg, birodalmi kincstár, a Wuelf- dinasztia hagyatékából: a Csillagpalást. Kozmológiai szerkesztésű ikonográfia, egyidős a mi palástunkkal. A magyar koronázási palást párhuzamai: Ø

23 A palást ábrázolás- szerkezete kirajzolva. Belül az égi, kívül a földi szféra, középen mandorlában a trónoló Krisztus. Az apostolokat architekturális keret veszi körül, falak és épületek stilizált díszlete előtt ülnek. Mindez a mennyei Jeruzsálemet szimbolizálja.

24 Az ábrázolás fő struktúrája: az égi és földi szférát a dedikációs felirat övvonala választja el, függőlegesen pedig a villás kereszt tagolja. A dedikációs felirat datálja nekünk a palástot: ben adományozta István és Gizella a székesfehérvári egyháznak. A két szféra szereplőinek sorrendje: vértanúszentek, apostolok, próféták és az égi hierarchia.

25 Két ábrázolás: Krisztus a mandorlában (bal old.) és az adományozó Szent István, kezében a templom makettjével (jobb oldal). A selymen áthímzett aranyszál jól szemügyre vehető.

26 A Gizella- kereszt : Trébelt, domborított aranylemez, rekeszzománc és drágakő- berakás A dedikációs felirat a felajánló Gizellát említi, egy kiváló átokformulát is tartalmaz, valamint utal a készítés idejére: 1006 és 1038 között. Ezt egy sajátos oklevél- hitelesítési formula és a palásttal való összevetés engedi kikövetkeztetni.

27 A kereszt formáit jól kiadó monokróm felvétel. A korpusz (Krisztus- test) mögött egy kicsiny ereklyetartó nyílás rejtezett, melyben a Szent Kereszt egy darabkáját helyezték. Körmeneti kereszttípus a tárgy előképe.

28 Esztergom, granulált függő és talpas kereszt a Szt. Adalbert kincstárából Ø

29 Kisjenő Az aquamanile -k A kürtös lovas- vadász típus legrégebbi példánya, a pontos datálás ugyanakkor bizonytalan, XI.- XII szd.

30 Nagycsalomja Ø

31 Abaújszántó A kentauros aquamanilék egyetlen fönnmaradt darabja. Achilleusz története: a mítosz szerint furulyájával szelídítette meg a kentaur- csordát. Csörgődobon a kentaur kezében. Bronz, XII. szd.

32 Csorvás, füstölőtartó Kereszttalp a Rajna-Maas vidékéről Bronz, áttört szerkezet, növényi ornamensben két galamb

33 Limoges- i eredetű „importáru” zarándok- keresztek Jellegzetességük a zöldes színezetű zománc XII. szd eleje

34 A bátmonostori kézmosótál Limogesi mesterek műve as évek közepe

35 Királyi temetkezés- lelet: III. Béla halotti koronája és kardja Ø

36 „A margitszigeti korona” Minden valószínűség szerint IV. Béla lányáé, Margit hercegnőé volt. XIII. szd eleje

37 Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk, 2015.


Letölteni ppt "Árpád- kori kincsművészet és bronzművesség. A magyar koronázási jelvényegyüttes: A Szent Korona, a jogar és az országalma."

Hasonló előadás


Google Hirdetések