Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A diasort hatályosította: Dr. Tálas Péter 2015. augusztus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A diasort hatályosította: Dr. Tálas Péter 2015. augusztus."— Előadás másolata:

1 A diasort hatályosította: Dr. Tálas Péter augusztus

2

3

4 A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák: „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai dokumentum (2011. december 19.) (Stratégiai Dokumentum); 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról, ld. a pontját ; 656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Katonai Stratégiáról, ld. a 9. pontját ; 1059/2009. (IV. 24) Korm. határozat

5 Magyarország külkapcsolati stratégiája Milyen alapvető értékeket vall a Stratégiai Dokumentum? Melyek a nemzetközi környezetet formáló legfontosabb tényezők? Magyarország helye, szerepe, mozgástere -szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok, -nemzetközi szervezetekben való tagságunk (EU, NATO) Melyek a magyar külpolitika fő irányai és a Stratégiai Dokumentum prioritásai? Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?

6 Az EU közös kül- és biztonság-politikájának kialakulása Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány) az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés) az Amszterdami Szerződés eszközrendszere -közös stratégiák -közös álláspont -közös akciók -nemzetközi szerződések -nyilatkozatok -démarche

7 A Lisszaboni Szerződés és a közös kül- és biztonságpolitika A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Az Unió fellépésének eszközei -általános iránymutatások -határozatok -tagállamok közötti rendszeres együttműködés Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén Az Európai Bíróság hatáskörei Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata

8 Magyarország és az EU kül- és biztonságpolitikája Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk? Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak elsődleges terepe Az EU külkapcsolatainak kettős rendszere Hatékony érdekérvényesítés eszközei: - határozott álláspont - kompromisszumkészség

9 Néhány fontos fogalom Démarche Kül- és biztonságpolitikai főképviselő Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) Az Uniós Európai Külügyi Szolgálat vezetője

10

11 Külpolitika, diplomácia, nemzetközi jog Külpolitika (fogalma, elemei) Nemzeti érdekek meghatározása Külpolitikai orientációk, célok meghatározása Külpolitikai cselekedetek Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet) A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása

12 A nemzetközi jog fogalma, tárgya, forrásai A nemzetközi jog fogalma Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi jog tárgya) Melyek a nemzetközi jog forrásai? Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint Statútumon kívüli jogforrások Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban

13 A szokásjog jellemzői Kialakulásának feltételei Materiális feltétel Pszichológiai feltétel (opinio iuris) Helye a jogforrási hierarchiában A kodifikáció jelentősége

14 A nemzetközi jog alapelvei (Ius cogensek) A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei? Melyek a nemzetközi jog ius cogensei? Van-e a ius cogensek között hierarchia? Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?

15 A nemzetközi jog alanyai Államok Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói egyezmény) (Kormányközi) nemzetközi szervezetek – IGO Magánszemélyek Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának? A jogalanyiság tartalma alanyonként

16 Az állam és a kormány elismerése Az államelismerés fogalma és jelentősége Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A Badinter-bizottság gyakorlata) De iure / de facto / ad hoc elismerés Egyéni / kollektív elismerés Kifejezett / hallgatólagos elismerés A kormányelismerés fogalma és jelentősége Mi a különbség a de iure és a de facto kormány között?

17 A (kormányközi) nemzetközi szervezetek A nemzetközi szervezetek általános jellemzői A nemzetközi szervezetek tagsága Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi szervezetek tagságuk alapján? Melyek a tagsági „fokozatok”? Két sajátos fogalom: székhelyegyezmény nemzetközi szervezet melletti állandó képviselet Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi szervezetek? A kormányközi nemzetközi konferenciák jelentősége

18 A nemzetközi szerződések joga Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései? Szerződés, egyezmény, megállapodás, alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum, stb. Nemzetközi szerződések osztályozása A részes felek száma szerint Utólagos csatlakozhatóság szerint Tárgya szerint

19 Nemzetközi szerződések megkötése a magyar jogban Nemzetközi szerződés előkészítése Az első szövegtervezet elfogadásáig A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt. Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart? Nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére Felhatalmazást követő eljárás Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele), illetve nyilvántartása

20 A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? (Ld. még a 22/2012. (V. 11.) AB határozatot) Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei? Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei? -Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a joghatása? -Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi a funkciója? -Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés hatályba lépésének időpontja?

21 A nemzetközi szerződés hatálya Nemzetközi szerződések területi hatálya Nemzetközi szerződések személyi hatálya Mikor vonatkozhat egy nemzetközi szerződés harmadik államra? Nemzetközi szerződések időbeli hatálya Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez? Meddig tarthat egy szerződés hatálya? Hogyan függ össze a szerződés hatályba lépésével az ideiglenes alkalmazás?

22 Nemzetközi szerződések érvénytelensége és megszűnése Nemzetközi szerződések érvénytelensége Érvénytelenség fogalma és joghatása Semmisségi okok Megtámadhatósági okok Nemzetközi szerződések megszűnése Megszűnés fogalma és joghatása Megszűnés a felek közös akaratából Megszűnés a nemzetközi jog általános szabályai alapján

23 Az uniós jog helye a magyar jogrendszerben Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből? Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben? 1053/E/2005. AB határozat 72/2006. (XII. 15.) AB határozat 143/2010. (VII. 14.) AB határozat 22/2012. (V. 11.) AB határozat 34/2014. (XI. 14.) AB határozat

24 Néhány fontos fogalom Ius cogens Szokásjog Állam (Kormányközi) nemzetközi szervezet Székhelyegyezmény Nemzetközi szerződés Fenntartás

25

26 Külügyi hatalom és külügyi igazgatás A külügyi hatalom fogalma a külügyi hatalom mint hatáskörök összessége a külügyi hatalom egységessége a külügyi hatalom által felölelt jogkörök A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység Jellemzői Specifikumai

27 Az Országgyűlés külügyi feladat- és hatáskörei Jogalkotási feladatkör -Nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadásának sajátosságai A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog) Az Országgyűlés elnökének szerepköre Az Országgyűlés Külügyi bizottsága Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága Az Országgyűlés Külügyi Igazgatósága A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

28 A köztársasági elnök külügyi feladat- és hatáskörei Képviseli Magyarországot Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol -Magyar nagykövetek és követek megbízása -Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele Állampolgársági ügyek

29 A Kormány, a miniszterelnök és a miniszterek külügyi feladatai A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külgazdasági és külügyminiszter látja el. A Kormány feladatai A Kormányfő feladatai A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai Az igazságügyi miniszter feladatai Más miniszterek feladatai

30 A külgazdasági és külügyminiszter feladat- és hatáskörei Felelős különösen (példálózó felsorolás): Külgazdasági ügyekért (kialakítja a Kormány külgazdasági politikáját, közreműködik Magyarország gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítésében) Külpolitikáért (a kül-, biztonság- és védelempolitikáért, az egységes külpolitika koordinálásáért, a konzuli szolgálat irányításáért, a diplomáciai protokollért stb.)

31 Az Európai Külügyi Szolgálat Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai? Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat? központi igazgatási szerv képviseletet ellátó küldöttségek és irodák

32 A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Monizmus és dualizmus jellemzői Inkorporáció és transzformáció fogalma „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés) Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?

33 Belső jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére? Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése… -Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a jogszabályt? -Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang megteremtésére? Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás vizsgálata

34 A nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes és utólagos vizsgálata Előzetes (ex ante) normakontroll Kik jogosultak indítványozásra és mikor? (Két lépcsőben, vagylagosan…) Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg? Utólagos (ex post) normakontroll Kik indítványozhatják? Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi következményei?

35 Az EU döntéshozatali tevékenységében való magyar részvétel Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai: Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság A közigazgatási államtitkári értekezlet A Miniszterelnökséget vezető miniszter által vezetett, európai uniós ügyekkel összefüggő tárcaközi értekezlet A Miniszterelnökséget vezető miniszter A Kormány

36 Néhány fontos fogalom Külügyi hatalom Külügyi közigazgatás Aktív és passzív követküldés Európai Külügyi Szolgálat Monizmus és dualizmus Inkorporáció és transzformáció Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata

37

38 A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezete és működése Jogforrás: 12/2014. (XI. 17.) KKM utasítás A Külügyminisztérium önálló szervezeti egységei Területi főosztályok Szakmai főosztályok Funkcionális főosztályok Külképviseletek Kabinet és az állami vezetők titkársága

39 A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezete és működése A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása Miniszter Parlamenti államtitkár Közigazgatási államtitkár Gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár Biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár Kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár

40 A külképviseletek A külképviseletek fajtái Nagykövetségek Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli ügynökségek) Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek) Kereskedelmi képviseletek, hivatalok és irodák Külföldi magyar intézetek A külképviselet és vezetőjének jogállása a KKM SzMSz-e szerint

41 A diplomáciai képviseletek feladatköre A diplomáciai képviselet Képviseli… (representatio) Védelmezi… (protectio) Tárgyal… (negotiatio) Tájékozódik… (informatio) Előmozdítja és fejleszti… Konzuli tevékenységet elláthat?

42 A diplomáciai képviselet személyzete A diplomáciai képviselet vezetője A diplomáciai személyzet -Ki az az első beosztott? -Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő között? Igazgatási és műszaki személyzet Kisegítő személyzet Helyi alkalmazottak A szakdiplomaták jogállása

43 A konzuli képviseletek jogállása, személyzete, működése és feladatköre A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése A konzuli képviselet létesítése A konzuli képviselet személyzete -A konzuli képviselet vezetője -Konzuli tisztviselő -Konzuli alkalmazottak -Kisegítő személyzet A magánszemélyzet tagjai A konzuli képviselet főbb feladatkörei (érdekvédelmi, közjegyzői, közigazgatási hatósági, felülhitelesítési feladatok)

44 A tiszteletbeli konzuli intézmény Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló évi bécsi egyezmény A vonatkozó jogszabályok értelmében Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul? Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai? Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását? Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája

45 A konzuli igazgatási feladatok saját hatáskörben A konzuli igazgatás fogalomköre Konzuli szolgálat Konzuli védelem Rendészeti igazgatás (útlevél igazgatás) Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél Hazatéréshez való jog Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet) Vízum fogalma és fajtái A schengeni rendszer sajátosságai Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal

46 A konzuli igazgatási feladatok saját hatáskörben Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok -Születés, házasságkötés, halál Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos feladatok Hatósági jogkör gyakorlása Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés, közjegyzői minőségben történő eljárás -Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány között? Diplomáciai felülhitelesítés és apostille

47 A diplomáciai védelem és a konzuli (érdek)védelem elhatárolása Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja? Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg konzuli védelemre? Mennyiben jogosult erre az állampolgár és mennyiben köteles ezt nyújtani az állam? Mely szervek feladata a diplomáciai védelem és a konzuli érdekvédelem nyújtása? Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi lehetőségek

48 A diplomáciai és konzuli képviseletek kiváltságai és mentességei Lobogó- és címerhasználat Helyiségek sérthetetlensége -Mi a helyzet az irattárakkal? Adó- és illetékmentesség -Mindenre kiterjed a mentesség? Szabad mozgás és közlekedés joga Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel Diplomáciai futár sérthetetlensége És ami nem szerepel a fentiek között? Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása? -Tűzoltószabály -Kisajátítás lehetősége

49 A külképviselet személyzetét megillető kiváltságok és mentességek Személyes sérthetetlenség Magánlakás, levelezés sérthetetlensége Joghatóság alóli mentesség -Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól -Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről? Adó- és illetékmentesség Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak jogállása A fogadó állam polgárának jogállása

50 Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és mentességek? -Mit jelent a persona non grata kifejezés? A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása -Funkcionális mentesség -Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan -Tanúvallomás tételére kötelezhetőek -Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen A külképviselet személyzetét megillető kiváltságok és mentességek

51 A diplomáciai protokoll alapjai A protokoll fogalma és jelentősége Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a protokollt? Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén? Milyen feladatokat lát el a Külgazdasági és Külügyminisztérium Protokoll és Szervezési Főosztálya? A külpolitikai látogatásokra vonatkozó hazai szabályozás: fogalmak és lebonyolítás

52 Néhány fontos fogalom Külképviselet Tiszteletbeli konzul Vízum (és típusai) Apostille Diplomáciai védelem Konzuli védelem Persona non grata Tűzoltószabály Funkcionális mentesség Protokoll Közjogi méltóság

53

54

55 A biztonság- és védelempolitika alapjai biztonság - biztonságpolitika védelem – védelempolitika értékek – érdekek kihívások kockázatok fenyegetések konfliktusok háborúk

56 A NATO biztonság- és védelempolitikája Alapvető feladat -A tagállamok szabadságának és biztonságának megőrzése, politikai és katonai eszközökkel. Elemei -kollektív védelem -válságkezelés -kooperatív biztonság

57 A NATO befogadó nemzeti támogatás A szövetségi kötelezettség része Alapja képesség katalógus egyetértési nyilatkozat szükségleti jegyzék szerződések

58 A NATO válságreagálási rendszer Készültségi és tervezési rendszer Válságreagálási kézikönyv -válságreagálási intézkedések -riasztási fokozatok Kezdeményezés -szövetségi -tagállami Nemzeti válságreagálási rendszer

59 Az EU biztonság- és védelempolitikája Lisszaboni szerződés - közös biztonság - és védelempolitika kölcsönös segítségnyújtás szolidaritás béketámogatás Európai Védelmi Ügynökség Berlin plusz

60 Magyarország biztonság- és védelempolitikája Magyarország biztonság és védelempolitikájának alapelvei Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája Nemzeti katonai stratégia Ágazati stratégiák

61 A Nemzeti biztonsági stratégia Biztonságpolitikai környezet Alapvető értékek és érdekek Biztonsági fenyegetések és kihívások Nemzeti célok, feladatok A biztonsági stratégia megvalósításának eszközei

62 Az országvédelem Rendeltetése Magyarország függetlenségének, területi épségének, törvényes rendjének, az élet-és vagyonbiztonságnak, a lakosságnak és a közjavaknak a védelme Elemei honvédelem rendvédelem polgári védelem katasztrófavédelem

63 Az országvédelem igazgatása Központi szervek Köztársasági elnök OrszággyűlésHonvédelmi Tanács Kormány -Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság -Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport Területi szervek fővárosi, megyei védelmi bizottság Helyi szervek helyi védelmi bizottság polgármester

64 A fővárosi és a megyei védelmi bizottság Rendeltetése az országvédelem területi feladatainak összehangolása. Működését a fővárosi, megyei kormányhivatal biztosítja. Elnöke a kormánymegbízott, hivatásos katasztrófavédelmi és honvédelmi helyettessel.

65 A helyi védelmi bizottság Rendeltetése a fővárosi, megyei védelmi bizottság irányításával az országvédelem helyi feladatainak összehangolása, járási, kerületi hatáskörrel. Működését a járási, kerületi hivatal biztosítja. Elnöke a járási, kerületi hivatal vezetője, hivatásos katasztrófavédelmi és honvédelmi helyettessel.

66 A polgármester és a főpolgármester Irányítja a honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását a településen. Munkáját közbiztonsági referens segíti. Veszélyhelyzetben a katasztrófavédelmi feladatok irányítását szakember veszi át.

67 Az országvédelemben közreműködő szervek Védelmi igazgatási szervek Magyar Honvédség Rendvédelmi (kiemelten a katasztrófavédelmi) szervek Kijelölt gazdasági és egyéb szervek

68 A különleges jogrend Az alaptörvényben leírt tényállás bekövetkezésekor rendkívüli állapot szükségállapot megelőző védelmi helyzet külső támadás veszélyhelyzet Kihirdetése országgyűlés köztársasági elnök kormány Rendeleti úton rendkívüli intézkedések

69 A honvédelmi kötelezettségek rendszere Hadkötelezettség Polgári védelmi kötelezettség Honvédelmi munkakötelezettség Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség

70 A hadkötelezettség Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség Katonai szolgálati kötelezettség fegyveres szolgálat polgári szolgálat Meghagyás

71 A polgári védelmi kötelezettség A fegyveres összeütközés időszakában és katasztrófa helyzetben Adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettség Polgári védelmi szolgálati kötelezettség - kiképzés, gyakorlat - ideiglenes vagy folyamatos szolgálat Mentességek

72 A honvédelmi munkakötelezettség Rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésekor Az országvédelem gazdasági alapjának biztosítására Mentességek

73 A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség Adatszolgáltatás Előkészületi tevékenység Szolgáltatás teljesítése, vagy Valamely tevékenységtől való tartózkodás Mentességek

74 A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása Rendeltetése vagyoni szolgáltatások biztosítása a követelménytámasztó szervek részére gazdaságmozgósítási helyzet bevezetése esetén különleges jogrend kihirdetése esetén

75 A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme Létfontosságú rendszerelemek (kritikus infrastruktúrák) Horizontális és ágazati kritériumok Javaslattevő hatóság, ágazati kijelölő hatóság Üzemeltetői biztonsági terv, biztonsági összekötő, védelmi intézkedések Rendkívüli események azonnali jelentése

76

77 A nemzetbiztonsági tevékenység társadalmi elvárásai, törvényi alapjai Az évi CXXV. törvény kötelezi az államot, hogy szuverenitásának biztosítására nemzetbiztonsági szolgálatokat működtessen A nemzetbiztonsági tevékenység az állampolgári jogokat csak akkor korlátozhatja, ha azt az ország nemzetbiztonságának megóvása megkívánja

78 A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása Információs Hivatal Alkotmányvédelmi Hivatal Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

79 A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai Hírszerzés Kémelhárítás Alkotmányvédelem Nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés Iparbiztonsági ellenőrzés

80 A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése Irányítás - Kormány belügyminiszter honvédelmi miniszter miniszterelnökséget vezető miniszter Vezetés-főigazgatók

81 A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya Hivatásos állomány, kormánytisztviselők és közalkalmazottak Szigorú titoktartási kötelezettség terheli őket A hivatásos állomány folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll nem lehetnek tagjai pártnak társadalmi szervezethez bejelentés után csatlakozhatnak

82 A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei Törvényi meghatározottság és egyéni felelősség Alá-fölérendeltség, utasításos rendszer Jelentés jogellenes működés esetén Együttműködési kötelezettség Szükségesség-arányosság

83 A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolnak Alapvető állampolgári jogokat törvényhez kötötten korlátozhatnak Feladataik ellátása során nyílt és titkos módszereket és eszközöket alkalmaznak Lőfegyvert és kényszerítő eszközt törvényben meghatározottak szerint használhatnak

84 A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése Jogosultak más szerv által kezelt adat megismerésére Törvényben biztosított számukra az általános adatkérési jogosultság Az adatkérés minősített információ Kizárólag célhoz kötött adatkezelés

85 Titkos információgyűjtés Külső engedélyhez nem kötött Külső engedélyhez kötött Differenciált külső engedélyezés -bíró -igazságügyért felelős miniszter

86 A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai Meghatározott munkaköröket betöltők Cél a kockázati tényezők felderítése Az érintett hozzájárulásával történik, megtagadása kizáró ok Biztonsági szakvélemény

87 A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése Kétirányú garanciarendszer óvja a társadalmat a szolgálatok túlkapásaitól óvja a szolgálatokat a jogellenes befolyásolástól

88

89 A minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szervek Központi szervek nemzeti biztonsági hatóság Nato központi nyilvántartó Eu központi nyilvántartó Helyi szervek biztonsági vezető nyilvántartó kezelő pont/pontok

90 Biztonsági alapelvek A védelem folyamatos amikor a biztonság sérül, azt azonnal jelenteni kell Teljeskörű kiterjed minden személyre, aki minősített információ birtokába jut, és minden minősített információra Zárt biztonsági ellenőrzés „akinek ismernie szükséges”

91 A minősített információk védelmének elemei Személyi biztonság Fizikai biztonság Adminisztratív biztonság (az információk biztonsága) Elektronikus információ védelem

92 A személyi biztonság Nemzetbiztonsági ellenőrzés Kockázati tényező nélküli szakvélemény Személyi biztonsági tanúsítvány Felhasználói engedély Titoktartási nyilatkozat Oktatás

93 Fizikai biztonság Célja: akadályozni és időveszteségre kényszeríteni Fizikai biztonsági intézkedések – mélységi védelem Biztonsági területek Biztonsági elemek

94 Adminisztratív biztonság Minősítés és kezelés Sokszorosítás, fordítás, kivonat Irattározás Továbbítás Átvétel, nyilvántartásba vétel Selejtezés, megsemmisítés

95 Elektronikus információvédelem Bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás Infosec Compusec Comsec Tempest

96


Letölteni ppt "A diasort hatályosította: Dr. Tálas Péter 2015. augusztus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések