Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A diasort hatályosította: dr. Mihajlov Dobromir (Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2013. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A diasort hatályosította: dr. Mihajlov Dobromir (Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2013. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA."— Előadás másolata:

1 A diasort hatályosította: dr. Mihajlov Dobromir (Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT

2

3

4 » Célkitűzések: ˃ A vizsgázó ismerje meg Magyarország külpolitikájának alapjait, ˃ érdekérvényesítő eszközeit, ˃ célkitűzéseit, ˃ prioritásait, ˃ jogszabályalapjait, ˃ mozgásterének dimenzióit, ˃ eszköztárát, és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hátteret, aktuális kihívásait, valamint ˃ az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alapjait, illetőleg ˃ az EU és Magyarország kül- és biztonságpolitikájának kapcsolatát.

5 » A magyar külpolitika alapjait különösen az alábbi dokumentumok tartalmazzák:  1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat Magyarország külkapcsolati stratégiájáról (Stratégai Határozat);  „Magyar külpolitika az uniós elnökség után” c. stratégiai dokumentum (2011. december 19.) (Stratégiai Dokumentum);  1035/2012. (I. 21.) Korm. határozat a Nemzeti Biztonsági Stratégiáról, ld. a pontját ;  656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Katonai Stratégiáról, ld. a 9. pontját ;  1059/2009. (IV. 24) Korm. határozat

6  Milyen alapvető értékeket vall a Stratégiai Határozat és a Stratégiai Dokumentum?  Melyek a nemzetközi környezetet formáló legfontosabb tényezők?  Magyarország helye, szerepe, mozgástere  szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok,  nemzetközi szervezetekben való tagságunk (EU, NATO)  Melyek a magyar külkapcsolati stratégia fő irányai és a Stratégiai Dokumentum prioritásai?  Milyen területeken szükséges Magyarország aktív cselekvése?

7  Európai Politikai Együttműködés (Egységes Európai Okmány)  az Európai Unió és a Közös kül- és biztonságpolitika megteremtése (Maastrichti Szerződés)  az Amszterdami Szerződés eszközrendszere  közös stratégiák  közös álláspont  közös akciók  nemzetközi szerződések  nyilatkozatok  démarche

8  A közös kül- és biztonságpolitika viszonya az Unió egyéb tevékenységeihez  Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő  Az Unió fellépésének eszközei  általános iránymutatások  határozatok  tagállamok közötti rendszeres együttműködés  Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitika területén  Az Európai Bíróság hatáskörei  Az EU és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kapcsolata

9 Mennyiben jelent változást Magyarország számára az EU-ba és a NATO-ba történt belépésünk? ˃ Az Európai Unió Magyarország külkapcsolatainak elsődleges terepe ˃ Az EU külkapcsolatainak kettős rendszere ˃ Hatékony érdekérvényesítés eszközei:  határozott álláspont  kompromisszumkészség

10 » Démarche » Kül- és biztonságpolitikai főképviselő » Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) » Az uniós Európai Külügyi Szolgálat vezetője

11 » Melyek a Stratégiai Határozat és Dokumentum által vallott alapvető értékek? » Miként elemzi Magyarország helyét, szerepét és mozgásterét a két dokumentum? » Mely területeken irányoz elő cselekvést Magyarország számára a két dokumentum? » Hogyan történik a döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika területén? » Hogyan határozza meg az EU NATO-hoz és ENSZ Biztonsági Tanácshoz fűződő viszonyát a Lisszaboni Szerződés?

12

13 » Célkitűzések: ˃ A jelölt adjon számot a nemzetközi jog alapfogalmairól. ˃ A köztisztviselő ismerje meg a nemzetközi szervezet intézményét és működését, továbbá legyen képes bemutatni az e szervezetekben való magyar részvételt. ˃ A vizsgázó ismerje a nemzetközi jog alapelveit és ezek megjelenését a magyar Alaptörvényben, a nemzetközi szerződések fajtáit, a megkötésükkel kapcsolatos eljárást, és a hatályosulásuk szabályait.

14 » Külpolitika (fogalma, elemei)  Nemzeti érdekek meghatározása  Külpolitikai orientációk, célok meghatározása  Külpolitikai cselekedetek » Diplomácia fogalma (tevékenység, szervezet) » A nemzetközi jog és a külpolitika kölcsönhatása

15 » A nemzetközi jog fogalma » Mivel foglalkozik a nemzetközi jog? (a nemzetközi jog tárgya) » Melyek a nemzetközi jog forrásai?  Jogforrások a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint  Statútumon kívüli jogforrások  Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban

16 » Kialakulásának feltételei ˃ Materiális feltétel ˃ Pszichológiai feltétel ( opinio iuris ) » Helye a jogforrási hierarchiában » A kodifikáció jelentősége

17 » A ius cogens fogalma és helye a jogforrási hierarchiában » Mely dokumentumokból vezethetőek le a nemzetközi jog alapelvei? » Melyek a nemzetközi jog ius cogensei? » Van-e a ius cogensek között hierarchia? » Mely ius cogensek (és hol) találhatóak meg a magyar Alaptörvényben?

18 Államok  Melyek az államiság feltételei? (1933. Montevideói egyezmény) (Kormányközi) nemzetközi szervezetek – IGO Magánszemélyek  Mennyiben tekinthető a magánszemély a nemzetközi jog alanyának? A jogalanyiság tartalma alanyonként

19 » Az államelismerés fogalma és jelentősége  Konstitutív vagy deklaratív aktus? (A Badinter-bizottság gyakorlata)  De iure / de facto / ad hoc elismerés  Egyéni / kollektív elismerés  Kifejezett / hallgatólagos elismerés » A kormányelismerés fogalma és jelentősége  Mi a különbség a de iure és a de facto kormány között?

20 A nemzetközi szervezetek általános jellemzői A nemzetközi szervezetek tagsága  Hogyan osztályozhatóak a nemzetközi szervezetek tagságuk alapján?  Melyek a tagsági „fokozatok”? Két sajátos fogalom:  székhelyegyezmény  nemzetközi szervezet melletti állandó képviselet Hogyan hozzák döntéseiket a nemzetközi szervezetek? A kormányközi nemzetközi konferenciák jelentősége

21 » Nemzetközi szerződés fogalma és elhelyezkedése a nemzetközi jogforrási hierarchiában » Melyek a nemzetközi szerződések tipikus elnevezései?  Szerződés, egyezmény, megállapodás, alapokmány, jegyzőkönyv, kompromisszum, stb. » Nemzetközi szerződések osztályozása  A részes felek száma szerint  Utólagos csatlakozhatóság szerint  Tárgya szerint

22 Nemzetközi szerződés előkészítése  Az első szövegtervezet elfogadásáig  A hatáskörrel rendelkező miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt. Nemzetközi szerződés létrehozása – mettől meddig tart? Nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása Felhatalmazás a kötelező hatály elismerésére Felhatalmazást követő eljárás  Nemzetközi szerződés beiktatása (nyilvántartásba vétele), illetve nyilvántartása

23 » Mikor ad felhatalmazást a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés? (Ld. még a 22/2012. (V. 11.) AB határozatot) » Melyek a kihirdető jogszabály kötelező tartalmi elemei? » Melyek a kihirdető jogszabály eshetőleges tartalmi elemei?  Mit jelent a fenntartás intézménye és mi a joghatása?  Mit jelent az ideiglenes alkalmazás intézménye és mi a funkciója?  Mi a teendő, ha még nem ismert a szerződés hatályba lépésének időpontja ?

24 Nemzetközi szerződések területi hatálya Nemzetközi szerződések személyi hatálya  Mikor vonatkozhat egy nemzetközi szerződés harmadik államra? Nemzetközi szerződések időbeli hatálya  Milyen feltételek támaszthatóak a szerződés hatályba lépéséhez?  Meddig tarthat egy szerződés hatálya?  Hogyan függ össze a szerződés hatályba lépésével az ideiglenes alkalmazás?

25 Nemzetközi szerződések érvénytelensége  Érvénytelenség fogalma és joghatása  Semmisségi okok  Megtámadhatósági okok Nemzetközi szerződések megszűnése  Megszűnés fogalma és joghatása  Megszűnés a felek közös akaratából  Megszűnés a nemzetközi jog általános szabályai alapján Mit jelent a nemzetközi szerződés felfüggesztése ?

26 » Milyen főbb megállapítások vonhatók le az Alaptörvény Alapvetés fejezet E. cikk (2) bekezdéséből? » Milyen megállapításokat tett az Alkotmánybíróság az uniós joggal összefüggésben?  1053/E/2005. AB határozat  72/2006. (XII. 15.) AB határozat  143/2010. (VII. 14.) AB határozat  22/2012. (V. 11.) AB határozat

27 » Ius cogens » Szokásjog » Állam » (Kormányközi) nemzetközi szervezet » Székhelyegyezmény » Nemzetközi szerződés » Fenntartás

28 » Melyek a nemzetközi jog forrásai? Helyezze őket jogforrási hierarchia szerinti sorrendbe! » Melyek a nemzetközi jog alapelvei? » Kik/mik tekinthetőek a nemzetközi jog alanyainak? Mi jellemzi az egyes jogalanyok jogalanyiságát? » Melyek a nemzetközi szerződések létrehozásának fázisai a évi L. törvény szerint? » Hol helyezkedik el az uniós jog a magyar jogrendszerben?

29

30 » Célkitűzések A vizsgázó ismerje meg: ˃ a nemzetközi kapcsolatok alakításában részt vevő – az Alaptörvényben és más törvényekben meghatározott – állami szervek feladat- és jogköreit, eszközrendszerüket, továbbá ˃ a nemzetközi és a belső jog viszonyát. ˃ Ismerje meg az Alkotmánybíróság hatáskörét a nemzetközi szerződéseknek az Alaptörvénnyel való összhangja előzetes és utólagos vizsgálata, illetve ˃ jogszabálynak nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata terén.

31 » A külügyi hatalom fogalma  a külügyi hatalom mint hatáskörök összessége  a külügyi hatalom egységessége  a külügyi hatalom által felölelt jogkörök » A külügyi tevékenység mint igazgatási tevékenység  Jellemzői  Specifikumai

32 » Jogalkotási feladatkör  Nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadásának sajátosságai » A Kormány külpolitikai tevékenységének ellenőrzése (interpellációs jog, beszámoltatási jog) » Az Országgyűlés elnökének szerepköre » Az Országgyűlés Külügyi bizottsága » Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága » Az Országgyűlés Külügyi Hivatala » A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

33 » Képviseli Magyarországot » Elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát » Aktív és passzív követküldési jogot gyakorol  Magyar nagykövetek és követek megbízása  Más államok nagykövetei és követei megbízólevelének átvétele » Állampolgársági ügyek

34 » A külpolitikai tevékenységet elsősorban a kormányfő és a külügyminiszter látja el » A Kormány feladatai » A Kormányfő feladatai » A Miniszterelnök általános helyettesének feladatai » A Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár feladatai » A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatai kormányzati koordinációs felelőssége körében, illetve szakpolitikai miniszteri hatáskörében » Más miniszterek feladatai

35 Felelős különösen (példálózó felsorolás):  az egységes kormányzati külpolitika koordinálásáért ;  a kül- és biztonságpolitikáért;  Magyarország külkapcsolatokban és nemzetközi szervezetekben való képviseletéért;  a konzuli szolgálat irányításáért;  a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás koordinációjáért,  a diplomáciai és állami protokollért;  egyes nemzetközi jogi tárgyú jogszabályok előkészítéséért

36 » Mióta létezik az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége és mik a feladatai? » Hogyan épül fel az Európai Külügyi Szolgálat?  központi igazgatási szerv  képviseletet ellátó küldöttségek és irodák

37 » Monizmus és dualizmus jellemzői » Inkorporáció és transzformáció fogalma » „Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” (Alaptörvény Alapvetés fejezet Q. cikk (2) és (3) bekezdés)  Mi jellemzi a magyar jogrendszerben a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát?

38 » Ki jogosult az eljárás kezdeményezésére? » Ha megállapításra kerül a vizsgált jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése…  Mikor semmisíti meg az Alkotmánybíróság a jogszabályt?  Mikor hívja fel a jogalkotót az összhang megteremtésére? » Jogalkotói feladattal kapcsolatos mulasztás vizsgálata

39 » Előzetes ( ex ante ) normakontroll  Kik jogosultak indítványozásra és mikor? (Két lépcsőben, vagylagosan…)  Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény- ellenességet állapít meg? » Utólagos ( ex post ) normakontroll  Kik indítványozhatják?  Melyek a vizsgálat szempontjai és jogi következményei?

40 » Az Európai Unió tevékenységében való magyar részvétel fórumai  Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai  Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság  A közigazgatási államtitkári értekezlet  A külügyminiszter és az érintett miniszterek  A Kormány

41 » Külügyi hatalom » Külügyi közigazgatás » Aktív és passzív követküldés » Európai Külügyi Szolgálat » Monizmus és dualizmus » Inkorporáció és transzformáció » Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata

42 » Melyek a köztársasági elnök legfontosabb külügyi feladat- és hatáskörei? » Milyen feladatai vannak a Kormánynak és a Miniszterelnökségnek a külügyek alakításában? » Melyek a külügyminiszter főbb feladatkörei? » Mit tud az Európai Külügyi Szolgálatról? » Milyen elméletek léteznek a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára? Melyik jellemzi ezek közül a magyar jogrendszert? » Mit jelent az ex ante és az ex post alkotmánybírósági vizsgálat a nemzetközi szerződések vonatkozásában?

43

44 » Célkitűzések ˃ A jelölt rendelkezzen megfelelő tudással a Külügyminisztérium szervezetéről és működéséről, a külképviseletek által végzett politikai, külgazdasági, nemzetpolitikai, valamint kulturális diplomáciai tevékenységről, továbbá a különböző élethelyzetekhez kapcsolódó konzuli igazgatási feladatokról, illetve a nemzetközi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek kiváltságairól és mentességeiről. ˃ A vizsgázó legyen képes a magyar állampolgárt alanyi jogon megillető konzuli védelem, illetve a diszkrecionális jogkör alapján adható diplomáciai védelem feltételeinek bemutatására, valamint ezek egymástól történő elhatárolására. ˃ A jelölt ismerje a protokoll fogalmát, és szerepét a külügyi kapcsolatok nélkülözhetetlen részének tekinthető külügyi érintkezésekben továbbá ismerje az ehhez kapcsolódó hazai szabályozást a külpolitikai látogatások lebonyolításáról.

45 Jogforrás A Külügyminisztérium önálló szervezeti egységei  Területi főosztályok  Szakmai főosztályok  Funkcionális főosztályok  Külképviseletek  és …Kabinet, valamint …Titkárság A minisztérium vezetői és feladataik elhatárolása  Miniszter  Közigazgatási államtitkár  Parlamenti államtitkár  EU-ügyekért felelős államtitkár  Helyettes államtitkárok

46 » A külképviseletek fajtái  Nagykövetségek  Konzuli képviseletek (főkonzuli, konzuli, alkonzuli rangban, konzuli ügynökségek)  Állandó képviseletek (New Yorkban, Genfben és Bécsben az ENSZ mellett, EBESZ, ET, EU, NATO, UNESCO, OECD, WTO melletti képviseletek)  Nemzetközi jog alapján létesített más képviseletek » A külképviselet és vezetőjének jogállása a KüM SzMSz-e szerint

47 » A diplomáciai képviselet  Képviseli… (representatio)  Védelmezi… (protectio)  Tárgyal… (negotiatio)  Tájékozódik… (informatio)  Előmozdítja és fejleszti… » Konzuli tevékenységet elláthat?

48 » A diplomáciai képviselet vezetője » A diplomáciai személyzet ˃ Ki az az első beosztott? ˃ Mi a különbség az állandó és az ideiglenes ügyvivő között? » Igazgatási és műszaki személyzet » Kisegítő személyzet » Helyi alkalmazottak » A szakdiplomaták jogállása és profiljai

49 » A konzuli kapcsolatok felvétele, illetőleg megszűnése » A konzuli képviselet létesítése » A konzuli képviselet személyzete  A konzuli képviselet vezetője  Konzuli tisztviselő  Konzuli alkalmazottak  Kisegítő személyzet » A magánszemélyzet tagjai » A konzuli képviselet főbb feladatkörei ( érdekvédelmi, közjegyzői, közigazgatási hatósági, felülhitelesítési feladatok)

50 » Nemzetközi jogi alapja a konzuli kapcsolatokról szóló évi bécsi egyezmény » A vonatkozó jogszabályok értelmében  Ki és milyen eljárásban lehet tiszteletbeli konzul?  Melyek a tiszteletbeli konzulok feladatai?  Mi jellemzi a tiszteletbeli konzulok jogállását? » Magyar tiszteletbeli konzulok világkonferenciája

51 » A konzuli igazgatás fogalomköre – Konzuli szolgálat – Konzuli védelem » Rendészeti igazgatás (útlevéligazgatás) – Diplomata-útlevél és külügyi szolgálati útlevél – Hazatéréshez való jog » Idegenrendészeti igazgatás (vízumrendészet) – Vízum fogalma és fajtái – A schengeni rendszer sajátosságai – Harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal

52 » Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok – Születés, házasságkötés, halál » Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos feladatok » Hatósági jogkör gyakorlása » Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés, közjegyzői minőségben történő eljárás – Mi a különbség az okirat és a tanúsítvány között? » Diplomáciai felülhitelesítés és apostille

53 » Mi az alaptörvényi, illetve jogszabályi alapja? » Mikor kerül(het) sor diplomáciai, illetőleg konzuli védelemre? » Mennyiben jogosult erre az állampolgár és mennyiben köteles ezt nyújtani az állam? » Mely szervek feladata a diplomáciai védelem és a konzuli érdekvédelem nyújtása? » Uniós polgárságból eredő érdekvédelmi lehetőségek

54 Lobogó- és címerhasználat Helyiségek sérthetetlensége – Mi a helyzet az irattárakkal? Adó- és illetékmentesség – Mindenre kiterjed a mentesség? Szabad mozgás és közlekedés joga Szabad kapcsolattartás a küldő állammal és szerveivel Diplomáciai futár sérthetetlensége És ami nem szerepel a fentiek között? Mennyiben tér el a konzuli képviseletek jogállása? – Tűzoltószabály – Kisajátítás lehetősége

55 Személyes sérthetetlenség Magánlakás, levelezés sérthetetlensége Joghatóság alóli mentesség – Kivételek a joghatóság alóli mentesség alól – Ki és hogyan mondhat le erről a mentességről? Adó- és illetékmentesség Társadalombiztosítási szabályok alóli mentesség Az igazgatási és műszaki személyzet tagjainak jogállása A fogadó állam polgárának jogállása

56 Mettől meddig érvényesülnek a kiváltságok és mentességek? – Mit jelent a persona non grata kifejezés? A kiváltságok és mentességek érvényesülése harmadik állam területén A konzuli képviseletek tagjainak eltérő jogállása – Funkcionális mentesség – Személyes sérthetetlenségük nem korlátlan – Tanúvallomás tételére kötelezhetőek – Magánlakásuk és levelezésük nem sérthetetlen

57 » A protokoll fogalma és jelentősége » Mikor használják a külügyi kapcsolatokban a protokollt? ˃ Mi történik a protokollszabályok megsértése esetén? » Milyen feladatokat lát el a Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya? » A külpolitikai látogatásokra vonatkozó hazai szabályozás: fogalmak és lebonyolítás

58 Külképviselet Tiszteletbeli konzul Vízum (és típusai) Apostille Diplomáciai védelem Konzuli védelem Persona non grata Tűzoltószabály Funkcionális mentesség Protokoll Közjogi méltóság

59 » Milyen önálló szervezeti egységei vannak a Külügyminisztériumnak? » Mire terjed ki a KüM közigazgatási államtitkárának a funkcióköre? » Melyek a diplomáciai képviseletek feladatai? » Hogyan osztályozható a diplomáciai és a konzuli képviseletek személyzete? » Melyek a konzuli képviseletek legtipikusabb feladatai? » Határolja el a diplomáciai védelmet a konzuli érdekvédelemtől! » Mennyiben tér el a diplomáciai és konzuli képviseletek, illetőleg képviselők jogállása?

60

61

62

63  BIZTONSÁG - BIZTONSÁGPOLITIKA  VÉDELEM – VÉDELEMPOLITIKA  ÉRTÉKEK – ÉRDEKEK  KIHÍVÁSOK  KOCKÁZATOK  FENYEGETÉSEK  KONFLIKTUSOK  HÁBORÚK

64  ALAPVETŐ FELADAT A TAGÁLLAMOK SZABADSÁGÁNAK ÉS BIZTONSÁGÁNAK MEGŐRZÉSE, POLITIKAI ÉS KATONAI ESZKÖZÖKKEL  ELEMEI  KOLLEKTÍV VÉDELEM  VÁLSÁGKEZELÉS  KOOPERATÍV BIZTONSÁG

65  A szövetségi kötelezettség része  Alapja  Képesség katalógus  Egyetértési nyilatkozat  Szükségleti jegyzék  Szerződések

66  Készültségi és tervezési rendszer  Válságreagálási kézikönyv  Válságreagálási intézkedések  Riasztási fokozatok  Kezdeményezés  Szövetségi  Tagállami  Nemzeti válságreagálási rendszer

67  Elemei  Kölcsönös segítségnyújtási klauzula  Szolidaritási klauzula  Állandó strukturált együtműködés  Válságkezelési műveletek  Indulási alap

68  MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJÁNAK ALAPELVEI  MAGYARORSZÁG NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIÁJA  NEMZETI KATONAI STRATÉGIA  ÁGAZATI STRATÉGIÁK

69  Biztonságpolitikai környezet  Alapvető értékek és érdekek  Biztonsági fenyegetések és kihívások  Nemzeti célok, feladatok  A biztonsági stratégia megvalósításának eszközei

70  RENDELTETÉSE MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉNEK,TERÜLETI ÉPSÉGÉGÉNEK, TÖRVÉNYES RENDJÉNEK, AZ ÉLET- ÉS VAGYONBIZTONSÁGNAK, A LAKOSSÁGNAK ÉS A KÖZJAVAKNAK A VÉDELME  ELEMEI  HONVÉDELEM  KATASZTRÓFAVÉDELEM  POLGÁRI VÉDELEM

71 KÖZPONTI SZERVEK  KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK  ORSZÁGGYŰLÉSHONVÉDELMI TANÁCS  KORMÁNY  KATASZTRÓFAVÉDELMI KOORDINÁCIÓS TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG TERÜLETI SZERVEK  FŐVÁROSI, MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG HELYI SZERVEK  HELYI VÉDELMI BIZOTTSÁG  POLGÁRMESTER

72  RENDELTETÉSE AZ ORSZÁGVÉDELEM TERÜLETI FELADATAINAK ÖSSZEHANGOLÁSA  MŰKÖDÉSÉT A FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNYHIVATAL BIZTOSÍTJA  ELNÖKE A KORMÁNYMEGBÍZOTT, HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS HONVÉDELMI HELYETTESSEL

73  RENDELTETÉSE A FŐVÁROSI, MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSÁVAL AZ ORSZÁGVÉDELEM HELYI FELADATAINAK ÖSSZEHANGOLÁSA, JÁRÁSI, KERÜLETI HATÁSKÖRREL  MŰKÖDÉSÉT A JÁRÁSI, KERÜLETI HIVATAL BIZTOSÍTJA  ELNÖKE A JÁRÁSI, KERÜLETI HIVATAL VEZETŐJE, HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS HONVÉDELMI HELYETTESSEL

74  IRÁNYÍTJA A HONVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁT A TELEPÜLÉSEN  MUNKÁJÁT KÖZBIZTONSÁGI REFERENS SEGÍTI  VESZÉLYHELYZETBEN A KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK IRÁNYÍTÁSÁT SZAKEMBER VESZI ÁT

75  VÉDELMI IGAZGATÁSI SZERVEK  MAGYAR HONVÉDSÉG  RENDVÉDELMI (KIEMELTEN A KATASZTRÓFAVÉDELMI) SZERVEK  KIJELÖLT GAZDASÁGI ÉS EGYÉB SZERVEK

76  AZ ALAPTÖRVÉNYBEN LEÍRT TÉNYÁLLÁS BEKÖVETKEZÉSEKOR  RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT  SZÜKSÉGÁLLAPOT  MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET  KÜLSŐ TÁMADÁS  VESZÉLYHELYZET  KIHIRDETÉSE  ORSZÁGGYŰLÉS  KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK  KORMÁNY  RENDELETI ÚTON RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK

77  HADKÖTELEZETTSÉG  POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG  HONVÉDELMI MUNKAKÖTELEZETTSÉG  POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG

78  RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTBAN ÉS MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZETBEN  ADATSZOLGÁLTATÁSI, BEJELENTÉSI, MEGJELENÉSI ÉS KATONAI SZOLGÁLATI KÖTELEZETTSÉG  FEGYVERES SZOLGÁLAT  POLGÁRI SZOLGÁLAT  MEGHAGYÁS

79  FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉS IDŐSZAKÁBAN ÉS KATASZTRÓFA HELYZETBEN  ADATSZOLGÁLTATÁSI, BEJELENTÉSI, MEGJELENÉSI ÉS POLGÁRI VÉDELMI SZOLGÁLATI KÖTELEZETTSÉG  KIKÉPZÉS, GYAKORLAT  IDEIGLENES VAGY FOLYAMATOS SZOLGÁLAT  MENTESSÉGEK

80  RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT KIHIRDETÉSEKOR, AZ ORSZÁGVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA  MENTESSÉGEK

81  ADATSZOLGÁLTATÁS  ELŐKÉSZÜLETI TEVÉKENYSÉG  SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE, VAGY  VALAMELY TEVÉKENYSÉGTŐL VALÓ TARTÓZKODÁS  MENTESSÉGEK

82 RENDELTETÉSE VAGYONI SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA A KÖVETELMÉNYTÁMASZTÓ SZERVEK RÉSZÉRE  GAZDASÁGMOZGÓSÍTÁSI HELYZET BEVEZETÉSE ESETÉN  KÜLÖNLEGES JOGREND KIHIRDETÉSE ESETÉN

83  LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZERELEMEK (KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK)  HORIZONTÁLIS ÉS ÁGAZATI KRITÉRIUMOK  JAVASLATTEVŐ HATÓSÁG, ÁGAZATI KIJELÖLŐ HATÓSÁG  ÜZEMELTETŐI BIZTONSÁGI TERV, BIZTONSÁGI ÖSSZEKÖTŐ, VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK  RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK AZONNALI JELENTÉSE

84  Melyek a Magyarország biztonságpolitikáját meghatározó alapdokumentumok?  Mutassa be az országmozgósítás szervezeti elemeit!  Jellemezze a különleges jogrendet!  Ismertesse a szövetségi kötelezettséggel összefüggő védelmi feladatokat!  Mutassa be, mely esetekben indíthat az EU önálló elhatározású válságreagáló műveletet!  Ismertesse a „Berlin plusz” megállapodás lényegét!  Melyek a hasonlóságok és különbségek a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság és a védelmi bizottság szervezete, feladatrendszere között?  Mutassa be a létfontosságú infrastruktúra védelem nemzeti programjának lényegi elemeit!

85

86  AZ ÉVI CXXV. TÖRVÉNY KÖTELEZI AZ ÁLLAMOT, HOGY SZUVERENITÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKAT MŰKÖDTESSEN  A NEMZETBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKAT CSAK AKKOR KORLÁTOZHATJA, HA AZT AZ ORSZÁG NEMZETBIZTONSÁGÁNAK MEGÓVÁSA MEGKÍVÁNJA

87  INFORMÁCIÓS HIVATAL  ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL  KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT  NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT

88  HÍRSZERZÉS  KÉMELHÁRÍTÁS  ALKOTMÁNYVÉDELEM  NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS  IPARBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS

89  ORSZÁGGYŰLÉS NEMZETBIZTONSÁGI BIZOTTSÁGA  ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI ÉS RENDÉSZETI BIZOTTSÁGA  KORMÁNY  BELÜGYMINISZTER  HONVÉDELMI MINISZTER  MINISZTERELNÖKSÉGET IRÁNYÍTÓ ÁLLAMTITKÁR

90  HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY ÉS KÖZALKALMAZOTTAK  FONTOS ÉS BIZALMAS MUNKAKÖRT BETÖLTŐ SZEMÉLYEK  NEM LEHETNEK TAGJAI PÁRTNAK  TÁRSADALMI SZERVEZETHEZ BEJELENTÉS UTÁN CSATLAKOZHATNAK  SZIGORÚ TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG TERHELI ŐKET

91  TÖRVÉNYI MEGHATÁROZOTTSÁG ÉS EGYÉNI FELELŐSSÉG  ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉG, UTASÍTÁSOS RENDSZER  JELENTÉS JOGELLENES MŰKÖDÉS ESETÉN  EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG  SZÜKSÉGESSÉG-ARÁNYOSSÁG

92  NYOMOZÓHATÓSÁGI JOGKÖRT NEM GYAKOROLNAK  ALAPVETŐ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOKAT TÖRVÉNYHEZ KÖTÖTTEN KORLÁTOZHATNAK  FELADATAIK ELLÁTÁSA SORÁN NYÍLT ÉS TITKOS MÓDSZEREKET ÉS ESZKÖZÖKET ALKALMAZNAK  LŐFEGYVERT ÉS KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZT TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT HASZNÁLHATNAK

93  JOGOSULTAK MÁS SZERV ÁLTAL KEZELT ADAT MEGISMERÉSÉRE  TÖRVÉNYBEN BIZTOSÍTOTT SZÁMUKRA AZ ÁLTALÁNOS ADATKÉRÉSI JOGOSULTSÁG  AZ ADATKÉRÉS MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓ  KIZÁRÓLAG CÉLHOZ KÖTÖTT ADATKEZELÉS

94  KÜLSŐ ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT  KÜLSŐ ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT  DIFFERENCIÁLT KÜLSŐ ENGEDÉLYEZÉS  BÍRÓ  IGAZSÁGÜGYÉRT FELELŐS MINISZTER

95  FONTOS ÉS BIZALMAS MUNKAKÖRÖKET BETÖLTŐK  CÉL A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK FELDERÍTÉSE  AZ ÉRINTETT HOZZÁJÁRULÁSÁVAL TÖRTÉNIK, MEGTAGADÁSA KIZÁRÓ OK  AZ ELLENŐRZÉS MÉLYSÉGE- ARÁNYOSSÁG  BIZTONSÁGI SZAKVÉLEMÉNY

96  KÉTIRÁNYÚ GARANCIARENDSZER  ÓVJA A TÁRSADALMAT A SZOLGÁLATOK TÚLKAPÁSAITÓL  ÓVJA A SZOLGÁLATOKAT A JOGELLENES BEFOLYÁSOLÁSTÓL

97 » Mutassa be Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait! » Melyek azok a bűncselekmények, amelyek felderítése a nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólagos hatásköre? » Milyen feltételek megléte esetén végezhető külső engedélyhez kötött információgyűjtés? » Milyen követelményeket támasztanak a nemzetbiztonsági szolgálatok a munkatársaikkal szemben? » Melyek a fontos és bizalmas beosztásokat betöltő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb szabályok? » Milyen feltételek esetén hallgatható le az állampolgár mobiltelefonon folytatott beszélgetése? » Milyen feltételekkel létesíthetnek fedő munkahelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok? » Milyen feltételekkel használhatja szolgálati lőfegyverét a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa?

98

99  A VÉDELEM FOLYAMATOS AMIKOR A BIZTONSÁG SÉRÜL, AZT AZONNAL JELENTENI KELL  TELJESKÖRŰ KITERJED MINDEN SZEMÉLYRE, AKI MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓ BIRTOKÁBA JUT, ÉS MINDEN MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓRA  ÉS ZÁRT  BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS  „AKINEK ISMERNIE SZÜKSÉGES”

100  SZEMÉLYI BIZTONSÁG  FIZIKAI BIZTONSÁG  ADMINISZTRATÍV BIZTONSÁG (AZ INFORMÁCIÓK BIZTONSÁGA)  ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓ VÉDELEM

101  KÖZPONTI SZERVEK  NEMZETI BBIZTONSÁGI HATÓSÁG  NATO KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ  EU KÖZPONTI NYILVÁNTARTÓ  HELYI SZERVEK  BIZTONSÁGI VEZETŐ  NYILVÁNTARTÓ  KEZELŐ PONT/PONTOK

102  NEMZETBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS  SZAKVÉLEMÉNY  SZEMÉLYI BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY  FELHASZNÁLÓI ENGEDÉLY  TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT  OKTATÁS

103  CÉLJA: AKADÁLYOZNI ÉS IDŐVESZTESÉGRE KÉNYSZERÍTENI  FIZIKAI BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK - MÉLYSÉGI VÉDELEM  BIZTONSÁGI TERÜLETEK  BIZTONSÁGI ELEMEK

104  MINŐSÍTÉS ÉS KEZELÉS  SOKSZOROSÍTÁS, FORDÍTÁS, KIVONAT  IRATTÁROZÁS  TOVÁBBÍTÁS  ÁTVÉTEL, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL  SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS

105  BIZALMASSÁG, SÉRTETLENSÉG ÉS RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS  INFOSEC  COMPUSEC  COMSEC  TEMPEST

106 » Mutassa be a minősített információkra vonatkozó biztonsági alapelveket! » Ismertesse a minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szerveket! » Mutassa be a fizikai biztonsági elemeket és a köztük lévő összefüggéseket! » Ismertesse a minősített információk védelmével kapcsolatos biztonsági célkitűzéseket! » Mutassa be, milyen feltételek megléte esetén ismerhető meg a minősített információ! » Ismertesse, meddig érvényes a személyi biztonsági tanúsítvány! » Mutassa be, milyen feltételek teljesülése esetén cserélhető a biztonsági területen telepített számítógép! » Mutassa be, milyen esetekben és milyen feltételekkel sokszorosítható a minősített adat!

107


Letölteni ppt "A diasort hatályosította: dr. Mihajlov Dobromir (Külpolitikai ágazat) és dr. Kladek András (Biztonság és védelempolitika) 2013. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések