Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Veszélyes vegyi anyagok csoportosítása, osztályozása, jelölése Dr. Major Jenő OKK - Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság ELTE, TTK, 2015.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Veszélyes vegyi anyagok csoportosítása, osztályozása, jelölése Dr. Major Jenő OKK - Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság ELTE, TTK, 2015."— Előadás másolata:

1 Veszélyes vegyi anyagok csoportosítása, osztályozása, jelölése Dr. Major Jenő OKK - Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság ELTE, TTK, 2015

2 Az ember, a környezet és a kémiai expozíció kapcsolata Légkör Felszíni környezet Vizi környezet Lerakódás a talajba és növényekbe Kibocsátás (gázok, por) Lerakódás a vízbe Belégzés Felszívódás a bőrben Növényzet Lenyelés Növényevők Mesterséges környezet (lakókörnyezet, ipar, közlekedés, stb.) Szennyvíz Ivóvíz, Hal és egyéb vízi táplálék Öntözés OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

3 A mérgező hatások fő típusai Akut és szub-akut toxikus hatások Késői toxikus hatások – Rövid távú hatások – Középtávú hatások – Hosszú távú hatások Krónikus, nem-fertőző betegségek kialakulásának kockázata ! OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

4 ÁLTALÁNOS KÜSZÖBÉRTÉKEK OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

5 A környezeti arzén-expozíció egészségkárosító hatásai Daganatkeltő hatás – Géntoxicitás (oxidatív stressz) – Repair gátlás (ligáz gátlás) – Epigenetikus hatás (metiláció) Hormon diszruptor hatás – Glukokortikoid receptor gátlás – Ösztrogén receptor gátlás Citotoxikus hatás (immuntoxicitás?) Teratogén; neurotoxikus; egyéb hatás „Arzénmérgezés” Növekvő dózis OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

6 Mérgezési esetek a években OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság (OKBI saját adatok) Összes bejelentett eset: (100%) (100%) Gyógyszermérgezés: (61,9%) (55,9%) Egyéb (pl. alkohol): (22,6%) (28.2%) Háztartási, ipari anyag: (9,2%) (8,7%) Kábítószer: 978 (5,4%) (6,4%) Kimenetel: Halálos: 103 (0,57%) 76 (0,41%) Nemek: Nők: (51.2%) (49,9%) Férfiak: (48,8%) (50,1%) Korcsoport: Gyermekek (0-14 év): (9,7%) (10,0%) Serdülők (15-20 év): (11,3%) (10,9%) Szándék: Szuicid: (42,2%) (36,5%) Abúzus: (26,9%) (39,7%) (100%) (42,3%) (34,9%) (7,2%) (15,1%) 81 (0,34%) (42,8%) (57,2%) (9,0%) (13,8%) (28,1%) (46,9%) !

7 Év Halálozások lakosraA halálozási gyakoriság A halálozások száma jutó halálozás évi átlagos változása%-os aránya az %-banösszhalálozásban : 2,0 3, : nem ért. 8, : 2,8 9, : -1,5 21, ,7 Forrás: Józan P.: Magyar Tudomány, 2005/8. pp.931. Rosszindulatú daganatos halálozás Magyarországon a XX. században 2003-ban a halálozások száma , a standardizált halálozási arány 1047,9 százezrelék volt OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

8 A kemizáció következményei Előnyök Alapja: Modern jóléti társadalom Fenntartható fejlődés Megnövekedett élettartam Foglalkoztatottság Globalizáció (legális) Hátrányok Oka: Egészségkárosodás Környezet károsodás Korai halálozás Kisvállalkozások teherbírása Globalizáció (illegális) Kémiai biztonsági stratégiák kidolgozásának szükségszerűsége OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

9 Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén veszélyforrást képviselhet. A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény (Kbtv.) 3. §-a alapján veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék (készítmény), amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható: Veszélyes (vegyi) anyag fogalma OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

10 A veszélyesség meghatározása Kbtv. 3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható: a) az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint: aa) robbanó anyagok és készítmények ab) oxidáló anyagok és készítmények ac) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények ad) tűzveszélyes anyagok és készítmények ae) kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények; b) az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: ba) nagyon mérgezőek bb) mérgezőek bc) ártalmasak bd) maró (korrozív) anyagok és készítmények be) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények bg) karcinogén anyagok és készítmények bh) mutagén anyagok és készítmények bi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények c) az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint: ca) környezetre veszélyes anyagok és készítmények OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

11 Mutagén (géntoxikus): a sejtben a genetikai állomány mennyiségének, vagy szerkezetének maradandó megváltozását okozza Daganatkeltő: a kísérleti állatokban, ill. az emberben daganatot okoz, vagy szignifikánsan emeli az adott populációban létrejövő daganatok gyakoriságát Reprodukciót károsító : a szexuális működést, a termékenységet vagy az utódokat károsítja Perzisztens, Bioakkumulatív, Toxikus (PBT, vPvB): a környezetben (szervezetben) tartósan fennmarad, felhalmozódik, mérgez Vízi környezetet károsító: a vízben élő szervezeteket károsítja Nagy mennyiségben termelt (HPV): 1000 t/év vagy felette Kiemelt veszélykategóriák OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

12 Daganatkeltő hatások OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

13 A daganatok kialakulásának folyamata KIINDULÁS (INICIÁCIÓ) ELŐREHALADÁS (PROMÓCIÓ) ELHATALMASODÁS (PROGRESSZIÓ) JAVÍTÁSSEJTHALÁL DNS-károsodásOSZTÓDÁS EGÉSZSÉGES SEJT INICIÁLT SEJT DAGANAT SEJTEK RÁK kémiai támadás: a DNS károsodása 2.kémiai támadás: a jelátviteli utak károsodása Sztochasztikus / determinisztikus hatás (kis dózisok!) 1.   2. OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

14 A betegségek elsődleges megelőzése (primer prevenció) dr. Semmelweis Ignác ( ) dr. Fodor József ( ) OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság A kóroki tényező eliminálásaJog az egészséghez

15 A kockázat háromszög Mérgező vegyi anyag Jelenléte a környezetben Toxicitás (akut, szubakut, krónikus, késői, ill. fejletlen szervezetre ható) Összetétel-függő potencia Bio-elérhetőség (normális, ill. előrelátható helytelen használat) Sebezhető egyed Jellemző expozíció Nem Életkor Genetikai háttér Enzim izotípusok DNS repair Metabolizmus Receptorok stb. Expozíciós utak Orális Inhalációs Dermális/nyálkahártyán át történő Az expozíció időtartama Az expozíció dózisa (keverékek, kummulatív expozíció, többféle forrás) OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

16 Biológiai tényezők: Magzatok, csecsemők, gyermekek Gravidák Időskorúak Szociális tényezők: Alacsony iskolázottságúak Munkanélküliek Hajléktalanok Kábítószeresek Környezeti tényezők: Foglalkozások, munkahelyek Különösen veszélyeztetett populációk OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

17 Akut és szubakut mérgezések véletlenek, szándékosak, foglalkozási eredetűek, víz, talaj, levegő által közvetítettek Késői toxikus hatások mutagén, daganatkeltő, reprodukcióra toxikus, neurotoxikus KIKÜSZÖBÖLENDŐK (Eliminálás) MEGELŐZENDŐK (Preventálás) A veszélyes vegyi anyagok által okozott mérgezések a megelőzés szempontjából A kémiai biztonság a primer prevenció része! OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

18 A KÉMIAI BIZTONSÁG FOGALMA „A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését – csökkentését, vagy elkerülhetővé tételét – célul tűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.” A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény, 1. §, a) pont OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

19 A kémiai biztonság alapvető elemei Veszély azonosítás Dózis – hatás összefüggések Expozíció becslés Kockázat jellemzés Kockázat kezelés Kockázat kommunikáció OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

20 A kémiai biztonság érvényességi köre Nemzeti szabályozások Törvények, rendeletek Intézmények Nemzetközi szabályozások ENSZ OECD EU IFCS Toxikológia ECHA SAICM Módszertan REACH GHS OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

21 A vegyi anyagok „életciklusa” Behozatal Termelés Raktározás Kivitel Szállítás Terjesztés, árusítás Újrahasznosítás HulladékFelhasználás OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

22 A szabályozás általános alapelvei A lehető legalacsonyabb szinten (ALARA elv) Szubszidiaritás alapján (szabályozás azon a szinten, ahol az a leghatékonyabban tud működni) Teljes körűen („Szántóföldtől az asztalig” - farm to fork) Országos Kémiai Biztonsági Intézet OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

23 − a biztonságért az ipar a felelős; − a felelősség kiterjed a gyártási lánc mentén; − a végrehajtás az expozíció jelentősége szerint több lépésben történik; − regisztráció mennyiség és veszélyesség szerint; − a leginkább aggodalomra okot adó anyagokat (pl. CMR, PBT, vPvB,SVHC) csak engedélyezést követően lehet felhasználni; − a veszélyes anyagokat nem veszélyesekkel kell helyettesíteni. A kémiai biztonság alapelvei az EU-ban (REACH) 1907/2006/EK rendelet (REACH) OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

24 Daganatkeltő anyagok besorolása az ENSZ Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) szerint IARC 1: emberben epidemiológiai adatokkal is bizonyítottan daganatkeltő anyagok IARC 2A: Emberben valószínűleg daganatkeltő anyagok (állatkísérletekben bizonyított hatás, de a humán epidemiológiai adatok még nem elegendőek, vagy nem konkluzívak) IARC 2B: Emberben feltehetően daganatkeltő anyagok (állatkísérletekben valószínű daganatkeltő hatás, humán epidemiológiai adatok hiányoznak, vagy elégtelenek) IARC 3.: Emberben daganatkeltés szempontjából nem besorolható anyag IARC 4.: nem rákkeltő OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

25 Daganatkeltő anyagok besorolása az Európai Közösség új rendszere (CLP) szerint 1. kategória: Ismert, vagy vélelmezett rákkeltő anyagok 1.A. kategória: Emberre ismert rákkeltő hatású, főként emberre vonatkozó információk alapján 1.B. kategória: Emberben vélelmezett rákkeltő hatású, főként állatokra vonatkozó információk alapján 2. kategória: Feltehetően humán rákkeltő anyagok 1272/2008/EK (CLP) rendelet, I. melléklet, táblázat OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

26 Mennyiség Regisztráció Előregisztráció t/év felett (HPV) (és CMR, PBT, vPvB, vízi környezetkárosító) t/év t/év t/év alatt? Kémiai biztonsági mennyiségi korlátok az EU-ban (REACH) 1907/2006/EK rendelet (REACH) OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

27 Korlátozások a REACH alatt (XVII. melléklet) Poliklórozott terfenilek (PTC) Klóretilén ( ) Egyes veszélyes folyadékok Trisz-(2,3-dibróm-propil)-foszfát ( ) Benzol ( ) Azbesztszálak (krocidolit, amozit, antofillit, aktinolit, tremolit, krizotil) Trisz-(azirnidil)-foszfinoxid ( ) Polibrómozott bifenilek ( ) Egyes növényekből készített porok Benzidin ( ) o-nitrobenzaldehid ( ) Gyökér és fa porok (kemény és puhafa) Ammónium-szulfid ( ) Ammónium-hidrogén-szulfid ( ) Ammónium-poliszulfid ( ) Brómecetsav illékony észterei (metil → butil ~) 2-naftilamin ( ) 4-nitro-bifenil ( ); és 4-amino-bifenil-xenilamin ( ) Ólomkarbonátok Ólomszulfát Higanyvegyületek Arzénvegyületek Szerves ónvegyületek Dibutil-ón-hidrogénborát (DBB) ( ) Pentaklór-fenol ( ) Kadmium ( ) Monometil-tetraklór-difenilmetán ( ) Monometil-diklór-difenilmetán Klórozott difenil-metán származékok Nikkel ( ) Az 1272/2008/EK (CLP) VI. Mellékletében megjelenő 1A- 1B mutagén, 1A-1B daganatkeltő, és 1A-1B reprodukcióra toxikus vegyi anyagok Kőszénkátrány desztillátumok és maradványok Kloroform ( ) 1,1,2-triklór-etán ( ); 1,1,2,2-tetraklóretán ( ); 1,1,1,2- tetraklóretán ( ); Pentaklóretán ( ); 1,1- diklóretán ( ); és Hexaklór-etán ( ) A 67/548/EK rendelet szerinti tűzveszélyes anyagok Rövidláncú klórozott parafinok (SCCP) ( ) Azo festékek és színezékek Brómozott difeniléter származékok Nonil-fenol és etoxilátjai ( Króm VI vegyületek Toluol ( ) Triklór-benzol ( ) Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) (BaP, BeP, BaA, CHR, BbFA, BjFA, BkFA, DBAhA) Ftalátok: Bisz-(2-etilhexil)-~, dibutil-~, benzil-butil-~, di-izonil-~, di- izodecil-~, di-n-oktil ~, Perfluoro-oktán-szulfonátok (PFOS) 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol (DEGME) ( ) és 2-(2-butoxi-etoxi)- etanol (DEGBE) ( ) Metilén-difenil-diizo-cianát (MDI) ( ) Ciklohexán ( ) Ammónium-nitrát ( ) OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

28 Különös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok Trietil-arzenát ( ) Antracén ( ) Diamino-defenil-metán (MDA) ( ) Dibutil-ftalát (DBP) ( ) Kobalt-diklorid ( ) Diarzén-pentaoxid ( ) Diarzén-trioxid ( ) Nátrium-dikromát ( ) Tercbutil-trinitro-xilol (musk xylene) ( ) Bisz-(etilhexil)-ftalát (DEHP) ( ) Hexabromo-ciklo-dodekán (HBCDD) ( ) Rövidláncú (C10-13) klórozott paraffinok ( ) Bisz-(tributil)-cinkoxid ( ) Ólom-hidrogén-arzenát ( ) Benzil-butil-ftalát (BBP) ( ) OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

29 Osztályozás és jelölés (CLP) GHS-CLP (Globálisan Harmonizált Rendszer - Osztályozás és jelölés) A Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere ENSZ – EU Veszélyességi kategóriák szerint (Maró, tűzveszélyes, robbanásveszélyes, egészségre káros, stb.) Mérgező tulajdonságok szerint (Mutagén, daganatkeltő, szaporodást károsító, stb.) Piktogramok június 1-től teljes körben (anyag és keverék) alkalmazandó! 1272/2008/EK rendelet (CLP) OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

30 Osztályozás és jelölés (CLP Piktogramok) 1272/2008/EK rendelet (CLP) OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

31 Biztonsági jelölések Korábbi: Veszély jelzése (példa): T (mérgező) R mondat és R szám (Kockázat): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma Karc.Kat.1;R45 T;R23 R45-23 „Rákot okozhat. Belélegezve mérgező is” S mondat és S szám (Biztonság): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma S53-36/37/39 Kerülni kell az expozíciót, használatához külön utasítás szükséges. Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem/arcvédőt kell viselni. Országos Kémiai Biztonsági Intézet 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet 1272/2008/EK rendelet Mellékletei GHS-CLP ( től): Veszély jelzése (példa): Piktogram + „Veszély” ill. „Figyelem” H mondat és H szám (Figyelmeztetés): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek felhasználásának kockázatára utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma Karc.Kat.1A;H350 Veszély;H331 H „Rákot okozhat. Belélegezve mérgező” P mondat és P szám (Óvintézkedés): a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma Megelőzés: P201 Ismerje meg az anyagra vonatkozó külön utasításokat használat előtt. Elhárító intézkedés: P Expozíció gyanúja esetén orvosi intézkedést kell kérni

32 Munkahelyi levegő és biológiai határértékek 4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Azon veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. ÁK (Megengedett átlagos koncentráció): a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást. CK (Megengedett csúcskoncentráció): (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség); a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük). MK (Maximális koncentráció): a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) 10 mikrorizikó/év. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

33 Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK-, illetőleg eltűrhető MK értékei Magyarázat: 25/2000 (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet, I. melléklete) OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság

34 Biztonsági adatlap Kbtv. 22. § (1) A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat. (2) A tevékenységet végzőt a forgalmazó legkésőbb a termék első alkalommal történő kiszolgálásakor látja el a biztonsági adatlappal. A termék ismételt kiszolgálásakor a forgalmazónak a tevékenységet végzőt annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal ismételten ellátnia. 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól ! OKK Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság


Letölteni ppt "Veszélyes vegyi anyagok csoportosítása, osztályozása, jelölése Dr. Major Jenő OKK - Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóság ELTE, TTK, 2015."

Hasonló előadás


Google Hirdetések