A Gólem A birkák tudománya A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék.

Az előadások a következő témára: "A Gólem A birkák tudománya A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék."— Előadás másolata:

1 A Gólem A birkák tudománya A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2 Tárgyalandó témák  A tudományos tudás kommunikációja A kommunikáció hitelessége, megbízhatósága A laikusokat fenyegető veszély kommunikációja A tudomány tévedhetetlenségének védelme vagy a bizonytalanságok értelmes megosztása? Befogadása, megértése és elfogadása laikus körökben Bizalom és bizalmatlanság a tudományos intézmények felé A rossz tudománykommunikáció következtében kialakuló összeesküvés-elméletek  Együttműködés a laikusokkal Meggyőzésük, tapasztalatuk komolyan vétele, beépítése a gyakorlatba A laikusok tudásának státusza A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

3 Public (Mis)Understanding of Science  A bizalmatlanság egyre gyakoribb, és kölcsönös Tudósok gyakran hibáztatják a laikusokat, hogy nem képesek vagy nem hajlandók jól érteni a tudomány által kommunikált üzeneteket az őket fenyegető veszélyekről A másik oldalról a közvélemény arroganciát, érdektelenséget, esetleg dilettanciát és szándékos rosszindulatot érzékel Azonban a tudomány (és a veszélyek) társadalmi befogadása és megértése nem csupán technikai információk befogadásának képességét érinti, legalább ennyire szól a tudományos kommunikáció hitelességéről és a belé vetett bizalomról  A csernobili katasztrófa utáni események gazdag terepet kínálnak arra, hogy a – veszély mértékéről szóló – tudományos kommunikáció hitelességét, társadalmi megértését vagy elutasítását vizsgáljuk, valamint általában a tudomány és a laikusok közti viszonyt Észak-Anglia birkatenyésztői komoly tudományos információt és tanácsokat kaptak a radioaktív céziumizotóppal fertőzött területeikkel kapcsolatos kockázatról és kezelésükről A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

4 1986. április 26.: csernobili katasztrófa  Az eddigi legkomolyabb nukleáris baleset A reaktormag megolvadását követő hatalmas robbanás és tűz radioaktív anyagok tonnáit juttatta az atmoszférába A baleset nemcsak a mentésben résztvevő munkások és tűzoltók életébe került, de a szennyezés terjedt, az időjárás, a szélirány országhatárokra és nemzetekre való tekintet nélkül szállította a „halálos levegőt” A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

5 A rádioaktivitás terjedése Európában A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

6 Szennyezés Britanniában  Egy csernobili nukleáris felhő 4000 km-t tett meg Anglia felé gyakorlatilag szóródás nélkül  Cumbria: szokatlanul nagy esőzés Az eső drasztikusan több radioaktív céziumot terít, mint a száraz idő A „Lake District” és a cumbriai mezők – feltehetőleg – komoly szennyeződést kaptak A 137 Cs felezési ideje 30 év… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

7 „Nincs jelentős kockázat”  A kormányzat szóvivőinek és szakértőinek nyilatkozatai Május 6. A környezetvédelemért felelős miniszter, Kenneth Baker, biztosítja a parlamentet és a közvéleményt, hogy  „az esőzések hatásait megvizsgálták és a mért eredmények sehol sem közelítik meg az egészségre veszélyes szintet” A felhő távolodásával várható volt, hogy a veszély elhárul és radioaktív szennyezettség határozott csökkenése várható A nyilvánosságot és a médiát továbbra is foglalkoztatta a probléma, bizonyos napi élelmiszerek, termékek vásárlása csökkent, a kormányzat naponta tájékoztatott a radioaktivitás szintjéről A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

8 „Hamarosan minden tiszta”  Május 11.: John Duster a nemzeti radiológiai védelmi tanács elnöke körültekintőbb: a rákos megbetegedések kis mértékű növekedését jósolta az elkövetkező 50 évben Ugyanakkor kijelentette, ha a felhő nem tér vissza az egész dolog legfeljebb 10 napon belül véget ér  Május 13.: Kenneth Baker nyilatkozata szerint a hét végére elmúlik a veszély, csak itt hagyott nyomaiban marad némileg érzékelhető  Május 16.: a napi tájékoztatás a radioaktivitás szintjéről megszakad A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

9 Radioaktív bárányok  Ugyanazon a napon, május 16.-án: az agrárminisztérium kutatói a megengedett szintet 50%-kal meghaladó mértékben szennyezett bárányhúst találtak erről a területről  Május 30.: További radioaktív céziummal szennyezett birkákat találtak a magashegyi legelőkön, de kijelentették, ezen a ponton még semmiféle beavatkozásra nincs szükség, az állatok még fiatalok, s mielőtt még a piacra kerülnének természetes módon kiürül a szervezetükből  Június 20.: Minden korábbi kommunikációnak ellentmondva az agrárminiszter hirtelen teljes tiltást jelentett be bizonyos cumbriai és észak-wales-i régiókban a birkák mozgatására és levágására A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

10 Radioaktív legelők  Nyilvánvaló volt, hogy a birkák a lelegelt fűtől váltak szennyezetté Arra számítottak, hogy a szennyezés a birkák gyors anyagcsere-folyamatai miatt hamarosan kiürül, és újabbat már nem tudnak felvenni  Július 24.: A korlátozást határozatlan idejűre módosították, sőt további területekre terjesztették ki A korlátozás 4 millió állatot érintett (az angol birkák ötödét) Ez a gazdáknak hatalmas jövedelemkiesést jelentett, tenyésztési és legeltetési folyamatokat zavart meg, megakasztotta a természetes körforgást Két év múlva még mindig egymillió (!) állat van tiltás alatt A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

11 Farmerek és szakértők  A farmerek elvesztették független döntéshozatali lehetőségeiket, önálló munkaszervezésüket, és a tudomány és a bürokrácia korlátozásai mentén kényszerültek cselekedni Elárulva érezték magukat, a tudományos szakértők és a minisztériumi döntéshozók kommunikációját bizonytalannak, önellentmondónak, és arrogánsnak találták Az eddigi tudományos állítások a szennyezettség mértékéről és a cézium ürüléséről rendre tévesnek bizonyultak, de a szakértők nem ismerték el a hibáikat  A farmerek tudományos szakértelembe vetett hite megrendült Így egy idő után már a szennyezés forrását illetően sem hittek nekik (lásd alább) A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

12 A birkák tudománya  A tudósok két nagyon fontos aspektust hagytak ki a radioaktív szennyezettség esővel történő lerakódásának megbecslése során: Nem számoltak az esővíz és a patakok magashegyi, sziklás talajon való egyenetlen áramlásával, amelynek eredménye a szennyezettség mért értékeinek változatossága Hibásan feltételezték, hogy a radioaktív cézium nem szívódik fel a növények gyökerén keresztül  A cézium talajból való felszívódásáról voltak ugyan mérések, de azokat nem a magashegyi talajokon végezték, hanem síkföldön, más minőségű talajon  A hegyi talaj magas savtartalma miatt egészen másképp jelentkezik a szennyezés  Rossz tanácsot adtak, mert nem vették figyelembe a cumbriai legelők speciális geológiai körülményeit A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

13 A bizalom megrendülése  Önmagában a szakértők rossz tanácsai még nem lettek volna végzetesek Természetes (lehetne), hogy a szakértők néha rosszul becsülnek fel dolgokat A probléma inkább a szakértők magabiztos kijelentéseiben, és az arra való képtelenségükben rejlett, hogy tévedéseiket elismerjék Arra sem voltak képesek, hogy a helyiek lokális tapasztalatait, szakértelmét komolyan vegyék a mérések és monitorozások során, valamint a megoldási stratégiák keresésében A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

14 A birkák tudománya  Mit is nem vettek figyelembe aszakértők? A pásztorok kritizálták a szennyezettség mértékét célzó mérési eljárásokat Egyes területeken belül a szennyezettség mértéke eltérően, illetve rendkívül nagy változatossággal mutatkozott, a csermelyek és vízmosások által kialakított nagyobb tavacskákban, vízgyűjtőkben, „radiokatív gyűjtőterületekben”, melyeket a farmerek ismertek és felhívták rájuk a figyelmet, olykor nem is végeztek mérést A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

15 A szakértők rossz tanácsokat adtak  1. Bentonitot etetnek a birkákkal, hogy semlegesítsék a céziumot, majd tesztelik az eredményt Ehhez elkerítik a kerítésekhez egyáltalán nem szokott birkákat A farmerek szerint elkerített legeltetés során leromlik a birkák állapota – nem fog működni a teszt: de ezt a szakértők nem veszik komolyan Nem működik a teszt  2. Legeltessenek a völgyben A völgyben való legeltetést azért tartják lehetetlennek, mert a lenti kaszálók adják az állatok téli takarmányát, és ezt gyorsan lepusztítanák a birkák  3. Adják el a bárányokat később (meddig bárány egy birka?) A húsvéti bárány eladások az évi jövedelmük jelentős hányadát teszi ki, ősszel áruljanak húsvéti bárányt?  4. Takarmányozzák az állatokat zabbal Más terménnyel való takarmányozás, mint olyan, természetszerűleg lehetetlen A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

16 A laikusok szakértelme  A farmerek érvényes és hasznos tudással rendelkeztek a saját életüket jelentő tevékenységről, de ezt a szakértők ignorálták  A farmerek úgy érezték, a minisztériumi szakértők úgy hoznak döntéseket, hogy nem veszik figyelembe az ő életmódjukat, speciális körülményeiket  Így fokozatosan kialakítottak egy „arroganciaelméletet” a tudomány kommunikációjáról, és egy összeesküvés-elméletet az egész történetről A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

17 A Sellafield-faktor  A cumbriai magaslegelők egyfajta félholdat formáznak a sellafieldi atomerőmű körül 1957-ben nukleáris baleset, 3 napig lángokban állt a reaktor Következmények zavarosak, tisztázatlanok, szétszórt adatok  Egyre többen gondolják hogy a szennyezettség mértéke nemcsak csernobiltól függött A kormány eleinte tagadja Később a tudósok reakciója kiábrándítóan hatott a farmerekre, a különböző cézium izotópokra (134, 137) való hivatkozás nem győzte meg őket (más nyomai lennének a két szennyezésnek Majd kiderült: a szennyezettség 50%- a csernobil hatása, de a többi sellafield-i erőműből és nukleáris fegyverek teszteléséből származik  A tudósok hiteltelenné váltak A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

18 Összeesküvés elméletek születnek  A farmerek hasonló megbízhatatlanságot tapasztalnak pre-csernobili szennyezés ügyben (amikor adatokat kérnek a minisztériumból), mint birka legeltetés tanácsadás ügyben. Lehet, hogy nincsenek is Csernobil előtti adatok? Vagy csak eltitkolják őket? Talán az egész Csernobil üggyel csak a sellafieldi szennyezést akarják eltussolni? Talán a szakértők és tudósok is áldozatává váltak a kormány titkolózásának?  Erre az összeesküvés-elméletre ráerősít: egy amerikai forgatócsoportot nem engednek rendesen forgatni A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

19 Konklúzió  Rossz és túl arrogáns tudomány kommunikáció elvadítja a laikusokat, akik végül összeesküvéselméletekbe menekülnek.  A „tudomány mint a tökéletesen biztos tudás forrása” legalább olyan káros kép, mint a „tudomány mint összeesküvés a kormány szolgálatában”– jobb bevallani a bizonytalanságokat  A laikusok tudása használható, a tudomány való kommunikációjának önreflexívnek kéne lennie  A „normál” tudomány mindennapi eljárásait, méréseit, mértékeit, azok technikáját és kommunikációját az adott szituációnak megfelelően nyitni, változtatni kell, a körülményeket ismerők, azokkal együtt élők tudását, tapasztalatát be kell vonni a vizsgálatokba A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék