Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kockázatmenedzsment a környezetvédelemben 14. hét.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kockázatmenedzsment a környezetvédelemben 14. hét."— Előadás másolata:

1 Kockázatmenedzsment a környezetvédelemben 14. hét

2 FORRÁSKÉNT FELHASZNÁLT AJÁNLOTT IRODALOM: Kerekes Sándor: IV KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK, KÖRNYEZETI MENEDZSMENT Kerekes Sándor: IV KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK, KÖRNYEZETI MENEDZSMENT Dr. Czakó Sándor: KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA Dr. Czakó Sándor: KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA Digitális tankönyvtár: 5.7. Környezeti kockázatDigitális tankönyvtár: 5.7. Környezeti kockázat Korondi Endre mestertanár BGK GBI: KockázatelemzésKorondi Endre mestertanár BGK GBI: Kockázatelemzés

3 Veszély a nem ismert negatív hatású vagy (Negatív hatás (kellemetlenség, rossz, baj, kár, katasztrófa) a kitűzött célok meghiúsulása, valamint a tervezett erőforrások, illetve időtartam túllépése.) a nem ismert valószínűségű esemény. FOGALMAK Nem veszély az ami bizonyosan bekövetkezik, vagy biztosan nem következik be. Lehetséges kudarc olyan állapot, amely a kitűzött vagy elfogadható célt nem teljesíti és a siker ellentéteként értelmezhető.

4 Környezeti kockázat (R=risk) valamely veszély (x) (pl. szennyezés) bekövetkezésének valószínűsége P(x), illetve egyidejűleg a bekövetkezés által kiváltott következmények (károk) súlyossága D(x). FOGALMAK Matematikai formulával kifejezve: R(x)=P(x)*D(x). POPULÁCIÓS KOCKÁZAT EGYSÉGE : 1 mikrorizikó = 1 millió embernél 1 halálos kimenetel

5 MIKOR ELKERÜLHETETLEN A KÖRNYEZETI KOCKÁZATELEMZÉS? FORRÁS: KEREKES SÁNDOR - KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK, KÖRNYEZETI MENEDZSMENT Pl.: Challanger katasztrófát egy apró tömítőgyűrű anyagának rossz megválasztása okozta.

6 A KÖRNYEZETI KOCKÁZAT KELETKEZÉSE A leggyakoribb környezeti kockázat a termelő tevékenység során fellépő környezetszennyezés. A szennyezés két alaptípusa a flow szennyezés (A környezetbe kerülve átmeneti koncentrációnövekedést idéz elő, amelyik idővel megszűnik és visszaáll az eredeti állapot.) a stock szennyezés (A teljesen stabil, felhalmozódó (stock) típusú szennyezések, mint a nehézfém (ólom, higany, kadmium) okozta szennyezések, amelyek a talajban, vízben, élőlényekben felhalmozódnak, ezért koncentrációjuk folyamatosan nő, és csak lassan bomlanak le. Az ilyenekből maximálisan olyan mértékű emisszió engedhető meg, amilyen mértékben azok lebomlanak és eltűnnek a környezetből).

7 KOCKÁZATMENEDZSMENT P : Kockázat tervezés (Kockázat becslés) Kockázatkezelés megszervezése D : Kockázatkezelés végrehajtása és a végrehajtás irányítása C : Kockázatkezelés ellenőrzése A : Kockázatmenedzsment továbbfejlesztése PDCA

8 KOCKÁZATMENEDZSMENT Részei: 1.Kockázat tervezés (a "kockázattervezés" megtervezése; a kockázatok feltérképezése, beazonosítása; a kockázatok elemzése; a kockázatok elleni védekezés (ld. kockázatkezelés) megtervezése ), 2.Kockázatkezelés megszervezése (kivitelezésének: megvalósításának, végrehajtásának) (pl. folyamatszervezés; technológiák, eljárások, ügyrendek, munkaköri feladatok, stb. szabályozása, vonatkozó kézikönyvek, kezelési útmutatók, stb. elkészítése), 3.Kockázatkezelés végrehajtásának irányítása 4.Ellenőrzés (kockázattervezés, kockázatkezelés megszervezésének és a kockázatkezelés végrehajtásának ellenőrzése) 5.Kockázatmenedzsment továbbfejlesztése (ld. tanulságok feljegyzését és hasznosítását). Forrás: Wikipédia PDCA + Dr. Czakó Sándor: KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA

9 A KOCKÁZATMENEDZSMENT KÉT OLDALA REMEDIÁCIÓ jelentése: meggyógyítás

10 „Nem kevés társadalomtudós a ma kialakuló társadalmat nem ipar utáninak, információsnak, hanem magas kockázatú társadalomnak nevezi. A kockázat alapja az, hogy  a méretek gigantikusak,  a cselekvések és a kommunikáció meghatározói rendkívül koncentráltak és  a folyamatok többségénél az adott rend megváltoztatása csak súlyos megrázkódtatások árán lehetséges.” (Csikós-Nagy Béla, 1999 ) FORRÁS: KORONDI ENDRE MESTERTANÁR BGK GBI - KOCKÁZATELEMZÉS

11 „A fő veszély a gazdaság-társadalom-bioszféra viszonyában abban rejlik, hogy az erősen növekedésorientált gazdaság a Föld zárt rendszerében oly mértékűvé nőtt, hogy hatását tekintve vetekszik a földi rendszer hatásaival. Ugyanakkor a társadalomnak igen nehézkes és lassú a veszélyfelismerő és problémamegoldó képessége, ezért a kockázatok növekednek. Különösen kockázatos magának az embernek a jövője.” (Szlávik János, 2005 ) FORRÁS: KORONDI ENDRE MESTERTANÁR BGK GBI - KOCKÁZATELEMZÉS

12 MODERN MÉRNÖKI ESZKÖZTÁR KOCKÁZAT ALAPÚ KÖRNYEZETMENEDZSMENTHEZ

13 Expozíció fogalma: kitettség

14 MOKKA LEXIKON

15

16

17 KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK Fogalma: R(x)=P(x)*D(x) (kockázat= gyakoriság * súlyosság) Pl.: Challanger katasztrófát egy apró tömítőgyűrű anyagának rossz megválasztása okozta  kockázat: Tömítések lelkiismeretes készítése Szivárgó gáz nem veszélyes Tevékenység nem kockázatos Tömítések gondos készítése Szivárgó gáz veszélyesKicsi v. jelentéktelen kockázat Tömítések gondtalanulSzivárgó gáz nem veszélyes Kicsi v. jelentéktelen kockázat Tömítések gondtalanulSzivárgó gáz veszélyesNagy kockázat

18 KOCKÁZATELEMZÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A vállalati környezetmenedzsment rendszerek bevezetésének és alkalmazásának is egyik eszköze a technológiai folyamatok környezeti kockázatelemzése. A kockázat valamely veszély bekövetkezési valószínűsége, illetve a bekövetkezés által kiváltott következmények súlyossága egyidejűleg. Ennek megfelelően, amikor a kockázatot vizsgáljuk, akkor egyrészt a környezeti hatás előfordulási gyakoriságát, másrészt a következmények súlyosságát vizsgáljuk.

19 KOCKÁZATOS ESEMÉNY A gyakorlatban kockázatos nak csak az olyan eseteket tekintjük, amelyeknél mind az esemény bekövetkezési valószínűsége, mind az esemény által kiváltott hatások számottevőek. Ha mindkét tényező a nulla közelében van, akkor rövidtávon általában nem érdemes a kockázattal foglalkozni.

20 ELŐNY, ESÉLY, HÁTRÁNY, KOCKÁZAT JELMAGYARÁZAT P = 1 a biztos esemény valószínűsége P < 1 nem biztosan bekövetkező esemény valószínűsége 0 < P < 1 vagyis P = 0 a lehetetlen esemény valószínűsége /esetünkben nincs értelmezve/ P = l P  1 POZITÍV KÖVETKEZMÉNY ELŐNY ESÉLY NEGATÍV KÖVETKEZMÉNY HÁTRÁNY KOCKÁZAT

21 R =P *D (kockázat= gyakoriság * súlyosság) Egy szeg miatt a patkó elveszett A patkó miatt a ló elveszett A ló miatt a csata elveszett A csata miatt az ország elveszett Verd be jól azt a patkószeget! angol gyermekvers Titanic, Challenger…. Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI

22 KOCKÁZAT ÉRTÉKELÉSE kvantitatív egyéni halál kockázata csoportos/ társ. kockázat speciális mérőszámok (pl. vegyipar, FMEA..) kvalitatív ha nem mérhető skála: elhanyagolható… …katasztrófális Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI

23 RELATÍV kockázat Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI

24 MÉRŐSZÁMOK mikrorizikó (mR): halál valószínűsége egy évre = Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI

25 ÉVES KOCKÁZATI SZINTEK AZ USA-BAN Veszélyforrás Összes halálozás Autóbaleset Munkahelyi baleset Gyilkosság Fulladás (vízbe) Mérgezések Hajóbalesetek Tornádók Harapások és csípések 1 milliós népességből ,6 0,4 0,2 Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI

26 NÉHÁNY NEM ÖNKÉNTES KOCKÁZATI SZINT ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kockázati elem Influenza Leukémia Gázolás (autó) Árvizek Tornádók (US, MW) Földrengés (CA) Nukleáris erőmű Meteorit becsapódás Halálozási kockázat/fő/év 1: 5,000 (2×10 -4 ) 1: 12,500 1: 20,000 1: 455,000 1: 460,000 1: 588,000 1: 10 millió 1: 100 milliárd Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI

27 NÉHÁNY EGYSZERŰ, MINDENNAPI „ÖNKÉNTES” TEVÉKENYSÉG, AMELY 1 MILLIOMODDAL MEGEMELI A HALÁLOZÁSI KOCKÁZATOT 1,4 cigaretta elszívása (tüdő- és szájrák) 15 km kerékpározás (baleset) 450 km autóvezetés (baleset) 1500 km repülőút (baleset) 1 mellkas röntgen (tüdőrák a sugárzástól) 150 évig élni Paks 35 km-es körzetében Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI

28 MUNKAHELYI ÉS TÁRSADALMI KOCKÁZAT Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI

29 A „ DE MINIMIS” KOCKÁZAT FOGALMA A de minimis kockázat az a társadalmilag elfogadott/elfogadható kockázati szint, amely alatt NINCS szükség törvényi szabályozásra Ennek értéke (US EPA, FDA) az többlet kockázati érték, amellyel egy megfelelően nagy populációban az egyénnek (a 70 éves élettartama alatt) 1: 1 millióval megnövekszik a halálozási valószínűsége Forrás: Kockázatelemzés - Korondi Endre mestertanár BGK GBI

30 A VALÓSZÍNŰSÉG JELLEGE Objektív valószínűség fogalma statisztikai jellegű, s e szerint az objektív valószínűség az a szám, amely körül a relatív gyakoriság ingadozik. Nagyszámú megismételt megfigyelés (kísérlet) alapján számítjuk. Szubjektív valószínűség esetén csak egy, vagy néhány megfigyelésre alapozunk. Szintetikus valószínűség esetén egy esemény valószínűségét nem közvetlenül mérik, hanem modellezik és a hasonló objektív valószínűségi rendszerek alapján becsülik.

31 Ágens: közvetítő

32 A KÖVETKEZMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A következmények értékét, mint a kockázat másik alappillérét, az értékelési folyamat során állapítjuk meg. Ez a folyamat szükségképpen szubjektív, de a kutatások során feltárták azokat a szempontokat, tényezőket, amelyek az egyént, a csoportot vagy társadalmat a kockázat következményeinek megítélésében befolyásolják. I. a következmények típusaival kapcsolatos szempontok, amelyek a következmények vállalására, ezek idő- és térbeli eloszlására, valamint kontrollálhatóságukra vonatkoznak; II. a következmények jellegét megszabó szempontok; III. az előzőeken kívüli egyéb szempontok, így a bekövetkezés valószínűségére, a helyzetre, valamint az egyéni és csoportos kockázati hajlandóságra irányuló szempontok.

33 KOCKÁZAT-ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK ( FORRÁS: ROWE, 1977) I. KÖVETKEZMÉNYEK TÍPUSAINAK SZEMPONTJAI A. Önkéntes és nem önkéntes kockázatok 1. Méltányosság és méltánytalanság 2. Az informáltság mértéke 3. Elkerülhetőség és alternatívák 4. Exogén és endogén kockázat (kívülről eredő / belülről származó) B. Időbeli megítélés C. A kockázat térbeli eloszlása és megítélése 1. A kockázat földrajzi eloszlása 2. A kockázati ágensek (az értékelést végzők) azonosítása 3. Kockázat-szóródás D. A kockázat kontrollálhatósága 1. A kontroll észlelt mértéke 2. A kockázat módszeres kontrollja 3. Krízis-kezelés

34 KOCKÁZAT-ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK (FOLYTATÁS1) ( FORRÁS: ROWE, 1977) II. A KÖVETKEZMÉNYEK JELLEGÉNEK SZEMPONTJAI A. A szükséglet-kielégítés hierarchiája B. Értékrend eltérések C. Köznapi- és katasztrófa-kockázat D. Honvédelem E. Természeti és emberi eredetű események F. Az ismeret, mint kockázat

35 KOCKÁZAT-ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK (FOLYTATÁS2) ( FORRÁS: ROWE, 1977) III. EGYÉB SZEMPONTOK A. A következmény bekövetkezési valószínűségére vonatkozó szempontok 1. Kis valószínűségi szintek és küszöbértékek 2. A kockázatok térbeli eloszlása és a nagy valószínűségi szintek B. Helyzeti tényezők 1. Meglepetés és disszonáns viselkedés 2. Életmentő rendszerek C. Kockázatvállalási hajlandóság 1. Egyéni 2. Csoportos 3. Konfliktuskerülés

36 A KOCKÁZAT VÁLLALÓJÁNAK INFORMÁLTSÁGA A SZÓBAN FORGÓ KOCKÁZATTAL KAPCSOLATBAN A kockázatviselő a kockázatot teljes mértékben ismeri ; A kockázati információt visszatartják, magyarán szólva a kockázat tényleges vállalóját a kockázatról nem informálják; A kockázati információ nyíltan hozzáférhető, de a kockázatviselő nem tesz semmiféle kísérletet ennek megszerzésére, illetve felhasználására; A kockázatok bizonytalanok és meghatározhatatlanok, nincs hozzáférhető információ.

37 A MÉLTÁNYOS ÉS MÉLTÁNYTALAN KOCKÁZATOK DEFINÍCIÓI

38 A KOCKÁZATOK ELKERÜLHETŐSÉGE ÉS A KOCKÁZATOS ALTERNATÍVÁK Az elkerülhetőség a különböző költségekkel járó alternatívák közötti választást jelenti; a kontrollálhatóság egy adott kockázat nagyságát és valószínűségét befolyásoló eszközök birtoklását.

39 ENDOGÉN KOCKÁZAT Az endogén kockázat esetében a választás kizárólag a kockázatviselőtől függ. Az egyéni választási helyzetek közötti megkülönböztetés attól függ, hogy ki részesül a tevékenység közvetlen előnyeiből, melynek kockázati terhe a kockázatviselőre hárul. A kockázatviselő részesül a közvetlen előnyökből. Ekkor a kockázatviselő a rendelkezésre álló alternatívák közül egy méltányos kockázatot választ. Meghatározott személyek részesülnek a közvetlen előnyökből. Ebben az esetben a kockázatviselő legfeljebb közvetett előnyöket élvez, a közvetlen előnyökben meghatározott személyek részesülnek a kockázatviselő által választott alternatíva következményeiként. Sem a kockázatviselő, sem meghatározott más személyek nem részesülnek a közvetlen előnyökből.

40 EXOGÉN KOCKÁZAT Az exogén kockázat esetében a választás nem egyedül a kockázatviselőtől függ. A kockázat rendelet, parancs vagy mások egyoldalú cselekedetének következménye, közvetlen kisegítő megoldás („kibúvó”) nélkül. A kockázatot legális folyamat generálja és a kockázatviselőnek, mint egyénnek, nincs lehetősége közvetlen kisegítő megoldásra. Pl. adóemelés A kockázatot legális folyamat generálja, de a kockázatviselőnek, mint egyénnek van lehetősége közvetlen kisegítő megoldásra. Pl. fellebbezés A kockázat természeti okokból és elfogadott kulturális akciókból ered.

41 A KOCKÁZAT KONTROLLÁLHATÓSÁGA A következmények értéke éppúgy függ a következmények kontrollálhatóságától, mint a kontroll mértékétől. Magába foglalja: 1.A kontroll észlelt mértékét 2.A módszeres kontrollt és 3.A krízis-kezelést

42 A KOCKÁZAT MÓDSZERES KONTROLLÁLÁSA TERVET ÉS A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT IGÉNYLI I.A szóban forgó rendszer megtervezése és működtetése során a kockázat kontrollálásának és minimalizálásának súlyozott figyelembevételét előirányzó koncepciót. II. A teljes rendszer maximális biztonságát szavatoló szabályozó eszközöket. III. A rendszer olyan megtervezését, melynek során figyelembe veszik a következőket: a minőség biztosítása, a rendszer kritikus részeire tartalékok beállítása, a személyzet szakszerű kiképzése, a berendezések és műveletek ellenőrzése, a működési mód előírása és figyelemmel kísérése, a rendszer teljesítményének folyamatos ellenőrzése a célok szempontjából, ellenőrző és szankcionáló rendszer létrehozása.

43 MÓDSZERES KONTROLL A KOCKÁZAT-CSÖKKENTÉSBEN 1. A kockázat pozitív módszeres kontrollja : a szóban forgó rendszer növekedése és expanziója során a kockázat a növekedés mértékénél kisebb mértékben növekszik, vagy abszolút vagy relatív, avagy mindkét értelemben 2. Szinttartó módszeres kontroll: A szinttartó módszeres kontroll azt jelenti, hogy a kockázat(ok) időbeli alakulása nem gyorsabb, mint a rendszer növekedési üteme. 3. Negatív módszeres kontroll: A negatív módszeres kontroll azt jelenti, hogy vagy hiányzik a módszeres kontroll koncepciója vagy a szóban forgó rendszer kockázatainak időbeli alakulását a növekedés jellemzi.

44 SPECIÁLIS KOCKÁZATI KONTROLL a) Speciális konstrukciós kontroll. Ebben az esetben a kontroll nem módszeres (rendszer­szemléletű), hanem a rendszer konstrukciója során egyes kitüntetett részek megtervezésében érvényesítik a fokozott biztonságot. Ezeket a kitüntetett részeket a rendszer olyan részeiként választják meg, melyeknél nagy a kockázat valószínűsége, vagy súlyosak a következmények. (pl. FMEA - BERA) b) Előírások és ellenőrzés útján való kontroll. Itt nem a konstrukciónál, hanem a működő rendszerre vonatkozó előírásokkal és ellenőrzéssel igyekeznek kiküszöbölni vagy minimalizálni a kockázatos helyzeteket, és ezt elsősorban a kontrollálási döntésekhez való információ-visszacsatolással érvényesítik. (pl. GYMR - BERA)

45 SPECIÁLIS KOCKÁZATI KONTROLL (FOLYTATÁS1) c) Kockázatkezelési rendszer (KKR)= R isk management system. (ISO 31000) A KKR használata során rendszertechnikai elveket, a működtető személyzettől származó visszacsatolt információkat, vezetési információkat és szabályozó rendszereket használnak a kockázatok azonosítására, értékelésére és csökkentésére. A kockázatok azonosítását műszaki elemzéssel és vizsgálatokkal végzik, majd a kockázatokat a megfelelő kockázatelemző módszerekkel értékelik. A vezetés számára készült összefoglaló jelentések és ellenőrző-listák nyomán a vezetőség dönt a kockázat kiküszöböléséről vagy „elfogadásáról”.

46 ISO SZABVÁNYRÓL Az ISO Risk Management szabvány alkalmazása a vállalat irányítási rendszerének fejlesztésére

47 Felelős Vállalkozások Irányítási Modellje

48 Az ISO Risk Management szabvány alkalmazása a vállalat irányítási rendszerének fejlesztésére

49 KRÍZIS-KEZELÉS Vezetési stílus Krízis-kezelő módszerek Krízis-kezelő rendszerek

50 AZ ELFOGADHATÓ KOCKÁZATOK 1. Az elfogadható kockázatú problémák megoldását megnehezítő jellemzők feltárása. Pl. a tényfeltárás nehézségei, az értékkérdések problematikussága, a kockázatokra, veszélyekre való emberi reagálás kiszámíthatatlansága és a döntési folyamat megfelelőségével kapcsolatos problémák. 2. A döntéshozatali módok osztályozása az elfogadható kockázat kezelése szempontjából. a/ Szakértői megítélés b/ Tapasztalati megoldás c/ Formális elemzés pl. kockázat-haszon elemzés, költség-haszon elemzés

51 AZ ELFOGADHATÓ KOCKÁZATÚ DÖNTÉSEK MEGHOZATALÁNAK KRITÉRIUMAI a teljeskörűség, a logikai megalapozottság, a gyakorlatiasság, az értékelés nyitottsága, a politikai elfogadhatóság, az intézményi összeférhetőség (kompatibilitás) és elsajátításának hasznossága.

52 A KÖRNYEZETI KOCKÁZATKEZELÉS NÉHÁNY PÉLDÁJA - CHALLENGER TÖMÍTÉSEK Challenger katasztrófáját egy apró tömítőgyűrű anyagának rossz megválasztása okozta. Valójában egy nagyon kis valószínűségű esemény következett be és okozott katasztrófát, mégpedig a káoszelméletből ismert úgynevezett pillangóeffektus következtében.

53 A KÖRNYEZETI KOCKÁZATKEZELÉS NÉHÁNY PÉLDÁJA (FOLYTATÁS1) - TÖMÍTÉSEK b/ Az üzemi gázszivárgás kockázati kontrollja gyakorlata. Ezekben az esetekben a kockázatkezelés módját illetően figyelembe veszik mind a gázszivárgás bekövetkezésének valószínűségét, mind pedig az esemény által kiváltott hatások súlyosságát, mégpedig: ha a tömítéseket gondosan készítik és a szivárgó gáz nem veszélyes, akkor a tevékenység nem kockázatos; ha a tömítéseket gondosan készítik és a szivárgó gáz veszélyes, akkor kicsi vagy jelentéktelen a kockázat ; ha a tömítéseket gondatlanul készítik és a szivárgó gáz nem veszélyes, akkor kicsi vagy jelentéktelen a kockázat; ha a tömítéseket gondatlanul készítik és a szivárgó gáz veszélyes, akkor a tevékenység nagyon kockázatos.

54 KOCKÁZATI DILEMMA A kockázatkezelés során a gyakorlatban előfordulnak olyan döntési helyzetek, amikor egy gyakrabban bekövetkező, de kevésbé súlyos következményekkel járó, vagy egy ritkábban bekövetkező, de súlyosabb következményű cselekvési változat /alternatíva/ között kell választani.

55 A függőleges tengelyen az esemény bekövetkezési gyakorisága, a vízszintes tengelyen pedig a bekövetkezett esemény következménye szerepel.

56 KOCKÁZATELEMZÉS A kockázatelemzés /risk analysis/ a kockázatkezelésnél /risk management/ szűkebb fogalmi tartalmú. A kockázatelemzés célja: a veszély valószínűségének meghatározása, illetve a várható következmények megállapítása

57 TECHNIKAI KOCKÁZATELEMZÉS A műszaki tervezői gyakorlatban azt jelenti, hogy a létrehozandó objektumok működéséből származó potenciális negatív következményeknek és ezek valószínűségeinek meghatározására van szükség. pl. a veszélyeztetett emberi életek számát, a káros környezeti hatásokat, a pénzben kifejezhető veszteségeket, illetve ezek valószínűség-eloszlását kell meghatározni, megbecsülni. Nem foglalkoznak az adott kockázattal kapcsolatos eltérő viselkedésmódokkal, pl. az egyes társadalmi csoportoknak miért vannak ellenérzéseik a tervezők által biztonságosnak ítélt létesítményekkel, üzemekkel szemben.

58 ESETTANULMÁNY

59 - Kezelés : 1.A nagy gyakorisággal bekövetkező események következményeinek súlyosságát, 2.míg a súlyos következményekkel járó balesetek bekövetkezési valószínűségét kell alacsony szinten tartani ! R= kockázat, Gy= gyakoriság, K= következmény

60 EGY VESZÉLYES VEGYI ANYAG KOCKÁZATKEZELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES HATÁSMECHANIZMUS SÉMÁJA

61 KÖRNYEZETI KÁROK ÉS KÖLTSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSEI Hosszú távon a károk kumulálódnak – mennyiségileg és minőségileg rosszabb helyzet Kárcsökkentés költségei nagyok Kármegelőző beruházás akkor, ha az olcsóbb, mint a kárelhárítás. Kárelhárítás, ha a kár nagyobb, mint az elhárítás költsége. Probléma: közösségnek okozott kár gyorsabban nő, mint a szennyező által észlelt kár.

62 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Megismertük a kockázatot, annak típusait, valamint az elméleti és gyakorlati kockázat kezelési módszereket. Ezekből levonható az a következtetés, hogy a legkisebb valószínűségű kockázat is bekövetkezhet.

63 ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse és fejtse ki a Kockázat-értékelési szempontok közül a kockázat kontrollálhatóságához kapcsolódó szempontokat! Ismertesse a technikai kockázatelemzés lényegét! Ismertesse az elfogadható kockázatú problémák kezelését nehezítő okokat, illetve a döntéshozatali módokat és az elfogadható kockázatú döntések kritériumait!

64 AZ ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen Kerekes Sándor és Kindler József : (1997) Vállalati környezetmenedzsment, Budapest


Letölteni ppt "Kockázatmenedzsment a környezetvédelemben 14. hét."

Hasonló előadás


Google Hirdetések