A vagyonvédelemtől a katasztrófavédelemig.

Az előadások a következő témára: "A vagyonvédelemtől a katasztrófavédelemig."— Előadás másolata:

1 A vagyonvédelemtől a katasztrófavédelemig.
Kockázatelemzés és kockázatkezelés szerepe a létfontosságú rendszerek védelmében. A vagyonvédelemtől a katasztrófavédelemig.

2 A kockázat és veszély „Az élet veszélyes üzem” az élethez szükséges környezeti feltételek szűk határok között mozognak. Mindennapos, ritka és extrém kockázatok. A matematikai leképezés korlátok között mozog. Nem mindegy milyen tényezőket veszünk figyelembe. Elhanyagolható, befolyásolható és nem befolyásolható tényezők. Veszély: Az egyes jövőbeni események kedvezőtlen következményeinek lehetősége, Veszélyforrás: Potenciális feltételek, vagy feltételek halmaza, - ezek egyaránt lehetnek rendszeren belüliek vagy kívüliek - melyek, ha aktiválódnak, akkor a veszélyforrást események sorává alakítják, amik végül a veszély manifesztálódásában, káresetben (balesetben) csúcsosodnak ki. © Szabó Lajos

3 A kockázat definíciója
A veszély előre látható, valószínűsíthető bekövetkezésének lehetősége és annak gyakorisága a várható hatások mértéke viszonylatában súlyozva, az amit kockázatnak nevezünk. A fogalom elemei: A bekövetkezés – a veszély manifesztációja (megnyilvánulása) - nem más, mint egy esemény, melynek hatásai ránk, tevékenységünkre, vagy környezetünkre (közvetve tehát ismét csak ránk) kedvezőtlen hatásokkal járnak. A bekövetkezés lehetősége nem más, mint egy valószínűség 0 feletti értéke. A bekövetkezés gyakorisága egy megadott időtartam alatti bekövetkezési lehetőségek számát mutatja. A kedvezőtlen hatások mértéke viszonylatában súlyozva kifejezés a gyakoriság (valószínűség) és a súlyosság szorzataként értelmezi a kockázatot. R(isk)=F(rekvency)*M(agnitude) © Szabó Lajos

4 Veszély-Kockázat-Következmény
A veszélyeket, veszélyforrásokat számba vesszük. Értékeljük manifesztációjuk lehetőségeit, vagyis a kockázatokat elemezzük, és súlyozottan sorrendbe rendezzük. (A veszély manifesztációja az esemény, vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése.) Meghatározzuk a kívánt biztonsági szintet, melyet elérni szeretnénk. © Szabó Lajos

5 A kockázatelemzés problémái
Általában a: hol, mikor, milyen veszély és milyen hatás kérdésekre keressük a választ. Az elemzés nem egzakt, a legtöbb esetben becsléseken alapul. A becslések statisztikai adatokra, vagy tapasztalati tényekre támaszkodhatnak. Vannak „nem valószínűségi” alapon végzett elemzések, extrém kockázatok tekintetében, melyekre nincs tapasztalati adatunk. © Szabó Lajos

6 A kockázatelemzés legelterjedtebb módszerei
Fundamentális módszerek Összehasonlító módszerek Folyamat/rendszer ellenőrzőjegyzékes elemzés „Check List Analysis” Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability -HAZOP) Biztonsági audit, felülvizsgálat, „Safety Review” Meghibásodás elemzés (Failure Mode and Effects Analysis – FMEA) Relatív rangsorolás „Relative Ranking” Hibafa/Eseményfa elemzés (FTA/ETA) © Szabó Lajos

7 Az FBÖ speciális helyzete
Felel az őrzött létesítmény, terület, szállítmány sértetlenségéért. Ennek keretében Információk és adatok Vagyontárgyak Személyek Berendezések és gépek Biztonságát szavatolja, a vonatkozó szabályzók alapján, tervekkel kell rendelkezzen minden helyzetre.

8 Ezért célszerű elsajátítani a kockázat elemzésének módszertanát!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!