Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KOCKÁZATELEMZÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS SZEREPE A LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZEREK VÉDELMÉBEN. A vagyonvédelemtől a katasztrófavédelemig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KOCKÁZATELEMZÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS SZEREPE A LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZEREK VÉDELMÉBEN. A vagyonvédelemtől a katasztrófavédelemig."— Előadás másolata:

1 KOCKÁZATELEMZÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS SZEREPE A LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZEREK VÉDELMÉBEN. A vagyonvédelemtől a katasztrófavédelemig.

2 A kockázat és veszély © Szabó Lajos  „Az élet veszélyes üzem” az élethez szükséges környezeti feltételek szűk határok között mozognak.  Mindennapos, ritka és extrém kockázatok.  A matematikai leképezés korlátok között mozog. Nem mindegy milyen tényezőket veszünk figyelembe.  Elhanyagolható, befolyásolható és nem befolyásolható tényezők.  Veszély: Az egyes jövőbeni események kedvezőtlen következményeinek lehetősége,  Veszélyforrás: Potenciális feltételek, vagy feltételek halmaza, - ezek egyaránt lehetnek rendszeren belüliek vagy kívüliek - melyek, ha aktiválódnak, akkor a veszélyforrást események sorává alakítják, amik végül a veszély manifesztálódásában, káresetben (balesetben) csúcsosodnak ki.

3 A kockázat definíciója © Szabó Lajos  A veszély előre látható, valószínűsíthető bekövetkezésének lehetősége és annak gyakorisága a várható hatások mértéke viszonylatában súlyozva, az amit kockázatnak nevezünk.  A fogalom elemei:  A bekövetkezés – a veszély manifesztációja (megnyilvánulása) - nem más, mint egy esemény, melynek hatásai ránk, tevékenységünkre, vagy környezetünkre (közvetve tehát ismét csak ránk) kedvezőtlen hatásokkal járnak.  A bekövetkezés lehetősége nem más, mint egy valószínűség 0 feletti értéke.  A bekövetkezés gyakorisága egy megadott időtartam alatti bekövetkezési lehetőségek számát mutatja.  A kedvezőtlen hatások mértéke viszonylatában súlyozva kifejezés a gyakoriság (valószínűség) és a súlyosság szorzataként értelmezi a kockázatot. R(isk)=F(rekvency)*M(agnitude)

4 Veszély-Kockázat-Következmény © Szabó Lajos  A veszélyeket, veszélyforrásokat számba vesszük.  Értékeljük manifesztációjuk lehetőségeit, vagyis a kockázatokat elemezzük, és súlyozottan sorrendbe rendezzük. ( A veszély manifesztációja az esemény, vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése. )  Meghatározzuk a kívánt biztonsági szintet, melyet elérni szeretnénk.

5 A kockázatelemzés problémái © Szabó Lajos  Általában a:  hol,  mikor,  milyen veszély és  milyen hatás kérdésekre keressük a választ.  Az elemzés nem egzakt, a legtöbb esetben becsléseken alapul.  A becslések statisztikai adatokra, vagy tapasztalati tényekre támaszkodhatnak.  Vannak „nem valószínűségi” alapon végzett elemzések, extrém kockázatok tekintetében, melyekre nincs tapasztalati adatunk.

6 A kockázatelemzés legelterjedtebb módszerei © Szabó Lajos Fundamentális módszerekÖsszehasonlító módszerek Folyamat/rendszer ellenőrzőjegyzékes elemzés „Check List Analysis” Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability -HAZOP) Biztonsági audit, felülvizsgálat, „Safety Review” Meghibásodás elemzés (Failure Mode and Effects Analysis – FMEA) Relatív rangsorolás „Relative Ranking” Hibafa/Eseményfa elemzés (FTA/ETA)

7 Az FBÖ speciális helyzete  Felel az őrzött létesítmény, terület, szállítmány sértetlenségéért.  Ennek keretében  Információk és adatok  Vagyontárgyak  Személyek  Berendezések és gépek Biztonságát szavatolja, a vonatkozó szabályzók alapján, tervekkel kell rendelkezzen minden helyzetre.

8 Ezért célszerű elsajátítani a kockázat elemzésének módszertanát! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "KOCKÁZATELEMZÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS SZEREPE A LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZEREK VÉDELMÉBEN. A vagyonvédelemtől a katasztrófavédelemig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések