Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A biztosító mint üzleti vállalkozás kockázatai Készítette: Huszta Dóra Leskovics Éva Mazán Erika Márta Tandari Éva Forrás: Pintér Judit: Kihívások a magyar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A biztosító mint üzleti vállalkozás kockázatai Készítette: Huszta Dóra Leskovics Éva Mazán Erika Márta Tandari Éva Forrás: Pintér Judit: Kihívások a magyar."— Előadás másolata:

1 A biztosító mint üzleti vállalkozás kockázatai Készítette: Huszta Dóra Leskovics Éva Mazán Erika Márta Tandari Éva Forrás: Pintér Judit: Kihívások a magyar biztosítási szektor felügyeletében a 21. század elején (Hitelintézeti szemle 2008/2.szám) Banküzemtan órai jegyzet

2 Biztosítás Csabay Dezső: „A biztosítás olyan gazdasági- pénzügyi szolgáltatás, mely meghatározott veszélyközösség tagjainak díj ellenében a tagok jövőbeli, felbecsülhető, véletlen károsító események folytán keletkező szükségleteit a kockázatfelosztás módszerével kielégíti, azoknak biztosítási védelmet nyújt.”

3 Mi a kockázat? Az a lehetőség, hogy tevékenységünk, döntéseink tervezett, és tényleges eredménye eltérhet egymástól (tág értelemben). Egy esemény kedvezőtlen kimenetele, azaz anyagi veszteség (szűk értelemben). Az eredménynek a célhoz viszonyított kedvezőtlen eltérésből fakadó anyagi veszteség (a biztosító szempontjából).

4 10 fajta banki kockázat 1.Hitelkockázat 2.Befektetési kockázat 3.Likviditási 4.Kamatlábkockázat 5.Ország-kockázat 6.Valutakockázat 7.Szabályozási kockázat 8.Működési kockázat 9.Csalás kockázata 10.Mérlegen kívüli tételek kockázata Ezek a banki kockázatok jellemzőek a biztosítókra is.

5 Kockázatok a biztosítási tevékenységben: biztosítható kockázatok nem biztosítható kockázatok A kettő közötti válogatás – az un. szelekció a kockázat-értékeléssel, a kockázatok osztályba sorolásával, az elfogadásra vonatkozó döntéssel kezdődik

6 A biztosíthatóság kritériumai 1.Veszélyközösség (azonos kockázatoknak kitett vagyontárgyak ill. személyek közössége) 2.Pénzalapképzés (tagok befizetéseiből) 3.Díjfizetés (a veszélyközösség tagjainak döntő szerepe van a rendszeres alapképzésben) 4.Véletlenség (véletlen, jövőbeni események okozta szükségletek kielégítése a célja) 5.Felmérhetőség, vagyis tudományos módszerrel analizálható, beleértve a biztosítási kockázatporlasztás módszerét is

7 A biztosítható kockázatok jellemzői Nagyszámú megfigyelés során becsülhető fel a káresemény bekövetkezési valószínűsége Homogenitás (hasonló jellegűek) Véletlenszerűség: a kár bekövetkezése bizonytalan, okát, és nagyságát sem a biztosított, sem a biztosító nem tudja befolyásolni Felmérhetőség: a kár bekövetkezése, ténye és mértéke egyértelműen leírható, összegszerűen is meghatározható Felbecsülhetőség: a kár a biztosítási matematika és a statisztika által használt módszerekkel is eredményesen elemezhető Nem lehet katasztrofális a káresemény mértéke Függetlenség: a káreset nem növelheti további károk bekövetkezésének valószínűségét Gazdaságosság: a biztosítás gazdaságos mind a biztosított, mind pedig a biztosító számára

8 Biztosítástechnikai kockázatok a biztosítóra, mint üzleti vállalkozásra jellemző általános és gazdálkodási-vállalkozói kockázat a biztosítási ügyletek végzéséből eredő biztosítástechnikai kockázatok: A biztosítástechnikai kockázat a kár tényleges értékének a várt értéktől való kedvezőtlen eltérését jelenti, illetve az egyenértékűség elve alapján számított kockázati díj elégtelenségét fejezi ki.

9 A biztosítástechnikai kockázat összetevői: –a véletlen –a változás –a tévedés kockázata

10 Véletlen kockázat A tényleges kár a vártnál lényegesen nagyobb számú káresemény miatt, vagy a vártnál lényegesen nagyobb összegű károk bekövetkezése miatt haladja meg a számított kockázati díjat.

11 Változás kockázata A változás biztosítástechnikai kockázat abból következik, hogy a különböző károk bekövetkezésének eredetileg feltételezett valószínűsége az idő múlásával folyamatosan vagy ugrásszerűen, véglegesen megváltozik. A változások érinthetnek néhány kockázatot, de az állomány egészét is.

12 Tévedési kockázat Két forrásból eredhet: 1)Általában a becslés alapjául választott adatok voltak tévesek vagy elégtelenek, illetve a minta nem reprezentálta megfelelően a vizsgálandó teljes halmazt. 2)Előfordulhattak azonban elvi-módszertani hibák is a becslés eljárás folyamán.

13 Moral hazard Jelentése: erkölcsi kockázat Az a szituáció, amikor egy intézmény azért vállal vagy vállalhat irreális kockázatokat, mert tudja vagy épp hiszi, hogy a kockázat következményeit végső soron – részben legalábbis – a közösség fogja viselni.

14 Moral hazard Példa: a vállalatok – mivel maguk mögött tudják az állam kisegítő politikáját – sokkal nagyobb kockázatot vállalnak működésük során, s ez az egész gazdaság kockázatát növeli Ilyen lehet a devizahitelezés esete.

15 A biztosítási szektor átalakulásának tényezői 1.Deregulációs folyamatok 2.A kommunikációs forradalom hatása 3.Új termékek és értékesítési csatornák megjelenése 4.Biztosítási tevékenység optimalizálása 5.A biztosítók új, globális kockázatai 6.Állami szerepvállalás

16 A biztosítók új, globális kockázatai Katasztrófakockázat –Földrengések –vírusjárványok Terrorizmus kockázata –2001. szeptember 11. óta

17 A globalizáció hatásai a biztosítási szektorra Pénzügyi konglomerátumok kialakulása – A pénzügyi szektort érintő liberalizációs folyamatok felgyorsulása –A hitelezési gyakorlat átalakulása –A nagy ügyfeleknél zajló folyamatok –A lakossági ügyfelek szerepének növekedése a bankok portfóliójában

18 A magyar biztosítási szektor a 21. század elején Változások: –Társadalmi-gazdasági helyzet átalakulása –FDI megjelenése a biztosítási szektorban –EU csatlakozás Biztosítási szektor tulajdonosi szerkezetének kialakulása Közvetlenül banki hátterű Közvetlenül biztosítási hátterű

19 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A biztosító mint üzleti vállalkozás kockázatai Készítette: Huszta Dóra Leskovics Éva Mazán Erika Márta Tandari Éva Forrás: Pintér Judit: Kihívások a magyar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések