Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetmenedzsment Kockázatelemzés a környezetvédelemben PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetmenedzsment Kockázatelemzés a környezetvédelemben PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés."— Előadás másolata:

1 Környezetmenedzsment Kockázatelemzés a környezetvédelemben PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

2 Bevezetés Kockázat-értékelési szempontok A kockázat kontrollálhatósága 1.A kontroll észlelt mértéke 2.A módszeres kontroll és 3.A krízis-kezelés Elfogadható kockázati szint Példák ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

3 KOCKÁZATELEMZÉS A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A vállalati környezetmenedzsment rendszerek bevezetésének és alkalmazásának is egyik eszköze a technológiai folyamatok környezeti kockázatelemzése. A kockázat valamely veszély bekövetkezési valószínűsége, illetve a bekövetkezés által kiváltott következmények súlyossága egyidejűleg. Ennek megfelelően, amikor a kockázatot vizsgáljuk, akkor egyrészt a környezeti hatás előfordulási gyakoriságát, másrészt a következmények súlyosságát vizsgáljuk.

4 Kockázat A kockázat valamely veszély bekövetkezési valószínűsége, illetve a bekövetkezés által kiváltott következmények súlyossága egyidejűleg. Ennek megfelelően, amikor a kockázatot vizsgáljuk, akkor egyrészt a környezeti hatás előfordulási gyakoriságát, másrészt a következmények súlyosságát vizsgáljuk.

5 Kockázatos esemény A gyakorlatban kockázatosnak csak az olyan eseteket tekintjük, amelyeknél mind az esemény bekövetkezési valószínűsége, mind az esemény által kiváltott hatások számottevőek. Ha mindkét tényező a nulla közelében van, akkor rövidtávon általában nem érdemes a kockázattal foglalkozni.

6 Előny, esély, hátrány, kockázat JELMAGYARÁZAT P = 1 a biztos esemény valószínűsége P < 1 nem biztosan bekövetkező esemény valószínűsége 0 < P < 1 vagyis P = 0 a lehetetlen esemény valószínűsége /esetünkben nincs értelmezve/ Két alappillére, a negatívan értékelt cselekvési következményre, továbbá ennek bekövetkezési valószínűségére támaszkodik. P = l P  1 POZITÍV KÖVETKEZMÉNY ELŐNY ESÉLY NEGATÍV KÖVETKEZMÉNY HÁTRÁNY KOCKÁZAT

7 A kockázat mérésének sémája a/ csak két cselevési változatot tartalmaz (úgynevezett dichotom döntési helyzet) és az egyik cselekvési változat a másik negáltja, vagyis ún. „igen-nem” típusú döntésről van szó b/ a döntés statikus logikai struktúráját vázolja c/ a döntési fának csak egyik ágát bontja ki és csak két következményt tüntet fel d/ feltételezi, hogy a döntési helyzet jól strukturált, vagyis a döntéshozó pontosan ismeri a döntési helyzetben szerepet játszó valamennyi lényeges tényezőt e/ a két következmény egyike pozitívan, a másik negatívan értékelt.

8 Döntési fa két alternatívával

9 Objektív, szubjektív és szintetikus valószínűség Objektív valószínűség fogalma statisztikai jellegű, s e szerint az objektív valószínűség az a szám, amely körül a relatív gyakoriság ingadozik. Nagyszámú megismételt megfigyelés (kísérlet) alapján becsüljük. Szubjektív valószínűség esetén csak egy, vagy néhány megfigyelésre alapozunk. Szintetikus valószínűség esetén egy esemény valószínűségét nem közvetlenül mérik, hanem modellezik és a hasonló objektív valószínűségi rendszerek alapján becsülik.

10

11 A következmények értékelése A következmények értékét, mint a kockázat másik alappillérét, az értékelési folyamat során állapítjuk meg. Ez a folyamat szükségképpen szubjektív, de a kutatások során feltárták azokat a szempontokat, tényezőket, amelyek az egyént, a csoportot vagy társadalmat a kockázat következményeinek megítélésében befolyásolják. I. a következmények típusaival kapcsolatos szempontok, amelyek a következmények vállalására, ezek idő- és térbeli eloszlására, valamint kontrollálhatóságukra vonatkoznak; II. a következmények jellegét megszabó szempontok; III. az előzőeken kívüli egyéb szempontok, így a bekövetkezés valószínűségére, a helyzetre, valamint az egyéni és csoportos kockázati hajlandóságra irányuló szempontok.

12 Kockázat-értékelési szempontok (Forrás: Rowe, 1977) I. KÖVETKEZMÉNYEK TÍPUSAINAK SZEMPONTJAI A. Önkéntes és nem önkéntes kockázatok 1. Méltányosság és méltánytalanság 2. Az informáltság mértéke 3. Elkerülhetőség és alternatívák 4. Exogén és endogén kockázat B. Időbeli megítélés C. A kockázat térbeli eloszlása és megítélése 1. A kockázat földrajzi eloszlása 2. A kockázati ágensek (az értékelést végzők) azonosítása 3. Kockázat-szóródás D. A kockázat kontrollálhatósága 1. A kontroll észlelt mértéke 2. A kockázat módszeres kontrollja 3. Krízis-kezelés

13 Kockázat-értékelési szempontok (folytatás1) (Forrás: Rowe, 1977) II. A KÖVETKEZMÉNYEK JELLEGÉNEK SZEMPONTJAI A. A szükséglet-kielégítés hierarchiája B. Értékrend eltérések C. Köznapi- és katasztrófa-kockázat D. Honvédelem E. Természeti és emberi eredetű események F. Az ismeret, mint kockázat

14 Kockázat-értékelési szempontok (folytatás2) (Forrás: Rowe, 1977) III. EGYÉB SZEMPONTOK A. A következmény bekövetkezési valószínűségére vonatkozó szempontok 1. Kis valószínűségi szintek és küszöbértékek 2. A kockázatok térbeli eloszlása és a nagy valószínűségi szintek B. Helyzeti tényezők 1. Meglepetés és disszonáns viselkedés 2. Életmentő rendszerek C. Kockázatvállalási hajlandóság 1. Egyéni 2. Csoportos 3. Konfliktuskerülés

15 A kockázat vállalójának informáltsága a szóban forgó kockázattal kapcsolatban A kockázatviselő a kockázatot teljes mértékben ismeri; A kockázati információt visszatartják, magyarán szólva a kockázat tényleges vállalóját a kockázatról nem informálják; A kockázati információ nyíltan hozzáférhető, de a kockázatviselő nem tesz semmiféle kísérletet ennek megszerzésére, illetve felhasználására; A kockázatok bizonytalanok és meghatározhatatlanok, nincs hozzáférhető információ.

16 A méltányos és méltánytalan kockázatok definíciói

17 A kockázatok elkerülhetősége és a kockázatos alternatívák Az elkerülhetőség a különböző költségekkel járó alternatívák közötti választást jelenti; a kontrollálhatóság egy adott kockázat nagyságát és valószínűségét befolyásoló eszközök birtoklását.

18 Endogén kockázat Az endogén kockázat esetében a választás kizárólag a kockázatviselőtől függ. Az egyéni választási helyzetek közötti megkülönböztetés attól függ, hogy ki részesül a tevékenység közvetlen előnyeiből, melynek kockázati terhe a kockázatviselőre hárul. A kockázatviselő részesül a közvetlen előnyökből. Ekkor a kockázatviselő a rendelkezésre álló alternatívák közül egy méltányos kockázatot választ. Meghatározott személyek részesülnek a közvetlen előnyökből. Ebben az esetben a kockázatviselő legfeljebb közvetett előnyöket élvez, a közvetlen előnyökben meghatározott személyek részesülnek a kockázatviselő által választott alternatíva következményeiként. Sem a kockázatviselő, sem meghatározott más személyek nem részesülnek a közvetlen előnyökből.

19 Exogén kockázat Az exogén kockázat esetében a választás nem egyedül a kockázatviselőtől függ. A kockázat rendelet, parancs vagy mások egyoldalú cselekedetének következménye, közvetlen kisegítő megoldás („kibúvó”) nélkül. A kockázatot legális folyamat generálja és a kockázatviselőnek, mint egyénnek, nincs lehetősége közvetlen kisegítő megoldásra. Pl. adóemelés A kockázatot legális folyamat generálja, de a kockázatviselőnek, mint egyénnek van lehetősége közvetlen kisegítő megoldásra. Pl. fellebbezés A kockázat természeti okokból és elfogadott kulturális akciókból ered.

20 A kockázat kontrollálhatósága A következmények értéke éppúgy függ a következmények kontrollálhatóságától, mint a kontroll mértékétől. Magába foglalja: 1.A kontroll észlelt mértékét 2.A módszeres kontrollt és 3.A krízis-kezelést

21 A kockázat módszeres kontrollálása tervet és a terv megvalósítását igényli a kockázatok kontrollálására I.A szóban forgó rendszer megtervezése és működtetése során a kockázat kontrollálásának és minimalizálásának súlyozott figyelembevételét előirányzó koncepciót. II. A teljes rendszer maximális biztonságát szavatoló szabályozó eszközöket. III. A rendszer olyan megtervezését, melynek során figyelembe veszik a következőket: –a minőség biztosítása, –a rendszer kritikus részeire tartalékok beállítása, –a személyzet szakszerű kiképzése, –a berendezések és műveletek ellenőrzése, –a működési mód előírása és figyelemmel kísérése, –a rendszer teljesítményének folyamatos ellenőrzése a célok szempontjából, ellenőrző és szankcionáló rendszer létrehozása.

22 Módszeres kontroll a kockázat- csökkentésben 1. A kockázat pozitív módszeres kontrollja: a szóban forgó rendszer növekedése és expanziója során a kockázat a növekedés mértékénél kisebb mértékben növekszik, vagy abszolút vagy relatív, avagy mindkét értelemben 2. Szinttartó módszeres kontroll: A szinttartó módszeres kontroll azt jelenti, hogy a kockázat(ok) időbeli alakulása nem gyorsabb, mint a rendszer növekedési üteme. 3. Negatív módszeres kontroll: A negatív módszeres kontroll azt jelenti, hogy vagy hiányzik a módszeres kontroll koncepciója vagy a szóban forgó rendszer kockázatainak időbeli alakulását a növekedés jellemzi.

23 Speciális kockázati kontroll a) Speciális konstrukciós kontroll. Ebben az esetben a kontroll nem módszeres (rendszer­szemléletű), hanem a rendszer konstrukciója során egyes kitüntetett részek megtervezésében érvényesítik a fokozott biztonságot. Ezeket a kitüntetett részeket a rendszer olyan részeiként választják meg, melyeknél nagy a kockázat valószínűsége, vagy súlyosak a következmények. b) Előírások és ellenőrzés útján való kontroll. Itt nem a konstrukciónál, hanem a működő rendszerre vonatkozó előírásokkal és ellenőrzéssel igyekeznek kiküszöbölni vagy minimalizálni a kockázatos helyzeteket, és ezt elsősorban a kontrollálási döntésekhez való információ- visszacsatolással érvényesítik.

24 Speciális kockázati kontroll (folytatás1) c) Kockázatkezelési rendszer (KKR)= Risk management system. –A KKR használata során rendszertechnikai elveket, a működtető személyzettől származó visszacsatolt információkat, vezetési információkat és szabályozó rendszereket használnak a kockázatok azonosítására, értékelésére és csökkentésére. –A kockázatok azonosítását műszaki elemzéssel és vizsgálatokkal végzik, majd a kockázatokat a megfelelő kockázatelemző módszerekkel értékelik. A vezetés számára készült összefoglaló jelentések és ellenőrző-listák nyomán a vezetőség dönt a kockázat kiküszöböléséről vagy „elfogadásáról”.

25 Krízis-kezelés Vezetési stílus Krízis-kezelő módszerek Krízis-kezelő rendszerek

26 Az elfogadható kockázatok 1. Az elfogadható kockázatú problémák megoldását megnehezítő jellemzők feltárása. Pl. a tényfeltárás nehézségei, az értékkérdések problematikussága, a kockázatokra, veszélyekre való emberi reagálás kiszámíthatatlansága és a döntési folyamat megfelelőségével kapcsolatos problémák. 2. A döntéshozatali módok osztályozása az elfogadható kockázat kezelése szempontjából. a/ Szakértői megítélés b/ Tapasztalati megoldás c/ Formális elemzés pl. kockázat-haszon elemzés, költség-haszon elemzés

27 Az elfogadható kockázatú döntések meghozatalának kritériumai a teljeskörűség, a logikai megalapozottság, a gyakorlatiasság, az értékelés nyitottsága, a politikai elfogadhatóság, az intézményi összeférhetőség (kompatibilitás) és elsajátításának hasznossága.

28 A környezeti kockázatkezelés néhány példája Tömítések Challenger katasztrófáját egy apró tömítőgyűrű anyagának rossz megválasztása okozta. Valójában egy nagyon kis valószínűségű esemény következett be és okozott katasztrófát, mégpedig a káoszelméletből ismert úgynevezett pillangóeffektus következtében.

29 A környezeti kockázatkezelés néhány példája (folytatás1) Tömítések b/ Az üzemi gázszivárgás kockázati kontrollja gyakorlata. Ezekben az esetekben a kockázatkezelés módját illetően figyelembe veszik mind a gázszivárgás bekövetkezésének valószínűségét, mind pedig az esemény által kiváltott hatások súlyosságát, mégpedig: –ha a tömítéseket gondosan készítik és a szivárgó gáz nem veszélyes, akkor a tevékenység nem kockázatos; –ha a tömítéseket gondosan készítik és a szivárgó gáz veszélyes, akkor kicsi vagy jelentéktelen a kockázat ; –ha a tömítéseket gondatlanul készítik és a szivárgó gáz nem veszélyes, akkor kicsi vagy jelentéktelen a kockázat; –ha a tömítéseket gondatlanul készítik és a szivárgó gáz veszélyes, akkor a tevékenység nagyon kockázatos.

30 Kockázati dilemma A kockázatkezelés során a gyakorlatban előfordulnak olyan döntési helyzetek, amikor egy gyakrabban bekövetkező, de kevésbé súlyos következményekkel járó, vagy egy ritkábban bekövetkező, de súlyosabb következményű cselekvési változat /alternatíva/ között kell választani !

31 A függőleges tengelyen az esemény bekövetkezési gyakorisága, a vízszintes tengelyen pedig a bekövetkezett esemény következménye szerepel.

32 Kockázatelemzés A kockázatelemzés /risk analysis/ a kockázatkezelésnél /risk management/ szűkebb fogalmi tartalmú. A kockázatelemzés célja: a veszély valószínűségének meghatározása, illetve a várható következmények megállapítása

33 Technikai kockázatelemzés A műszaki tervezői gyakorlatban azt jelenti, hogy a létrehozandó objektumok működéséből származó potenciális negatív következményeknek és ezek valószínűségeinek meghatározására van szükség. pl. a veszélyeztetett emberi életek számát, a káros környezeti hatásokat, a pénzben kifejezhető veszteségeket, illetve ezek valószínűség-eloszlását kell meghatározni, megbecsülni. Nem foglalkoznak az adott kockázattal kapcsolatos eltérő viselkedésmódokkal, pl. az egyes társadalmi csoportoknak miért vannak ellenérzéseik a tervezők által biztonságosnak ítélt létesítményekkel, üzemekkel szemben.

34 - A nagy gyakorisággal bekövetkező események következményeinek súlyosságát, míg a súlyos következményekkel járó balesetek bekövetkezési valószínűségét kell alacsony szinten tartani. R= kockázat, Gy= gyakoriság, K= következmény

35 Egy veszélyes vegyi anyag kockázatkezeléséhez szükséges hatásmechanizmus sémája

36 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Megismertük a kockázatot, annak típusait, valamint az elméleti és gyakorlati kockázat kezelési módszereket. Ezekből levonható az a következtetés, hogy a legkisebb valószínűségű kockázat is bekövetkezhet.

37 ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse és fejtse ki a Kockázat-értékelési szempontok közül a kockázat kontrollálhatóságához kapcsolódó szempontokat! Ismertesse a technikai kockázatelemzés lényegét! Ismertesse az elfogadható kockázatú problémák kezelését nehezítő okokat, illetve a döntéshozatali módokat és az elfogadható kockázatú döntések kritériumait!

38 Az előadás felhasznált forrásai Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen Kerekes Sándor és Kindler József : (1997) Vállalati környezetmenedzsment, Budapest

39 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A környezeti hatásvizsgálat


Letölteni ppt "Környezetmenedzsment Kockázatelemzés a környezetvédelemben PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések