Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hálózathidraulika Darabos Péter BME VKKT Vízellátó rendszerek hidraulikai modellezése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hálózathidraulika Darabos Péter BME VKKT Vízellátó rendszerek hidraulikai modellezése."— Előadás másolata:

1 Hálózathidraulika Darabos Péter BME VKKT Vízellátó rendszerek hidraulikai modellezése

2 Elméleti alapismeretek –Hidraulikai alapok –Hálózat matematikai modellezése Topológiai modell Topológiai modell Fizikai modell Fizikai modell Terhelési modell Terhelési modell

3 Hidraulikai alapfogalmak Folytonosság - Q = A i * v i Folytonosság - Q = A i * v i –a vizsgált szakaszon folyadék nem keletkezik, vagy vész el, oldalról sem hozzáfolyás, sem elfolyás, valamint a szakaszon tározódás vagy ürülés nincsen. Az a folyadékmennyiség, azaz Q hozam, amely a szakaszra belép, azon végig is halad és onnan ki is lép. Bernoulli-egyenlet: Bernoulli-egyenlet: A geodéziai és nyomásmagasság a mozgó folyadék helyzeti energiáját adja meg, míg a sebességmagasság a mozgási energiára utal. A geodéziai és sebességmagasság a mozgó folyadék saját energiája, míg a nyomásmagasság a környezetből származó külső, "kölcsönzött" energia. Ha a vizsgált szakasz mentén a meghatározzuk az összes energiatartalmat (Z+p/  +v2/2g) összekötő vonalat, az energiavonalat kapjuk. Amennyiben ezen összegzésből a sebességmagasságot kihagyjuk, és csak a helyzeti energiára utaló Z+p/  tagokat vesszük figyelembe, a nyomásvonalat kapjuk

4 Hidraulikai alapfogalmak Energiaveszteségek Energiaveszteségek –Surlódási veszteség Részben a mozgó folyadék és a csőfal közötti, részben a folyadék belső súrlódásából ered. Részben a mozgó folyadék és a csőfal közötti, részben a folyadék belső súrlódásából ered. Az áramlás teljes hossza mentén hat, nagysága a mozgás irányában fokozatosan nő. Az áramlás teljes hossza mentén hat, nagysága a mozgás irányában fokozatosan nő. –Helyi energia veszteség Az okozza, hogy valamely csőszerelvény lokálisan megváltoztatja az áramlás sebességének nagyságát vagy irányát, esetleg mindkettőt. Az okozza, hogy valamely csőszerelvény lokálisan megváltoztatja az áramlás sebességének nagyságát vagy irányát, esetleg mindkettőt.

5 Hidraulikai alapfogalmak Cső-surlódási tényező Cső-surlódási tényező –Lamináris áramlás esetén - =64/Re –Turbulens áramlás esetén - Colebrook-White képlet Moody diagramm

6 Hidraulikailag hosszú és rövid csővezeték Hidraulikailag rövid csővezeték Hidraulikailag rövid csővezeték Ha a kétféle veszteség nagyságrendje közel azonos, hL,s  hL,h, a helyi veszteségek nem hagyhatók figyelmen kívül. Hidraulikailag hosszú csővezeték Hidraulikailag hosszú csővezeték Ha egy csővezetéket jelentős hossz és viszonylag kevés szerelvény jellemez, a csőfal menti súrlódási veszteség nagyságrendekkel nagyobb lehet, mint a helyi veszteségek összege, h L,s >> h L,h Ekkor a h L,h helyi veszteségek elhanyagolhatók, a cső hidraulikailag hosszúnak tekinthető. Ez esetben legtöbbször a sebességmagasság figyelembevételétől is el lehet tekinteni.

7 Körvezeték A vezeték hidraulikailag hosszú, a helyi veszteség és sebességmagasság elhanyagolható. A vezeték hidraulikailag hosszú, a helyi veszteség és sebességmagasság elhanyagolható. KIRCHOFF I. törvény: (Csomópont mennyiségi folytonosság) KIRCHOFF II. törvénye: ( A hálózat független hurkaira felírható nyomásfolytonosság)

8 Hálózatok Elágazó Elágazó Összekapcsolt Összekapcsolt Körvezetékes Körvezetékes

9 Topológiai modell A hálózat topológiája a hálózat geometriája anélkül, hogy a hálózat fizikai jellegével foglalkoznánk. A hálózat topológiája a hálózat geometriája anélkül, hogy a hálózat fizikai jellegével foglalkoznánk. GRÁFELMÉLET GRÁFELMÉLET –a GRÁF csomópontokból és azokat összekötő élekből álló struktúra. A csőhálózatok hidraulikai számításaiban a topológiai modell egy összefüggő, irányított gráffal írható le. A csőhálózatok hidraulikai számításaiban a topológiai modell egy összefüggő, irányított gráffal írható le. Az irányított gráf kapcsolatainak leírására használatos az ún. KAPCSOLÁSI MÁTRIX. Az irányított gráf kapcsolatainak leírására használatos az ún. KAPCSOLÁSI MÁTRIX.

10 Topológiai modell A kapcsolási mátrix a gráf ágai és csomópontjai közötti összefüggést írja le. A csomópontoknak a mátrix sorai, míg az ágaknak az egyes oszlopok felelnek meg. +1-ha az i-dik csomópont a j-dik ág kezdőcsomópontja, -ha az i-dik csomópont a j-dik ág végcsomópontja, 0-ha az i-dik csomópont és a j-dik ág nem esik össze. A kapcsolási mátrix egyes elemei a 0, +1, vagy a -1 értékeket vehetik fel :

11 Topológiai modell Hurok mátrix: A mátrix sorainak a hurkok (gyűrűk), oszlopainak az ágak felelnek meg. A mátrix sorainak a hurkok (gyűrűk), oszlopainak az ágak felelnek meg. A mátrix egyes elemei - a kapcsolási mátrixhoz hasonlóan - a 0, +1, -1 értékeket vehetik fel. A mátrix egyes elemei - a kapcsolási mátrixhoz hasonlóan - a 0, +1, -1 értékeket vehetik fel. +1-ha az i-dik hurok a j-dik ágat tartalmazza és az ág és a hurok irányítása egyezik, -ha az i-dik hurok a j-dik ágat tartalmazza de az irányításuk eltérő, 0-ha az i-dik hurok a j-dik ágat nem tartalmazza.

12 Kirchoff törvények A gráfelmélet alkalmazásával II. I. Ahol A – kapcsolási mátrix q – vezetékek vízszállítás vektora (ismeretlen) q f – csomóponti terhelés, betáplálás vektor B – hurokmátrix h – vezetékek nyomásveszteség vektora Annyi egyenlet, ahány csomópont Annyi egyenlet, ahány független hurok

13 Fizikai-hidraulikai modell Vezeték Colebrook-White összefüggés A derivált:

14 Fizikai-hidraulikai modell A tározók modellezése: A tározót egy olyan fiktív ággal modellezzük, melynek kezdő csomópontja a fiktív csomópont és rajta a nyomásveszteség a vízforgalomtól függetlenül éppen annyi, mint az aktuális vízállás hasonlító sík feletti magassága. A tározót egy olyan fiktív ággal modellezzük, melynek kezdő csomópontja a fiktív csomópont és rajta a nyomásveszteség a vízforgalomtól függetlenül éppen annyi, mint az aktuális vízállás hasonlító sík feletti magassága. A fiktív csomópontot kiiktatva a hálózatból, a fiktív ágak a tározókat kötik össze, és rajtuk a nyomásveszteség a vízforgalomtól függetlenül a tározók aktuális vízszint-különbsége. A fiktív csomópontot kiiktatva a hálózatból, a fiktív ágak a tározókat kötik össze, és rajtuk a nyomásveszteség a vízforgalomtól függetlenül a tározók aktuális vízszint-különbsége. Tározók, kötött nyomású pontok Új modell elemek: fiktív ág: melynek mentén a nyomásveszteség nem függ a szállított vízhozamtól, fiktív csomópont: a hálózat azon kitüntetett pontja, mely a hasonlító síkban fekszik.

15 Szivattyú (centrifugál) A derivált: Fizikai-hidraulikai modell

16 Kút Szűrő Hidráns (tűzcsap) Hálózati szerelvények (TZ) Visszacsapó szelepalgoritmikus

17 A modellezés szintjei Részletes Részletes –Akár a házibekötésekig, főmérőkig lebontva, digitális hálózatnyilvántartásból Egyszerűsített Egyszerűsített –Cél: A számítás gyorsítása és egyszerűsítése. –Követelmény: Az egyszerűsített hálózat hasonlóan viselkedjen, mint a részletes. –A hálózat gerincvezetékeit tartalmazza –Alapelv, átmérőtől függetlenül: A szállító funkciójú vezetékek nem hanyagolhatók el. A szállító funkciójú vezetékek nem hanyagolhatók el. Az elosztó funkciójú vezetékek elhanyagolhatók. Az elosztó funkciójú vezetékek elhanyagolhatók. –Kialakításhoz ökölszabályok (Pl. Dmax/3) Helyettesítő Helyettesítő –Cél: A számítás gyorsítása és egyszerűsítése. –Követelmény: A helyettesítő modell a betáplálási pontokon hasonlóan viselkedjen, mint a részletes, vagy a valóság.

18 Terhelési modell Hol ? A fogyasztás, vízigény területi megoszlása. Hol, milyen arányokkal modellezzük a különféle vízfogyasztókat/vízfogyasztásokat? Mennyi ? A vízfogyasztás nagysága, illetőleg a vízfogyasztás jellemző értékei (Qdmax, Qdátl, Qdmin). Mikor ? A vízfogyasztás/vízigény időbeli változásának trendjei.

19 Terhelési modell – Hol ? Lakossági (kommunális) fogyasztás Lakossági (kommunális) fogyasztás –A terhelés a valóságban a bekötések végén folyamatosan és véletlenszerűen jelentkezik –A szükséges pontosság a modellezés céljától függ Tervezési célú modellek esetében lehet elnagyoltabb Tervezési célú modellek esetében lehet elnagyoltabb –Területre megadott fogyasztás szétosztása a hálózat csomópontjaira Üzemeltetési célú modellek esetében jobban kell törekedni a pontosságra Üzemeltetési célú modellek esetében jobban kell törekedni a pontosságra –Vízdíj számlázási adatokból fogyasztási súlyszámok generálása –Súlyszámok segítségével az aktuális zónafogyasztás csomópontokra terhelése Nagyfogyasztók kezelése Nagyfogyasztók kezelése

20 Terhelési modell – Mennyi ? Tervezési célú modellek esetében vízigény Tervezési célú modellek esetében vízigény –Vízigények meghatározása, becslése Lakossági vízigények Lakossági vízigények –Lakosszám, fajlagos vízigény, veszteség Nagyfogyasztók Nagyfogyasztók –Szociális-, technológiai vízigény Üzemeltetési célú modellek esetében vízfogyasztás Üzemeltetési célú modellek esetében vízfogyasztás –Zónafogyasztás mérési adatokból

21 Terhelési modell – Mikor ? Évszakos változások

22 Terhelési modell – Mikor ? Napon belüli trend

23 Vízellátás RendszerelemekRendszerkialakítás

24 Vízellátó rendszer

25 Nyomászóna, nyomásövezet

26 Rendszer típusok Elemi 1-1.ábra 1.nyomásövezet, ellennyomó tárolóval 1-2.ábra 1.nyomásövezet, átfolyásos tárolóval

27 Rendszer típusok Összetett 2-1.ábra - 2 nyomásövezet sorba kapcsolt kialakítása

28 Rendszer típusok Összetett 2-2.ábra - 2 nyomásövezet párhuzamos kialakítása

29 Rendszer kialakítás 3-5.ábra - Az általános eset - Több betáplálás - Több zóna

30 Néhány valós példa … Zalaegerszeg Zalaegerszeg –8 település –15 nyomásövezet (zóna) –2+1 vízbázis Győr-Nyúl-Pannonhalma-Fenyőfő Győr-Nyúl-Pannonhalma-Fenyőfő –50 település –11 vízbázis (5 tartalék) –~30 nyomászóna ÉTV ÉTV –8 település –2 vízátvétel és 2 vízátadás –3 saját vízbázis –~15 nyomászóna

31 Vízellátás Tározás(Tárolás)

32 A tározás célja Fogyasztás és betáplálás közti különbség kiegyenlítése Fogyasztás és betáplálás közti különbség kiegyenlítése –Térfogat méretezés Nyomásszint meghatározás Nyomásszint meghatározás –Minimálisan szükséges vízszint magasságának meghatározása Ellátási biztonság, tartalék Ellátási biztonság, tartalék –Üzemzavar –Tűzoltás (speciális tűzivíz tározók!)

33 Tározó térfogat meghatározása Ahol T A kiegyenlítési időszak hossza. Q(t) A tározó vízforgalma (töltődés vagy ürülés) a t időpillanatban.

34 Tározó térfogat meghatározása

35 Vizsgálati módszertan A vízellátó rendszer „rendszervizsgálata” (analízise) a különböző idősíkokban prognosztizált vízigényekre és hálózatkialakításokra végzett teljes körű elemzést jelent.

36 Célok Műszaki célok Műszaki célok –A vízbázisok mennyiségi és minőségi lehetőségeinek kiaknázása –A meglévő hálózat kapacitásának optimálisnak tekinthető felhasználása –A műszakilag optimális üzemrendek megválasztása Műszaki - gazdasági célok Műszaki - gazdasági célok –Fejlesztés és/vagy rekonstrukció gazdaságos megvalósítása –Optimális szivattyúk kiválasztás –Gazdaságossági szempontok figyelembe vétele az üzemrendek megválasztásánál

37 Módszer Rendszeranalízis a meglévő állapotra Rendszeranalízis a meglévő állapotra Távlati vízigények meghatározása Távlati vízigények meghatározása Távlati vízbázisok meghatározása Távlati vízbázisok meghatározása Vízmérlegek és hozzájuk kapcsolódva távlati vízkormányzási stratégiák készítése Vízmérlegek és hozzájuk kapcsolódva távlati vízkormányzási stratégiák készítése Kiválasztott vízkormányzási stratégiákra hidraulikai vizsgálatok elvégzése és a konkrét fejlesztési, beruházási alternatívák meghatározása Kiválasztott vízkormányzási stratégiákra hidraulikai vizsgálatok elvégzése és a konkrét fejlesztési, beruházási alternatívák meghatározása A távlati fejlesztési igények ismeretében az ütemezés meghatározása A távlati fejlesztési igények ismeretében az ütemezés meghatározása

38 Rendszeranalízis

39 Távlati vízigények - Vízkormányzási stratégiák

40 Vízellátó rendszer sémája

41 Hidraulikai vizsgálatok –Üzemállapotok vizsgálata –Csőhálózati jelleggörbék, és szivattyú választás –Szimulációs vizsgálatok –Vízkeveredés, vízkor számítás

42 Vízellátó hálózat méretezése és ellenőrzése Tekintettel arra, hogy a vízellátó hálózatok viselkedését leíró KIRCHOFF egyenletekben szereplő nyomásveszteség összefüggésekben a négyzetes tag szerepel az egyenletrendszer explicit megoldása jelenlegi ismereteink szerint nem lehetséges. Ezért a méretezés a következő lépésekből áll: –A fogyasztási modell alapján becsléssel meghatározzuk az egyes vezeték keresztmetszetekre mértékadó vízszállításokat. –A mértékadó vízszállítás alapján meghatározzuk a szükséges vezeték átmérőt. –Az abszolút nyomásigények alapján megbecsüljük a tározó(k) szükséges magasságát. –Iterációs hidraulikai számítással, az előbbiekben ismertetett matematikai modell segítségével, ellenőrizzük különböző jellemző üzemállapotokban a hálózatban kialakuló sebességeket és nyomásokat.

43 Vízellátó hálózat méretezése és ellenőrzése Egy vízellátó hálózatban a kívánatos sebesség tartomány m/s. Egy vízellátó hálózatban a kívánatos sebesség tartomány m/s. A vezeték mentén kialakuló fajlagos nyomásveszteség kívánatos értéke ~ 10 ‰ A vezeték mentén kialakuló fajlagos nyomásveszteség kívánatos értéke ~ 10 ‰ A hálózati nyomás értéke egyetlen üzemállapotban sem lehet kisebb egyetlen csomóponton sem, mint az épületek szintszáma alapján előírt érték, illetve elosztó vezetékek esetében, nem lehet nagyobb mint 60 mvo. A hálózati nyomás értéke egyetlen üzemállapotban sem lehet kisebb egyetlen csomóponton sem, mint az épületek szintszáma alapján előírt érték, illetve elosztó vezetékek esetében, nem lehet nagyobb mint 60 mvo. Amennyiben a hálózat valamely részén kedvezőtlenül nagy, vagy túl kis sebességek, és/vagy nyomáshiányok, esetleg túlnyomások alakulnának kiakkor módosítjuk a rendszerkialakítást (vezeték átmérők, tározó magassága, nyomáscsökkentés, nyomásfokozás,…) Amennyiben a hálózat valamely részén kedvezőtlenül nagy, vagy túl kis sebességek, és/vagy nyomáshiányok, esetleg túlnyomások alakulnának ki akkor módosítjuk a rendszerkialakítást (vezeték átmérők, tározó magassága, nyomáscsökkentés, nyomásfokozás,…)

44 A vízellátó hálózat üzemállapotai Az üzemállapot kifejezés leszűkített értelemben az üzemi viszonyok különbözőségét jelenti. Az üzemállapot kifejezés leszűkített értelemben az üzemi viszonyok különbözőségét jelenti. Tágabb értelemben az egyes üzemállapotokat nemcsak a betáplálások különbözősége, hanem a fogyasztási állapot is jellemzi. Tágabb értelemben az egyes üzemállapotokat nemcsak a betáplálások különbözősége, hanem a fogyasztási állapot is jellemzi. A hálózat hidraulikai vizsgálata során jellemzőnek tekintett üzemállapotok céljukat tekintve két csoportba sorolhatók: A hálózat hidraulikai vizsgálata során jellemzőnek tekintett üzemállapotok céljukat tekintve két csoportba sorolhatók: –Méretezési üzemállapotok, melyek a rendszert zavartalan üzem esetén jellemzik. –Ellenőrzési üzemállapotok, melyek valamilyen zavaró eseményt feltételeznek, pl. tűzoltás.

45 A vízellátó hálózat üzemállapotai

46 Mintafeladat

47 Mintafeladat

48 Mintafeladat

49 Csőhálózati jelleggörbék

50 Szivattyú választás

51 Szimuláció A kvázi-stacioner szimuláció nem más, mint a valóságban lejátszódó - valójában nem-permanens - folyamat stacioner állapotok sorozatával végzett közelítése. Feltételezi, hogy az egyes stacioner üzemállapotok között eltelő időben (dt-lépésköz), a vizsgált rendszer állapotváltozásának sebessége elhanyagolható mértékű, azaz minden elemre

52 Modell kalibráció Mérési adatok Mérési adatok –Alkalmi mérések, beállított szélsőséges üzemállapotokban –Folyamtirányító rendszerben rögzített adatokból kiindulva Feltételek Feltételek –Üzemzavar mentes állapotok –Műszerek hitelesítése –Lehetőség szerint teljes 24 órás mérés –Alapos tervezés, előkészítés –Felkészült személyzet

53 Modell kalibráció Összehasonlítandó adatok: Összehasonlítandó adatok: –nyomások a szivattyúk szívó- és nyomócsonkjain, –tározó(k) vízállás idősorának kiszámítása és a valósággal való összevetése, –nyomások a hálózat kijelölt helyein. A kalibráció megfelelőnek tekinthető, ha A kalibráció megfelelőnek tekinthető, ha –a gépházak és szivattyúk összegzett vízszállításában jelentkező eltérés kisebb, mint a mért érték 5 %-a; –a szivattyúk szívó- és nyomócsonkjain, a hálózati nyomásmérési pontokon a mért és számított nyomásadatok eltérése nem nagyobb, mint 1 m; –a tározók vízállása, vízállásváltozása a mért és számított esetben közel azonos; –a tározók összegzett vízforgalmában jelentkező eltérés kisebb, mint a mért érték 5 %-a.

54 Modell kalibráció Az előkészítő munka, rendszeranalízis hibái, hiányosságai: Az előkészítő munka, rendszeranalízis hibái, hiányosságai: –tározók jellemző vízszintjeinek bemerési hibája, –szint- és nyomásmérő műszerek „0” pontjának magassági hibája, –mérőműszerek kalibrálásának elmaradása, műszerek pontatlansága. –tározók vízállás térfogat összefüggésének felmérési hibája, –tározó vízszint mérések pontossága. A modellezés hibái: A modellezés hibái: –a fogyasztás területi és időbeli változásának nem megfelelő felvétele, –a vezetékek nem valós átmérővel, hosszal, anyaggal, nem a megfelelő helyre kerültek a modellben, –a hálózati szerelvények nem megfelelően felvett üzemi adatai A valós rendszer “hibái” A valós rendszer “hibái” –a hálózaton található üzemszerűen nyitva tartandó elzáró szerelvények fojtott állapota, –zónazárak meghibásodásból, vagy hibás üzemeltetésből adódó áteresztése, –a felszínen meg nem jelenő csőtörések, –…

55 On-line hálózatszámítás –Adatok archiválása –Archivált adatok elemzése –Üzemi adatok betöltése a modellbe –Modell kalibráció

56 Alkalmazási gyakorlat –Vezeték öblítés hatásainak vizsgálata. –Csőtörésen elfolyt víz számítása –Csőtörés javítás alatt kialakuló helyzet vizsgálata –Tűzivíz kiszolgáltatás lehetőségének ellenőrzése. –Vízmű betáp kiesés hatásának ellenőrzése

57 Vízkor és vízminőség


Letölteni ppt "Hálózathidraulika Darabos Péter BME VKKT Vízellátó rendszerek hidraulikai modellezése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések