Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KORAI (VÉGZETTSÉG NÉLKÜLI) ISKOLAELHAGYÁS, LEMORZSOLÓDÁS, KORAI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KORAI (VÉGZETTSÉG NÉLKÜLI) ISKOLAELHAGYÁS, LEMORZSOLÓDÁS, KORAI."— Előadás másolata:

1 XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / KORAI (VÉGZETTSÉG NÉLKÜLI) ISKOLAELHAGYÁS, LEMORZSOLÓDÁS, KORAI JELZŐRENDSZER MÁRTONFI GYÖRGY OFI

2 Mi a korai (végzettség nélküli) iskolaelhagyás? (Angolul: Early School Leaving, ESL) Def: a éves korosztály közül azok aránya, akik –Nem rendelkeznek középfokú (ISCED 3) végzettséggel ÉS… –… a felmérést megelőző 4 hétben nem vettek részt oktatásban (bármilyen képzésben! → alsó becslés!) „Versenytárs” fogalom: NEET-fiatalok NEET = Not in Employment, Education or Training, nem dolgozik és nem is tanul (OECD EAG – 15-19, 20-24, 25-29, 15-29, Eurostat 18-24) A lemorzsolódás (dropping-out) kevésbé egzakt, háttérbe szorul, „csak” egy eleme a fentieknek

3 A korai iskolaelhagyók átlagos aránya Magyarország ezzel a 28 tagállamból a helyen, romló pozícióban (2010-ben még a 12.helyen) Forrás: Eurostat

4 További fontos, összevetésre érdemes mutatók Ifjúsági munkanélküliség (általában 15-19, és évesekre közlik), végzettség szerint - duális rendszerű országok ebben jók PISA – gyengén (0-1) teljesítők aránya – duális rendszerű országok ebben gyengék NEET 4 komponense külön-külön Nagyon eltérő országsorrendek! Az ESL és a NEET a társadalmi és munkaerő- piaci integrációról, illetve a marginalizáció esélyéről szól. A lemorzsolódás a hozzá vezető útról és az oktatási rendszerről.

5 Célok, célértékek 2010-re és 2020-ra 2003-as ESL uniós célérték: 17-18%-ról 10%-ra – nem teljesült, 2010 – 14% HU vállalás 10%, tény: 12% → 10,5% Az ESL-benchmark párja a éves, (felső)középfokú végzettek aránya re a cél 85%, tény: EU 77%→79%, HU 85%, 84,7 %→84%, 2020-ra nincs a célok között 2011-es ESL Tanácsi Ajánlás: 2020-ra EU átlag =10% Ehhez nemzeti szintű vállalások. Magyarország azt vállalta, hogy 11,4%-ról 10%-ra csökkenti. Mi várható 202-ra?

6 Lemorzsolódás (kimaradás, kipergés) Nem egyértelműen definiált és alkalmazott kategória  Képzési programról?  Évfolyamról?  Iskolából?  Átmenetileg vagy véglegesen? EZÉRT ÓVATOSAN KELL LEMORZSOLÓDÁSI ARÁNYRÓL BESZÉLNI Szinte mindig egy hosszú, többnyire társadalmi gyökerű folyamat eredménye => folyamatra utal! Mutatói nemzetközi összehasonlításra nem, vagy csak igen korlátozottan alkalmasak  a lemorzsolódással kapcsolatos adatgyűjtések inkább helyi és nemzeti szintűek  célirányosabb oktatáspolitikai beavatkozásokat tesznek lehetővé

7 Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről  4. § (37.): az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye  közepes teljesítmény alatti vagy  a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat és komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedésekre van szükség.  19. § (A pedagógiai-szakmai szolgáltatások)  „a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése.” A veszélyeztettség definíciója problémás, a POK feladata egyértelmű

8 Egyéni tényezők Mérhető-dokumentálható jellemzők (állapot):  Családi háttér, szülők iskolai végzettsége  Hiányzás  Évismétlés  Előző iskolai életút (iskolaváltás)  Romló tanulmányi átlag  Anyanyelvi és matematikai kompetenciák  … Viselkedésbeli jellemzők (folyamat):  Unalom a tanórák alatt, alacsony motiváció  Tanulási és magatartási problémák, drasztikus viselkedésváltozás (agresszió, visszahúzódóvá válás, depresszió, passzivitás stb.)  Kiközösítő magatartás vagy kiközösítettség  Alacsony szülői elvárások, szülői hanyagság, nemtörődömség  …

9 Intézményi tényezők Intézmény sajátosságai, működése  Iskolai légkör, iskola belső-külső kapcsolatrendszere  Pedagógiai elvek és ezek koherenciája  Stb. Általában kisebb a lemorzsolódás:  kevésbé bürokratikus és hierarchikus iskolákban,  kedvező, légkör, jó tanár-diák, család-iskola kapcsolat esetén.

10 Rendszerszintű tényezők Kora gyermekkori ellátások minősége és hozzáférése, A gyermekvédelmi jelzőrendszer (hiányosságai) Rugalmas vagy rugalmatlan tanulási utak Pályaorientációs szolgáltatások színvonala Megfelelő programok, pénzügyi támogatások (hiánya) Pedagógusképzés és továbbképzés (hiányosságai) Pedagógiai szakemberek, módszerek (hiánya) A szegregáció szintje (lakóhelyi, iskolai, iskolán belüli) Társadalmi sztereotípiák és intolerancia szintje, a szolidaritás és a bizalom szintje A folyamatokat monitorozó rendszer, pl. korai jelzőrendszer, pályakövetési rendszer (hiánya)

11 Lemorzsolódási arányok Romák és nem roma szakiskolások közötti eltérés (a különbség és az arány mást mond!) –2002-es igazgatói és osztályfőnöki becslés – kb. másfélszeres –2014-es ig. becslésből számolva – kb. kétszeres –Kertesi életpálya-felmérés – több mint kétszeres, sőt… (Tárki – Társadalmi Riport) –REF-kutatás, 2011 után – több mint kétszeres –Szakiskola, szakközépiskola más

12 Iskolai kudarc- és sikermutatók Bukások Továbbtanulás szakiskola után érettségiért Második szakma tanulása Felmerült-e már benned valaha, hogy abbahagyd ezt az iskolát? Szakmában való elhelyezkedés esélye végzés után Mindnél 30-50% a becsült eltérés! Nagyobb? Ebből is következik,hogy van (csak volt?) roma oktatási expanzió is

13 Hajdú-Kertesi-Kézdi (Társadalm Riport 2014)

14 Szakiskola, 9. évfolyamRomák aránya, % Válaszoló iskolák száma Borsod-Abaúj-Zemplén63,527 Nógrád50,01 Somogy42,312 Szabolcs-Szatmár-Bereg39,922 Hajdú-Bihar35,319 Jász-Nagykun-Szolnok32,720 Tolna31,110 Bács-Kiskun26,910 Zala23,68 Pest22,612

15 Szakiskola, 9. évfolyamRomák aránya, % Válaszoló iskolák száma Komárom-Esztergom21,713 Békés21,113 Baranya20,97 Budapest20,026 Veszprém14,214 Fejér13,68 Vas10,78 Győr-Moson-Sopron7,816 Heves7,212 Magyarország28,1268 (331-ből =81%)

16 Kutatás a Roma Oktatási Alap számára április – augusztus –A 2010 utáni jogszabályi változások, főleg a tankötelezettség csökkentése –Romák és nem romák közötti különbségek Alapvetően interjús vizsgálat 5-6 esettanulmány Adatelemzés – idősor, roma lakossági aránnyal összevetve

17 Néhány eredmény az interjúk alapján Tankötelezettség – egy tényező, nem főbűnös Új szakiskolai struktúra – illúzió volt remélni tőle A rendszer gyorsulva szegregálódik (a híd- program és az egyházi fenntartás súlya nő) Az anyagi érdekeltség szerepe – REJTÉLY Szülő odafigyelése perdöntő Ált. isk. működése, főleg felsőben perdöntő – senki nem tud róluk (koncepció – 10x) A gyermekjóléti csak lassítja a folyamatot

18 MagyarországEU28-átlagCélérték EU 2020 fő oktatási célkitűzések 1.Korai iskolaelhagyók (18–24 évesek körében) 11,9%12,0%10% (HU: 10%) 2. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők (30–34 évesek körében ) 31,9%36,9% 40% (HU: 30,3%) ET 2020 oktatás és képzés teljesítménymutatók 3. Részvétel óvodai nevelésben (4-éves kortól az iskolakezdésig) 94,5% 12 93,9% 12 95% 4. Gyengén teljesítő (1-es szinten vagy az alatt) 15 évesek aránya Szövegértés 19,7% 12 17,8% 12 15% Matematika 28,1% 12 22,1% 12 15% Természettudomány 18,0% 12 16,6% 12 15% 5. Frissen (legfeljebb 3 éve) végzettek foglalkoztatottsági rátája (20–34 évesek körében ISCED 3–6 74,7%75,5%82% ISCED 3–4 64,9%69,5%– ISCED 5–6 85,6%80,9%– 6. Felnőttek (25–64 évesek) részvétele formális vagy nem formális oktatásban/képzésben 3,0%10,5%15% Az Európai Unió oktatási és képzési kulcsindikátorai, 2013-as értékek

19 Uniós és hazai szakpolitika Prevenció – Intervenció – Kompenzáció Éves országspecifikus ajánlások visszatérő eleme → stratégia november 4. –Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni –Nemzeti Társadalmi Felzárkózási II. –Köznevelés-fejlesztési –Egész életen át tartó tanulási Jelenleg készül a cselekvési terv

20 Prevenciós példák Korai fejlesztés Évismétlés csökkentése Antiszegregációs szakpolitikák Pozitív diszkrimináció Tanórán kívüli tevékenységek Rugalmas és átjárható képzési utak

21 Intervenciós példák Egyéni támogatás Gyengén teljesítők fejlesztése Nyelvi támogatás a nem anyanyelven tanulóknak Tanárok és diákok külső szakmai támogatása Veszélyeztetett diákok azonosítása Korai jelzőrendszer kiépítése Hiányzáshoz kapcsolódó intézkedések Szülők és további partnerek bevonása

22 Kompenzációs példák Híd programok Második esély iskolák A korai iskolaelhagyók visszavezetése a képzési rendszerbe

23 A beavatkozás megtérülése (Heckman et al.)

24 Kiragadott külföldi példák Dán Ifjúsági Pályaorientációs Központok (a kimaradtak és veszélyeztetettek regisztrációja), széles kínálat és profizmus Dán termelőiskola Német és osztrák „coaching”, mentoring (szelektív rendszer és egyéni bánásmód) Hollandia – rugalmas tanulási utak, szigorú monitoring és számonkérés A dán és holland rendszer eleme az EWS

25 Korai jelzőrendszer Mérhető adatokra és megfigyelhető jelenségekre építenek (adatbázisok használata, összekapcsolása). Adatgyűjtés és beavatkozás több szinten. Adatok monitorozása és értelmezése (egyéni szintű nyomon követés). Támogató és együttműködő attitűd  jellemzően építenek a  pályaorientációs szolgáltatásokra,  szektorközi együttműködésre (szociális, egészségügyi, foglalkoztatási, bűnmegelőzési szereplők, gyermek- és ifjúságsegítők, stb.),  mentori támogatás biztosítására. Az indikátorok, mutatók szerepe:  felhívás a veszélyekre, visszajelzés a pozitív megoldásokról  az intézmények megsegítése, egyebek mellett saját helyzetük, eredményeik megismertetésével

26 Figyelmeztető jelek Háttérrel összefüggő okok Szülők iskolai végzettsége, migráns háttér, előző iskolai életút Kvantifikálható tünetek Hiányzás, romló tanulmányi átlag, évismétlés, anyanyelvi és matematikai kompetenciák Viselkedési jellemzők Alacsony motiváció, drasztikus viselkedésváltozás, agresszió, kiközösítő magatartás, kiközösítettség, depresszió

27 CroCoos projekt (Tempus) CroCoos - Cross-sectoral cooperation focused solutions for preventing early school leaving Intézményi szintű korai jelző- és beavatkozási rendszer kidolgozása, tesztelése –már működő gyakorlatok elemzése alapján Intézményi és tanári kompetenciákon nyugszik –Adatgyűjtés –Viselkedés-elemzés –Egyénhez igazított intézkedések –Külső segítség bevonása

28 Kötetajánló Fehérvári Anikó – Tomasz Gábor (szerk.): Kudarcok és megoldások. Budapest: OFI, Szemerszki Marianna (szerk.): Eredményesség az oktatásban. Dimenziók és megközelítések. Budapest: OFI, Kállai Gabriella (szerk.): Tehetséggondozó programok. Budapest: OFI, Ercsei Kálmán (szerk.): Tanulási utak – pályautak. A szakképzésben tanulók pályakövetése. Budapest: OFI, 2015.

29 Néhány honlap PSIVET - Tempus QALL – Végzettséget mindenkinek! Szakképzés és lemorzsolódás kkepzes_es_lemorzsolodas_0.pdf A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése és (mellék)hatásai teljesulese-es-mellekhatasai

30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KORAI (VÉGZETTSÉG NÉLKÜLI) ISKOLAELHAGYÁS, LEMORZSOLÓDÁS, KORAI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések