Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ifjúsági munkanélküliség Magyarországon Matheika Zoltán Kopint-Tárki Zrt. 2012. április 29.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ifjúsági munkanélküliség Magyarországon Matheika Zoltán Kopint-Tárki Zrt. 2012. április 29."— Előadás másolata:

1 Ifjúsági munkanélküliség Magyarországon Matheika Zoltán Kopint-Tárki Zrt április 29.

2 Átlag feletti, bár nem kivételes ifjúsági munkanélküliség

3 A negatív sokkok erőteljesebben hatottak a fiatalok munkanélküliségére

4 Magas munkanélküliségi ráta, alacsony munkanélküliségi arány...

5 … a páratlanul alacsony aktivitás miatt

6 És nem csak alacsony, de csökkenő...

7 A probléma tehát kettős a fiatal korosztályból nagyon kevesen próbálnak elhelyezkedni; ebből a kevésből szokatlanul keveseknek sikerül. Mindkét probléma összefügg az oktatással.

8 Mindkét fiatal korcsoportban drasztikus az elmaradás

9 Az alacsony aktivitás problémája I.: oktatásban résztvevők száma megnőtt

10 De ez nem elégséges magyarázat: alacsony végzettségűek aránya nem kirívóan alacsony

11 Alacsony aktivitás problémája II. Oktatásban résztvevők alacsony aktivitása a magyarországi szakképzés kevés gyakorlati munkatapasztalatot kínál a tanulóknak, szemben a „duális” szakképzési rendszerrel az iskolák vagy nonprofit intézmények által kínált egyéb munkalehetőségek is korlátozottak az oktatásban résztvevők munkapiaci jelenléte az átlagosnál gyengébb Magyarországon

12 Alacsony aktivitás problémája III. NEET-ek szerepe

13 Magas inaktivitás és munkanélküliség egyaránt az alacsonyabb képzettségűeknél koncentrálódik I.

14 Magas inaktivitás és munkanélküliség egyaránt az alacsonyabb képzettségűeknél koncentrálódik II.

15 Alacsony (általános iskolai és szakiskolai végzettségűek) rossz elhelyezkedési esélyeinek két fő oka: hiányos alapkompetenciák szövegértés, írásbeliség, problémamegoldás, matematikai készségek az alacsony végzettségűek kompetenciái súlyosan elmaradnak a nyugat-európai alacsony végzettségűek alapkészségeitől kedvezőtlen gazdaságszerkezet

16 I. A közoktatás anomáliái és az alapkészségek Az általános iskolák színvonalában hatalmas a szórás Az általános iskolák felerősítik az otthonról hozott hátrányokat vagy előnyöket A szakiskolák képtelenek pótolni a hozzájuk kerülő diákok kompetenciahiányait Az alacsony végzettségű fiatalok alapkészségei nem fejlettebbek, mint szüleiké.

17 II. A kialakult gazdaságszerkezet nem kedvez a hiányos alapkészségekkel rendelkezőknek Alulfejlett a független kis- és középvállalati szektor a tervgazdaság öröksége adminisztratív terhek, kiszámíthatatlan szabályozás A hierarchikus vállalatcsoportok által kínált új állásokban hangsúlyos elvárás az írásbeliség és a szövegértés.

18 Egyértelmű hátrány az alacsony végzettségűeknél, felemás előny a magasabb végzettségűeknél A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási szintje megfelel az uniós átlagnak. Ez azonban az alacsonyabb végzettségűek kiszorítása árán valósul meg. A felsőfokú végzettségűek számottevő részben felsőfokú végzettséget nem igénylő állásokban tudnak elhelyezkedni.

19 Az iskolarendszer jelenlegi átalakítása veszélyekkel jár: Egyfelől javítani kívánja a középfokú képzés gyakorlatorientáltságát, ennyiben valós problémára reagál. Másfelől a szakképzés átalakítása tovább csökkenti az alapkészségek fejlesztésére fordított időt, így hosszabb távon a jelenlegi legégetőbb probléma tovább súlyosbodhat.

20 Fiatal munkanélkülieket megcélzó foglalkoztatáspolitikai eszközök A fiatalokat nem kezelték kiemelt prioritásként Egyetlen, kisméretű támogatási program a pályakezdőknek: munkatapasztalat-szerzési támogatás Képzési programok, többek között fiatalok számára Bér- és bérköltségtámogatási programok, többek között fiatalok számára Közfoglalkoztatási programok, többek között fiatalok számára

21

22 A nyers eredménymutatók problematikusak lehetnek I.

23 A nyers eredménymutatók problematikusak lehetnek II.

24 Permanens probléma az alapos hatásvizsgálatok hiánya A létező vizsgálatok alapján: a képzési programok perspektivikusak, de jelentős fejlesztésre szorulnak a bérjellegű támogatási programok tényleges eredményességét rontja a kiszorítási és a holtteher- hatás a közfoglalkoztatási programok lényegében nem javítják a tényleges munkapiaci elhelyezkedési esélyeket.

25 Az újabb tervek és programok azt sugallják, hogy a fiatalok és pályakezdők a korábbinál nagyobb prioritást kapnak a foglalkoztatáspolitika célcsoportjain belül.

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET.


Letölteni ppt "Ifjúsági munkanélküliség Magyarországon Matheika Zoltán Kopint-Tárki Zrt. 2012. április 29."

Hasonló előadás


Google Hirdetések