Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése, európai kitekintéssel Marcali, 2011. november 24. A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése, európai kitekintéssel Marcali, 2011. november 24. A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése,"— Előadás másolata:

1 1 A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése, európai kitekintéssel Marcali, november 24. A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése, európai kitekintéssel dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Szak- és Felnőttképzési Tanszék Marcali, november 24.

2 2 I. Néhány jellemző a szak- és felnőttképzési rendszer jelenlegi helyzetéről Iskolarendszerű képzést tekintve: –Szakmunkásképzés csökkenő aránya –Felsőoktatás elszívó hatása –Kontraszelekció –Alacsony vállalkozói aktivitás –Folyamatos változások, alacsony presztízs –Finanszírozási gondok –Bonyolult vizsgarendszer –Gazdasági szféra igényei nem tiszták –…

3 Felnőttképzést tekintve: –Állami szerepvállalás: egy évre kivonult az állami a munkaerő-piaci képzésekből –Plusz annak drasztikus átalakítása és átpolitizálása –Versenyszféra: fizetőképes kereslet csökkenése –Felnőttoktatás (alap és középfok utólagos pótlása): alacsony részvétel –Állami stratégia szinte teljes hiánya –… 3

4 Társadalmi-gazdasági környezet: –Alacsony foglalkoztatási szint (53-54%), magas munkanélküliség és inaktivitás –Képzetlen rétegek bevonása –Szakképzett humán erőforrás hiánya mint beruházási gát –Demográfia 4

5 A bruttó hazai termék (GDP) alakulása a régiókban és a fővárosban (millió Ft) 5

6 6 Korcsoport Iskolai végzettség és szakképzettség megfelelő korúak %- ában 15 évesnél idősebb általános iskola 8. évfolyam 35,629,2 15 évesnél idősebb középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 15,018,7 18 évesnél idősebb középiskola érettségivel19,929,1 20 évesnél idősebb egyetemi, főiskolai oklevél9,714,0 összesen, 15 évesnél idősebb legalább szakmai oklevél vagy érettségi 34,661,8

7 7 Iskolai oktatásban részesülők felnőttoktatási keretek között, (fő)

8 II. Rendszerről beszélünk… Amire hat minden, ami a társadalmi-gazdasági és politikai térben történik Az oktatási és képzési rendszerek két legfontosabb funkciója: –Társadalmi kohézió megteremtése, –Szakképzett munkaerő biztosítása a munkaerőpiac számára A szakképzési funkció része a közoktatási rendszernek, ugyanakkor belső differenciáltsága sokkal nagyobb mint más területé Szoros kapcsolata van a munkaerő-piaccal, foglalkoztatáspolitika részeként is megjelenik 8

9 A felnőttképzés legszűkebb funkciója a személy foglalkoztathatóvá tétele, munkaerő-piaci relevanciájának elősegítése és integrációjának növelése Kettős cél: –Folyamatos karbantartás –Felzárkózás, legalább első szakképesítés megszerzése Ágazatai: –Iskolarendszerű felnőttoktatás –Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés 9

10 III. Erőterek vonzásában I. – hol a szakképzés helye? Közoktatás (nevelés?), felsőoktatás, felnőtt- oktatás - NEFMI Szakképzés és munkaerő-piaci - NGM De elsősorban a pénzügyi szempontok diktálnak A rendszerek fejlesztése „önálló” pályán halad, „lobbisúly” dönt NSZFI átalakul, HIVATAL 10

11 III. Erőterek vonzásában II. – kamarai szerepvállalás A kamara gazdasági érdekvédelmi szervezet A szakképzett munkavállaló a vállalkozói szféra egyik fontos erőforrása A képzési rendszer fenntartása állami feladat, de a hatékonyság növelése miatt bevonhatók partnerek 11

12 Folyamatos kamarai tevékenység: –Tanulószerződés (kb. 48 ezer) –Tanuló fogadásával kapcsolatos tanácsadás –Ellenőrzési rendszer –Szakképesítések tartalmi gondozása –Vizsgadelegálás –Szintvizsgák a szakképző iskolákban –Szakma Kiváló Tanulója Verseny szervezése –Területi koordináció, RFKB –Szakmai döntés-előkészítés 12

13 2010 őszén paktum az „új” kormánnyal: –Megerősíti az eddigi feladatokat –125 szakképesítés átadása (KP, SZVK) –SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése (némi forrással) –Átadott szakmákban pályaválasztás és tanácsadás 13

14 Ami még ennél is fontosabb, szak- és felnőttképzési rendszert érintő döntésekben kamarai előkészítés 14

15 III. Erőterek vonzásában III. – európai elvárások Nincs közös oktatáspolitika, nemzeti rendszerek és hagyományok vannak, de vannak irányelvek és elvárások (pl. végzettségi ráták) Fő alapelv: a szakképzés a gazdasági növekedés és társadalmi integráció alapja 3%-os részvételi arány az Eurostat szerint – egyszerűen nem igaz… Európa 2020, „Új készségek és munkahelyek menetrendje” 15

16 Komplex stratégia (munkahelyteremtés, munkaerő-piaci politikák, munkafeltételek javítása stb.), amiben hangsúlyos elem a képzés (lifelong learning) Két fontos indikátor: korai iskolaelhagyók csökkentése és felsőfokú végzettségűek arányának növelése A képzés befektetés, felismerve azt is, hogy a részvétel nem egyenletes Készségek, kompetenciák és foglalkozások európai keretrendszere (ESCO) 16

17 IV. Új utakon a szakképzés… Duális rendszer megteremtése (iskola és vállalkozások közös feladatvállalása) Hároméves szakiskolai szakképzés Szakközépiskolák átalakuló funkciója, szakmai érettségi (munkakör betöltése) Felzárkóztatás Felnőttoktatás erősödő szerepe OKJ átalakításának keretei TISZK 17

18 Tanulószerződés megerősítése, szakmai vizsgára történő felkészítés gyakorlati részének felelőse a gazdálkodó, nem az iskola Regionális helyett megyei szinten a képzési bizottság Beiskolázási szerkezetről a kormány dönt Pályaorientáció felértékelése, pályakövetés alapjainak megteremtése FSZ kikerül az OKJ-ből, felsőoktatási szakképzés lesz helyette (4-5 félév) 18

19 V. Újra duális képzés Amikor a szakképzési feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek elismerése alapján megosztozik az állam és a gazdaság, duális szakképzésről beszélünk. A tanulók heti 1-2 nap járnak iskolába, az átlagosan 3- 3,5 éves képzési idő elején ez heti tanórát, azaz kettő tanítási napot, később 8-9 tanórát, azaz egy tanítási napot jelent. Itt kétharmad részben szakmai elméleti oktatásban részesülnek, egyharmad időt általános műveltségük gyarapítására fordítanak (német modell). Lesz-e ennyi vállalkozó? Ki a „jó” szakmunkás? 19

20 VI. Előzetes bírálatok (MSZT) Szakiskola: kevés a 3 év, újabb zsákutca, képtelen lesz továbbtanulni Nem minden szakképesítés elsajátítására elegendő a 3 év Szakközépiskola: kevés a 4 év érettségire és munkakörre való egyszerre történő felkészítésre TISZK: nem működik a holland modell, mert nem csak szakképzés folyik, hanem közismereti képzés is, „gyerekgyárak” 20

21 MPA képzési alaprész, fejlesztési támogatás megszűntetése Egyértelműen hiba a tankötelezettség 16 évre történő csökkentése (hátrányos helyzetűek) Egységes középiskolai érettségi kell, nem külön gimnáziumi és szakközépiskolai OKJ újbóli gyors, elkapkodott átalakítása Iskolák államosítása 21

22 Összefoglalás helyett: Valóban tenni kell, hogy ne ez legyen a magyar szakmunkásképzés „produktuma”! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! 22


Letölteni ppt "1 A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése, európai kitekintéssel Marcali, 2011. november 24. A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések