Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei Köllő János MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2009. április 21.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei Köllő János MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2009. április 21."— Előadás másolata:

1 Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei Köllő János MTA Közgazdaságtudományi Intézet április 21.

2 Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért Liskó Ilona fejezete Ecostat 2008 Munkaerőpiaci Tükör 2008 Kézdi G. – Köllő J. – Varga J. fejezete OFA-MTA KTI 2008 Bővebben :

3 Méretcsökkenés? A középfokú oktatásból szakképesítéssel kilépők aránya csak átmenetileg csökkent. A szakiskolai képzés mérete csökkent, de a közoktatásból közvetlenül a munkaerő-piacra lépők legnagyobb csoportját (35-45%) ma is az érettségit nem adó szakmunkásképzés végzettjei és lemorzsolódottjai adják. b A szakmunkás oklevél piaci értéke csökkent, egyes területeken teljesen elveszett a  A kereslet és a kínálat illeszkedése romlott. Egyidejűleg mutatkozik szakmunkáshiány és –felesleg A nem a szakmájukban dolgozók aránya jelentősen nőtt. c A végzettek tömegesen dolgoznak képzettséget nem igénylő munkakörökben Vállalatok sokasága számol be hiányról Számos jel utal az alapkészségek súlyos hiányosságaira, és ez főszerepet játszik a fenti válságtünetek előidézésében  Válságtünetek a) Kézdi (2007), Commander-Köllő (2008) b) Kézdi-Varga (2007), Tükör 2008 c) Kézdi (2007) d) Liskó (2004)

4 Válságtünetek - Foglalkoztatás Foglalkoztatási esélyek (%, érettségizett = 0) - Férfiak

5 Válságtünetek - Foglalkoztatás Foglalkoztatási esélyek (%, érettségizett = 0) - Nők

6 Válságtünetek - Foglalkoztatás a) Munkaerőpiaci Tükör 2008 b) Olyan foglalkozások, ahol a 8 osztályt végzettek aránya>50% 1986-ban A foglalkoztatási szint viszonylag magas, de: A nem a szakmájukban dolgozók aránya %-ról 60%-ra nőtt a rendszerváltás óta. a Akik nem a szakmájukban, azok zömmel képzettséget nem igénylő munkakörben dolgoznak, segédmunkás-bérért. a Hagyományos segédmunkákban b dolgozik 40%, az arányuk itt közel 80%

7 Válságtünetek - Bérek Bérek (érettségizett = 1) - Nők

8 Válságtünetek - Bérek Bérek (érettségizett = 1) - Férfiak

9 Válságtünetek - Bérek Kereseti előny az általános iskolát végzettekhez képest

10 Válságtünetek - Bérek Kevés a jól fizetett szakmunkás. A bérek nem a „gyerekanyag romlása” miatt csökkentek ben: Többet keresett az átlagos érettségizettnél 14.8% Többet keresett az átlagos diplomásnál 2.0 % A keresetek nem a képzés szűkülése után csökkentek a mai szintre, hanem a rendszerváltás éveiben

11 IALS: Nemzetközi Felnőtt Írásbeliség-vizsgálat International Adult Literacy Survey 23 ország, Magyar részvétel: 1998 Közép-Kelet Európa: HU, CZ, PL, SLO Reprezentatív lakossági minták (2-4 ezer fő) Adatok a funkcionális írástudásról és a munkahelyen előforduló írás-olvasási-számolási követelményekről Miért? A funkcionális írástudás a tanuló- és alkalmazkodóképesség alapja Válságtünetek - Alapkészségek

12 Mit tanulhatunk az IALS-ból? 1)Milyen munkahelyeken dolgoznak a szakmunkás végzettségűek? 2)Hogyan hatnak a szakmunkás végzettségűek iránti keresletre a munkahelyi írás-olvasási-logikai követelmények? 3)Milyen alapkészség-szintek alakultak ki Magyarországon 1) és 2) hatására? 4)Hogyan változik az alapkészségek iránti kereslet? Válságtünetek - Alapkészségek

13 1) Kelet-európai örökség: az alapkészségeket kevéssé mozgósító munkahelyek (és erre képző iskolák) Válságtünetek - Alapkészségek A munkahelyek megoszlása az ellátandó írás-olvasási feladatok száma szerint

14 2) Nagyon erős iskolázottság szerinti szelekció az írás-olvasásigényes munkahelyekre Nem állt azokra a nyugat-európai országokra (UK, IRL, SF) ahol magas az alapfokon képzettek munkanélkülisége Az írás-olvasási feladatok számának marginális hatása a 0-10 (kék) és 11 osztályt végzettek (piros) részarányára két országcsoportban (ipar, termelő munkások) Válságtünetek - Alapkészségek

15 3) Az oktatás jellege és a torz munkahelyi tapasztalat miatt erős lemaradás az alapkészségekben az idősebbeknél és a nem érettségizett fiataloknál Fiatal diplomások =0. Esetükben a kelet-nyugati különbség elhanyagolható. Iskolázottság: 1=0-10 osztály, 2=11 osztály, 3=12-14 osztály, 4=15+ osztály Válságtünetek - Alapkészségek

16 4) Gyors eltolódás az írás-olvasásigényes munkahelyek felé foglalkozásokon és ágazatokon belül (is) Nem állt azokra a nyugat-európai országokra (UK, IRL, SF) ahol magas az alapfokon képzettek munkanélkülisége Kelet-Nyugati különbség a régi és új munkahelyeken előforduló írás-olvasási- számolási feladatok számában A munkavállaló iskolázottsága szerint, ágazatra és foglalkozásra kontrollálva Válságtünetek - Alapkészségek

17 Dilemmák az alapkészségek fejlesztésében és az illeszkedés javításában

18 A kiinduló helyzet kétségbeejtő: - Kompetenciamérés: 75% elégtelen szinten a szövegértési és kvantitatív teszteken (gimn. 8% 1-2) - PISA 2000: 30% lemaradás a középiskolákhoz képest (OECD-átlag: 9%) a - PISA 2003, 2006: csak a szakképzés egészére vonatkozó adatok, úgy is nagy lemaradás mutatható ki - Lemorzsolódás: ötször-tízszer gyakoribb, mint a középiskolákban a,b - Évismétlésre buktatás: szor gyakoribb A középiskolai mintát követő általános képzés kudarcot vallott A fejlesztésnek a (sajnálatos) realitásokból kell kiindulnia - Az iskolázatlan szülők gyermekeinek bekerülési esélye nyolcszor magasabb a - Ide jár a továbbtanuló roma gyerekek kétharmada a - Az érettségizett szülők gyerekeinek aránya <25% a a) Liskó 2008 b) Kertesi-Kézdi 2009 Az alapkészségek fejlesztése

19 Az érettségit nem adó szakiskolák középiskolákba olvasztása, speciális, szakmatanulásra felkészítő programmal ( évf) és gyakorlóhelyek a TISZK-ekben? Képzők képzése, kötelező tréningek a hátránykiegyenlítés és a készségfejlesztés területén Ne indulhassanak 25 fősnél nagyobb osztályok. Meg kell szüntetni az igazolatlan hiányzás és az elégtelen teljesítmény miatti automatikus kizárást. Mentortanár a veszélyeztetett tanulók mellé Lemorzsolódottak: a reintegráció legyen önkormányzati felelősség legalább18 éves korig. Reintegrációs felelős. A „második esély” iskolák állami támogatása önállóan vagy meglévő intézményekhez kapcsolva. A képzés befejezését ösztönző tanulmányi ösztöndíj Az alapkészségek fejlesztése

20 Milyen értelemben rossz az illeszkedés? A szakképzés egészében az illeszkedés nemzetközi összehasonlításban nem rossz a A szakiskolát végzetteknél az alkalmazkodási problémák is gátolják a kereslet és kínálat egymásra találását. Milyen jelzések segíthetnének az illeszkedés javításában? Mindenki azt szeretné-e, hogy a kínálat közeledjen a kereslethez? Tehetetlenség a képzési kínálat alakulásában (tanári álláshelyek megtartása, stb.) e Előrejelzés? Kereslet  „vállalati igény”. Kereslet-előrejelzés: nincsenek adatok és a szakértelem is hiányzik. Mire költenek a vállalatok? Az alapképzésben való vállalati részvétel és a felnőttképzés is alacsony fokú d A képzés erősen széttagolt, 90%-ban többcélú oktatási intézményekben, a gyakorlati munka 40%-ban - gyakran rosszul felszerelt - iskolai tanműhelyekben folyik. Mennyire sikeresek a végzettek? Pályakövetési rendszer: hiányos és különböző – kezelni nem tervezett – torzításokkal terhes c Mit akarnak a jelentkezők? A rendszer továbbra sem tekinti mérvadónak a tanulói szándékot, mint keresleti jelzést b Az illeszkedés javítása a) Eurostat (2000) b) v.ö. Hives (2007) c) Galasi (2007) d) Bajnai et al. (2008) Hámori (2007) e) Mártonfi (2007), Farkas (2008)

21 Vállalati igény 536 fő Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye

22 Vállalati igény 536 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye

23 Vállalati igény 536 fő Keretszám 264 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye

24 Vállalati igény 536 fő Keretszám 264 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Jelentkezés 85 fő Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye

25 Vállalati igény 536 fő Keretszám 264 fő Felvettek 189 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Jelentkezés 85 fő Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye

26 Vállalati igény 536 fő Keretszám 264 fő Felvettek 189 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Jelentkezés 85 fő Forgácsoló 2 év után 134 fő Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye

27 Vállalati igény 536 fő Keretszám 264 fő Felvettek 189 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Jelentkezés 85 fő Forgácsoló 2 év után 134 fő Forgácsoló 5 év után 75 fő Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye

28 Vállalati igény 536 fő Keretszám 264 fő Felvettek 189 fő 8. osztályos irányulás 71 fő Jelentkezés 85 fő Forgácsoló 2 év után 134 fő Forgácsoló 5 év után 75 fő Forgácsolók beiskolázása és pályakezdése, Győr-Sopron megye

29 Pályaelhagyás 5 év alatt: Saját választás szerinti divatszakmákban: 15.5% Saját választás szerinti hiányszakmákban: 25.5% Kényszerbeiskolázás esetén, hiányszakmákban: 43.1%

30 + A jelenlegi 112 eFt/fős normatíva elégtelen, nem fedezi a kiadásokat + Ha TISZK: közlekedési támogatás, ingyenes kollégiumi férőhelyek teljeskörű biztosítása + A szaktanárok átlagosnál magasabb alternatív jövedelmei miatt indokolt a közalkalmazotti státusz megszüntetése és a jelenleginél magasabb bérek költségvetési fedezetének biztosítása - Ugyanakkor a tisztán speciális képzéshez történő közösségi hozzájárulás indokolatlan Nem csak jelzésekre van szükség – A közösségi hozzájárulás elvei

31 Összefoglalás Az alkalmazkodóképességet megalapozó alapkészségek fejlesztése a legrosszabb tanulóknál … … olyan közegben, ahol erős tanulói és vállalati ellenállást kell leküzdeni, és … … az oktatástervező sötétben tapogatózik


Letölteni ppt "Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei Köllő János MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2009. április 21."

Hasonló előadás


Google Hirdetések