Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csomagolástervezés 1. Az első lépések A csomagolástervezés első lépése a csomagolással szembeni követelmények felmérése, megismerése. Ezek a követelmények.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csomagolástervezés 1. Az első lépések A csomagolástervezés első lépése a csomagolással szembeni követelmények felmérése, megismerése. Ezek a követelmények."— Előadás másolata:

1 Csomagolástervezés 1

2 Az első lépések A csomagolástervezés első lépése a csomagolással szembeni követelmények felmérése, megismerése. Ezek a követelmények az alábbi csoportokba sorolhatóak be:  hatékony áruvédelem biztosítása,  a logisztikai folyamatok elvárásainak teljesítése,  környezetvédelem megvalósítása,  a hatósági követelmények betartása és a  marketingszempontok figyelembevétele. Vizsgáljuk ezeket most egyenként! 2/19

3 Hatékony áruvédelem csomagolással szembeni elvárásait szállítási körülményeit A hatékony áruvédelem megvalósításához a csomagolás tervezőjének ismernie kell a termék csomagolással szembeni elvárásait valamint a csomagolt termék szállítási körülményeit. Mivel a szállítási útvonalak és a szállításhoz használt eszközök más-más igénybevételt jelentenek, ezért ezek ismerete elengedhetetlenül szükséges. mennyiségiminőségi A terméket a logisztikai folyamatok során érő igénybevételek, a megfelelő csomagolás kialakításának hiányában, mennyiségi és minőségi változást okozhatnak. Minőségi változás Fizikai Minőségi változás fizikai hatásra és kémiai reakciók következtében alakulhat ki. Fizikai hatásra a termék alakváltozása, törése, halmazállapot-változása stb. alakulhat ki. Kémiai biológiai Kémiai reakciók korróziót, szerves anyagok lebomlását, íz- és színváltozást stb. okozhatnak. Szűkebben értelmezve megkülönböztethetünk még egy csoportot, a biológiai folyamatok révén kialakuló minőségi változások csoportját. A biológiai eredetű minőségváltozáson értjük a romlást, penészedést stb. Mennyiségi változás Mennyiségi változás rendszerint a csomagolóeszköz zárásának elégtelensége miatt bekövetkező szóródás-, elfolyás-, párolgás- illetve dézsmálásból adódik. 3/19

4 A hatékony áruvédelem szempontjai Ennek érdekében vizsgálni kell: logisztikai folyamatok  a logisztikai folyamatok során fellépő igénybevételek fajtája, jellege és számszerűleg kifejezett nagyságát; termék érzékenységét  a termék érzékenységét az igénybevételekkel szemben; előírásokat  a csomagolással és szállítással szembeni előírásokat. elháríthatatlanok elháríthatók A csomagolással összefüggésbe hozható károk elháríthatatlanok, és elháríthatók lehetnek. Az elhárítható károk mértéke megközelíti a 70 %- ot. Annak eldöntése, hogy mit tekintünk elhárítható illetve el nem hárítható kárnak, természetesen összefüggésben van a csomagolt termék fajtájával. Hiszen fel lehet készülni akár a katasztrófák okozta károk kiküszöbölésére is, de ez olyan többletköltséget okoz, ami az esetek döntő többségében gazdaságtalan termelést okoz. A termék azonban lehet olyan is, hogy értéke vagy veszélyessége folytán indokolt a fokozottabb védelem kialakítása. optimális A fenti tényezők figyelembevételét egymással összhangban kell megvalósítani, és az optimális megoldást megtalálni. Az optimális megoldás azt jelenti, hogy a csomagolásra fordított költség ne haladja meg a csomagolásból eredő értékcsökkenés mértékét. 4/19

5 Az igénybevételek felosztása nyomás A csomagolt termékre nyomás elsősorban a raktározási és szállítási halmazoláskor hat. A halmazolási nyomás legnagyobb mértékben a halmaz alján elhelyezkedő termékre fejti ki hatását. A csomagolásnak meg kell felelni az itt jelentkező nyomás elviselésének. Ennek mértéke függ a halmazolt termékek mennyiségétől és a halmazolás egyenletes eloszlásától. Nagyobb nyomással kell számolni, ha a halmazolt termékek felfekvése nem egyenletes. raktározásiszállításiszokásokat előírásokat Ezen igény kielégítéséhez ismerni kell a raktározási és szállítási szokásokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó előírásokat. Más halmazolási magassággal kell számolni a légi, közúti, és a vasúti vagy vízi szállítás esetén. Nyomás érheti a terméket a rakodás közben is. Daru alkalmazásánál a kötelek oldalirányú erőhatást fejtenek ki a szállítmányra. MechanikusKlimatikusBiológiaiEmberi  Statikus:  nyomás  Dinamikus  ejtés  ütközés  rázás  lengés Napsugárzás Hőmérséklet Légnedvesség Csapadék Légnyomás Légmozgás Légszennyeződés Mikroorganizmusok Rovarok Rágcsálók Stb. Dézsmálás Hamisítás 5/19

6 További mechanikus igénybevételek  Ejtés  Ejtés elsősorban a szállítás során jelentkezhet, de a termelés folyamán is előállhat. Az ejtési igénybevétel meghatározásánál az ejtési magasságot, a termék érzékenységi fokát és az ejtés módját (lapra, élre, sarokra) kell figyelembe venni. Az ejtésből eredő károk ellen a mozgáscsillapítás megfelelő megtervezésével lehet védekezni. ütközés  Az ütközés lényegében az ejtéssel azonos, csak az erőhatás irányában tér el. Mértéke kisebb, mint az ejtésé. Legjellemzőbb a vasúti szállításnál, ahol a vagonok rendezésekor jelentős erőhatás éri a szállítmányt.  Ütés  Ütésnek az egyszeri, a csomagoláson jelentkező hirtelen erőhatást értjük. Általában gondatlanságból adódik. Csomagolás tervezésekor a csomagolás anyagának megfelelő megválasztásával vehető figyelembe.  Rázás amplitúdófrekvencia  Rázás a csomagolt termék mozgatása közben jelentkezhet. Jellemző paraméterei az amplitúdó és a frekvencia. Az amplitúdó az erőhatás nagyságát, a frekvencia annak gyakoriságát fejezi ki. A frekvencia ismerete lényeges, hiszen rázás során a termék átveszi a frekvenciát, és ha az valamelyik összetevőjének saját frekvenciájával megegyezik, akkor az erősödő rezgést eredményez, ami nagymértékben növeli az összetevőre ható erőhatást. Ennek figyelembevételét nem szabad elmulasztani a tervezés során.  Lengés  Lengés lép fel a termék mozgatása közben. A lengés frekvenciája a rázáshoz hasonlóan erősítheti a termék egyes részeinek lengését. Mind a lengés, mind a rázás esetén az elégtelen rögzítés következtében felléphet a termékek egymáshoz viszonyított elmozdulása. Ez a csomagolás felületén dörzsölődést okoz, ami károsodáshoz vezet. 6/19

7 Klimatikus igénybevételek napsugárzás  A napsugárzás elsősorban a fényre érzékeny termékek esetében okoz megoldandó feladatot. A felhasznált csomagolóeszközökben is okozhat károsodást. Ahhoz, hogy ezek a hatások ne jelentkezzenek, ismerni kell a csomagolást érő napsütés időtartamát. Más csomagolóanyagot kell választani a szabadtéri és a klimatizált raktározás esetén. hőmérséklet  A hőmérséklet figyelembevétele például a mélyhűtött termékek esetében elengedhetetlen. Az alacsony hőmérsékletet nem minden csomagolóanyag viseli el tulajdonságainak megváltozása nélkül. A megfelelő csomagolás kialakításánál csak az adott hőmérsékleten megfelelő csomagolóanyagot szabad felhasználni. levegő nedvességtartalma csapadék  Ha nem ismerjük a termék életútját, akkor olyan téves csomagolóanyagokat választhatunk, amelyek a levegő nedvességtartalma vagy a csapadék hatására elvesztik előnyös tulajdonságaikat. Trópusi végcél esetén vagy szabadtéri raktározásnál nem célszerű a csomagolás kialakítása papírból, hiszen nedvesség hatására tulajdonsága jelentős mértékben megváltozik, romlik. 7/19

8 További igénybevételek biológiai A biológiai igénybevételek jelentősen eltérnek a csomagolandó termék fajtájától függően. Egy televízió esetében a mikroorganizmusok nem jelentenek veszélyt a termékre. Élelmiszer csomagolása esetén viszont lényeges szempont megakadályozni a termék és a mikroorganizmusok érintkezését. dézsmáláshamisítás Különösen a nagyobb értékű termékek esetében lényeges a dézsmálás és hamisítás problémájának figyelembevétele. A csomagolás kialakításánál szempont lehet a károsodás nélküli visszazárhatóság, vagy a hamisítás elleni azonosítók alkalmazása. teljes életútját A hatékony és optimális áruvédelem megvalósításához ismerni kell a termék teljes életútját. Fel kell mérni a termék igényeit a csomagolással szemben. Ismerni kell a termék előállítási, raktározási és szállítási körülményeit, hiszen csak ezek ismeretében tudjuk felmérni az igénybevételeket, és tudunk azoknak megfelelő csomagolást tervezni. 8/19

9 A csomagolás és a logisztika A csomagolás szerepe a logisztikai folyamatokban két részre osztható: anyagáramlást  A csomagolás alkalmas megválasztása hatékonyabbá teszi az anyagáramlást, információáramlást  és biztosítja az információáramlást a logisztikai folyamatban. A csomagolás célszerű kialakításával biztosítani lehet a logisztikai folyamatokban jelentkező információáramlást. A megfelelő információk segíthetik a raktári nyilvántartást, a szállítmányozáshoz szükséges árukigyűjtést és a szállítási okmányok gyorsabb kitöltését. Az első feladat teljesítéséhez a tervezőnek olyan csomagolást kell terveznie, ami megfelelő kialakításával lehetővé teszi a gépesítést, anyagmozgató eszközök használatát. A jól megválasztott csomagolás könnyen kezelhető rakodási egységet képez, megfelelő méretével csökkenti a szállítási költséget. Jó csomagolás tervezésével könnyíthető a raktározási, átrakodási nehézségek mértéke. 9/19

10 Áruvédelem teljes logisztikai folyamat A logisztikai folyamatok természetesen kihatnak az áruvédelem problémakörére is. Csak a teljes logisztikai folyamat ismeretében alakítható ki a megfelelő áruvédelmet biztosító csomagolás. A csomagolás tervezéséhez ismerni kell a gyártási folyamatok során fellépő igénybevételeket, illetve a csomagolt termékkel szemben támasztott gyártási elvárásokat. A raktározás, szállítás és elosztás nemcsak az áruvédelmet követeli meg, hanem ezek a folyamatok meghatározhatják a csomagolás méretét és a csomagoláson szereplő információk tartalmát. A csomagolás tervezőjének tehát nemcsak a logisztikai igényeket kell figyelembe vennie, hanem a logisztikai folyamatokból adódó igénybevételeket is ismernie kell. 10/19

11 Környezetvédelem terméketmegóvnia a környezettőlkörnyezetet is a terméktőhulladékot A csomagolásnak nemcsak a terméket kell megóvnia a környezettől, hanem a környezetet is a terméktől. A felhasznált csomagolás feladatának elvégzése után hulladékot képez. A csomagolástechnika fejlődésével a keletkező hulladékból sajnos mind nagyobb arányban részesül a csomagolószerekből képződő hulladék. Csomagolástervezés során a tervezőknek az alábbi feltételek teljesítésére kell törekedniük:  minimális csomagolóanyag-felhasználás,  egyszerű és ismételten hasznosítható csomagolóanyagok alkalmazása,  a csomagolóeszköz ismételt felhasználása ( többutas csomagolás ),  az egészségre és környezetre káros anyagok mellőzése vagy minimális felhasználása,  a visszagyűjtés és újrafeldolgozás lehetőségének figyelembevétele,  foto- vagy biodegradálható * anyagok alkalmazása és  a túlcsomagolás elkerülése. * Fény hatására vagy biológiai úton lebomló. 11/19

12 Életciklus-elemzés életciklus-elemzés A környezetvédelmi szempontok jobb figyelembevétele érdekében a csomagolás tervezésekor lehetőség szerint ismerni kell az életciklus-elemzést. Ennek ismerete segítséget nyújt a csomagolóanyag megválasztásához. Az életciklus-elemzés átfogó képet ad a felhasznált csomagolóanyag környezetre kifejtett hatásairól. Magában foglalja a csomagolóanyag előállítási, szállítási, hulladékkezelési adatokat, így nem csak részfolyamatban értékelhető, hanem az összes környezetre kifejtett hatás figyelembe vehető. Az életciklus-elemzés elsősorban az újrahasználat és újrafeldolgozás problémájának megoldásában nyújt segítséget. A csomagolás tervezésekor eltérő megoldások tekinthetőek optimálisnak a termék végcélját illetően. Más csomagolóanyag az optimális egy olyan országban, ahol a visszagyűjtés megoldott, és más ott, ahol nincs lehetőség a visszagyűjtésre és újbóli hasznosításra. Mivel a problémakör is komplex, ezért a megoldása is széleskörű információk beszerzése után lehetséges. 12/19

13 Marketingszempontok tetszetősneksaját magát eladónak A csomagolásnak nem elég megvédeni a terméket és a szükséges információt tartalmaznia, hanem tetszetősnek és saját magát eladónak is kell lennie. szakemberre Ezért a csomagolás kialakításánál célszerű a csomagoláson szereplő grafika megtervezését szakemberre bízni. A jó grafika elkészítéséhez a grafikai tervezőt már a tervezés kezdetén be kell vonni. A grafikai tervezőnek át kell adni az alábbi információkat:  a csomagolóeszköz műszaki tervét,  a csomagolóeszközök kialakítását meghatározó paramétereket;  a csomagoláson feltüntetésre kerülő kötelező és egyéb információk pontos szövegét, azok elhelyezését és méretét meghatározó előírásokat;  a gyártó logóját és egyéb azonosítóit;  a termék nevét, emblémáját vagy egyedi azonosítóját;  termékcsalád esetén a termékcsaládban szereplő egyéb termékek műszaki és grafikai tervét,  speciális jelölések grafikáit, méretét és elhelyezésének pontos helyét ( pl. EAN-kód );  a gyártási pozicionáló jelek elhelyezését és  a gyártási technológiából adódó grafikát nem tartalmazható területeket. Az eredmény érdekében megfelelő együttműködés kialakítása szükséges. A tervezés során jelentkező problémák közös megoldására van szükség. 13/19

14 A hatósági előírások betartása csomagolási adagotcsomagolóanyagfajtáját információkkörét kötelező Ezek előírhatják a csomagolási adagot, a csomagolóanyag fajtáját, a csomagoláson feltüntetésre kerülő információk körét. Olyan szabályozó előírások, amelyek betartása kötelező. Az előírásoknak alapvetően két fajtája létezik:  jogszabályban  jogszabályban rögzített kötelezettségek műszaki fogalmakat  a kötelezettséghez kapcsolódó műszaki fogalmakat, vizsgálati módszereket meghatározó szabványok, előírások. jogi szabályozás A csomagolással kapcsolatos jogi szabályozás a következő területekre terjed ki:  jelölés,  vonalkódok,  mennyiségi előírások,  adagolási pontosság,  az élelmiszerek csomagolóanyagai,  a veszélyes anyagok kezelése,  környezetvédelem,  a tisztességtelen verseny kiküszöbölése. A hatósági előírásoknál mindig ügyelni kell arra, hogy a célország előírásai eltérhetnek egymástól. Ezért adott esetben nemcsak a hazai előírásokat kell figyelembe venni. 14/19

15 A termék sajátosságainak figyelembe vétele listát Célszerű a követelmények felméréséhez egy listát készíteni. A listán szereplő követelményeket csoportosítani, az elvárásokat mintegy kérdés formájában feltenni, és ezekre megfogalmazni a válaszokat. A feltett kérdéseket sorrendbe kell állítani. A csoportosítás eredménye egy folyamatábra. Ebben a kiindulási kérdésre adott válaszokhoz kell rendelni a következő kérdést, amelyre ismét válaszokat kell adni. Így egy elágazó faszerkezet jön létre. A szerkezet tartalmazhat zsákutcákat is. Ezek az ágak nem teljesítenek minden feltételt, ezért nem vezetnek az optimális csomagolás megvalósításához. Természetesen ebben a folyamatábrában keletkeznek visszacsatolások is, hiszen egyes válaszok újabb kérdéseket tehetnek fel. A folyamatábra végén szereplő megoldások adják a csomagolás alternatív lehetőségeit. Egy (nem teljes) követelménylista: fizikai  a termék fizikai tulajdonságai (halmazállapot, alak, ellenálló-képesség stb.); kémiai  a termék kémiai sajátosságai (maró anyag-e, levegővel, fénnyel, nedvességgel szembeni érzékenység, hőhatások következménye, stabil vagy bomlékony anyagból készült-e stb.); termék és a csomagolóanyag  végbemegy-e reakció a termék és a csomagolóanyag között; mennyiség  csomagolási mennyiség;  hatósági előírás  hatósági előírás a csomagolóanyagra, méretére;  gyártási technológiából adódó igénybevételek, igények;  raktározásiszállítási  raktározási, szállítási körülmények és ezek hatásai; értéke  a termék értéke; marketingstratégia  a marketingstratégia valamint fogyasztói magatartások  a fogyasztói magatartások ismerete. 15/19

16 A fogyasztói csomagolási rendszer követelményei A fogyasztói csomagolás tervezésekor a csomagolási egység nagyságát számos tényező befolyásolja. hatósági előírás  Számos terméknél hatósági előírás rendelkezik a csomagolási egység nagyságáról. A rendeletek úgynevezett mennyiségi sorokat határoznak meg. A mennyiségi sorok képzésének alapelve az, hogy 1000 g tömeget tekintenek alapegységnek és ennek osztásával képezik a többi mennyiségi elemet. mennyiségi egység növelésével csökkenthető a csomagolási egységre jutó fajlagos csomagolási költség  Általában igaz az, hogy a mennyiségi egység növelésével csökkenthető a csomagolási egységre jutó fajlagos csomagolási költség. Természetesen nagyobb értékű termék esetében az adagnagyság növelése túl drága csomagolási egységet eredményez, így ilyenkor ez a költségcsökkentő módszer nem követhető. kezelhetőség  A fogyasztói csomagolás kialakításánál alapvető követelmény a kezelhetőség. A túl nagy csomagolási egység megnehezíti a termék használatát. A túl kicsi pedig, csomagolási többletköltséghez vezet. Fontos tehát az optimális csomagolási egység megválasztása. célpiac fogyasztói szokásai  Lényeges szempont a csomagolási egység meghatározásánál a célpiac fogyasztói szokásainak figyelembevétele. Előfordulhat, hogy a minden más szempontból optimális adagnagyságot a fogyasztók nem tartják megfelelőnek és ez az piaci részesedés csökkenéséhez vezet. Ahhoz, hogy a csomagolás felhasználóbarát legyen, ismerni kell a termék használatának körülményeit. A felhasználóbarát csomagolás kialakítása többletköltséggel jár, de az alkalmazásából következő forgalomnövekedés megtérítheti ezt a többletráfordítást. 16/19

17 A gyűjtőcsomagolás kialakítása gyűjtőcsomagolásnak úgy kell igazodnia a fogyasztói csomagoláshozalkalmas legyen egységrakomány képzésre A gyűjtőcsomagolás tervezésekor a gyűjtőcsomagolásnak úgy kell igazodnia a fogyasztói csomagoláshoz, hogy a képződő gyűjtőcsomagolás alkalmas legyen az egységrakomány- képzésre. A gyűjtőcsomagolás méretezési követelményeit mutatja be a következő ábra. A gyűjtőcsomagolás mérete, tömege rakodólaposkonténeres együttes Az egységrakomány-képzésnek elsősorban a biztonságosabb és gyorsabb tömeges szállításban van szerepe. Egységrakomány-képzés segítségével csökken a gyűjtőcsomagolás igénybevétele. Az egységrakomány-képzésre három lehetőség adódik, a rakodólapos, a konténeres és együttes alkalmazásuk. A kereskedelmi, ellátási egység fajtája Az egységrakomány képzésének módja Kezelhető egység az elosztási folyamatokban A fogyasztói csomagolás paraméterek 17/19

18 Egységrakományok alkalmazása ne nyúljon túl Rakodólapos egységrakomány képzésnél a gyűjtőcsomagolások számát és elrendezését úgy kell meghatározni, hogy a gyűjtőcsomagolás lehetőleg ne nyúljon túl a rakodólap oldalainál. Az esetleges túlnyúlás fokozott igénybevételt eredményez a gyűjtőcsomagolásra nézve. rakodólapos csekély védelmet élvezoldalirányú A rakodólapos egységrakomány képzésnél tekintetbe kell venni, hogy az egységrakomány csak csekély védelmet élvez. Darus rakodás esetén a kötelek oldalirányú nyomást fejthetnek ki az egységrakományra. A gyűjtőcsomagolást tehát ennek megfelelően kell kialakítani. Konténeres Konténeres egységrakomány-képzés esetén az egységrakomány lényegesebben nagyobb védelmet élvez. Növeli a dézsmálás elleni védettséget. A káros klimatikus hatások egy részét távol tartja a benne lévő termékektől. A konténeres egységrakomány-képzés esetén tehát egyszerűbb gyűjtőcsomagolást is lehetővé tesz, a termék védettségének biztosítása mellett. Az egységrakomány képzése során függetlenül az egységrakomány képzésének formájától, a cél mindig az optimális térkitöltés. Konténeres Konténeres megoldásnál mind a három dimenzióban kötött maximális méretekkel kell számolni. Rakodólap Rakodólap esetén csak a rakodólap felülete adott, de az egységrakomány képzésénél a kezelhetőség érdekében, a magasságot is ésszerűen kell meghatározni. 18/19

19 Vége 19/19


Letölteni ppt "Csomagolástervezés 1. Az első lépések A csomagolástervezés első lépése a csomagolással szembeni követelmények felmérése, megismerése. Ezek a követelmények."

Hasonló előadás


Google Hirdetések