A Balaton régió fejlesztése

Az előadások a következő témára: "A Balaton régió fejlesztése"— Előadás másolata:

1 A Balaton régió fejlesztése 2014-2020
OLÁH MIKLÓS kutatásvezető BIFÜ N KFT A Balatoni Szövetség fóruma 2015. Július 22. Zalavár

2 A Balaton, mint kiemelt térség Jogszabályi keretek
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről Balaton Fejlesztési Tanács – feladat- és hatáskör, tagok Mi a térségi tanács? OTÉF 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról, illetve a évi LVII. Törvény Működési terület, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet: 164, majd 179 település, ma 180 1/2014. (I.3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 218/2009. (X. 6.) Korm. Rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 37/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a területi monitoring rendszerről Törvény által nevesített, meghatározott működési terület. Meghatározott feladatok, hatáskör, tagok. Országosan nevesített célok és feladatok. Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum.

3 A 2000. évi CXII. Törvény szerinti lehatárolás
A évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény – amely nevesíti a Balaton Fejlesztési Tanácsot, és annak illetékességi területét – 1/1. számú melléklete az akkori közigazgatási határoknak megfelelően 164 települést sorol a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez.

4 A 2008. évi módosítás szerinti lehatárolás
A évi CXII. törvényt a évi LVII. törvény módosította. 15 újonnan csatlakozó települést nevesít, így az akkori közigazgatási határoknak megfelelően 179 településre bővült a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek sora.

5 2014.10.12. – A BKÜ 180 települése Balatonkenese és Balatonakarattya szétválása
A 2012-ben érvényes és eredményes népszavazás alapján a évi önkormányzati választások napjától Balatonakarattya az önálló települések sorába lépett.

6 A BKÜ tagoltsága I. statisztikai kistérségek
3 régió, 3 megye, 17 kistérség – melyből csak 6 tartozik teljes területével az Üdülőkörzethez Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés

7 A BKÜ tagoltsága II. járások
11 járás érinti, szintén nem teljes terület Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés

8 A BKÜ tagoltsága III. LEADER HACS-ok
9 LEADER Helyi Akciócsoport folytat fejlesztési tevékenységet Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés

9 A BKÜ tagoltsága IV. kistájak
De még természetföldrajzilag is a tagoltság jellemzi… Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés

10 A BKÜ társadalma I. Népsűrűség a 2011 évi népszámlálás adatai alapján
Jellemzően aprófalvas, alacsony népsűrűség, a népességkoncentráció a parton illetve a városokban magasabb. A legnépesebb település a mintegy 25 fős népességével Siófok, a legkevesebben a Balaton-felvidéki Óbudaváron laknak, itt 49 fő él. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valódi nagyváros hiányával küzdő, zömmel aprófalvas térség. Ezt 2013-ben 82 olyan község volt a térségben, amely 500 fő alatti lakosságszámmal rendelkezett, ezekből 9 település lélekszáma nem érte el a 100 főt sem. Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés

11 A BKÜ társadalma II. Ezer lakosra jutó természetes népességváltozás – negatív születés/halálozás egyenleg Negatív népességegyenleg, tartós időtrendben (hasonlóan az országoshoz) többen halnak meg, mint ahányan születnek. Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

12 A BKÜ társadalma IV. Állandó/ideiglenes vándorlás
Pozitív állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg jellemzi a térséget. A pozitív vándorlási különbözet elsősorban az állandó, vagyis letelepedéssel végződő vándorlásból ered, tartós időtávban ugyanis az állandó vándorlás folyamatosan pozitív, míg az ideiglenes vándorlás jellemzően inkább negatív összképet jelez. Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

13 A BKÜ társadalma III. Elöregedési hatások
Elöregedés- alacsony születésszám, fiatalok elvándorlása, pozitív vándorlási egyenleg, (silver economy), elöregedés fokozódása Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

14 A BKÜ társadalma V. Emberi Fejlettség Index (HDI) Magyarország kistérségeiben
-GDP -születéskor várható átlagéletkor -oktatási teljesítmény Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

15 A BKÜ gazdasága I. Működő vállalkozások
2010-ben a BKÜ-ben a vállalkozások, alig több mint 58%-a ( db) tartozott az egyéni vállalkozások közé, ez az érték 1999-ben még 71% volt. A part mentén jóval intenzívebb a vállalkozási tevékenység, és magasabb a nagyobb tőkekoncentrációt feltételező (viszont ennek ellenére általában kis létszámot foglalkoztató) társas vállalkozási formák részaránya. önfoglalkoztatással A háttértelepüléseken sikerül a munkahelyek hiányából adódó megélhetési gondokat mérsékelni. Az egyéni és a jogi személyiség nélküli társas vállalkozások döntő többsége ön- és családtag foglalkoztató jellegű, esetleg néhány külső alkalmazottal működik A fennálló pénz- és tőkehiány nagymértékben akadályozta a hagyományos balatoni vállalkozások megerősödését. A tőke hiánya nem egy fejlesztés elmaradásának gátja: pályázatok esetében a megkívánt önrészt nem feltétlenül tudja egy-egy helyi vállalkozás kitermelni. A nem végleges adatok szerint 2012-ben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén több mint 4,4 millió hivatalos vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, amely a korábbi évhez képest 2,5%-os bővülést jelentett. belföldi vendégek töltötték el: mintegy 2,7 milliót. Budapest - Közép-Magyarország- után továbbra is az ország második legfontosabb turisztikai célterülete maradt. túlsúlyba kerültek a belföldi vendégek, külföldi turisták elsősorban az igényesebb szálláshelyeket Balaton partján lévő szálláshelyeket keresi fel külföldi vendégéjszakák aránya a Balatonnál hosszabb ideje folyamatosan csökken: 1991-ben még 85% volt, 2012-ben már csak 38%. A korábbi küldő országok (Németország, Hollandia, Dánia, Ausztria) sorában mára markánsan jelen van Csehország, Lengyelország, Ukrajna és Oroszország is. tényleges főidény július-augusztus hónapokra (4-6 hétre) átlagos tartózkodási idő 3-4 napra csökkent, elköltött átlagos pénzmennyiség az EU átlag alatti. Megnőtt a külföldi állampolgárságú nyaralótulajdonosok száma Az országos vendégforgalomban továbbra is 16%-os arányt képvisel a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (a konvergencia régiókban is csak 26,6%-ot), a magán szálláshelyek forgalma az országos forgalom 33%-a. Az elmúlt évtizedben azonban a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma lassú ütemben, (időszakos visszaeséssel ben) folyamatosan növekedett, 2011-re csaknem elérte az 1,3 milliós értéket. 2011-es adatok alapján a BKÜ-ben található az ország regisztrált szálláshelyeinek 37%-a; a kereskedelmi szektor nem egész 27%-a, míg a magán szálláshelyek 53%-a. A kínálati oldal felzárkózása jelenleg még nagyon lassú, a Balaton még nem képes visszaszerezni régi piaci pozícióját, éppen ezért a térség egyik legfontosabb feladata a versenyképesség feltételeinek kiemelt vonzerőfejlesztésekkel történő javítása egy újra sikeres balatoni desztináció kialakítása érdekében. a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek megalakulása 19 TDM Balatoni Regionális TDM Szövetség Balaton márka a balatoni turizmusnak nincs gazdája megvalósuló beruházások a szükségeshez képest kevés eredményt hoztak a BKÜ-ben, és a sikerek messze elmaradtak a várakozásoktól. A augusztusa közötti időszakban a BKÜ esetében 381 turisztikai pályázat adatait (országos 14%-a) vizsgálta egy értékelés, amelyekhez kapcsolódóan mintegy 18 milliárd Ft megítélt turisztikai támogatást lehetett összesíteni. Ez az összeg a teljes hazai megítélt turisztikai fejlesztési források alig több mint 8%-a volt. A Balaton térség hazai turizmusban betöltött szerepének ismeretében ez a forrásszerzési eredmény rendkívül csekély, amely már előre vetíti az ágazat fejlesztésének problémáit. Szintén ezt támasztja alá, hogy az összes nyertes turisztikai pályázat csak mintegy 16%-a esett a BKÜ területére. Balatonfüred, Siófok, Tihany, Keszthely pályázati aktivitása és eredményessége. A háttértelepülések közül Hévíz és Zalakaros eredményessége dominál. A területi koncentráltság (BKÜ települések háromnegyedére egyáltalán nem jutott turizmusfejlesztési forrás ezekben az években) mellett a fejlesztések esetében a legnagyobb gondot az okozza, hogy elmaradtak a szezonhosszabbító, tömegeket vonzó nagyberuházások, és látványos nagyprojektek, a források elaprózódtak. az országos átlagnál kisebb a mezőgazdaságilag művelt területek aránya is, de az agrárágazat minden szakága számára találhatók kedvező termőterületek. szőlő-, és gyümölcstermesztés A mezőgazdaság fejlesztése a turizmusban kisebb szerepet kapó háttértelepülések esetében kiemelten fontos, hiszen itt a mezőgazdasági termelés jelenti a családok jelentős részének megélhetését. helyi piacok BKÜ-ben 37 piac (vásárcsarnokok, viszonteladói piacok, állat- és kirakodóvásárok, termelői- és biopiacok) működik. A helyi termelők termékeiket termelői- illetve biopiacok Megfelelő marketinggel, eredetvédettségi kritériumrendszerrel, termékfejlesztéssel, balatoni márka….. Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés

16 A BKÜ gazdasága II. Települési Gazdasági Erő/Fő az országos átlag arányában
-SZJA -helyi adók alapján, a megyei GDP adatból dezaggregálással számított indikátor -regisztrált vállalkozások száma Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

17 TGE a vidéki átlag arányában

18 A BKÜ gazdasága III. Éves átlagos munkanélküliség alakulása
Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

19 A BKÜ gazdasága IV. Negyedéves munkanélküliségi ráta
Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

20 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2000-2014 között
A BKÜ gazdasága V. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma között (vendégszám, vendégéj, tartózkodási idő) Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

21 Egy adófizetőre jutó összes befizetett adó
Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

22 Ingatlanszerkezet I. A BKÜ lakás- és üdülőállományának értéke
Módszer Lakóingatlanok állományának értéke (milliárd Ft) Üdülők állományának értéke (milliárd Ft) Összesen (milliárd Ft) Medián árszámítás 1224,3 505,6 1729,9 Medián fajlagos árak * medián alapterületek 1201,4 - Regressziós becslés 1186,7 534,0 1720,7 A lakóingatlanok becsült értéke a régióban együttesen 2013: 1720 milliárd forint 2000: 2050 milliárd 2008: 2200 milliárd forint volt. Forrás: ELTINGA 2012

23 Ingatlanszerkezet II. Ingatlanpiaci helyzetkép
Üdülőkörzet Medián négyzetméterár (2012) Budapest KÜ Ft Dunakanyar KÜ Ft BKÜ Ft Sopron-Kőszeghegyalja KÜ Ft Mecsek és Villány KÜ Ft Mátra-Bükk KÜ Ft Velencei-tó-Vértes KÜ Ft Tisza-tó KÜ Ft Forrás: ELTINGA 2012

24 Ingatlanszerkezet III
Ingatlanszerkezet III. Tranzakciószámokkal súlyozott átlagos medián négyzetméterár ( ) Forrás: ELTINGA-számítás és ábrázolás FHB és KSH adatok alapján

25 ÚMFT-ÚSzT megítélt támogatások Magyarország megyéiben és a BKÜ-ben -2007-2014.12.04.
Az ÚMFT és ÚSZT dec.4-ig beadott pályázat 3,64 %-a, összesen 4778 projekt sorolható a projektek megvalósulási helye szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések valamelyikéhez. Ez utóbbiból 1716 projekt az ÚMFT keretében, 3062 projekt pedig az ÚSzT időszakában került benyújtásra. A BKÜ-ben regisztrált 4778 regisztrált pályázat összesen mintegy Mrd forint forrásigényt generált. A pályázatok 56,9%-a, összesen 2718 benyújtott projektterv esetében volt pozitív az elbírálás. Ennek köszönhetően több mint 271 Mrd forint támogatást ítéltek meg az Üdülőkörzet sikeres pályázóinak. Az üdülőkörzet területén belüli pályázók működés típusa az országos átlaggal megegyező. A legtöbb a mikro-vállalkozás, az államháztartáson belüli nonprofit szervezet, illetve a kisvállalkozás. Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

26 Egy lakosra jutó megítélt forrás a BKÜ településein – ÚMFT-ÚSzT
Egy főre vetítve ez a térségben forint megítélt támogatást jelent. Ezzel a régiós rangsorban a BKÜ az élen végez, az országos egy lakosra jutó érték Ft, vagyis a BKÜ index az országos érték 96,4 %-a. A megyei rangsorban is előkelő helyen szerepel a BKÜ, ez köszönhető többek között a magas pályázati aktivitásnak is. (Megelőzik Budapest, Csongrád és Hajdú-Bihar megye.) . Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

27 2014. 12. 04-ig ÚMFT- ÚSzT megítélt forrásban nem részesült települések a BKÜ-ben
A fenti időszakban azonban 18 olyan település volt a BKÜ-ben, ahol a projekt helye szerint nem nyújtottak be pályázatot, illetve a BKÜ településeinek csaknem harmadának, azaz 50 településnek nem sikerült ebben az időszakban Európai Uniós forrást szerezniük. Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

28 Egy lakosra jutó kifizetett támogatás mértéke Magyarország megyéiben és a BKÜ-ben
Az időszak eredményességét azonban jobban tükrözi, ha a már kifizetési fázisba került projekteket vizsgáljuk. Ez azért is célszerű, mert a térségben is több olyan projekttel találkozhatunk, amely esetében a pályázó, vagy a közreműködő szervezet, vagy akár a bizottság kezdeményezi a szerződés megszűntetését. A 4778 Balaton térségi projekt közül 2209 (46,2 %) pályázat jutott el december 4-ig a kifizetési fázisba. Ezek összegnagyságrendje mintegy Mrd Ft, amely egy lakosra vetítve Ft. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az egy lakosra jutó kifizetésre került forrás az országos érték 70,63 %-a, ezzel a tervezési –statisztikai régiók között az utolsó helyen áll. Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

29 Az egy főre jutó kifizetett támogatás mértéke a BKÜ településein 2007-2014
Országos viszonylatban átlagosan 658 053 forint kifizetett támogatás jut egy lakosra, BKÜ (70,63 %). A régiós rangsorban az utolsó helyet foglalja el, megyei viszonylatban a középmezőnyben található. (Utolsó Pest megye; ha az országos = 100, akkor Pest megye 40,87 % - illetve első Budapest, ha az országos = 100, akkor Budapest = 148,72 %. A megyék közül Csongrád megye az első: 140,43 %.) Forrás: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Monitoring elemzése 2015

30 Polyánszky T. Zoltán: Területi Statisztika 2015.

31 Következtetések 1 Az utóbbi években a régió vesztett hazai gazdasági pozícióiból Jelentős mértékben csökkent a BKÜ ingatlanvagyonának értéke Az európai és az országos átlagot meghaladó mértékű az állandó népesség öregedése 2010-ig növekvő a munkanélküliség Csökkenő tartózkodási idő a turizmusban Csökken a külföldi vendégek száma, aránya Jelentős belső területi különbségek tapasztalhatók a régió gazdaságában, társadalmi jelenségeinél Időjárási viszonyoknak kitetten ingadozó vízszint Az országostól elmaradó fejlesztési források jellemzik az üdülőkörzetet A legújabb jelenség:szezonális munkaerő hiány a vendéglátás kulcs-szakmáiban!

32 Következtetések 2 Javuló foglalkoztatási, munkanélküliségi helyzet
Lassan növekvő vendég-. vendégéjszaka szám az utóbbi években A válság éveiben a balatoni ingatlanállomány értéke országos viszonylatban az átlaghoz képest kevésbé csökkent Az országos átlagot meghaladó életminőség (HDI) Hosszú időtávban pozitív állandó (letelepedéssel végződő) vándorlási egyenleg Kis mértékben csökkenő turisztikai szezonalitás Jó környezeti minőség Tartósan jó a Balaton vízminősége

33 A 2014-2020-as időszak tervezése 2013.09.-
A tervezési folyamat a ÁROP – /A, 2013 „Területfejlesztési tevékenységfejlesztése a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben tervezési időszakra irányuló sikeres felkészülése érdekében” című pályázat keretében zajlott.

34 Balaton - jövőkép - elvek
Balaton, a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója!

35 Átfogó célok vonzó legyen
helyi lakosoknak, látogatóknak és letelepülőknek magas minőségű természetes és épített környezet vonzó üzleti környezet, korszerű IT rendszer innovatív vállaklozások, egész éves foglalkoztatás kreatív, magas minőségű turisztikai attrakciók szolgáltatások, gyógyászat több turista, javuló szálláshely-kihasználtság, elégedettség magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára, vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára, növekedjen a Balaton térségébe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége. A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat. megújulásra képes szervezetrendszer rugalmas működés és együttműködés

36 Várt eredmények Állandó lakosok száma bővül
Kb új munkahely – munkanélküliek száma csökken, foglalkoztatás szezonalitása mérséklődik új vendégéjszaka Innovatív vállalkozások száma bővül – 200 új vállalkozás Környezetbarát technológiák széles körben elterjednek Nagyobb elégedettség a térségében működő intézményekkel, szolgáltatókkal

37 Horizontális szempontok
Fenntartható környezet- és tájhasználat Barnamezős területek hasznosítása Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása, esélyegyenlőség biztosítása a fejlesztések során Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása Balaton térségen belüli partnerségi együttműködések ösztönzése Mindennapi élet biztonságának javítása a Balaton térségében

38 Tervezett kiemelt fejlesztések

39 Egységes térségi marketing, befektetések ösztönzése
Innovatív Balaton! Helyi, térségi tudásbázisokra épülő innovatív vállalkozások, K+F tevékenységek Távmunka bővítése BALATONI kézművesipar Turisztikai vállalkozások (pl. szállás-, vendéglátó-helyek) tevékenységének diverzifikációja A Balatoni gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének javítása a helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új termékek, szolgáltatások fejlesztése révén Fiatalok, felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése Innováció-orientált vállalkozások, illetve kutatás-fejlesztési programok ösztönzése Helyi tudásbázisra, táji adottságokra építő, illetve turizmushoz, ingatlan-gazdálkodáshoz kapcsolódó u.n. beszállító vállalkozások fejlődésének ösztönzése Környezetterhelő tevékenységek helyett környezetkímélő technológiák alkalmazása Helyi, térségi tudásbázisokhoz kapcsolódó innováció orientált térségi alapon szervezett vállalkozás-fejlesztés 6 meghatározó munkaerőpiaci körzet (Keszthely-Hévíz-Zalakaros, Tapolca, Balatonfüred, Siófok, Balatonlelle-Balatonboglár-Fonyód, Marcali térsége) Balatoni kézművesipar fejlesztése Turisztikai vállalkozások (pl. szálláshely szolgáltatók, vendéglátók) tevékenységének diverzifikációja Térségi marketing – befektetések ösztönzése működtetése Balatoni egészségipari K+F+I tevékenység Egységes térségi marketing, befektetések ösztönzése

40 „Aktív Balaton!” - Turizmus
Sport régió - egészség Kerékpározás Természetjárás, gyaloglás Vitorlázás fejlesztése - higiénia Strandok fejlesztése - minőség Horgászat Extrém sportok Sport központok Európa Kulturális Tava Épített, szellemi kulturális értékek Rendezvényközpont Kreatív, interaktív kiállítások Programok, fesztiválok Élményparkok Családi szórakoztató park állatkert, aquapark, akvárium Minőségi szálláshelyek, vendéglátás (borászat) Egységes turisztikai menedzsment rendszer és intenzív marketing A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként Vendégéjszakák számának növelése (min 15%, 700ezer éj) Főként külföldiek körében, de belföldiek esetén is Elsősorban a tavaszi és kora őszi hónapokban Szállodai és üdülőházi kapacitáskihasználtság javítása Turisztikai attrakciók fejlesztése Az egyre szélesebb és magasabb turisztikai költési hajlandóssággal rendelkező lakosság számára fontos egészséges életmódhoz kapcsolódó aktív turisztikai termékek (pl. kerékpározás, természetjárás, vitorlázás, horgászat, fürdőzés) magas szintű infrastrukturális és szolgáltatási rendszerének kialakítása. Résjellegű, szűk célcsoportot érintő turisztikai termékek fejlesztése. Konferencia turizmus bővítése, kulturális és sport programok összehangolása egész évben és a programok tudatos, kreatív elemekkel történő fejlesztése Az adott kategóriákban minőségi szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ösztönzése, helyi, „egészséges” termékek felhasználásával. Turisztikai szervezettség javítása

41 Biztonságos kerékpározás a Balaton térségében

42 Sportközpontok

43 Kiemelt kulturális, épített örökség helyszínek, gyógyhelyek

44 Balatoni egészség és megújulás! Egészségipar
Egészséges életmód iránti elköteleződés ösztönzése Lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások – turizmus és életkori sajátosságokra való reagálás Egészségturizmus - rekreáció, wellness Időskori szolgáltatások – egészségben eltöltött időskor a Balatonnál Gyógyászati központok létrehozása piaci alapon – Egyedi gyógyító- bázis és kiegészítő egészségügyi szolgáltatások Egészségipari K+F - pl. metabolikus szindróma kutatása A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által A szociális és egészségügyi alapellátás szolgáltatásainak fejlesztése, a szolgáltatások települési / mikrotérségi / térségi szintű összehangolása az igények magas színvonalú és rugalmas kiszolgálása érdekében – kiemelt figyelemmel az idősödő lakosságra. A rehabilitációs szolgáltatások széles körben, komplex módon történő fejlesztése, hogy a térség az ország és Európa egyik rehabilitációs központjává váljon. A régióban gyógyulást, regenerációt és kikapcsolódást keresők számának jelentős növelése a gyógyászatnak és rehabilitációnak az alternatív gyógyászattal, az életmód és egészségturizmussal történő tudatos összekapcsolása által.

45 „Balatoni terméket az asztalra!” Mezőgazdaság, helyi termékek
Agrár-innovációs Központ létrehozása „Balaton Márka” program Tudásátadás, együttműködés, marketing Zöldség és gyümölcstermesztés bővítése Termelés és helyi értékesítés bővülése Egyedi termékek, magas minőség, helyi piacok Helyi, kézműves termékek előállítása, feldolgozás Helyben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése – „Balatoni terméket az asztalra!” Balaton térségében zöldség-gyümölcs termesztés és állattenyésztés valamint kapcsolódó feldolgozás ösztönzése és helyi piacokon, szolgáltatóknak való értékesítése. Előnyben kell részesíteni a biotermékeket és a táji jellegű termékek termelését, valamint az extenzív állattenyésztést. Szőlőtermesztés és bortermelés presztízsének javítása minőség-fejlesztéssel és hatékonyabb marketing tevékenységgel, a térségbeli értékesítés ösztönzése. Balatoni halgazdálkodás feltételrendszerének javítása Minőségfejlesztés, Balatoni bor – egységes marketing Szőlészet és borászat Halgazdálkodás Balatoni hal fogyasztás lehetővé tétele

46 „Megújuló balatoni közösségek!” Társadalmi megújulás
A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése Közösségek fejlesztése és szervezése) Elhanyagolt ingatlanok hasznosítása – közösségi célokra Személy és vagyon biztonsági programok A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság mellett a térségben élő közösségek folyamatos megújulása Balatoni közösségek megújulása érdekében egészséges, környezettudatos életmód folytatását ösztönző és közösségfejlesztő programok szervezése Közösségfejlesztő programok a térség elhanyagolt, többnyire idősek által tulajdonolt ingatlanjainak, üdülőinek a felújítására és hasznosítására Balaton térségben élők és üdülők biztonság-érzetének megőrzése érdekében elsősorban közösségi alapon szervezett közbiztonsági programok megvalósítása

47 „Egészséges környezet, tiszta Balaton!” Környezet-fejlesztés
A táj fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével Természeti környezet, táji értékek védelme A Balaton vízmennyiség- és vízminőség védelmét szolgáló programok, így szennyvízkezelési, csapadékvíz-elvezetési programok folytatása A szélsőséges éghajlatváltozás következményeire való felkészülés, pl. víz-monitoring és vízlefolyást és visszatartást kezelő rendszerek fejlesztése Árnyékolás szárazon és vízen Egységes környezeti és vízügyi megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer kialakítása, Balaton-kutatások ösztönzése

48 „Egészséges környezet, tiszta Balaton!” Környezet-fejlesztés
A Nemzeti Parkok és a Kis-Balaton területén megkezdett élőhely-védelmi program folytatása és a Hévízi tó vízminőség védelmének nyomon követése A közönség számára tóparthoz való hozzáférés tereinek bővítése érdekében a part-rehabilitációs program megvalósítása Az épített örökség értékek védelme mellett, az építészeti minőség és települési arculati elemek fokozott javítása Környezettudatos megoldások ösztönzése az épületek energia- és vízfelhasználásában, illetve közlekedésben a zaj, por szennyezések mérséklése érdekében is Elektromos közlekedés balatoni pilot-projektjei

49 „Elérhető Balaton” Közlekedés-fejlesztés
Ssz Mód Tervezett fejlesztések 1 közút 76-M75 főút - Balatonszentgyörgy - Fenékpuszta elkerülő (2x1), M75 gyorsforgalmi út első ütem (kiemelt főútként) Pacsa - Fenékpuszta közötti szakasz (2x2) 2 Keszthely - Hévíz közúti fejlesztés 3 68 sz. főút kmsz. Között burkolat megerősítés 4 67 sz. főút - Somogyaszaló, Mernye, Mernyeszentmiklós, Vadépuszta, Somogybabod elkerülők (2x1), 11,5 t-ás burkolat megerősítése 5 Új főút - Siófok déli tehermentesítő 6 vasút Lepsény - Balatonszentgyörgy + Balaton projekt II. ütem előkészítés 7 Székesfehérvár - Lepsény szűk keresztmetszet kiváltás 8 710 sz. főút - M sz. főút között (2x1) 9 8 sz. főút - Veszprém körgyűrű (2x2) 10 vízi Fonyód - Badacsony komp Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében Balaton Közlekedési Szövetség részeként a különböző közlekedési módú közösségi közlekedési rendszerek összehangolása és a rugalmas igénybevételhez alkalmazkodó működésük szervezése Sármelléki repülőtér fenntartható működtetése közösségi szerepvállalással Közúti közlekedési szűkkeresztmetszetek oldása Vasúti közlekedési villamosítása az északi part mentén, illetve a déli part mentén a vasúti közlekedés kétnyomtávúvá fejlesztése és az áteresztő képesség javítása Környezetkímélő, villamos-energia meghajtáson alapuló közlekedési módok fejlesztése (pl. északi part menti vasútvonal villamosítása, Hévíz-Keszthely kötöttpályás közlekedés fejlesztése, egyéb elektromos közlekedési eszközök használatának elterjesztése) Balaton Közlekedési Szövetség Sármelléki repülőtér fenntartható működtetése Elektromos közlekedési eszközök használatának elterjesztése

50 - 710-es út elmaradt 3 km-es szakaszának kiépítése Balatonakarattya és az M7-es autópálya között (7 Mrd) es számú vasútvonal villamosítása két lépcsőben, Balatonfüredig, illetve Tapolcáig. - Megújulnak a vasúti megállóhelyek - egységes balatoni elektronikus utas tájékoztatási és információs rendszer kiépítése - elektromos hajtású autóbuszok érkeznek helyi üzembe Balatonfüreden -elektromos autók számára töltőhálózat épül

51 „Együttműködő Balaton!” Intézmény-fejlesztés
Balaton térségében egy-egy ágazati területen a különféle szervezetek tevékenységének összehangolása intézményi szervezettség és a Balatoni együttműködési háló fejlesztése Fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási alap működtetése A Balaton térség átfogó, turizmuson túlmutató kommunikációjának szervezése Közös érdek vezérelte összehangolt intézményi együttműködés a különféle intézményi szereplők között

52 Finanszírozás Kiemelt térségi beruházási program Intézkedések OP-khoz illesztése Intézkedések kiemelt projektként történő megvalósítása Megyei programokkal együttműködés

53 EU támogatási forrásigény
Operatív programok Összeg mrd Ft Részesedés Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 113,5 36% Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 36,4 12% Emberierőforrás-fejlesztési Operatív Program (EFOP) 8 3% Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 102 32% Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 34 11% Nemzeti Vidékfejlesztési Program (NVP) 14 4% Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) 3 1% Hazai Összesen 313,9 100%

54 Parti kedvezményezett
Pályázati lehetőségek Forrásgazda Kiírt pályázatok Száma összesen Ebből BKÜ: Parti kedvezményezett számára Háttértelepülések Minden település Külügyminisztérium 3 Belügyminisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma 2 Nemzetgazdasági Minisztérium 11 8 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 17 10 7 Földművelésügyi Minisztérium TOP - Veszprém Megyei Önkormányzat (Tervezet) 1 16 Összesen: 56 39

55 Balaton ITP A tervezett kormány előterjesztés tartalmazhatja:
Balaton Fejlesztési Koncepció és Stratégia elfogadása OP-kból képzett forrásallokáció Emblematikus, ill. kiemelt Balaton-projektek megnevezése Kormányzati prioritások: Innováció Egészséges Balaton Biztonságos Balaton Balatoni közlekedés fejlesztés Források Turisztikai fejlesztések (GINOP-7.) TOP (Somogy, Veszprém, Zala) Összesen:kb. 200 Mrd

56 1334/2014. (VI. 6.) Korm. határozat 3. pontja:
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben nem valósul meg európai uniós jogszabály által meghatározott integrált területi beruházás a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére vonatkozóan több operatív program (OP) keretében nyílik támogatási lehetőség, a Kormány egyedi határozattal dönt a kiemelt térségi beruházásokról a Balaton kiemelt térség számára speciálisan elkülönített fejlesztési forrás egyelőre nem került betervezésre az OP-kba

57 Tanuljunk a közelmúlt hibáiból!

58 Javaslatok Összegző javaslatok
Integrált Balaton fejlesztési program megvalósítása szükséges Elegendő mértékű fejlesztési források szükségesek Ott fejlesszünk turizmusgazdaságot, ahol megvannak a feltételei! Turisztikai vonzerőfejlesztések kellenek Egészségipar, gyógy-turisztikai fejlesztések Silver Economy (alkonygazdaság) lehetőségei Keresletnek megfelelő képzésre van szükség, a jó munkaerőt pedig meg kell fizetni! Korszerű és hatékony tervezési, programozási és monitoring kapacitások jelenléte szükséges Helyi termék előállítás és értékesítés Minőségbiztosított védjegy, Balaton márka megteremtése

59 Tegyünk együtt a Balatonért!