Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az OBDK betegjogi képviselői tevékenységének évi tapasztalatai

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az OBDK betegjogi képviselői tevékenységének évi tapasztalatai"— Előadás másolata:

1 Az OBDK betegjogi képviselői tevékenységének 2014. évi tapasztalatai
Dr. Novák Krisztina főigazgató OBDK 2015. április 23. Magyar Kórházszövetség XXVII. Kongresszusa Betegközpontú gyógyítás és ápolás szekció

2 Komplex jogvédelem az OBDK-ban
Feladata: betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi jogvédelem, jogvédelmi képviselők tevékenységének irányítása, koordinálása, ellenőrzése, hatósági nyilvántartása dokumentációkezelés (a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményekben keletkezett egészségügyi dokumentáció kezelése, nyilvántartása, tájékoztatás), nemzeti kapcsolattartó pont (az egészségügyi ellátások határon átnyúló igénybevétele kapcsán) Képzési, módszertani feladatokat lát el a jogvédelmi képviselők munkájához kapcsolódóan, melynek keretében kidolgozza a jogvédelmi képviselői tanfolyam és a kötelező továbbképzések tananyagát minőségügyi feladatok átvétele a GYEMSZI-től a jogvédelmi képviselők képzése, kompetenciáinak szélesítése (munkavégzéshez szükséges szakmai és technikai feltételek biztosítása, jelnyelvi képzés) Cél: hatékony jogvédelem- és jogérvényesítés, panaszok rendszerszintű kezelése Az OBDK két éves működése alatt országos szinten átszervezésre került a jogvédelem rendszere. A költségtakarékos, racionális működés, a jogvédelmi rendszer ismertségének javítása, egységes eljárásrendek, protokollok kialakítása, továbbá a jogvédők képzésének felülvizsgált szakmai tartalommal történő megújítása érdekébe számos intézkedés történt a 2013-as évben. Az OBDK szerepének kiemelésével és egyértelműsítésével a betegjogok védelme és hatékony érvényesítése javul. A betegek informáltságának mértéke tovább növekszik. A keretek kiépítését követően az OBDK feladata a jogvédelmi képviselet megerősítése, az orvos-beteg találkozások során keletkezett konfliktusoknak a jogszabály által biztosított keretek közötti kezelése, mind a szakma, mind a lakosság tájékoztatása a lakossági fórumok, fogadóórák tartásán keresztül, valamint a konfliktusok megelőzése a rendszerszinten megfogalmazott javaslatok által.

3 A hatékony jogvédelem eszközei I. Tájékoztatás, együttműködések
Fogadóóra Egészségügyi szolgáltatók Regionális irodák (7 megyeszékhely helyszínen) Megyei információs pontok (további 12 megyeszékhely helyszínen – kormányablakok) Lakossági, szakmai fórumok Mind a lakosság, mind az egészségügyi dolgozók részére Információs és prevenciós tevékenység Jogtudatosság növelése Betegelégedettség növelése Konferenciákon való részvétel Kapcsolattartás, együttműködés Egészségügyi társszervek (ÁNTSZ, OEP, ÁEEK) Alapvető Jogok Biztosa Egyenlő Bánásmód Hatóság Felsőoktatási intézmények Civil, szakmai szervezetekkel történő együttműködés (Egyházak, Kórházszövetség, Magyar Gyógyszerészi Kamara) Nemzeti Betegfórum A betegjogi képviselők az egészségügyi szolgáltatóknál tartott fogadóórákon túl az ország hét pontján (Zalaegerszeg, Pécs, Székesfehérvár, Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen) található regionális irodában is rendszeresen tartanak fogadóórát. A regionális irodák lehetőséget teremtenek a három jogvédelmi szakmai terület egyidejű találkozására is, így számos esetben mód nyílt a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi szakterületeket érintő ügyek közös kezelésére. A Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkársággal kötött együttműködési megállapodás alapján szeptemberétől a megyeszékhelyeken működő kormányhivatalok irodáiban havonta egy alkalommal integrált fogadóórát tartanak az adott területen illetékes jogvédő kollegák. A képviselők széles körű tájékoztató munkát végeznek, és kapcsolatot teremtettek, illetve ápolnak az általuk ellátott terület egyéb regionális vagy helyi egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményeivel, szolgáltatóival. A jogvédelmi képviselőknek fontos feladata a jó együttműködés kialakítása és a szolgáltatásban dolgozók tájékoztatása a folyamatosan változó jogi környezet miatt. Az OBDK az állampolgárok betegjogi területet érintő tájékozottságának és érdekérvényesítési képességének növelése, valamint a betegjogi ismereteinek fejlesztése érdekében szoros együttműködést alakított ki a……..PL. Az együttműködés keretében a közforgalmú gyógyszertárakban jól látható helyen kifüggesztésre kerülnek a területileg illetékes betegjogi képviselők elérhetőségei, továbbá a gyógyszertárak kiemelt betegjogi szerepére való tekintettel az OBDK szakmai képzésekkel, kerekasztal beszélgetésekkel, tájékoztató előadásokkal segíti a gyógyszerészek munkáját.

4 A hatékony jogvédelem eszközei II.
Panaszkezelés A betegjogi képviselő: Ellátja a betegeknek az egészségügyről szóló évi CLIV. törvényben (a továbbiakban Eütv.) meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket a jogaik megismerésében és érvényesítésében. Segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti a panasz kivizsgálását és annak eredményéről írásban tájékoztatja a jogosultat Egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el - azt nem lépheti túl! A beteg - egészségügyi akadályoztatása esetén - a hozzátartozó írásbeli meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál – válaszadási kötelezettség 30 nap A beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget Segíti a beteget jogai megismerésében, az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, az azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében. A felek közötti viták békés megoldására, egyezségre törekszik, melyet mediációval segít elő Az OBDK-ban évben 23 betegjogi képviselő látott el jogvédelmi tevékenységet. Az országos lefedettséget átlagosan megyénként 1 fő jogvédő biztosította, de Budapesten és Pest megyében (az egészségügyi szolgáltatók túlsúlya miatt) 8 fő teljesített szolgálatot. A területi munkát 5 önkéntes betegjogi jogvédelmi képviselő és 4 önkéntes jogvédelmi segítő munkatárs is segítette.

5 Betegjogi jogvédelmi képviselő munkatársainkhoz 12
Betegjogi jogvédelmi képviselő munkatársainkhoz megkeresés érkezett az év során, ami nagyságrendileg 22%-os növekedést mutat a 2013-as adatokhoz viszonyítva. Az adatok a betegjogvédelmi munka ismertségét, elismertségét és a képviselők segítségére támaszkodó folyamatos igényt tükrözik. A megkeresések 29 %-ban személyesen az intézményekben tartott fogadóórákon, 50%-ban telefonon, 18%-ban ben, 3%-ban postai levélben, faxon történtek.

6 A fővárosban és a vidéki városokban nőtt az elektronikus úton történő megkeresésék száma jelezvén, hogy a betegek és hozzátartozóik is szívesen élnek a betegjogi képviselő ilyetén formájú gyors és hatékony elérhetőségével ben is azonban a megkeresések felét még mindig a telefonon történő megkeresések tették ki. Elsődlegesen, 7101 esetben, a közvetlenül érintettek, vagyis maguk a jogsértettek fordultak a betegjogi képviselőhöz, de hozzátartozók, egészségügyi dolgozók, intézmények is keresték a kapcsolatot a képviselővel ben emelkedett az intézmények és az egészségügyi dolgozók felől érkező megkeresések száma, mely szintén a jogvédők felé megnyilvánuló bizalom és az elfogadottságuk növekedését is jelzi.

7 2014-ben is a progresszivitási szinteknek megfelelően alakult a megkeresések száma: a legösszetettebb ellátási formánál, így a fekvőbeteg intézményekhez kapcsolódóan keresték a legtöbbször a betegjogi képviselőt. A járóbeteg-szakellátásban valamivel kevesebbszer kérték a jogvédő segítségét, míg az alapellátáshoz köthetően volt ebben az évben is a legkevesebb betegjogi megkeresés. Az egészségügyi ellátás egyéb területeiről is érkeztek kritikai jelzések, többek között a mentéssel, betegszállítással, egészségi állapot minősítésével („leszázalékolással”), gyógyfürdőkkel, gyógyszertárakkal, gyógyászati segédeszköz ellátással kapcsolatban. A megkeresések területi eloszlása követi az orvos-beteg találkozások eloszlását, így továbbra is a legnagyobb lakosságszámú Közép-magyarországi régióhoz kapcsolható a legtöbb betegellátást végző intézmény és ellátási esemény.

8 Megkeresések jellege A megkeresések tartalmi megoszlása 3 nagy tárgykörbe csoportosíthatók: Információ, tájékoztatás során a betegjogi képviselő a hozzá fordulókat jogaikról, kötelezettségeikről és a betegjogok érvényesíthetőségéről, a szolgáltatókat a jogok érvényesüléséről, vagy megsértéséről tájékoztatta, valamint a megkeresés tartalma szerint - az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok betartása mellett -, érdemi információval látta el őket. Panasz - meghatalmazás birtokában -, olyan lényeges egészségügyi ellátási, szervezési hiba, etikai vagy szakmai hiányosság gyanúja kapcsán jártak el a betegjogi képviselők, mely a betegellátásban zavart, jogsérelmet okozott vagy veszélyeztette magát a gyógyító munkát. Észrevételezés a megkereső jelzése vagy a jogvédő által tapasztaltak alapján figyelemfelhívás történt az egészségügyi szolgáltatók, intézmények vezetői, fenntartói felé: a működéssel kapcsolatban észlelt helytelen gyakorlat vagy egyéb hiányosság, rendszerszerű hibák, diszfunkciók miatt. A betegjogi képviselők éltek a jogszabály adta lehetőséggel , így a későbbiekben leírtak szerint több alkalommal is javaslatot tettek  ezek a hibák nemcsak gyakorlati szempontból történő kijavítására, hanem lehetőség szerint a jogszabály-módosításra is.

9 Panaszügyek A panaszok számán belül a panaszosok által említett legtöbb kritika ismét az egészségügyi ellátás minőségét, orvos-szakmai vagy ápolás-szakmai kérdéseket érintette. Hasonlóan jelentős mértékű volt még a tájékoztatáshoz, dokumentációhoz, illetve a betegelőjegyzések hosszához, valamint az ellátás hangneméhez fűződően említett problémák száma.

10 A jogvédők munkája során a panaszkezelés folyamatában a fenti kifogásolt eseményeknél és a megkeresések összességében az alábbi betegjogi sérelmek voltak azonosíthatók: A jogsérelem minősítésekor a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog (51%-ban), az emberi méltósághoz való jog (16%-ban) és a tájékoztatáshoz való jog sérelme (15%-ban) volt a leggyakrabban megállapítható. Az említett három betegjog az esetek nagy részében együttesen is sérült év folyamán oly sokszor tapasztalt kommunikációs problémák, illetve zavarok hátterében is a tájékoztatáshoz való jog és az emberi méltósághoz való jog megsértése állt. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga sérülésénél elsősorban az azonnaliságot hiányolták (például: miért nem fényképezheti le azonnal a dokumentációt a jogosult). Emellett a másolatokért fizetendő, még mindig nem országosan egységes térítési díjak is okoztak részben financiális problémát, de a legtöbb esetben felháborodást, elégedetlenséget. Az is gyakori panasz, hogy az egészségügyi szolgáltató nem tárolja megfelelően a korábbi évek leleteit, zárójelentés, képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételeit és a dokumentum nem fellelhető, „eltűnik”. A legkevesebb panasz a kapcsolattartással, az ellátás visszautasításával, illetve a második orvosi véleményhez való joggal kapcsolatban érkezett. Az intézmény elhagyásának jogával, valamint az önrendelkezéssel kapcsolatban is szinte alig érkezett panasz.

11 Betegjogi képviselők eljárásai
A betegjogi képviselők a megkeresések kapcsán - hatáskörükön és illetékességük belül -, minden esetben szakszerűen és a lehetőségekhez képest gyorsan jártak el. Tevékenységük során panaszosokat hallgattak meg telefonon, személyesen, ezt követően azonosították a problémákat, és a megkeresőt a szükséges információval látták el. A megkereső igénye szerint írásba foglalták a beadványokat. Egyeztetéseket indítottak, kivizsgálást kezdeményeztek, információkat összesítettek, a panaszeljárásba szükség esetén bevonták az eset érintett szereplőit természetesen, a jogszabályok adta keretek között. Elmondható, hogy eljárásaik eredményesek voltak, - sikerült megoldást találniuk a panaszos problémájára -, és egyben elősegítették, hogy a panasz vagy az észrevételezett jogsértés a továbbiakban ne ismétlődhessen.

12 A hatékony jogvédelem eszközei III
A hatékony jogvédelem eszközei III. Betegpanaszok rendszerszintű kezelése az OBDK-ban Már megvalósult rendszerszintű javaslatok egészségügyi dokumentációról másolat készítése – fotózása (1997. évi CLIV. törvény) Kerekesszékek szállításának szabályozása a betegszállításról szóló jogszabályban (19/1998. (VI.3.) NM rendelet) „Jó kórház” mobileszközökre fejlesztett alkalmazás Semmelweis Garancia Védjegy az egészségügy területén működő civil szervezetek részére Folyamatban levő rendszerszintű javaslatok, fejlesztések az egészségügyi szolgáltatóknál alkalmazott másolási díjak egységesítése 14 év feletti betegek/ellátottak kísérőjének szállíthatósága külön díjazás ellenében betegtájékoztatók tartalmi elemeinek egységesítése a Kórházszövetséggel, fenntartóval együttműködésben Az OBDK, mint a beteg, ellátott és gyermekjogi képviselőket foglalkoztató szerv a betegjogok érvényesítése kapcsán meghatározó, elsődleges szereplője az ellátórendszernek, ezért indokolt volt egyértelműsíteni és kiemelni a központi hivatal helyét és viszonyát az egészségügyi ellátórendszer többi szervéhez a betegjogi jogsérelmekkel kapcsolatos eljárásban. A Semmelweis terv volt az alapja az OBDK, mint önálló, független központi hivatal létrehozásának, mely a betegpanaszok kezelésében, fogadásában is kiemelt szerepet játszik: „ az OBDK a betegpanaszok fogadását és kivizsgálását az ÁNTSZ és az OEP közreműködésével végzi” (Semmelweis terv). Ennek végrehajtása érdekében indokolt a jogszabály szövegének korrekciója, egyértelműsítése. Az OBDK a betegjogi képviselő útján, illetve közvetlenül fogadja és vizsgálja a betegjogok sérelmére vonatkozó panaszt . A hivatalbóli eljárás, abban az esetben lehetséges, amennyiben jogszabály rendelkezése, vagy az OBDK részéről eljáró személy észlelése alapján olyan tény, körülmény merül fel, vagy olyan intézkedés, illetve mulasztás történik, amely súlyos, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő betegjogi jogsérelmet okozhat- így, különösen ha az, az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésével, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel, a betegtájékoztatással kapcsolatos. A normaszöveg rendezi a hatáskör hiányában teendő intézkedéseket is. Szabályozásra kerül az irányító szerv általi felkérés alapján indított vizsgálat is, mely az OBDK által koordinált , a Szent János kórházra vonatkozó vizsgálat tapasztalatai alapján került megfogalmazásra. A korábbi kormányrendelet szövege csak egyes esetekben adott lehetőségetet és nem is koherensen, az OBDK részére a betegpanaszok rendszerszintű kezelésére. Ez a módosítás elfogadásával megváltozik. Az OBDK szerepének kiemelésével és egyértelműsítésével javul a betegjogok védelme és hatékony érvényesítése. A betegek informáltabbak lehetnek egyes egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában. Az irányító szerv által lefolytatni kért vizsgálat lehetőséget ad rendszerszintű javaslatok megfogalmazása, amely a hatékony jogérvényesítést, a az ellátórendszer koherenciáját is növelheti.

13 A hatékony jogvédelem eszközei IV. Az OBDK által szervezett képzések
Szakmai továbbképzések: I. Továbbképzési pontra minősített képzések orvosok, egészségügyi szakdolgozók részére: Adatvédelmi felelősök továbbképzése Gyógyszerészek szakmai továbbképzése II. Az OBDK, mint felnőttképzési intézmény akkreditált képzései: Mediációs képzés Komplex jogvédelmi ismeretek Hatósági jellegű képzések: /214/2012.Korm.rend megfelelően/ 120 órás képzések: Betegjogi képviselő képzés Ellátottjogi képviselő képzés - Gyermekjogi képviselő képzés Felsőoktatási intézményekkel közös képzések: Szabadon választható elméleti kurzusok: SE ÁOK SE FOK DE ETK ME ÁJK SZTE ÁJK SZTE Jogklinika PTE ÁJK, ÁOK, FOK Az OBDK képzési feladatokat lát el a jogvédelmi képviselők munkájához kapcsolódóan, melynek keretében kidolgozza a jogvédelmi képviselői tanfolyam és a kötelező továbbképzések tananyagát 2013-ban az OBDK-GYEMSZI szervezésében megvalósuló betegjogi képviselő képzésen 86 fő, 2014 tavaszán az OBDK hatósági jellegű képzésén 77 fő vett részt. Összesen: 163 fő rendelkezik betegjogi képviselő tanúsítvánnyal. Minőségirányítási keretrendszer bevezetése: Annak érdekében, hogy a képzések minősége egységessé és ellenőrizhetővé váljon az OBDK kiépített az oktatásra vonatkozó minőségirányítási keretrendszert, amely májustól került bevezetése továbbképzéseinken. A minősítési keretrendszer bevezetése vonatkozik a beteg, -ellátott és gyermekjogi területeken oktatott képzési tematikákra, valamint, a munkavégzéshez szükséges szakmai protokollokra és eljárási rendekre. A keretrendszer alkalmazása biztonságot jelent, a képzéseken résztvevő hallgatóknak és az előadásokat felkérő intézményeknek, hogy az OBDK által minősített programon vesznek részt, melyet gyakorlott, a jogvédelmi területen több 10 éve dolgozó munkatársak javaslata alapján állítottunk össze. A minőségirányítási rendszer bevezetésével, lehetőség nyílik a képzések szakmai színvonalának ellenőrzésére. Együttműködések  A hazai felsőoktatási intézményekkel szakmai együttműködési megállapodásokat és szabadon választható elméleti kurzusokat indít az OBDK. Tavaly a Miskolci Egyetemen sikerrel zárult jogvédelmi képzés után, együttműködési megállapodást kötöttünk a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karával, a Szegedi Tudományi Egyetem Állam-és Jogtudományi Karával, a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karával, valamint a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi, Gyógyszerésztudományi, és Egészségtudományi Karával a szabadon választható elméleti kurzusok indítására vonatkozó megállapodások megkötése. Fent jelzetteken túl, a Magyar Gyógyszerész Kamarával sikeres szakmai és képzési együttműködési megállapodást kötöttünk, melynek keretében idén már 11 regionális elnökségi ülésen vettünk részt és tartottunk közös szakmai előadásokat. Minden képzésünket, a bevezetésre került minőségirányítási keretrendszernek megfelelően szervezzük.

14 A GYEMSZITŐL ÁTVETT FELADATOK
Az egészségügyi szolgáltatok és szolgáltatások szakmai minőségértékelése (Eütv. 123.§. (1); 33/2013 (V.10.) EMMI rendelet) Humán reprodukciós adatbázis kezelése (339/2008 (XII.30.) Korm.rendelet) Irányelvfejlesztéshez kapcsolódó feladatok (18/2013 (III.5.) EMMI rendelet) 12/2015 (IV.10.) EMMI utasítás A jelenleg alakuló Egészségügyi Irányító Bizottságok ülésein az OBDK képviselője meghívottként vesz részt és a betegjogi panaszok alapján ismerteti a betegjogi helyzetet

15 Egészségügyi szakmai irányelvek kidolgozásához kapcsolódó feladatok
Irányelv kezdeményezésére jogosultak az OBDK-hoz nyújtják be témaválasztási javaslatukat A beérkező témaválasztási javaslatokról az OBDK legalább negyedévente tájékoztatja a minisztert Az OBDK a miniszter döntése alapján felkéri az egészségügyi szakmai kollégiumot az irányelv elkészítésére Az irányelv elkészítéséhez az OBDK – szükség esetén az ÁEEK bevonásával – módszertani támogatást biztosít, koordinál Az OBDK ellenőrzi az irányelv tervezetének szabályszerűségét, elvégzi a módszertani értékelését Az irányelv nem nyilvános háttéranyagait az irányelv érvénytelenné válását követő 10 évig elektronikusan archiválja

16 Az egészségügyi szolgáltatók szakmai minőségértékelése
Az OBDK látja el: az egészségügyi szakmai tevékenység minőségértékelését az értékelési célú adatgyűjtést a minőségfejlesztési feladatok koordinálását, szakmai irányítását, dokumentálását (klinikai audit, módszertani támogatás) betegbiztonság szempontjainak érvényesítését Az OBDK működteti a minőségügyi szakfőorvosi rendszert. Feladatelhatárolás a szakfelügyelet és a szakmai minőségértékelés között: A szakfelügyelet az egészségügyi ágazati jogszabályok, továbbá az egyedi panaszok kivizsgálásával kapcsolatban a szakmai előírások, protokollok érvényesülésének hatósági célú ellenőrzése. A szakmai minőségértékelés a megelőzésnek és a betegellátásnak a szakmai szabályaival, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásokkal, ajánlásokkal, nemzetközi legjobb gyakorlatokkal való összevetése, értékelése, az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és az adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározása és értékelése, kapcsolódó konzultációk lefolytatása és a minőségfejlesztés módozatainak meghatározása, amelynek egyik eszköze a szakmai felülvizsgálat.

17 Semmelweis Garancia Védjegy
Célok transzparens adományozás adományok felhasználásával kapcsolatos visszaélések elkerülése adományok felhasználásának átláthatósága a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása Jogosulti kör az egészségügy területén működő közhasznú civil szervezetek Alapelvek önkéntes többlet kötelezettségvállaláson alapszik a védjegy odaítélése objektív kritériumok alapján történik Az átláthatóbb és transzparens adományozások érdekében került bevezetésre a Semmelweis Garancia védjegy, melynek elnyerésére pályázhatnak az egészségügy területén működő civil szervezetek .     A pályázással a pályázó civil szervezet vállalja, hogy gazdálkodása megfelelő, azt transzparensen végzi.  A pályázatokat írásban kell eljuttatni a központhoz, és egy négytagú bizottság dönt a védjegy odaítéléséről.  A minősítési követelmények között szerepel, hogy a civil szervezetnek egyebek között vállalnia kell, hogy a tárgyévben befolyt szja-felajánlások minimum 70 százalékát az alapcélra költi, valamint azt, hogy a fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a személyi jövedelemadó 1 százalékából felajánlott és felhasznált összegek 25 százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot. A pályázaton sikeres szervezet két évig jogosult a védjegy használatára, annak letelte után újra pályáznia kell. Ha a szervezet időközben valamely feltételnek nem felel meg, öt évre eltilthatják a védjegyre történő pályázattól.

18 „Jó Kórház” Állampolgárokat segítő mobil alkalmazás, amelynek segítségével: a felhasználók az ország minden közfinanszírozott egészségügyi fekvő-, és járóbeteg-szakellátó szolgáltatója tekintetében - megadott szempontok szerint – könnyebben eligazodhatnak az egészségügyi intézményekben, azonnali észrevételeket és panaszbejelentést tehetnek az adott intézményhez kapcsolódóan, a betegjogi képviselők adott intézményhez kapcsolódó elérhetőségeit minden esetben elérhetik az alkalmazást használók Hosszú távú cél: az OBDK az applikáció-működtetésével nyert információk alapján az egészségügyi rendszer magasabb színvonalú működésére tudjon javaslatot tenni az egészségügyi szolgáltatók, a fenntartó és a döntéshozók irányába    Az OBDK "Jó Kórház" néven elindított egy olyan mobil-alkalmazást, amelynek segítségével a felhasználó az ország minden egészségügyi fekvő-, és járóbeteg-szakellátó szolgáltatója tekintetében megadott szempontok szerint azonnali észrevételt, bejelentést tehet. Az alkalmazásban 5 fő kategória közül (Elérhetőség, Intézményi infrastruktúra, Betegellátás, Tisztaság, Egyéb szolgáltatások) például egy adott kórház megközelíthetőségére, az intézményen belüli tájékozódási problémákra, a tisztaságra, az ellátással kapcsolatos személyzeti hangnemre, az előjegyzéssel, vagy a várakozási idővel kapcsolatos észrevételek megfogalmazására ad majd lehetőséget. A felhasználó adott kategóriáknál megadott jellemző mutatót választhat ki, de bizonyos pontoknál szabad szöveges észrevételt is tehet a kiválasztott intézményre. A könnyebb azonosíthatóság érdekében a legtöbb kategóriánál fotót is csatolhat a felhasználó. A beérkezett adatok elsősorban belső statisztikai adatgyűjtési célt szolgálnak majd. Emellett az állampolgári észrevételekből összeállítható hasznos mutatók (pl: elérhetőség, infrastruktúra, szolgáltatások stb.) ellenőrzés után az OBDK honlapján interaktív térképen is megjelennek, így segítve a felhasználók eligazodását a kórházak területén. Ezeken túl az alkalmazás és az interaktív térkép segítségével szükség esetén kapcsolatba lehet majd lépni az intézmények betegjogi képviselőivel is, akiknek az elérhetősége minden intézménynél kint lesz. Az OBDK applikáció-működtetésével kapcsolatos végső célja az, hogy az egészségügyi rendszer magasabb színvonalú működésére tudjon javaslatot tenni az egészségügyi szolgáltatók, a fenntartó és a döntéshozók irányába.    Az OBDK a projektet az EMMI-től kapott, mintegy 4,5 millió forint forrásból valósítja meg.

19 „Jó kórház” mobileszközökre fejlesztett applikáció (Android, Windows, IOS)

20 Az OBDK kiadványai Egészségügyi ellátás és betegjogok az Európai Gazdasági Térségben Az egészségügyi dokumentáció megismerése Tájékoztató a pszichiátriai betegek jogairól Hospice ellátás Magyarországon Általános OBDK kiadvány Általános tájékoztató a betegjogokról Tájékoztató szülők részére a beteg gyermek kórházi tartózkodásával és ellátásával kapcsolatos általános tudnivalókról Tájékoztató a gondnoksággal kapcsolatos eljárásokról Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek A szociális szolgáltatások igénybevétele során felmerülő általános és speciális jogok A gyermekek jogai A tájékoztató tevékenység és az ismertség növeléséhez természetesen igyekszünk megfelelő kommunikációs eszközöket biztosítani. Már több kiemelt témában (a teljesség igénye nélkül pszichiátriai betegek jogai, hospice ellátás, egészségügyi dokumentációkezelés, méltányossági eljárás az egészségügyben, hospice ellátás) készítettünk beadványokat, amelyek megjelentetését a továbbiakban is folytatni szeretnénk. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) a évi Európai Betegjogi Nap alkalmából általános tájékoztató füzeteket készített a betegjogokról és a beteg gyermekek kórházi tartózkodásának betegjogi vonatkozásairól. Az általános betegjogi tájékoztató részletesen ismerteti az egészségügyi törvény által meghatározott azon betegjogokat – az egészségügyi ellátáshoz, az emberi méltósághoz, a kapcsolattartáshoz, a tájékoztatáshoz, az önrendelkezéshez való jogot, a gyógyintézet elhagyásának, az ellátás visszautasításának, az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát, az orvosi titoktartáshoz való jogot – amelyek egészségügyi ellátás során az igénybevevő személyt megilletik.  Ezek mellett a betegek kötelezettségeit és a betegjogi képviselők munkájával kapcsolatos legfontosabb információkat is megtalálják az érdeklődők a füzetben. A kiadvány a TÁMOP /1 „Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése” című kiemelt projekt keretében készült. A beteg gyermekek kórházi tartózkodásával és ellátásával kapcsolatos tájékoztató számos információt tartalmaz a kiskorú és törvényes képviselője – szülő/gyám/gyermekvédelmi gyám – kapcsolattartáshoz, látogatáshoz való jogáról, a tájékoztatással kapcsolatos jogokról, a dokumentáció megismerésének jogáról, valamint a beteg szülőjének, törvényes képviselőjének kötelezettségeiről. Az OBDK a most elkészült kiadványokkal is segíteni kívánja az érintettek panaszmentes egészségügyi ellátását és a széleskörű tájékoztatást. A füzeteket a betegjogi képviselőkön keresztül minden egészségügyi fekvőbeteg-ellátó intézménybe eljuttatja a Központ. A kiadványok az OBDK honlapjáról is elérhetők:

21 Az OBDK a betegbiztonság érdekében
Egyéni panaszkezelés Visszacsatolás az egészségügyi szolgáltatók felé Egészségügyi dolgozók tájékoztatása Lakossági fórumok tartása Jogvédők Minőségügyi feladatok Irányelvfejlesztés Rendszerszintű javaslatok, ajánlások Képzések (hatósági-, felnőttképzési-, egyetemi hallgatók képzése) OBDK A betegjogi képviselők ebben az évben megkeresték az illetékességi területükön található fekvőbeteg intézmények főigazgatóit és személyes egyeztetés keretében konzultációt ajánlottak fel az elmúlt évben az adott intézményben észlelt betegjogi vonatkozású tapasztalataitokról, valamint segítséget ajánlottak fel az orvosoknak, szakdolgozóknak betegjogi, gyakorlati kérdések megvitatására főorvosi, szakdolgozói értekezlet keretében. Célok és jövőkép: Az állampolgárok és a szolgáltatásokat igénybevevők részére még hatékonyabb, magasabb színvonalú, az igényeiket még inkább fókuszba állító jogvédelmi rendszer kialakítása, megerősítése Az állampolgárok tájékozottságának, jogtudatosságának és érdekérvényesítő képességének növelése Hatékonyabb, koncentráltabb panaszkezelés Az eddig elért eredmények – protokollok, eljárásrendek rendszerszintű alkalmazása útján történő – stabilizálása A jogvédelmi képviselők szakmai tevékenységének erősítése Alternatív vitarendezés rendszerének felülvizsgálata Minőségügyön keresztül a betegbiztonság javítása, erősítése A minőségügyi, szakmai irányelv fejlesztési részletei jelentős átgondolásokat igényelnek majd a szakterületek közötti kapcsolódások terén is. A jelenleg működő betegjogi képviselői rendszerünkhöz szorosan illeszkedik a szakmai minőségértékelés és a minőségügyi támogató feladatok átvétele, amellyel remélhetőleg tovább tudjuk majd erősíteni a betegjogok érvényesülését, a biztonságos betegellátást és az egészségügyi ellátórendszer hatékony működését. Emellett a feladatok átvétele az OBDK a háton átnyúló ellátásokkal kapcsolatos tájékoztatási munkáját is tovább segíti, hiszen nemzetközi szinten is feladatunk a minőségi biztonsági előírások és iránymutatásokról szóló tájékoztatás, továbbá javaslattételi munkánkat is segíti, hiszen az OBDK eddig is élt rendszerszintű javaslatokkal az egészségügyi ellátórendszer működtetésének javítása érdekében. A minőségügyi szakfőorvosi rendszer működtetésének átvételével újabb, a betegbiztonságot növelő javaslattételi lehetősége nyílik az OBDK-nak, így például a beleegyező nyilatkozatok elemeit a minőségügyi szakfőorvosok bevonásával szakszerűen tudjuk majd elkészíteni. Az OBDK hosszú távú célja az, hogy a folyamatban lévő egészségfejlesztésekhez egy korszerű, hatékony minőségügyi rendszert működtessen, amely áttekinthető, az intézmények részéről könnyen adaptálható és hatékony támogatást nyújt a megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz.

22 „Gyere-K-épbe” Gyermekjogi Roadshow 2015
március 21-től május 28-ig tartó országos rendezvény sorozat a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekeknek, nevelőszülőknek, kísérőknek 8 regionális helyszínen egész napos színes gyermekjogi ismeretterjesztő, sport- és szakmai programok a programok keretében az ÁNTSZ és az Országos Mentőszolgálat képviselői felhívták a gyermekek figyelmét az egészséges életmód fontosságára az OBDK gyermekjogi mesekönyveket jelentet meg, amelyeket célzottan a gyermekotthonokban és nevelőszülőknél élő 3-6, illetve 6-10 éves gyermekeknek szól a meseterápia eszközeit felhasználva, célja a gyermekek jogtudatosítása a meséken kersztül a mesék 5 témát ölelnek fel: jog és kötelesség, az emberi méltósághoz való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a tulajdonjog és a kapcsolattartáshoz való jog a mesék hangoskönyv formájában is megjelennek

23 3-6 évesek részére

24 6-10 éves gyermekek részére

25 Köszönöm a figyelmet! Zöld szám: Internet:


Letölteni ppt "Az OBDK betegjogi képviselői tevékenységének évi tapasztalatai"

Hasonló előadás


Google Hirdetések