Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Esetjogok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Esetjogok."— Előadás másolata:

1 1 Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Esetjogok

2 2 A négy alapszabadság oÁruk oSzolgáltatások oSzemélyek oTőke Római szerződés céljai Integrációs fokozatok emlékeztető

3 3 Az áruk szabad áramlása Az áruk szabad mozgásának elvét az EKSz három fő rendelkezés-csoporton keresztül érvényesíti. (1) belső vámok és azzal egyenértékű díjak tilalma (EKSz 25. cikk); (2) megkülönböztető belföldi adózás tilalma (EKSz cikk); (3) mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma (EKSz cikk).

4 4 EKSZ 25. Cikk a vámunióról A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.” Ennek értelmében minden, a tagállamok közötti behozatali vagy kiviteli vám vagy azokkal azonos hatású díj bevezetése tilos. Sőt a szerződés régebbi cikkei értelmében az akkor meglévő nemzeti szabályokon sem lehetett pl. a vámok felemelése vagy a vámáruosztályok átsorolása céljából változtatni.

5 5 A cikk közvetlen hatállyal rendelkezik, azaz nemzeti bíróságok előtt magánszemélyek hivatkozhatnak rá. A cikk alkalmazási köre tekintetében értelemszerűen vonatkozik minden vámköteles árura, ide értve a mezőgazdasági terményeket is. A belső vámok és az azokkal azonos hatású díjak tilalma alól semmilyen körülmények között sem lehet eltérni.

6 6 Közös piac (EKSZ) közös piac : piacszabadság, piacegyenlőség és versenyszabadság: onégy alapszabadság megvalósult, oversenykorlátozó nemzeti szabályozás tilalma érvényesül, overseny magán- vagy állami eredetű korlátozása egyaránt tilos. oCélja olyan egységes piac létrehozása, amely feltételei egy valódi belső piac feltételeivel a lehető leginkább azonosak.

7 7 Egységes (belső) piac (EEA) belső határok nélküli térség, ahol az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított /EKSZ 14 Cikk (2)/.

8 8 Egységes európai piac kereskedelmet korlátozó nemzeti szabályok eltörlése (negatív integráció). Kivételek csak nagyon szűk körben engedélyezettek. jogharmonizáció: a tagállamok törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási előírásainak közelítése egymáshoz a belső piac létrehozása érdekében (pozitív integráció).

9 9 Érdekütközések az európai egységes piac elvárásai, szabadságok és a nemzeti jogszabályok között. Pl. Olaszország és a pasta. Pl. Németország és a sör. Egységes európai piac

10 10 Megkülönböztető belföldi adózás tilalma (EKSz cikk) A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja. Ennek alapján minden olyan tagállami jogszabály a közösségi jogba ütközik, amely külföldi termékek tekintetében megkülönböztető jellegű vagy a hazai termékeket előnyben részesíti.

11 11 Az áruk szabad áramlása 28 Cikk – EK Szerződés Minden olyan mennyiségi szabályozás és intézkedés, ami az import korlátozását eredményezi tilos a tagállamok között. 29 Cikk –EK szerződés Az export mennyiségi korlátozása, és minden ezzel azonos eredménnyel járó intézkedés tilos a tagállamok között.

12 12 Az áru Az áruforgalom szabadságára vonatkozó szabályok hatálya: olyan a tagországokból és harmadik országokból származó árukra alkalmazandók, melyek a tagállamokban szabadon forgalmazhatók. Fogalom a szerződésekben nincs meghatározva. Alapvetően ingó javak, ideértve az elektromos áramot.

13 13 A Dassonville formula előzménye A belga törvények értelmében az eredet- megjelöléssel rendelkező áruk csak akkor kerülhettek az országba, ha az exportáló ország kormánya igazolta az eredet- megjelölésre való jogot. A Dassonville skót whiskyt importált Franciaországból Belgiumba, de nem rendelkezett igazolással a brit hatóságoktól. A Dassonville-t vád alá helyezték Belgiumban. A cég védelmében arra hivatkozott, hogy a belga szabályok a mennyiségi korlátozásokkal egyenértékű kereskedelmi korlátozást jelentenek.

14 14 Az áruk szabad áramlása Dassonville eset Tények: oBelgium eredetigazolást követel az exportáló országtól. oSkót whisky – Skóciából Franciaországba, onnan Belgiumba. oAz eredetigazolás Franciaországtól és nem Skóciától kell. Bírósági döntés: 234 Cikk (előzetes döntés) Kérdés: Sérti az intézkedés a 23. Cikket? Döntés: Igen

15 15 Áruk szabad áramlása Dassonville eset Indoklás: „Ugyanolyan hatásúnak” minősül oMinden olyan kereskedelmi szabályozás oAmi képes a közösségen belüli kereskedelmet oKözvetlenül vagy közvetve oTénylegesen vagy potenciálisan akadályozni.

16 16 Az áruk szabad áramlása 30. Cikk – EK szerződés A 28 és 29 cikk rendelkezései nem zárják ki azonban az import, az export, vagy áruk mozgásának szigorítását, ha azt a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi, állati, vagy növények egészségének védelme, vagy a nemzeti kulturális örökség, vagy a kereskedelmi és ipari tulajdon védelme megalapozza. A kivételek listája kimerítő, a tilalmak nem válhatnak álcázott kereskedelmi korlátozás, vagy önkényes megkülönböztetés eszközévé.

17 17 Bírói jogértelmezés Az EKSz-t értelmező bírói gyakorlat röviden úgy összegezhető, hogy amennyiben a nemzeti szabály diszkriminatív jellegű vagy hatású, tehát a másik tagállamból származó áruval szemben közvetlen vagy közvetett módon megkülönböztetést, piacra-lépési akadályt vagy egyéb korlátozó intézkedést tartalmaz, az a közösségi joggal ellentétes.

18 18 Az ilyen tartalmú nemzeti szabályok csak nagyon szűk körben igazolhatók a 30. cikk taxatív kivételi rendszere alapján (közerkölcs, közrend, közbiztonság, az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme stb.). A Bíróság a megkülönböztető jellegű nemzeti szabályokat konzekvensen a közösségi joggal összeegyeztethetetlennek mondta ki, és ez alól csak igen kevés kivételt engedetett meg.

19 19 a megkülönböztetés nélkül alkalmazott nemzeti szabály, amennyiben az ún. kényszerítő követelményeknek (pénzügyi ellenőrzés, közegészségügy, kereskedelmi ügyletek tisztasága, fogyasztóvédelem stb.) tesz eleget, kereskedelemkorlátozó jellege ellenére nem minősül a közösségi joggal ellentétesnek

20 20 Közerkölcs Henn & Darby eset, 1979: Az Egyesült Királyság törvényeibe ütköző pornográf import. Ez EKB helyt adott a 30. cikk alkalmazásának. Conegate eset, 1986: Életnagyságú felfújható női bábuk importja Németországból az Egyesült Királyságba. Az EKB nem adott helyt a 30. cikk alkalmazásának.

21 21 Közrend Centre Leclerc esert, 1985: A francia kormány a közbiztonságra hivatkozva próbálta megvédeni azt, hogy minimum kiskereskedelmi árat vezetett be az üzemanyagra vonatkozóan a francia finomítók költségeinek alapul vételével. Az EKB elvetette a 30. cikk alkalmazásának a lehetőségét.

22 22 Közbiztonság Campus Oil eset, 1984: hasonló a Centre Lecler esethez, de itt az ír kormány közbiztonsági okokra hivatkozva érvelt azon előírás mellett, hogy a benzin importőrök igényeik 35%-át a kormány által rögzített áron vásárolják meg állami tulajdonban lévő olajfinomítótól. Itt is elutasító döntés született az EKB részéről.

23 23 Az áruk szabad áramlása Bizottság v. Németország (Közegészségügy) Tények: oNémetország el szeretné érni, hogy a sörnek nevezett ital csak árpából, komlóból, élesztőből és vízből készülhessen. oMás tagállamok rizst és más gabonákat, valamint adalékanyagokat is felhasználnak. Bírósági döntés: 226 Cikk – EK szerződés (Bizottság tagállammal szermben benyújtott keresete) Kérdés: Sérti-e a német jogszabály a 28. Cikket?

24 24 Free Movement of Goods (Folytatás) Döntés: oSérti a 28. Cikket oDe alkalmazható-e a 30. cikk? „ közegészségügy”? - Nem Indoklás: oA kivételek köre korlátozott oA kivételekről igazolni kell, hogy „tényleg szükséges az alkalmazás” oArányosság – tiltás vs. felhatalmazás oA tagállamokra rótt teher

25 25 Németország Tudományos bizonytalanság esetén a tagállam dönt. Az adalékanyagok veszélyesek az egészségre. A németek több sört isznak. Ezért az egészség védelem érdekében érvényes döntés született. Bizottság Ha máshol jó, jó Németországban is. Németországnak kell bizonyítania. Aránytalanság – az adalékanyagokra vonatkozó szabályok üdítőitalok esetében jóval engedékenyebbek. Az áruk szabad mozgása

26 26 Áruk szabad mozgása Összehasonlítás a Sandoz esettel A holland törvények tiltják a hozzáadott vitaminokat tartalmazó élelmiszeripari cikkek importját, ha ahhoz nincs kormányzati engedély. A Németországból az importőr ilyen tartalmú müzliszelet hozott Hollandiába (Németországban legális termék). Sandozt bűnvádi eljárás alá vonták, hivatkozás a 234. cikkre

27 27 Áruk szabad áramlása (folyt) Sérti a EKSZ 28. Cikkét. Mi van a 30. Cikkben foglalt kivétellel („egészség védelme”)? DE a 30. cikk kimerítő és tagállami intézkedésnek arányosnak kell lennie. Teher oA tagállam kérheti az importőrt, hogy szolgáltasson információt. oA tagállam köteles megszerezni a szükséges információt.

28 28 A Cassis de Dijon eset, 1979 A német jogszabály miatt az importőr nem tudta forgalomba hozni az alacsony alkohol tartalmú francia likőrt a német piacon. A német szabályozás ugyanis előírta a forgalmazáshoz szükséges minimum alkohol tartalmat, ez pedig magasabb volt mint a francia italé.

29 29 Az áruk szabad áramlása Cassis de Dijon eset Hasonlítsuk össze a Dassonville esettel! „ a fogyasztó védelme” A Bíróság kimondta, hogy közösségi előírás hiányában a tagállamokra hárul az a feladat, hogy az alkohol tartalommal kapcsolatos kérdést saját területükön szabályozzák. DE: a korlátozást nem indokolja a közérdek,ha pedig nincs olyan nyomós ok, ami miatt alkalmazni lehetne a 30. cikket, akkor az intézkedés tilos, akkor is ha nem diszkriminatív.

30 30 Nem akadályozhatja meg egyik tagállam sem, hogy egy másik tagállamban törvényes előírásoknak megfelelően előállított és forgalmazott terméket területére behozzanak (kölcsönös elismerés elve) Következmény, hogy az állam kereskedelmi, vagy technikai szabályai nem alkalmazhatnak „kizárólagos nemzeti megközelítést”

31 31 A Dassonville formula következményei A Dassonville formula nyomán a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatályú intézkedések körét a Bíróság igen kiterjesztő módon értelmezte. Ez végül oda vezetett, hogy gyakorlatilag bármely kereskedelmi szabály a tagállamközi kereskedelmet potenciálisan akadályozó intézkedésnek minősülhetett, így a tagállamok szabályozási hatásköre egyre jobban visszaszorult. Ebben a megközelítésben hozott áttörést mára a Keck- ítélet.

32 32 Áruk szabad áramlása Keck ügy (fogyasztó védelem) Tények: oKeck francia sört árult beszerzési ár alatt oEzzel megsértette a francia rendelkezéseket – tilos a beszerzési ár alatti értékesítés Bírósági döntés: – 234. Cikk Kérdés: Sértette-e a francia jogszabály a 28. Cikket? Döntés: Nem

33 33 Áruk szabad mozgása Keck ügy(folyt.) Indoklás: oÁll a Cassis de Dijon ügyben elhangzott indoklás oDe a francia tiltás célja nem a kereskedelem szabályozása oBár az igaz, hogy a kereskedelmi mennyiséget csökkentheti, de oAz igazi ok – túl sok ügy

34 34 Dassionville-tól Keck-ig Dassionville – Minden kereskedelmi szabály, közvetlen, vagy közvetett... Cassis de Dijon – Ha egyik tagállamban jó, jó mindenhol Keck – Értékesítési formák rendben vannak, ha a kereskedelem minden szereplőjére vonatkoznak. Free Movement of Goods

35 35 Nem kereskedelem-korlátozás (A későbbi joggyakorlat szerint nem tartozik a 28. cikk tilalmának hatálya alá) Az a kamarai rendelkezés, amely gyógyszertáron kívül tiltja bizonyos gyógyszerkészítmények reklámozását; a gazdaság minden szereplőjére egyformán vonatkozó üzletnyitvatartási rend; bizonyos dohánytermékek eladási jogát csak engedéllyel rendelkező kereskedők gyakorolhatják; 12 év alatti gyermekeket megcélzó reklámok tilalma.

36 36 Szolgáltatások szabad áramlása

37 37 A szolgáltatások szabad áramlása A szolgáltatást szabadfoglalkozású személy, vagy társaság nyújthatja díjazás ellenében, eseti alapon. Akkor tartozik a közösségi jog hatálya alá, ha tartalmaz határokon átnyúló elemet azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó és az abban részesülő személy más tagállamban „találhatók”.

38 38 A szolgáltatások szabad áramlása a)A szolgáltatást nyújtó személy A államból nyújtja a szolgáltatást olyan személynek, aki B államban lakik, anélkül, hogy bármelyikük is átkelne a határon. b)A szolgáltatást nyújtó személy, aki A államban telepedett le, elmegy B államba, hogy ott nyújtsa a szolgáltatást. c)A szolgáltatásban részesülő személy, aki B államban lakik, elmegy a szolgáltatást nyújtó személyhez A államba, hogy ott szolgáltatásban részesüljön.

39 39 A szolgáltatások szabad áramlása Vannak esetek, amikor nehéz eldöntetni, hogy szolgáltatás nyújtásáról, vagy a letelepedés jogának a gyakorlásáról van szó.

40 40 SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNYELV (2006) Cél: EU tagállamok közötti kapcsolatok erősítése, gazdasági társadalmi fejlődés biztosítása. Belső piac: határok nélküli térség, ahol a szolgáltatások is szabadon áramolhatnak. Az országok közötti szolgáltatások fejlődése útjában álló akadályokat meg kell szüntetni. Versenyképes szolgáltatási piac kialakítása. Szolgáltatások adják a tagállamok GDP-jének és a foglalkoztatásnak kb. 70%-át! Tagállamoknak dec. 28.-áig kell implementálni.

41 41 Minden szolgáltatásra vonatkozik, amely nincs egyértelműen kizárva az irányelv hatálya alól. A „szolgáltatás” fogalma: minden olyan önálló gazdasági tevékenység (EK-szerződés 50. cikk), amelyet díjazás ellenében nyújtanak.

42 42 AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK A teljesség igénye nélkül Kézművesek; Vállalkozásokhoz kapcsolódó szolgáltatások; Rendezvényszervezés; Reklámtevékenységek; Személyi állomány kiválasztásával kapcsolatos szolgáltatások; Forgalmazói szolgáltatások; Idegenforgalmi szolgáltatások; Szabadidős szolgáltatások; Építőipari szolgáltatások; Berendezések üzembe helyezésével és karbantartásával kapcsolatos szolgáltatások; Informatikai szolgáltatások; Elszállásolással és ellátással kapcsolatos szolgáltatások; Az oktatás és a képzés terén nyújtott szolgáltatások; Bérleti (ideértve az autóbérlést) és lízingszolgáltatások; Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások; Tanúsítás és bevizsgálás; Háztartást támogató szolgáltatások. A legtöbb szabályozott szakma tevékenységei:

43 43 AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK Pénzügyi szolgáltatások (bank, biztosító); Elektronikus hírközlési szolgáltatások és hírközlő hálózatok; A közlekedés terén nyújtott szolgáltatások (taxi); Munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásai; Egészségügyi szolgáltatások (mentő NEM, de betegszállító IGEN); Audiovizuális szolgáltatások és rádiós műsorszórás; Szerencsejátékok; A közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek; A szociális lakhatás, gyermekgondozás, a családtámogatás és a tartósan, vagy ideiglenesen rászoruló személyek támogatása terén nyújtott szociális szolgáltatások; Magán biztonsági szolgáltatások; Hivatalos kormá ny aktus útján kinevezett közjegyzők és bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások; Adózás.

44 44 AZ EURÓPAI SZABÁLYOZÁS FŐBB ELEMEI Cél: a letelepedéssel vagy ideiglenes jelleggel határon átnyúlóan nyújtott szolgáltatások akadályainak csökkentése, eltávolítása az Európai Bíróság ítéletei és az EK-Szerződés rendelkezéseinek megfelelően Hatósági eljárások egyszerűsítése (megkülönböztetésmentes-e, szükséges-e, arányos-e, transzparens-e) Egyablakos ügyintézés (elektronikusan is!) Igazgatási együttműködés

45 45 MIT EREDMÉNYEZHET? Könnyebb ügyintézést belföldön és külföldön (egyablakos ügyintézés) Könnyebb külföldi letelepedést Könnyebb határon átnyúló szolgáltatásnyújtást Könnyebb hozzájutást szolgáltatásokhoz fogyasztóként vagy üzleti felhasználóként

46 46 A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS KÉT FORMÁJA A letelepedés az állandó telephelyen, határozatlan ideig ténylegesen végzett gazdasági tevékenységre vonatkozik; A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében a szolgáltató nem abban a tagállamban telepedett le, ahol a szolgáltatásokat nyújtja. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtást a fogadó tagállam gazdasági tevékenységében való tartós és folyamatos részvétel hiánya jellemzi. A határon átnyúló szolgáltatások nyújtása indokolatlanul nem korlátozható;

47 47 EGYABLAKOS ÜGYINTÉZÉS BEVEZETÉSE A végrehajtás határideje december 28.; Valamennyi szolgáltató számára elérhetővé kell tenni, attól függetlenül, hogy azok saját területükön vagy más tagállamban telepedtek-e le; Magyarországon az elektronikus egyablakos ügyintézési pont alapjául a már működő elektronikus Ügyfélkapu szolgál majd, mely jelenleg a címen érhető el.

48 48 IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Mit jelent? A szolgáltatókra és szolgáltatásaikra vonatkozó információcserét; A kért ellenőrzések elvégzésének kötelezettségét; A felügyeleti feladatok felosztását a tagállamok között; Kölcsönös segítségnyújtást.

49 49 A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGE A szolgáltatási irányelv a fogyasztók jogainak megerősítésére is szolgál. Biztosítani kell a szolgáltatások igénybevevői számára a jobb tájékoztatást, nagyobb átláthatóságot, a panaszokra való gyors válaszadást, a viták korrekt rendezését; Szakmai felelősségbiztosítás és garanciák nem kötelezőek; A kiemelt kockázatot jelentő szolgáltatóknak kötelező a biztosítás megkötése és garancianyújtás; Minőségjavítás ösztönzése.

50 50 Különösen a szolgáltató szektorban nagy súllyal jelenlevő kis- és középvállalkozások számára hátrányos az akadályokkal (gyakran adminisztratív, jogi) tűzdelt pálya. „Szükséges ezért a szolgáltatók letelepedési szabadságát, valamint a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok elhárítása, valamint e két – a Szerződésben meghatározott – alapvető szabadság gyakorlásához szükséges jogbiztonság garantálása a szolgáltatások igénybevevői és a szolgáltatók számára”.

51 51 A szolgáltatók számára biztosítani kell, hogy tevékenységüket valamely tagállamban való letelepedés útján, vagy a szolgáltatások szabad mozgásának jogával élve fejleszthessék. Lehetővé kell tenni, hogy a szolgáltatók – az egyes tagállamokra vonatkozó növekedési stratégiájuk függvényében – választhassanak az említett két szabadság között.

52 52 A letelepedés szabadsága Az EUSZ 43 cikke szerint tilos a letelepedés szabadságának korlátozása - azaz egy tagállam polgára egy másik tagállamban szabadon letelepedhet, és ez vonatkozik vállalkozások indítására is. A letelepedés szabadsága magában foglalja tehát azt a jogot, hogy valaki vállalkozási tevékenységet folytasson, akár magánszemélyként, akár egyéb, elsősorban társasági formában.

53 53 A Reyners eset, 1974 Reyners holland állampolgár volt, aki jogászi képesítését Belgiumban szerezte meg, és akit nem vettek fel a belga jogászi testületbe azon az alapon, hogy nem volt belga állampolgár. Az EKB helyt adott Reyners kérelmének és megállapította a Szerződésbe ütköző eljárást.

54 54 Heylens belga nemzetiségű és belga futballedzői diplomával rendelkező személy (volt), akit egy franciaországi csapat alkalmazott. A francia sportminisztérium indoklás nélkül elutasította a diplomája honosítása iránti kérelmét. Amikor ezek után továbbfolytatta edzői tevékenységét, a francia labdarugó-edzők szövetsége beperelte, ő pedig kérte, hogy a Bíróság hozzon döntést a diplomák elismerése franciaországi rendszerének közösségi joggal való kompatibilitásáról. A Heylens eset, 1987

55 55 A Heylens eset, 1987 Az EKB azt a döntést hozta, hogy amennyiben az alkalmazás feltétele valamilyen diplomának a megléte, akkor a Szerződés lehetővé teszi, hogy egy tagállam állampolgára egy másik tagállam valamely hatósága által hozott döntés bírói felülvizsgálatát kérje. A nemzeti hatóságok kötelezően kell, hogy mérlegeljék azt, hogy a diploma, vagy bizonyítvány birtokosa milyen képzésben részesült és hogy ez a képzés mennyiben van összhangban hazai képesítési, stb. előírásokkal.


Letölteni ppt "1 Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Esetjogok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések