Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:"— Előadás másolata:

1 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás

2 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Telefon: (361) /145

3 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Telefon: (361) /145 A félévhez tartozó web-oldal címe:

4 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Találkozási alkalmak: hétfőnként szept. 19, 26, okt. 3, 10, 17, 24, 31, nov. 7, 14, 21, 28, dec. 5, 12 és egy januári (?) vizsganap

5 Mivel fogunk foglalkozni a félév során ?

6 „Minden esetre csak minmagunktul függ hazánk eddigi mulasztásibul a lehető legnagyobb nyereményt vonni az által, hogy a polgárosodott világ drágán szerzett tapasztalatait, mellyek teljes kifejlődésükben állnak előttünk, felhasználjuk; mi egyedül attul föltételeztetik: mennyire tudjuk azokat saját viszonyinkra alkalmazni, s e közben megóvni magunkat a vak utánzás, avagy szertelen elbizakodás ballépéseitül. Szóval függ a külföldi tapasztalatok elfogúlatlan birálásátul, s saját viszonyaink helyes felfogásátul.” Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.

7 Magyar Közlekedéspolitika 1996

8

9 „Fehér Könyv” 1992 Magyar Közlekedéspolitika

10 „Fehér Könyv” 1992 Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide”

11 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide”

12 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA

13 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata

14 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks A magyar közlekedéspolitika 2003 – 2015 (2004) Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata

15 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks A magyar közlekedéspolitika 2003 – 2015 (2004) Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb

16 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks A magyar közlekedéspolitika 2003 – 2015 (2004) Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek

17 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks A magyar közlekedéspolitika 2003 – 2015 (2004) Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. EU- rópai- záló- dási folya- mat: mélyű- lés és bővü- lés; HU rend- szer- váltás- tól belé- pésig Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek

18 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks A magyar közlekedéspolitika 2003 – 2015 (2004) Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. EU- rópai- záló- dási folya- mat: mélyű- lés és bővü- lés; HU rend- szer- váltás- tól belé- pésig Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb.

19 „Fehér Könyv” 1992 Trans-European Networks A magyar közlekedéspolitika 2003 – 2015 (2004) Magyar Közlekedéspolitika 1996 „Time to decide” 2001 Pan-European Corridors, TINA A TEN felülvizsgálata 2004 Közle- kedési alap- elvek, közle- kedés- föld- rajz, álta- lános célok, meg- fonto- lások válto- zása stb. EU- rópai- záló- dási folya- mat: mélyű- lés és bővü- lés; HU rend- szer- váltás- tól belé- pésig Társ- szak- poli- tikák fejlő- dése: térség- fejlesz- tés, környe- zetvé delem, infor- matika, város- fejlesz- tés Kom- men- tárok, meg- jegy- zések, össze- függé- sek Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb.

20 Mi a szakpolitika? Mi a közlekedéspolitika? Szakpolitika (ágazatpolitika, közpolitika, policy) [és nem politika, hatalmi- v. pártpolitika, politics] Összerendezett kormányzati akarat, stratégia az adott kormányzati terület irányítására Közlekedéspolitika: a közlekedéssel kapcsolatos ügyek kormányzati kezelése (1) összerendezett kormányzati akarat, stratégia a közlekedési ügyek kezelésére (2) Egy dokumentum, érvényben lévő törvény, jogszabály [(3) Néha: egy időszak eredményei a közlekedés területén (visszamenőleg)]

21 A közlekedéspolitika célja A mindenkori célokról van szó: egy ‘tankönyvi’ meghatározás, ami érvényes 1848-ban és ben is Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének biztosítására az adott időszak társadalmi elvárásainak, gazdasági, műszaki stb. lehetőségeinek figyelembevételével. Szakmai célok megfogalmazása, e célok megvalósításához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok)

22 A közlekedéspolitika tartalma Közlekedési helyzetkép, helyzetértékelés, problémák megnevezése Társadalompolitikai célkitűzések rögzítése (stratégiai főirányok) Szakmai célkitűzések meghatározása, (prioritások) Eszközök, intézmények megnevezése, felelősök, határidők, intézkedési terv [A projekteknek saját történetük kezdődik: érdekek ütközése, lobbik, vállalatok, alágazatok stb.]

23

24 A hálózati infrastruktúráról (fogalmak, csoportosítás, értelmezés) Az infrastruktúra közgazdasági értelmezése Infrastruktúra. Definíciók, felsorolások, tulajdonságok Szolgáltatások és infrastruktúra megkülönböztetése. A tercier szektorról. Eltolódás a foglalkoztatási szerkezetben (1) Eltolódás az infrastruktúra állományában (2) Eltolódás a technológiaváltás következtében (3)

25 Az infrastruktúra megjelenése a közgazdaságtanban Maga az infrastruktúra: kifejezés a hadászatból származik, és azon a felismerésen alapul, hogy létezik az ellátási vonalaknak egy olyan általános kiépítettség- felszereltség igénye, aminek birtokában gördülékennyé lehet tenni az elfoglalt területeken történő berendezkedést, biztosítani a hátországgal való megbízható kapcsolatot. Az infrastruktúra gazdaságban való megkülönböztetését a fejlődésgazdaságtan klasszikusai kezdték el az 1950-es években: mindenekelőtt Albert O. Hirschman. Az alapvető kérdés az volt, elősegíti-e az infrastruktúra fejlesztése egy régió gazdasági fejlődését, és ha igen, hogyan?

26 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése A neoklasszikus elmélet szerint több infrastruktúra kiépülésével a régió rendelkezésére álló inputok mennyisége nő meg, ami javítja a helyi munkaerő, a tőke és a természeti erőforrások hasznosításának a hatékonyságát, ill. a termelékenységét. (Solow 1956) Ezen kívül maga az infrastruktúra is mint többlet termelési tényező jelenik meg a régióban. Ezen elmélet szerint további többlet-inputok hatása a csökkenő hozadék elve szerint érvényesül, ami idővel elősegíti a regionális kiegyenlítődést. * Kommentár: a növekedés forrása a többlet input; külső forrás, exogén fejlődés, „behabzsolás”.

27 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése A cumulative causation (halmozódó hatások) elmélete szerint több infrastruktúra kiépülése egy kezdő lökést biztosít, a régió a növekvő skálahozadék révén fejlődik, ami növeli a privát befektetők profitját és elősegíti további termelők megtelepedését. (Hirschman 1956, Myrdal 1957) Ezen kívül az agglomerálódási hatás révén a közeli termelők kapcsolódása biztosít pótlólagos előnyöket (a kapacitás rugalmassá válik, jó kölcsönös elérhetőség). Az elmélet szerint a fejlődés hatása a növekvő hozadék elve szerint érvényesül, ami regionális vonatkozásban a polarizálódást segíti elő. * Kommentár: a növekedés forrása a belső produktivitás, endogén fejlődés, a kezdeti lökés pályafüggőséget teremt.

28 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése Mindkét elmélet alapján a fejlődés termelőkre gyakorolt kínálati és a keresleti oldali előnyeit szokták aláhúzni. Kínálati oldalon az infrastruktúra révén több input tényező áll a régió rendelkezésre, ami a régió fejlődését szolgálja. Keresleti oldalon az infrastruktúra révén megnő a külső kereslet a régióban olcsóbban előállítható/exportálható termékek iránt, ez szintén a régió fejlődését szolgálja. * Kommentár: Rendre kimarad az áttekintésekből, hogy a szomszéd térségeknek is javul az esélyük, hogy elvigyék a régióból az input tényezőket, és ezzel éppen csökkenhet a régió saját input bázisa. Ugyancsak kimarad, hogy a kapcsolat révén a külső termékek is olcsóbban elérhetőekké válnak, ennek következtében a belső termelő piaca el is apadhat.

29 Az infrastruktúra definíciójának megkerülése Definíció helyett legtöbbször felsorolják az infrastruktúra elemeit, az ide tartozó ágazatokat. Műszaki, vagy hálózati (régebben „termelő”) infrastruktúrának nevezzük a közlekedés, az energetika, a vízgazdálkodás és a hírközlés létesítményeit. Szociális, vagy humán, vagy lakossági (régebben „nem- termelő”) infrastruktúrának nevezzük az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, /a kereskedelem/, a lakás, a pénzügyi szféra létesítményeit (…és ami még felbukkan, ha az nem ‘mezőgazdaság’ vagy ‘ipar’). A félév során a műszaki, vagy hálózati infrastruktúra fogalmához sorolt közlekedési ágazattal fogunk foglalkozni.

30 Az infrastruktúra definiálása előtt Gyakran szinonimaként használják a szolgáltatások és az infrastruktúra fogalmát. Szolgáltatások (services) alatt tevékenységeket értünk, míg az infrastruktúra szoros értelemben mindig létesítményeket jelöl. A szolgáltatások másik elnevezése a tercier szektor. A nemzetgazdaság primer szektora a mező-és erdőgazdaság, valamint a kitermelő ipar. (Alapja: közvetlenül a természet által nyújtott javakat termeli ki.) Szekunder szektor valamennyi további ipari tevékenység (feldolgozó- és építőipar). A primer szektor által nyújtott nyersanyagokat dolgozza fel. Ebben a sorban a harmadik szint a tercier szektor

31 A szolgáltatások alakulása a foglalkoztatásban (1) Eltolódás a fő szektorok között A szolgáltatások átveszik a domináns foglalkoztató szerepét

32 A szolgáltatások alakulása a foglalkoztatásban (1) Eltolódás a fő szektorok között. A szolgáltatások átveszik a domináns foglalkoztató szerepét

33 Az infrastruktúra definiálása felé Az infrastruktúra is harmadik, de egy másik sorban. A termelésben megkülönböztetjük a forgóeszközöket, ezek egyetlen termelési ciklusban beleépülnek a termékbe. Az állóeszközök több termelési ciklust szolgálnak ki. Értékük ennek megfelelően folyamatosan, egy leírási kulcs szerint kerül át a termék árába. Az infrastruktúra olyan létesítmény, amely nem csak több termelési ciklust, de párhuzamosan több termelő folyamatot, valamint egyidejűleg fogyasztási folyamatokat is kiszolgál. Termékekre könyvelése lényegében nem megoldható. Ezért úgy kezelhető, mint általános társadalmi rezsi (social overhead capital, társadalmi rezsi tőke). Ha nem is definícióként, de a különböző infrastruktúrák kiemelt közös tulajdonságként ezt a fogalmat használhatjuk

34 Az infrastruktúra definiálása felé Tehát: az infrastruktúra több termelési ciklust kiszolgáló, hosszú élettartamú, ugyanakkor egyes termelési folyama- tokhoz nem köthető, sőt a termelésre sem korlátozható, térbelileg kiterjedt, hálózattá szerveződő létesítmény vagy intézmény, ami kapcsolatrendszerként, edényként, vázszerkezetként működve keretül, háttérül szolgál a termelés, elosztás és fogyasztás folyamataihoz. Közjószág tulajdonságok Biehl (1991) szerint: - több felhasználó általi párhuzamos igénybevétel, - nem-helyettesíthetőség, - oszthatatlanság, - elmozdíthatatlanság. Az infrastruktúra területi ( környezeti, lokális társadalmi és gazdasági ) és nem-területi ( makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi ) hatásainak megkülönböztetése.

35 Az infrastruktúra definiálása felé Hirschman már 1958-as alapművében (The strategy of economic development) elemezte az összefüggést a közvetlen termelő tevékenység növekedése és a közösségi tőke növekedése között, utóbbit social overhead capital formájában (társadalmi rezsi tőke) azonosítva az infrastruktúrával. Megállapítása szerint régióról régióra változik a kettő közötti arány. Hirschman kifejezetten a fejlődést szolgáló feszültséget látott a termelés és az infrastruktúra egymáshoz képest eltérő fejlődési ütemében. Hazai interpretáció: (Csernok-Ehrlich-Szilágyi 1975) A termelést megelőző és a termelést követő infrastruktúra szembeállítása. Infrastruktúra deficit, mint a hibás államszocialista fejlődés specifikus jellemzője. Telefonnál igaz volt, de már hírközlésen belül sem volt általános érvényű. (ld, nki. összehasonlítások)

36 Az infrastruktúra definiálása felé Később a szakirodalom elkezdte megkülönböztetni a social overhead capital (oktatás, egészségügy, közigazgatás) és az economic overhead capital (közlekedés, hírközlés, energia, víz-csatorna) fogalmát. * Ezzel a felhasználói oldalon jelentkező társadalmi externália sajnálatosan és máig hatóan összekeveredett a szolgáltatói oldalon megkülönböztethető ágazati technológia kérdéskörével. TermelésFogyasztás Mezőgazdaság Ipar „Gazdasági szolgáltatások” „Társadalmi szolgáltatások”

37 Az infrastruktúra kialakulásáról Történetileg először privát vezetékek, generátorok, burkolatok alakultak ki, majd fokozatosan haladták meg a háztömböt. A huszadik század elejére alakultak ki városi léptékű hálózatok. Az 1930-as évekre kezdtek városközi vezetékek létrejönni, és csak a hatvanas évektől a nemzetközileg együttműködő hálózatok. A hálózatokat kezdetben szinte kizárólag magánbefektetők fejlesztették. A vállalkozások egy idő után többnyire csődbe mentek, és akkor kellett a városoknak vagy az államnak kivásárolniuk és így biztosítaniuk az addigra már fontossá vált tevékenység folyamatos ellátását. Egy következő hullámban, az 1970-es és 80-as években megkezdődött az állami tulajdonú társaságok újabb privatizációs hulláma.

38 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Ahogy nő az egyes országok jövedelmi szintje, úgy nő az infrastruktúra mennyisége Fejlődéssel az infrastruktúra mennyisége nő

39 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Az egyes országok jövedelmi szintjének változásával az infrastruktúra összetétele is megváltozik. (2) Eltolódás az szolgáltatás címzettjei között: mg – ipar - info Az infrastruktúra összetétele átalakul

40 Technológiaváltás ágazaton belül (3) Eltolódás alágazatok között. Az egyes ágazatokon belül mindig újabb technológia veszi át a domináns szerepet

41 Technológiaváltás ágazaton belül (3) Eltolódás alágazatok között. Nakicenovic hosszú távú ciklusokat mutat ki a technológiai váltások között

42 Ami elmaradt: miért nehéz a definíció? (infrastruktúra, externália, környezet…) Ami tovább vezet: közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon. Az infrastruktúra nem-területi hatásai (kapcsolat az infrastruktúra mennyisége és a gazdaság teljesítménye között) Az infrastruktúra területi hatásai (a fenntarthatóság térbeli dimenziója, hálózati összefüggések). Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon

43 A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press 1994.

44 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

45 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

46 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

47 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

48 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

49 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

50 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

51 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Díjkapus pálya, autóút Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

52 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást akadályozzák-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Erdészeti útVárosi utak Díjkapus pálya, autóút Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

53 Az infrastruktúra területi / nem-területi hatásairól R. Vickerman megkülönbözteti az infrastruktúra területi, és nem-területi hatását. Az infrastruktúra nem-területi hatásai: makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi Az infrastruktúra területi hatásai: környezeti, lokális társadalmi és gazdasági A különbség abban van, hogy a nem-területi hatáselemzések több, ill. kevesebb infrastruktúrát különböztetnek meg, vagy több, ill. kevesebb erre költött pénzt. Mindegyik esetben egy skalár számértékkel mérjük az infrastruktúrát, ettől válik a megközelítés nem-területivé. Ha a területiséget figyelembe akarjuk venni, akkor vektor mennyiségként kell kezelnünk az infrastruktúrát: iránya, struktúrája van; hálózatokat alkot, mintázattal rendelkezik.

54 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Első óra VÉGE Bevezetés – és A hálózati infrastruktúráról

55 BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Kurzus címe: Közlekedéspolitika és az EU-csatlakozás Függelék: Néhány trend a közlekedésben

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66


Letölteni ppt "BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések