Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

INFRASTRUKTÚRA TANTÁRGY Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "INFRASTRUKTÚRA TANTÁRGY Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság-"— Előadás másolata:

1 INFRASTRUKTÚRA TANTÁRGY Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális gazdaságtan és településfejlesztés szakirány Budapest, 2007 február 14.

2 „A műszaki infrastruktúra” 4 BMGE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 4 Szociológia és Kommunikáció Tanszék 4 Regionális gazdaságtan és településfejlesztés szakirány 4 INFRASTRUKTÚRA tantárgy („MŰSZAKI”) Szerdánként 14:15 – 15:45 között BMGE St. épület 310 N. 4 Előadók: Kálnoki Kis Sándor (tantárgy vezető), 4 Dulovics Dezső, Dulovics Dezsőné, Erdélyi Zsófia, Fleischer Tamás, Hanczár Zsoltné, Somfai András, Unk Jánosné 4 Vizsgafeltétel (Nem az előadók véleménye a tananyag!) Írásbeli vizsga. (Korábban: dolgozat egyes tananyagrészekből) 4 Új tárgy: a visszacsatolás fontos!

3 „A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁRÓL ÁLTALÁBAN” Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet „Infrastruktúra” tantárgy - első óra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális gazdaságtan és településfejlesztés szakirány Budapest, 2007 február 14.

4 A műszaki infrastruktúráról általában (fogalmak, csoportosítás, országos/regionális szinten ill. településeken) Vázlat 4 Az infrastruktúra felbukkanása 4 Infrastruktúra. Definíciók, felsorolások, tulajdonságok 4 Szolgáltatások és infrastruktúra megkülönböztetése. A tercier szektorról. (+időbeli átrendeződések 1-3) Átrendeződés a foglalkoztatási szerkezetben (1) 4 Átrendeződés az infrastruktúra állományában (2) 4 Átrendeződés technológiaváltás következtében (3) 4 Közjavak - magánjavak – közös tulajdon – klubjavak 4 Az ellátottság térbeli elterjedése 4 Összefoglaló

5 Az infrastruktúra megjelenése a közgazdaságtanban 4 Maga az infrastruktúra: kifejezés a hadászatból származik, és azon a felismerésen alapszik, hogy létezik az ellátási vonalaknak egy olyan általános kiépítettség- felszereltség igénye, aminek birtokában gördülékennyé lehet tenni az elfoglalt területeken történő berendezkedést, biztosítani a hátországgal való megbízható kapcsolatot. 4 Az infrastruktúra gazdaságban való megkülönböztetését a fejlődés-gazdaságtan klasszikusai kezdték el az 1950-es években: mindenekelőtt Albert O. Hirschman. 4 Az alapvető kapocs a két fogalomkör között az a kérdés, hogy vajon elősegíti-e az infrastruktúra fejlesztése egy régió gazdasági fejlődését, és ha igen, hogyan?

6 Az infrastruktúra definíciójának megkerülése (miről beszélünk) 4 Definíció helyett legtöbbször felsorolják az infrastruktúra elemeit, az ide tartozó ágazatokat. 4 Műszaki, vagy hálózati (régebben „termelő”) infrastruktúrának nevezzük a közlekedés, az energetika, a vízgazdálkodás és a hírközlés létesítményeit. 4 Szociális, vagy humán, vagy lakossági (régebben „nem- termelő”) infrastruktúrának nevezzük az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, /a kereskedelem/, a lakás, a pénzügyi szféra létesítményeit (…és ami még felbukkan, ha az nem ‘mezőgazdaság’ vagy ‘ipar’). 4 A félév során a műszaki, vagy hálózati infrastruktúra fogalmához sorolt ágazatokkal fogunk foglalkozni.

7 Az infrastruktúra definiálása előtt 4 Gyakran szinonimaként használják a szolgáltatások és az infrastruktúra fogalmát. 4 Szolgáltatások (services) alatt tevékenységeket értünk, míg az infrastruktúra szoros értelemben mindig létesítményeket jelöl. (flow versus stock) 4 A szolgáltatások másik elnevezése a tercier szektor. 4 A nemzetgazdaság primer szektora a mező-és erdőgazdaság, valamint a kitermelő ipar. (Alapja: közvetlenül a természet által nyújtott javakat termeli ki.) Szekunder szektor valamennyi további ipari tevékenység (feldolgozó- és építőipar). A primer szektor által nyújtott nyersanyagokat dolgozza fel. 4 Ebben a sorban a harmadik szint a tercier szektor

8 A szolgáltatások térnyerése foglalkoztatásban (1) átrendeződés a fő szektorok között A szolgáltatások átveszik a domináns foglalkoztató szerepét

9 A szolgáltatások térnyerése foglalkoztatásban (1) átrendeződés a fő szektorok között A szolgáltatások átveszik a domináns foglalkoztató szerepét

10 Az infrastruktúra definiálása felé 4 Az infrastruktúra is harmadik, de egy másik sorban. 4 A termelésben megkülönböztetjük a forgóeszközöket, ezek egyetlen termelési ciklusban beleépülnek a termékbe. 4 Az állóeszközök több termelési ciklust szolgálnak ki. Értékük ennek megfelelően folyamatosan, egy leírási kulcs szerint kerül át a termék árába. 4 Az infrastruktúra olyan létesítmény, amely nem csak több termelési ciklust, de párhuzamosan több termelő folyamatot, valamint egyidejűleg fogyasztási folyamatokat is kiszolgál. Termékekre könyvelése lényegében nem megoldható. Ezért úgy kezelhető, mint általános társadalmi rezsi (social overhead capital, társadalmi rezsi tőke). 4 Ha nem is definícióként, de a különböző infrastruktúrák kiemelt közös tulajdonságként ezt a fogalmat használhatjuk

11 Az infrastruktúra definiálása 4 Tehát: az infrastruktúra több termelési ciklust kiszolgáló, hosszú élettartamú, ugyanakkor egyes termelési folyama- tokhoz nem köthető, sőt a termelésre sem korlátozható, térbelileg kiterjedt, hálózattá szerveződő létesítmény vagy intézmény, ami kapcsolatrendszerként, edényként, vázszerkezetként működve keretül, háttérül szolgál a termelés, elosztás és fogyasztás folyamataihoz. 4 „Közjószág tulajdonságok” Biehl (1991) szerint: (kommentárt ld. később) - több felhasználó általi párhuzamos igénybevétel, - nem-helyettesíthetőség, - oszthatatlanság, - elmozdíthatatlanság. Nem infrastruktúra definíció ! 4 Az infrastruktúra területi ( környezeti, lokális társadalmi és gazdasági ) és nem-területi ( makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi ) hatásainak megkülönböztetése. (követk. óra) 4 Miért nehéz a definíció? ( infrastruktúra, externália, környezet, pm. külföldi )

12 Az infrastruktúra definiálása - értelmezések 4 Hirschman már 1958-as alapművében (The strategy of economic development) elemezte az összefüggést a közvetlen termelő tevékenység növekedése és a közösségi tőke növekedése között, utóbbit social overhead capital formájában (társadalmi rezsi tőke) azonosítva az infrastruktúrával. Megállapítása szerint régióról régióra változik a kettő közötti arány. Hirschman kifejezetten a fejlődést szolgáló feszültséget látott a termelés és az infrastruktúra egymáshoz képest eltérő fejlődési ütemében. 4 Hazai interpretáció: (Csernok-Ehrlich-Szilágyi 1975) A termelést megelőző és a termelést követő infrastruktúra szembeállítása. Infrastruktúra deficit, mint a hibás államszocialista fejlődés specifikus jellemzője. 4 Deficit: a telefonnál igaz volt, de már hírközlésen belül sem volt általános érvényű. (ld, nki. összehasonlítások)

13 Az infrastruktúra definiálása - zavarok 4 Később a szakirodalom elkezdte megkülönböztetni a social overhead capital (oktatás, egészségügy, közigazgatás) és az economic overhead capital (közlekedés, hírközlés, energia, víz-csatorna) fogalmát. * Ezzel a felhasználói oldalon jelentkező társadalmi externália sajnálatosan és máig hatóan összekeveredett a szolgáltatói oldalon megkülönböztethető ágazati technológia kérdéskörével. TermelésFogyasztás Mezőgazdaság Ipar „Gazdasági szolgáltatások” „Társadalmi szolgáltatások”

14 Az infrastruktúra alakulásáról (térben, tulajdonviszonyokban) 4 Történetileg először privát vezetékek, generátorok, burkolatok alakultak ki, majd fokozatosan haladták meg a háztömböt. A huszadik század elejére alakultak ki városi léptékű vezetékhálózatok. Az 1930-as évekre kezdtek városközi vezetékek létrejönni, és csak a hatvanas évektől a nemzetközileg együttműködő hálózatok. 4 A hálózatokat kezdetben szinte kizárólag magánbefektetők fejlesztették. A vállalkozások egy idő után többnyire csődbe mentek, és akkor kellett a városoknak vagy az államnak kivásárolniuk és így biztosítaniuk az addigra már fontossá vált tevékenység folyamatos ellátását. Egy következő hullámban, az 1970-es és 80-as években megkezdődött az állami tulajdonú társaságok újabb privatizációja.

15 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Ahogy nő az egyes országok jövedelmi szint- je, úgy nő az infrastruktúra mennyisége Fejlődéssel az infrastruktúra mennyisége nő

16 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Az egyes országok jövedelmi szintjének változásával az infrastruktúra összetétele is megváltozik. (2) átrendeződés a szolgáltatás címzettjei között: mg – ipar - info Az infrastruktúra összetétele átalakul

17 Technológiaváltás ágazaton belül (3) átrendeződés alágazatok között. Az egyes ágazatokon belül mindig újabb technológia veszi át a domináns szerepet

18 Technológiaváltás ágazaton belül (3) átrendeződés alágazatok között. Nakicenovic hosszú távú ciklusokat mutat ki a technológiai váltások között

19 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press 1994.

20 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

21 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

22 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

23 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

24 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

25 A közlegelők tragédiája 4 Garrett Hardin (1968) Science – Hankiss E (1979) Társadalmi csapdák (Gyorsuló idő) – Mérő László Észjárások stb tehén10 liter tej100 l(10 x 10) 4 11 tehén 9 liter tej 99 l( x 9) 4 12 tehén 8 liter tej 96 l(2 x x 8) 4 15 tehén 5 liter tej 75 l(5 x x 5) 4 16 tehén 4 liter tej 64 l(6 x x 4) 4 Az egyének racionális megfontolásaikat követik – és mindenki rosszul jár. (ld. családi érdek vs. közérdek) 4 Nem lehet kilépni a folyamatból (ld. még ‘dollár árverés’) 4 Kiutak: kooperáció, tanulás, stratégia változtatása, 4 ill. a közlegelő felparcellázása (ld. Erdély)

26 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

27 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

28 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Erdészeti útVárosi utak Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

29 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Erdészeti útVárosi utak Címkés fizetős pálya, autóút Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

30 Az infrastruktúra / ellátottság térbeli terjedése Fleischer T. (1992) Az ellátottság elterjedése a településhálózaton. Comitatus, 1992 december pp

31 Az infrastruktúra/ellátottság térbeli terjedése A hazai szolgáltatások eloszlása településnagyság kategóriák szerint (1976) telefon [db] orv. szakrendelés [óra] iparcikk forgalom [Ft] kisker. alkalmazott [fő] tv előfizető [fő] közkönyvtári áll. [db] Egyenlőtlenségi profilok

32 Az infrastruktúra/ellátottság térbeli terjedése A hazai szolgáltatások eloszlása településnagyság kategóriák szerint (1976) Az ellátottsági profilok és a főbb ágazatok

33 Az infrastruktúra/ellátottság térbeli terjedése A hazai szolgáltatások eloszlása településnagyság kategóriák szerint ( ) Az aggregált ellátottsági profil változása tíz év alatt

34 Az ellátottság térbeli terjedése A hazai szolgáltatások eloszlása településnagyság kategóriák szerint Az ellátottsági profilok és relatív telítettségi szintjük (hipotézis)

35 Az infrastruktúra/ellátottság térbeli terjedése A gépkocsi ellátottság alakulása időben

36 Az ellátottság térbeli terjedése Az ellátottság térbeli-időbeli alakulása a vizsgálat tanulságai és hipotézisei alapján

37 Összefoglaló: a műszaki infrastruktúráról általában 4 A szolgáltatások tevékenységek, az infrastruktúra létesítmény, eszköz. 4 A szolgáltatások (tercier szektor) szerepe mind a GDP előállításában, mind a foglalkoztatási szerkezetben nő. (1. sz. átrendeződés) 4 Az infrastruktúra a forgóeszköz – állóeszköz – infrastruktúra sorban a harmadik, párhuzamos folyamatokat szolgál ki, innen ered meghatározó jellegzetessége: társadalmi rezsi tőke. 4 A fejlettebb országok több infrastruktúrát halmoztak fel, és az állomány összetétele is eltérő. A mezőgazdasághoz kötődő berendezé- sek túlsúlyával szemben a fejlett országoknál az iparhoz köthető energia és szállítás közművei dominálnak. (2.sz.átrendeződés) Várható a további eltolódás az informatikai infrastruktúra irányában. 4 Technológiaváltásból adódóan megfigyelhető egy hosszú periódusú eltolódás az ágazatokon belül: eddig a sűrűbb energia és a gyorsabb közlekedés irányába. (3.sz. átrendeződés) 4 A közjavak – közös tulajdon – klubjavak – magánjavak skálán több helyen is elhelyezhetők a különböző infrastruktúrák. Nem szabad a közjószág tulajdonságot általános infrastruktúra jellemzőnek tekinteni.

38 „A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁRÓL ÁLTALÁBAN” Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet „Infrastruktúra” tantárgy - első óra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális gazdaságtan és településfejlesztés szakirány Budapest, 2007 február 14. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "INFRASTRUKTÚRA TANTÁRGY Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések