Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok,"— Előadás másolata:

1 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, május 4. AZ INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOKRÓL

2 Az infrastruktúra hálózatokról (fogalmak, csoportosítás, trendek, hatások) 4 Az infrastruktúra felbukkanása 4 Infrastruktúra. Definíciók, felsorolások, tulajdonságok 4 Szolgáltatások és infrastruktúra megkülönböztetése. A tercier szektorról. (+időbeli átrendeződések 1-3) Átrendeződés a foglalkoztatási szerkezetben (1) 4 Átrendeződés az infrastruktúra állományában (2) 4 Átrendeződés technológiaváltás következtében (3) 4 Közjavak - magánjavak – közös tulajdon – klubjavak 4 Az infrastruktúra gazdaságra gyakorolt hatása („területi” és „nem-területi” hatások) 4 Összefoglaló

3 Az infrastruktúra megjelenése a közgazdaságtanban 4 Maga az infrastruktúra: kifejezés a hadászatból származik, és azon a felismerésen alapszik, hogy létezik az ellátási vonalaknak egy olyan általános kiépítettség- felszereltség igénye, aminek birtokában gördülékennyé lehet tenni az elfoglalt területeken történő berendezkedést, biztosítani a hátországgal való megbízható kapcsolatot. 4 Az infrastruktúra gazdaságban való megkülönböztetését a fejlődés-gazdaságtan klasszikusai kezdték el az 1950-es években: mindenekelőtt Albert O. Hirschman. 4 Az alapvető kapocs a két fogalomkör között az a kérdés, hogy vajon elősegíti-e az infrastruktúra fejlesztése egy régió gazdasági fejlődését, és ha igen, hogyan?

4 Az infrastruktúra definíciójának megkerülése (miről beszélünk) 4 Definíció helyett legtöbbször felsorolják az infrastruktúra elemeit, az ide tartozó ágazatokat. 4 Műszaki, vagy hálózati (régebben „termelő”) infrastruktúrának nevezzük a közlekedés, az energetika, a vízgazdálkodás és a hírközlés létesítményeit. 4 Szociális, vagy humán, vagy lakossági (régebben „nem- termelő”) infrastruktúrának nevezzük az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, /a kereskedelem/, a lakás, a pénzügyi szféra létesítményeit (…és ami még felbukkan, ha az nem ‘mezőgazdaság’ vagy ‘ipar’). 4 Mi csak a műszaki, vagy hálózati infrastruktúra fogalmához sorolt létesítményekkel* fogunk foglalkozni.

5 Az infrastruktúra definiálása előtt 4 Gyakran szinonimaként használják a szolgáltatások és az infrastruktúra fogalmát. 4 Szolgáltatások (services) alatt tevékenységeket értünk, míg az infrastruktúra szoros értelemben mindig létesítményeket jelöl. (flow versus stock) 4 A szolgáltatások másik elnevezése a tercier szektor. 4 A nemzetgazdaság primer szektora a mező-és erdőgazdaság, valamint a kitermelő ipar. (Alapja: közvetlenül a természet által nyújtott javakat termeli ki.) Szekunder szektor valamennyi további ipari tevékenység (feldolgozó- és építőipar). A primer szektor által nyújtott nyersanyagokat dolgozza fel. 4 Ebben a sorban a harmadik szint a tercier szektor

6 A szolgáltatások térnyerése foglalkoztatásban (1) átrendeződés a fő szektorok között A szolgáltatások átveszik a domináns foglalkoztató szerepét

7 A szolgáltatások térnyerése foglalkoztatásban (1) átrendeződés a fő szektorok között A szolgáltatások átveszik a domináns foglalkoztató szerepét

8 Az infrastruktúra definiálása felé 4 Az infrastruktúra is harmadik, de egy másik sorban. 4 A termelésben megkülönböztetjük a forgóeszközöket, ezek egyetlen termelési ciklusban beleépülnek a termékbe. 4 Az állóeszközök több termelési ciklust szolgálnak ki. Értékük ennek megfelelően folyamatosan, egy leírási kulcs szerint kerül át a termék árába. 4 Az infrastruktúra olyan létesítmény, amely nem csak több termelési ciklust, de párhuzamosan több termelő folyamatot, valamint egyidejűleg fogyasztási folyamatokat is kiszolgál. Termékekre könyvelése lényegében nem megoldható. Ezért úgy kezelhető, mint általános társadalmi rezsi (social overhead capital, társadalmi rezsi tőke). 4 Ha nem is definícióként, de a különböző infrastruktúrák kiemelt közös tulajdonságként ezt a fogalmat használhatjuk

9 Az infrastruktúra definiálása 4 Tehát: az infrastruktúra több termelési ciklust kiszolgáló, hosszú élettartamú, ugyanakkor egyes termelési folyama- tokhoz nem köthető, sőt a termelésre sem korlátozható, térbelileg kiterjedt, hálózattá szerveződő létesítmény vagy intézmény, ami kapcsolatrendszerként, edényként, vázszerkezetként működve keretül, háttérül szolgál a termelés, elosztás és fogyasztás folyamataihoz. 4 „Közjószág tulajdonságok” Biehl (1991) szerint: (kommentárt ld. később) - több felhasználó általi párhuzamos igénybevétel, - nem-helyettesíthetőség, - oszthatatlanság, - elmozdíthatatlanság. Nem infrastruktúra definíció ! 4 Az infrastruktúra területi ( környezeti, lokális társadalmi és gazdasági ) és nem-területi ( makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi ) hatásainak megkülönböztetése. (ld. később) 4 Miért nehéz a definíció? ( infrastruktúra, externália, környezet, pm. külföldi )

10 Az infrastruktúra definiálása - értelmezések 4 Hirschman már 1958-as alapművében (The strategy of economic development) elemezte az összefüggést a közvetlen termelő tevékenység növekedése és a közösségi tőke növekedése között, utóbbit social overhead capital formájában (társadalmi rezsi tőke) azonosítva az infrastruktúrával. Megállapítása szerint régióról régióra változik a kettő közötti arány. Hirschman kifejezetten a fejlődést szolgáló feszültséget látott a termelés és az infrastruktúra egymáshoz képest eltérő fejlődési ütemében. 4 Hazai interpretáció: (Csernok-Ehrlich-Szilágyi 1975) A termelést megelőző és a termelést követő infrastruktúra szembeállítása. Az infrastruktúra deficit, mint a hibás államszocialista fejlődés specifikus jellemzője. 4 Deficit: a telefonnál igaz volt, de már hírközlésen belül sem volt általános érvényű. (ld, nki. összehasonlítások)

11 Az infrastruktúra definiálása - zavarok 4 Később a szakirodalom elkezdte megkülönböztetni a social overhead capital (oktatás, egészségügy, közigazgatás) és az economic overhead capital (közlekedés, hírközlés, energia, víz-csatorna) fogalmát. * Ezzel a felhasználói oldalon jelentkező társadalmi externália sajnálatosan és máig hatóan összekeveredett a szolgáltatói oldalon megkülönböztethető ágazati technológia kérdéskörével. TermelésFogyasztás Mezőgazdaság Ipar „Gazdasági szolgáltatások” „Társadalmi szolgáltatások”

12 Az infrastruktúra alakulásáról (térben, tulajdonviszonyokban) 4 Történetileg először privát vezetékek, generátorok, burkolatok alakultak ki, majd fokozatosan haladták meg a háztömböt. A huszadik század elejére alakultak ki városi léptékű vezetékhálózatok. Az 1930-as évekre kezdtek városközi vezetékek létrejönni, és csak a hatvanas évektől a nemzetközileg együttműködő hálózatok. 4 A hálózatokat kezdetben szinte kizárólag magánbefektetők fejlesztették. A vállalkozások egy idő után többnyire csődbe mentek, és akkor kellett a városoknak vagy az államnak kivásárolniuk és így biztosítaniuk az addigra már fontossá vált tevékenység folyamatos ellátását. Egy következő hullámban, az 1970-es és 80-as években megkezdődött az állami tulajdonú társaságok újabb privatizációja.

13 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Ahogy nő az egyes országok jövedelmi szint- je, úgy nő az infrastruktúra mennyisége A fejlődéssel az infrastruktúra mennyisége nő

14 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Az egyes országok jövedelmi szintjének változásával az infrastruktúra összetétele is megváltozik. (2) átrendeződés a szolgáltatás címzettjei között: mg – ipar - info Az infrastruktúra összetétele átalakul

15 Technológiaváltás ágazaton belül (3) átrendeződés alágazatok között. Az egyes ágazatokon belül mindig újabb technológia veszi át a domináns szerepet

16 Technológiaváltás ágazaton belül (3) átrendeződés alágazatok között. Nakicenovic hosszú távú ciklusokat mutat ki a technológiai váltások között

17 A közlekedés jellemző korszakai J.H. Ausubel, C. Marchetti, and P. Meyer (1998) “Toward green mobility: the evolution of transport”, European Review, Vol. 6, No. 2, pp nyomán saját kiegészítéssel vasút utak légi Maglev csatornák

18 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon

19 A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press 1994.

20 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

21 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

22 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

23 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

24 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

25 A közlegelők tragédiája 4 Garrett Hardin (1968) Science – Hankiss E (1979) Társadalmi csapdák (Gyorsuló idő) – Mérő László Észjárások stb tehén10 liter tej100 l(10 x 10) 4 11 tehén 9 liter tej 99 l( x 9) 4 12 tehén 8 liter tej 96 l(2 x x 8) 4 15 tehén 5 liter tej 75 l(5 x x 5) 4 16 tehén 4 liter tej 64 l(6 x x 4) 4 Az egyének racionális megfontolásaikat követik – és mindenki rosszul jár. (ld. családi érdek vs. közérdek) 4 Nem lehet kilépni a folyamatból (ld. még ‘dollár árverés’) 4 Kiutak: kooperáció, tanulás, stratégia változtatása, 4 ill. a közlegelő felparcellázása (ld. Erdély)

26 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

27 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Városi utak Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

28 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Erdészeti útVárosi utak Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

29 Közjavak, magánjavak, klub-javak, köztulajdon A javak megkülönböztetése aszerint, hogy a szabályozó kizárhatja-e a felhasználót, illetve, hogy a felhasználók egymást kiszorítják-e Szektoron és technológián belül is eltérő módon viselkednek az egyes létesítmények Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Magán javak Közös tulajdon Erdészeti útVárosi utak Matricás fizetős pálya, autóút Faluközi utak Klub- javak Közjavak Kizárható szabályozással nem-kizárható Nem akadályozzák akadályozzák

30 Az infrastruktúra területi és nem-területi hatásairól 4 R. Vickerman megkülönbözteti az infrastruktúra területi, és nem-területi hatásait. 4 „Az infrastruktúra nem-területi hatásai: makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi hatások” 4 „Az infrastruktúra területi hatásai: környezeti, lokális társadalmi és -gazdasági hatások” 4 A különbség abban van, hogy a nem-területi hatáselemzések több, ill. kevesebb infrastruktúrát különböztetnek meg, vagy több, ill. kevesebb erre költött pénzt. Mindegyik esetben egy skalár számértékkel mérik az infrastruktúrát, ettől válik a megközelítés nem-területivé. 4 Ha a területiséget figyelembe akarjuk venni, akkor vektor mennyiségként kell kezelnünk az infrastruktúrát: iránya van, struktúrát, hálózatokat alkot, mintázattal rendelkezik.

31 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Ahogy nő az egyes országok jövedelmi szintje, úgy nő az infrastruktúra mennyisége A fejlődéssel az infrastruktúra mennyisége nő Az infrastruktúra nem-területi összefüggései (ism.)

32 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése 4 A neoklasszikus elmélet szerint több infrastruktúra kiépülésével a régió rendelkezésére álló inputok mennyisége nő meg, ami javítja a helyi munkaerő, a tőke és a természeti erőforrások hasznosításának a hatékonyságát, ill. a termelékenységét. (Solow 1956) 4 A további többlet-inputok hatása a csökkenő hozadék elve szerint érvényesül, ami idővel elősegíti a regionális kiegyenlítődést. 4 * Kommentár: a növekedés forrása a többlet input; külső forrás, exogén fejlődés, „behabzsolás”. ( Más a helyzet, ha a belső kapcsolatok növeléséről van szó: „hálózati hatás” ! )

33 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése 4 A cumulative causation (endogén növekedés) elmélete szerint több infrastruktúra kiépülése egy kezdő lökést biztosít, a régió a növekvő skálahozadék révén fejlődik, ami növeli a privát befektetők profitját és elősegíti további termelők megtelepedését. (Hirschman 1956, Myrdal 1957) 4 Az elmélet szerint a fejlődés hatása a növekvő hozadék elve szerint érvényesül, ami regionális vonatkozásban a polarizálódást segíti elő. 4 * Kommentár: a növekedés forrása a belső produktivitás, endogén fejlődés, a kezdeti lökés pályafüggőséget teremt.

34 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése 4 Mindkét elmélet alapján az infrastruktúrának a termelőkre gyakorolt (kínálati és a keresleti oldali) előnyeit szokták kiemelni. 4 Kínálati oldalon az infrastruktúra révén több input tényező áll a régió rendelkezésre, ami a régió fejlődését szolgálja. 4 Keresleti oldalon az infrastruktúra révén megnő a külső kereslet a régióban olcsóbban előállítható/exportálható termékek iránt, ez szintén a régió fejlődését szolgálja. 4 * Kommentár: Rendre kimarad az áttekintésekből, hogy a szomszéd térségeknek is javul az esélyük, hogy elvigyék a régióból az input tényezőket, és ezzel éppen csökkenhet a régió saját input bázisa. (‘kétirányú utca’) Ugyancsak kimarad, hogy a kapcsolat révén a külső termékek is olcsóbban elérhetőekké válnak, ennek következtében a belső termelő piaca el is apadhat. (‘kétirányú utca’)

35 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Hirschman és Rostow. A 60-as években a vita elül. A gazdaság különböző fejlődési fázisaiban eltérő tényezők túlsúlyára van szükség. 4 Aschauer A termelési függvény elemzése alapján Q = f (L,C pri,C pub /N/) a profitráta, a termelékenység-növeke- dés és a magánberuházások alacsony voltát a közületi tőkeállomány alacsony voltának tulajdonítja. ( USA ) 4 Aschauer 2000 Nem minden közberuházás növeli a teljes tényező termelékenységet, van egy optimális szint. (a köztőke legyen a privát tőke %-a.) Az összes kormányzati kiadás meghaladta (USA ) e szintet, de az összes közberuházás nem; főleg a nem-mag közberuházás még növelhető lett volna… „A köztőke növekménye okoz változást a gazdaság növekedésében, ha a köztőke marginális hozama meghaladja a magántőke adózás utáni marginális hozamát.”

36 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Vitapontok: oksági irány (Blomström: az előző öt év gazdasági fejlődésének a csúszó-átlaga korrelál a legjobban), a mellőzött tényezők, a meglévő hálózat hatása (Hulten: a fenntartásba fektetett tőke hatszoros eredményt hoz), az intézményrendszer szerepének elhanyagolása (Wang: mennyire működik a hálózat), hibás módszertan (a kínálati oldal szerepe nem eredmény, hanem kiindulás), mikro szinten nem követhető hatások (Button: a tranzit mitől hatna a térségre). További problémák: beruházási időszak túlértékelése (másra költve is lenne hatása), fejlődés térbeli átrendezése (Chandra-Thompson térbeli koncentráció folyik), a lehetőségek kihasználása más tényezőkön múlik (Linneker-Spence az autópálya lehetőséget nyújt); van gazdasági hatás, de főleg területi újraelosztásból ered (Holl), a hatékonyság fő tartalékai a fenntartásban vannak (Rioja), nagyobb volt a privát szektor gazdasági fejlődésének a hatása az infrastruktúra építésére, mint fordítva (Wang).

37 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Magyarország: ‘mi’ még Aschauernek hiszünk. 4 Terra, KTI, Encon-Trafficon: az elérhetőségre koncentrálnak. „A meglévő utak felújítása, korszerűsítése viszont általában nem jár együtt az eljutási idő érdemleges csökkenésével, és nincs térség-feltáró szerepük, ezért a tervezők szerint gazdaságélénkítő hatásuk sem bizonyítható.” /accessibility/ 4 HAVER * tanulságok: egyes adatsorokra, ország-csoportokra kimutatható hatásösszefüggés a közlekedés kiépítése és a gazdaság fejlődése között, másokra vagy máskor nem. Ilyen éppen akkor fordulhat elő, ha a hatás esetleges: azaz más tényezőktől függ, olyanoktól, amit a számítás nem vett figyelembe, és amely tényezők vagy jelen vannak és hatnak, vagy (más esetben) nincsenek jelen, és akkor a hatás is elmarad. 4 * „Hazai közlekedési hálózatok hatékonysága, versenyképessége növelésének lehetőségei a nemzetközi tapasztalatok alapján” c. kutatás, ami 2003-ban készült a MTA VKI-ben a GKM megrendelésére.

38 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Fleischer T (2003) Az infrastruktúra-hálózatok és a gazdaság versenyképessége. PM Kutatási Füzetek 2. Sorozatszerkesztő Lelkes Orsolya és Scharle Ágota.. Pénzügyminisztérium Stratégiai Elemző Önálló Osztály, Budapest, 2003 augusztus. 50 p. 4 A nemzetgazdaság versenyképessége, nem a közlekedésé ! 4 Versenyképesség: nem piaci részesedés, pozíció, - hanem jövőbeli jó pozíció elérésének feltétele, garanciája Összenyitás, vagy előzetesen jól megalapozott összenyitás tesz-e versenyképessé? ( Serdülő mezőny – ill. VER-csatlakozás ) 4 Az egyes alágazatok, ágazatok hozzájárulása a gazdaság versenyképességéhez, (területi hatások is) rövid ajánlásokkal.

39 Az infrastruktúra területi hatásairól 4 Ld. „A fenntarthatóság térbeli dimenziója” 4 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A közút kapcsán gyakorlati esetek, példák 4 Kis kiegészítés a hálózatokról

40 Összefoglaló: az infrastruktúra hálózatokról 4 A szolgáltatások tevékenységek, az infrastruktúra létesítmény, eszköz. 4 A szolgáltatások (tercier szektor) szerepe mind a GDP előállításában, mind a foglalkoztatási szerkezetben nő. (1.sz. átrendeződés) 4 Az infrastruktúra a forgóeszköz – állóeszköz – infrastruktúra sorban a harmadik, párhuzamos folyamatokat szolgál ki, innen ered meghatározó jellegzetessége: társadalmi rezsi tőke. 4 A fejlettebb országok több infrastruktúrát halmoztak fel, és az állomány összetétele is eltérő. A mezőgazdasághoz kötődő berendezések túlsúlyával szemben a fejlett országoknál az iparhoz köthető energia és szállítás közművei dominálnak. (2.sz.átrendeződés). Várható további eltolódás az informatikai infrastruktúra irányában.

41 Összefoglaló: (folyt.) az infrastruktúra hálózatokról 4 Technológiaváltásból adódóan megfigyelhető egy hosszú periódusú eltolódás az ágazatokon belül: eddig a sűrűbb energia és a gyorsabb közlekedés irányába. (3.sz. átrendeződés) 4 Változó irányú viszont az átrendeződés a magántulajdon / köztulajdon tengelyen: mindenre volt már példa. 4 A közjavak – közös tulajdon – klubjavak – magánjavak skálán több helyen is elhelyezhetők a különböző infrastruktúrák. Nem szabad a közjószág tulajdonságot általános infrastruktúra jellemzőnek tekinteni. 4 Sokan megkülönböztetik az infrastruktúra nem-területi hatásait. Valójában a hálózatok mindig a térben hatnak, Ha az irányukat elhanyagolva, csak a mennyiségükkel számolva keresünk összefüggéseket a létesített infrastruktúra és a gazdaságra gyakorolt hatások között, akkor alapvető valós hatástényezőket kihagyunk a kalkulációból, és az eredmény megbízhatatlan lesz.

42 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, május 4. AZ INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOKRÓL KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések