Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Európai uniós alapismeretek A. 2 1. Az integráció fejlődése és története 1.1. A legfontosabb szerződések 1.2. Az integrációs formák 1.3. A négy alapszabadság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Európai uniós alapismeretek A. 2 1. Az integráció fejlődése és története 1.1. A legfontosabb szerződések 1.2. Az integrációs formák 1.3. A négy alapszabadság."— Előadás másolata:

1 1 Európai uniós alapismeretek A

2 2 1. Az integráció fejlődése és története 1.1. A legfontosabb szerződések 1.2. Az integrációs formák 1.3. A négy alapszabadság 1.4. Az EU szerkezeti modellje 1.5. Új kihívások

3 3 Jelmagyarázat: jelenlegi tagállamok tagjelöltek esetleges tagjelöltek jelentkezés befagyasztva a jelentkezést az Európai Tanács utasította elEurópai Tanács a jelentkezést népszavazáson utasították elnépszavazáson Az EU tagállamai 2007-től

4 Párizs: Franciaország, NSZK, Olaszország, BeNeLux államok Európai Szén és Acél Közösség  ESZAK=Montánunió (50 év) szupranacionális szervezet a szén- és acéltermelés összehangolására Róma: Franciaország, NSZK, Olaszország, BeNeLux államok 1.) Európai Gazdasági Közösség  EGK A gazdasági integráció főbb célkitűzései: közös piac közös politikák kialakítása közösségi jogrendszer, jogharmonizáció 2.) Európai Atomenergia Közösség  EURATOM Célkitűzések: nukleáris biztonság megteremtése közös kutatási tervek kidolgozása atomenergia békés célú felhasználása 1.1. A legfontosabb szerződések

5 Egyesülési Szerződés: a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése  Európai Közösségek Intézményi modell: Egységes Európai Okmány: célul tűzte ki Egységes Európai Okmány: célul tűzte ki dec. 31-ig az egységes piac megvalósítását  fennálló akadályok elhárítása Miniszterek Tanácsa Főhatóság  Bizottság Bíróság Közgyűlés  EP

6 A legfontosabb szerződések Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti szerződés Cél: a gazdasági és politikai integráció mélyítése Cél: a gazdasági és politikai integráció mélyítése – Gazdasági és monetáris unió létrehozása 1999-ig közös valuta bevezetése 1999-ig közös valuta bevezetése – A politikai integráció kialakítása és elmélyítése: Közös kül- és biztonságpolitika Közös kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi Bel- és igazságügyi Uniós állampolgárság Uniós állampolgárság Személyek szabad mozgása Személyek szabad mozgása

7 A legfontosabb szerződések 1.1. A legfontosabb szerződések Amszterdami Szerződés Az 1996-ban összehívott kormányközi konferencia célja a MSZ felülvizsgálata. Eredmények:  jelentős előrehaladás a bel- és igazságügyi együttműködés terén  változtatások a közös kül- és biztonságpolitika területén  foglalkoztatáspolitika uniós szintre emelése Nizzai Szerződés EU keleti irányú bővítését lehetővé tette. Célkitűzés:  a közösségi döntéshozatal hatékonyabbá tétele  megoldás az „amszterdami maradékokra”

8 Az integrációs formák Vámunió Római Szerződés Közös piac Római Szerződés Egységes piac Egységes Európai Okmány Gazdasági unió Maastrichti Szerződés Amszterdami Szerződés Politikai unió Maastrichti Szerződés Amszterdami Szerződés

9 A négy alapszabadság közös piac egységes (belső) piac Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek (a 4 alapszabadság) szabadon, korlátozások nélkül áramolhatnak. 1. Az áruk szabad mozgása - vámunió 2. A szolgáltatások szabad áramlása 3.A tőke szabad áramlása 4.A személyek szabad áramlása - munkaerő szabad mozgása

10 Az Európai Unió szerkezeti modellje Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 1. pillér Európai Közösségek szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonság- politika kormányközi jelleg konszenzusos döntés 3. pillér Rendőrségi-és igazságügyi együttműködés büntető- ügyekben kormányközi jelleg konszenzusos döntés

11 Új kihívások Gazdasági unió: - euró bevezetése minden tagállamban - tudásalapú, versenyképes gazdasági övezet kialakítása Politikai unió: - bel- és igazságügyi együttműködés: „szabadság, biztonság, igazság” övezetének kialakítása - kül- és biztonságpolitika: biztonság és védelempolitika kiépítése válságkezelő haderő Intézményi kihívások: - Európai Konvent: Alkotmányos Szerződés kidolgozása június Brüsszel: Alkotmányos Szerződés elfogadása - Alkotmány helyett szerződés?

12 12 2. Az Európai Unió fő intézményei 2.1. Az Európai Unió Tanácsa 2.2. Az Európai Tanács 2.3. Az Európai Bizottság 2.4. Az Európai Parlament 2.5. Az Európai Közösségek Bírósága

13 Az Európai Unió Tanácsa Európai Unió Tanácsa = Miniszterek Tanácsa Az EU kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve. TAGJAI: az adott témáért felelős tagállami miniszterek  9 szektorális tanács SZÉKHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: - Soros elnökség intézménye: félévenként változik - COREPER: Állandó Képviselők Bizottsága DÖNTÉSHOZATALI FORMÁK: egyhangúlag vagy minősített többséggel

14 Az Európai Tanács Az Unió csúcsszerve, stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli a fejlődés általános irányvonalát. TAGJAI: az EU állam- és kormányfői TÁRGYALÁSOK SZÍNHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: a Maastrichti Szerződés intézményesítette - évente négyszer ülésezik (március, június, október, december) -az üléseket a külügyminiszterek készítik elő Megfigyelhető e testület bevonása a döntéshozatalba: a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere.

15 Az Európai Bizottság Közösségi érdekeket képviselő, kormányszerűen működő szupranacionális szerv, melynek feladata a közösségi döntések előkészítése. TAGJAI: 27 biztos (elnök + 5 alelnök)  5 éves megújítható időszakra SZÉKHELYE: Brüsszel MŰKÖDÉSE: a biztosok alá jelenleg több, mint 40 szervezeti egység tartozik (pl.: Főigazgatóságok, egyéb szervezeti egységek) HATÁSKÖREI: - jogalkotási javaslatok beterjesztése a közösségi kompetenciába tartozó területeken (kizárólagos jogkör) - delegált jogalkotói és végrehajtói hatáskör - az EU költségvetése tervezetének elkészítése - a „szerződés őre”: ellenőrzi a tagállamok közösségi jognak megfelelő magatartását

16 Az Európai Parlament Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban  társjogalkotó szerv TAGJAI: 785 közvetlenül választott képviselő 5 éves időszakra (Mo.: 24 képviselő) SZÉKHELYE: Strassbourg (hivatalos székhely mellett még: Brüsszel- Luxembourg) HATÁSKÖREI: a) társjogalkotó, társdöntéshozó szerv az EU Tanácsa mellett b) a Bizottság elnöke és testülete kinevezésének jóváhagyása, működésének ellenőrzése (bizalmatlansági indítvány) c) költségvetés elfogadásában betöltött szerep d) politikai kezdeményező szerep MŰKÖDÉSE: A képviselők pártfrakciókba tömörülnek politikai hovatartozás szerint

17 Az Európai Közösségek Bírósága Biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését, alkalmazását és védelmét, továbbá az EU intézményeinek jogszerű működését. TAGJAI: a tagállamok közös beleegyezésével 6 évre választott 27 bíró - A bírák felét három évente kicserélik vagy megújítják. - A bírák elnököt választanak 3 évre maguk közül. SZÉKHELYE: Luxembourg MŰKÖDÉSE: testületi formában eljárás írásban történik Elsőfokú Bíróság: 27 bíróból áll  tehermentesíti a bíróságot

18 18 3. A közösségi jog 3.1. Az Európai Unió jogalkotási folyamata 3.2. A közösségi jog jellemzői 3.3. A közösségi jog forrásai

19 Az Európai Unió jogalkotási folyamata Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat. „ TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL”: A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát  a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után  a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt. A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás.

20 A közösségi jog jellemzői A Európai Unió olyan szervezet, melynek tagállamai lemondtak a Közösség javára egyes jogaikról (pl.: jogalkotás a közösségi kompetenciákba tartozó területeken) és azokat átruházták a Közösségre. A KÖZÖSSÉGI JOG VISZONYA A TAGÁLLAMOK BELSŐ JOGRENDJÉHEZ: A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső jogrendszerével szemben Közvetlenül alkalmazandó Közvetlenül hatályos JOGHARMONIZÁCIÓ jelentősége

21 A közösségi jog forrásai 1. ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: 1.alapítószerződések és módosításaik 2.költségvetési szerződések 3.csatlakozási szerződések Jellemzői: minden tagállamnak ratifikálnia kell otmány Alkotmányos Szerződés: november 1. (egyetlen szerződéses keretbe foglalta volna az EU működését)  az összes alapító szerződés helyébe lépett volna

22 A közösségi jog forrásai 2. A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. FAJTÁI: a) KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK: - rendelet - irányelv - határozat b) NEM KÖTELEZŐ JOGFORRÁSOK:- ajánlások - vélemények 3. EGYÉB JOGFORRÁSOK: PL. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, EURÓPAI BÍRÓSÁG ESETJOGA STB. AQUIS COMMUNAUTAIRE = „ Közösségi vívmányok”

23 23 4. Az Európai Unió működése- a közös politikák 4.1. A közös kereskedelempolitika 4.2. A közös mezőgazdasági politika 4.3. A közös közlekedési politika 4.4. A versenypolitika 4.5. A gazdasági és monetáris unió 4.6. Az EU regionális politikája

24 24 A tárgyalandó közös politikák jellemzői Az egységes piac működési feltételeit teremtik meg Az egységes piac működési feltételeit teremtik meg Az EU döntési kompetenciája kizárólagos Az EU döntési kompetenciája kizárólagos Az 1. pillérben megismertetett intézményi keretek és jogforrások között működnek Az 1. pillérben megismertetett intézményi keretek és jogforrások között működnek 4. Az Európai Unió működése- a közös politikák

25 A közös kereskedelempolitika Az EGK megalakulása, ezen belül az első integrációs forma, a vámunió vetette fel szükségességét. Célja: Közös vámtarifák elfogadása Tagállamok közösen kötnek vám- és kereskedelmi megállapodásokat Egységesítik liberalizációs törekvéseiket Egységesítik kereskedelmük védelmét biztosító intézkedéseket

26 26 Eredményei: 1. Világkereskedelmét tekintve a legnagyobb súllyal rendelkezik 2. Kiterjedt szerződésrendszere átszövi az egész világot 3. Fő kereskedelmi partnerei: USA, Kína, Japán, távol-keleti országok 4. Legnagyobb segélyezője a világ fejlődő országainak 4.1. A közös kereskedelempolitika

27 A közös mezőgazdasági politika Nemzetgazdaság stratégiai Közös piac területe elkülönült szektora Célja: mezőgazdaság termelékenységének növelése mezőgazdaság termelékenységének növelése mezőgazdasági lakosság életszínvonalának növelése mezőgazdasági lakosság életszínvonalának növelése piacok stabilizálása piacok stabilizálása élelmiszerellátás folyamatos biztosítása élelmiszerellátás folyamatos biztosítása a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása

28 A közös mezőgazdasági politika Érvényesülő alapelvek: Egységes piac elve Egységes piac elve Közösségi preferencia elve Közösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elve – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Pénzügyi szolidaritás elve – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Sok problémával küzdő terület, számos reformkísérlet, melyek zátonyra futottak.

29 A közös közlekedési politika Egységes piac érvényesülése szempontjából alapvető jelentőségű politika. Célja: közlekedés és szállítás biztonsága közlekedés és szállítás biztonsága közlekedés és szállítás gyorsasága közlekedés és szállítás gyorsasága környezet károsításának csökkentése környezet károsításának csökkentése a közlekedés minden ágát liberalizálták

30 A versenypolitika Célja: a hatékony verseny védelme és fejlesztése a közös piacon a hatékony verseny védelme és fejlesztése a közös piacon az egységes piac védelme a tagállamok és a vállalkozások részéről megnyilvánuló verseny- korlátozó magatartásokkal szemben az egységes piac védelme a tagállamok és a vállalkozások részéről megnyilvánuló verseny- korlátozó magatartásokkal szemben

31 A versenypolitika 1. A vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Versenykorlátozó megállapodások tilalma Versenykorlátozó megállapodások tilalma Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése 2.Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Állami támogatásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Állami támogatásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Közvállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Közvállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok

32 A gazdasági és monetáris unió Célja: Kezdetben: árfolyam stabilitás megteremtése Kezdetben: árfolyam stabilitás megteremtése Maastrichti Szerződést követően: Maastrichti Szerződést követően: közös valuta bevezetésének koncepciója közös valuta bevezetésének koncepciója (feltétele: Maastrichti konvergencia- kritériumok teljesítése) (feltétele: Maastrichti konvergencia- kritériumok teljesítése)

33 A gazdasági és monetáris unió Az euro - övezet országai 2007.

34 Az Európai Unió regionális politikája Célja: a tagállamok régióinak, gazdasági szektorainak, illetve társadalmi csoportjainak integrációját veszélyeztető gazdasági vagy társadalmi szerkezeti problémák, hiányosságok felszámolása, illetve csökkentése. Strukturális Alapok (ERFA, ESZA) as időszakra vonatkozó célkitűzések: 1. konvergencia célkitűzés 2. regionális versenyképesség és a foglalkoztatás 3. európai területi együttműködés Kohéziós Alap Gazdaságilag elmaradottabb tagországok monetáris unióra történő felkészítése Két meghatározott szektora: közlekedésikörnyezet- védelmi

35 35 5. Az Európai Unió költségvetése BEVÉTELEK vámok vámok VAT-forrás VAT-forrás GNI bevételek GNI bevételekKIADÁSOK Fenntartható növekedés Fenntartható növekedés Természeti erőforrások megőrzése és kezelése Természeti erőforrások megőrzése és kezelése Állampolgárság, szabadság, biztonság, igazságosság Állampolgárság, szabadság, biztonság, igazságosság Az EU mint globális partner Az EU mint globális partner Adminisztráció Adminisztráció Kompenzációk Kompenzációk Célja: a közös és közös politikák, tevékenységek, célok és az Unió működtetésének finanszírozása.

36 36 6. Hazánk útja az Európai Unióba december 16. Társulási szerződés  Európai Megállapodások (Ideiglenes M.) koppenhágai kritériumok: tagállammá válás feltételei Magyarország csatlakozási kérelmet nyújt be AGENDA 2000  ország vélemények 1998 – december csatlakozási tárgyalások április 12. népszavazás az EU-tagságról április 16. a csatlakozási szerződés aláírása Athénban május 1. Magyarország belépése az EU-ba


Letölteni ppt "1 Európai uniós alapismeretek A. 2 1. Az integráció fejlődése és története 1.1. A legfontosabb szerződések 1.2. Az integrációs formák 1.3. A négy alapszabadság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések