Médiajog I 7.

Az előadások a következő témára: "Médiajog I 7."— Előadás másolata:

1 Médiajog I 7

2 Alkotmány (2010 augusztusig)
61§ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. (3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

3 Alkotmány 61 . § 2010 augusztus – 2011. december 31.
„(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét . (3) A demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében . (4) A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek. (5) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges .”

4 Alaptörvény 2012. január 1-től
IX. cikk Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

5 Alaptörvény 2013 március 13.-tól - IX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát,illetve az európai parlamenti képvisel ők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám — sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé." (4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére . (5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére . Az ilyen közösséghez tartozó személyek — törvényben meghatározottak szerint — jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni . (6) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg .”

6 Alaptörvény – Szabadság és felelősség fejezet - I. cikk
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A korlátozás okai, legitim védendő érdekek Az állam érdeke: az alkotmányos berendezkedés védelme külső-belső biztonság állami szimbólumok védelme A társadalom egészének érdekei: Közerkölcs vagy közrend Egyes társ. csoportok érdekeinek védelme Faji, etnikai, vallási, nemi diszkrimináció ellen Magánszféra Az egyén személyiségi jogai, becsülete, magántitkai

7 Büntető jog - 1978. évi IV. tv Btk.
Az alapjog legsúlyosabb korlátozásait a Btk. állapítja meg, hiszen akár szabadságelvonással járó büntetés is kiszabható a törvényi tényállás megvalósulása esetén. Alapvető jellege: prevenció „A büntetőjog társadalmi rendeltetése, hogy a jogrendszer egészének “szankciós zárköve” legyen. A büntetőjog a jogi felelősségi rendszerben ultima ratio, azaz a büntetőjogi szankció, a büntetés szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása akkor, amikor már más jogágak szankciói nem segítenek. Az alkotmányos büntetőjogból, azaz a büntetőjog alaptörvényi korlátaiból fakadó tartalmi követelmény, hogy a törvényhozó a büntetendő magatartások körének meghatározásakor nem járhat el önkényesen, hanem valamely magatartás büntetendővé nyilvánításának szükségességét szigorú mércével kell megítélni. A különböző életviszonyok, erkölcsi és jogi normák védelmében az emberi jogokat és szabadságokat szükségképpen korlátozó büntetőjogi eszközrendszert csak a feltétlenül szükséges esetben és arányos mértékben indokolt igénybe venni akkor, ha az alkotmányos vagy az Alaptörvényre visszavezethető állami, társadalmi, gazdasági célok, értékek megóvása más módon nem lehetséges.” 4/2013-Ab határozat

8 Korábban Az emberiség elleni bűncselekmények Háborús uszítás 153. § (1) Aki háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követik el. Ma (2013. július 1.) A köznyugalom elleni bűncselekmények 331. § Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nagy nyilvánosságról akkor lehet beszélni, ha az elkövetés helyszínén nagyobb létszámú személy van jelen, legalább annyi, hogy pontos számuk egyszeri ránézéssel nem is állapítható meg. Nagy nyilvánosságon a bűncselekmények sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, vagy sokszorosítás útján való elkövetését is érteni kell.

9 Köznyugalom elleni bűncselekmények
Hatósági rendelkezés elleni izgatás Nemzeti jelkép megsértése Önkényuralmi jelkép használata A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása Közveszéllyel fenyegetés Rémhírterjesztés Közszemérem elleni bűncselekmények Közösség elleni izgatás - később

10 Hatósági rendelkezés elleni uszítás
336. § Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kizárólag az minősül bűncselekménynek, ha az engedetlenségre uszítás nagy nyilvánosság előtt következik meg. A bűncselekmény elkövetési magatartása az általános engedetlenségre uszítás. Az uszítás olyan felbujtásszerű cselekmény, amely az emberek tudati, érzelmi állapotát kívánja befolyásolni oly módon, hogy a törvény, vagy más jogszabály, vagy a hatóság rendelkezése elleni engedetlenségre mozgósít. Az engedetlenség a kötelező jelleggel előírt magatartás tanúsításának kétségbe vonását, és az erre irányuló viselkedést jelenti. E törvényi rendelkezés megvalósulásának feltétele az is, hogy az elkövető a köznyugalom megzavarására alkalmas módon valósítsa meg tettét. A nagy nyilvánosság előtti magatartás tanúsításával a bűncselekmény befejezetté válik. A megvalósuláshoz nem szükséges, hogy a címzettekben az engedetlenség kialakuljon, elégséges, hogy az engedetlenség kialakulásának reális veszélye létrejöjjön.

11 2010. április 09. Az igazságügyi miniszter feljelentette a Jobbik elnökét. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter pénteken a Legfőbb Ügyésznél feljelentette törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettének gyanúja miatt Vona Gábort, a Jobbik elnökét és miniszterelnök-jelöltjét. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye emlékeztet: Vona Gábor pártja csütörtöki kampányzáró rendezvényén kijelentette, hogy a Jobbik nem fogja megtagadni a Magyar Gárdát, és ő a következő parlament első ülésén Gárda-mellényben fog megjelenni. A tárca szerint a Jobbik elnöke ezzel a nagy nyilvánosság előtt elhangzó kijelentésével a köznyugalom megzavarására alkalmas, általános engedetlenségre uszítás bűntettét követte el.

12 Vona az áprilisi választások után jelentette be, hogy a betiltott Magyar Gárda tagjai által viselt mellényben és fehér ingben jelenik meg majd az Országgyűlés alakuló ülésén. A Magyar Gárdát jogerős bírósági döntés oszlatta fel és feloszlatott szervezet formaruhájának viselése egy tavalyi rendeletmódosítás alapján szabálysértés minősül, amiért 50 ezer forint pénzbírságot lehet kiszabni. A képviselővé választott Vona ellen azonban csak akkor lehet eljárni, ha az országgyűlés kétharmados többséggel felfüggeszti a mentelmi jogát. Vona Gábor lemondott mentelmi jogáról. 129. Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel 174. § Aki a) a bíróság által egyesület feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, b) a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz, c) nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről - annak jellegzetes tulajdonságai miatt - bíróság által feloszlatott egyesület egyenruhája, formaruhája ismerhető fel,szabálysértést követ el.

13 2010. április 29. Bűncselekmény hiányában elutasította az ügyészség Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter feljelentését, amelyet Vona Gábor ellen tett, amiért a Jobbik elnöke azt mondta, az új Országgyűlés alakuló ülésén a jogerősen betiltott Magyar Gárda mellényében jelenik meg - közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője csütörtökön. Skoda Gabriella emlékeztetett: Forgács Imre törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést a Jobbik elnöke ellen. Az ügyészség álláspontja szerint azonban ez a bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az elkövető olyan magatartást tanúsít, amellyel másokat általános engedetlenségre bír rá. Vona Gábor azonban saját magára nézve tette a kijelentést, ebből az ügyészség álláspontja szerint nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a társadalmi szervezetet betiltó bírósági rendelkezéssel szemben általános engedetlenségre uszított volna - értékelte az ügyészség.

14 Miközben a médiában naponta jelennek meg a H1N1 vírus elleni védekezésről szóló nyilatkozatok, addig az interneten hátborzongató olvasmányok látnak napvilágot. Az egyik jól értesült pánikkeltő arról tudósítja az olvasókat, hogy hatmillió magyart előkészítetlen, emberre veszélyes oltóanyaggal akarnak megfertőzni. Egy osztrák oknyomozó riporternő, Jane Bürgermeister korábban feljelentett két vegyi üzemet, továbbá a WHO-t szennyezett madárinfluenza-vakcina előállításáért és terjesztéséért. Ha rendszeresen internetezel, naponta kaphatsz leveleket arról, hogy a H1N1 mesterségesen előállított vírus, amellyel a föld lakosságának felét ki akarják irtani a multik, és hogy csak az lesz beteg, aki beoltatja magát. Vagy hogy az egész oltásnak más értelme sincsen, csak az, hogy a gyógyszergyártók extraprofithoz jussanak. A legvadabb teória pedig talán az, hogy az oltás nem más, mint egy mikrocsip hordozója, amivel majd irányítani lehet az egész emberiséget. 

15 Nem indítanak nyomozást a H1N1 elleni védőoltás kapcsán a sajtóban megjelent állítások miatt. Az egészségügyi miniszter október elején tett feljelentést, ezt azonban az ügyészség most elutasította. A vakcina ügy kapcsán két hete érkezett feljelentés az ügyészséghez. Székely Tamás egészségügyi miniszter október 7-én jelentette be, hogy feljelentést tett az interneten és a sajtóban megjelent, az új influenza elleni vakcinával kapcsolatban terjesztett alaptalan állítások miatt ismeretlen tettes ellen. Az Egészségügyi Minisztérium szerint az egyre szélesebb körben terjedő rémhírek elbizonytalanítják a lakosságot, ami a járvány elleni védekezés sikerét kockáztatja. A tárca szerint a légből kapott információk szándékos terjesztése kimerítheti a közveszéllyel fenyegetés, illetve a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűncselekményét. A korábban megjelent hírek arról szóltak, hogy a vakcina nem feltétlenül biztonságos. Arról, hogy induljon-e nyomozás az ügyben, az V.-XIII. kerületi ügyészség döntött. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint "a feljelentésben megjelölt cselekmények sem a rémhírterjesztés, sem a közveszéllyel fenyegetés, sem a közveszélyokozás, sem pedig a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntettét, sem pedig más bűncselekményt nem valósítanak meg" . A feljelentést a kerületi ügyészség elutasította.

16 Nemzeti jelkép megsértése
334. § Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

17

18 Önkényuralmi jelkép használata 335
Önkényuralmi jelkép használata 335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

19 A bűncselekmény jogi tárgya a demokratikus politikai közélet fenyegetésmentes létezésében megnyilvánuló köznyugalom. BH Az önkényuralmi jelkép használata nem valósul meg, ha az egyébként tiltott jelvény (jelkép) közszemlére tétele a történelem, vagy a jelenkor eseményeiről szóló előadással összefüggésben tájékoztatás céljából történik: az előadás szakmai színvonala büntetőjogi szempontból közömbös.

20 14/2008 – AB Az indítványozók többsége a sarló-kalapács és az ötágú vörös csillag, valamint az ezeket ábrázoló jelképek terjesztésének, használatának, illetve közszemlére tételének bűncselekménnyé nyilvánítását sérelmezte. Egy indítványozó a teljes törvényi tényállás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte; támadta a horogkeresztre, SS-jelvényre, nyilaskeresztre vonatkozó részt is. Az indítványozók álláspontja szerint a Btk. sérelmezett rendelkezése ellentétes az Alkotmány 3. § (1) bekezdésében megállapított pártalapítás szabadságával, 60. § (1) és (2) bekezdésében deklarált gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadságával, illetve (4) bekezdésében foglalt kétharmados törvényi előírással. Véleményük szerint e rendelkezés sérti továbbá a 61. § (1) bekezdésében meghatározott véleménynyilvánítási szabadság alapjogát is.

21 Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az önkényuralmi jelképek használatának bűncselekménnyé nyilvánítása nem áll közvetlen alkotmányos összefüggésben a pártok alapításának és működésének szabadságával, ezért az nem is sérti az Alkotmány 3. § (1) bekezdését. A Btk. e rendelkezése nem korlátozza a vallásszabadságot, mert a törvényi tényállásban felsorolt jelképek nem vallási, hanem politikai jellegűek. Ez a rendelkezés nem sérti a gondolat- és lelkiismeret szabadságát sem, ugyanis a vitatott tényállás meghatározott magatartás büntetését teszi lehetővé; a büntetőjog axiómái közé tartozik, hogy pusztán a gondolat, vagy a lelkiismeret nem lehet a büntetőjogi felelősségre vonás alapja. A Btk. 269/B. §-a nem ütközik az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott diszkrimináció tilalmába sem. A vizsgált tényállás nem tesz különbséget emberek között politikai meggyőződésük alapján, hanem általában, mindenkire vonatkozóan és politikai meggyőződéstől függetlenül tiltja az önkényuralmi jelképek használatát, önkényuralmi jelképnek minősítve mind a fasiszta önkényhez, mind a kommunista önkényhez kapcsolódó jelképeket.

22 A törvény diszkriminatív voltát sérelmező indítványok kapcsán az Alkotmánybíróság még a következőkre is rámutat. A demokratikus átalakulást megelőző évtizedekben kizárólag a fasiszta, nyilas jelképek terjesztését, használatát üldözték a büntetőjog eszközeivel. Ugyanakkor a kommunista eszméket megtestesítő jelképek használatát a politikai berendezkedés jellegéből adódóan természetszerűleg nem hogy nem büntették, hanem éppen ellenkezőleg: büntetőjogi úton védték. Ebből a szempontból a törvény hatása tehát éppen az, hogy megszünteti az önkényuralmi jelképek korábbi kezelésében mutatkozó indokolatlan különbségtételt. Ezért az Alkotmánybíróság a Btk. vizsgált rendelkezése tekintetében sem lát okot arra, hogy a közvélemény által is egységesen kezelt önkényuralmi rendszerek között bármiféle megkülönböztetést tegyen. A múltban sérelmet elszenvedett emberekben és ezek különféle közösségeiben a jelképeknek a Btk. 269/B. §-ában tiltott használata méltán fenyegetettség-érzetet, konkrét tapasztalatokon alapuló félelmet ébreszthet, hiszen a jelképek a totalitárius eszmékhez kapcsolódó embertelenségek megismétlődésének rémét keltik fel.

23 Nem önkényuralmi jelkép az SZDSZ-es csillag
Az SZDSZ népszavazási kampányplakátja ellen még február közepén tett feljelentést Szerdahelyi Szabolcs, a Deport ,56 elnöke, mert azon szerinte tiltott önkényuralmi jelkép szerepel. A rendőrség szerint nem az.

24 A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten az 1998. március 20
A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten az március 20. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ítéletet. A bíróság a vádlottat az ellene önkényuralmi jelképek használata vétsége miatt emelt vád alól f e l m e n t i. A bíróság álláspontja szerint az elbírált történeti tényállás vonatkozásában az általános absztrakt társadalomra veszélyesség hiányzik. A történeti tényállás vonatkozásában utalni kell arra, hogy egyrészt az önkényuralmi jelképként törvényben leírt ötágú vörös csillag elsődlegesen torzított formában, elnyújtott alsó szárakkal jelenik meg a Marxim Étteremben.(...) Amennyiben a vádlott hasonló módon a rendszerváltást megelőző korszakban nyitotta volna meg éttermét, úgy vele szemben izgatás miatt indult volna büntetőeljárás, mivel az akkor dicsért jelképeket gúnyossá tette. Nem lehet a jelképek által képviselt fogalom- vagy eszmerendszer terjesztéseként felfogni a rácsok mögé zárt kezeket, az étlap gúnyos megfogalmazásait, valamint az utóbb a falakra került "Grafity" jellegű rajzokat. A rendelkezésre álló fényképekből nyilvánvaló az, hogy senki számára nem lehet a parancsuralmi rendszer eszméinek terjesztéseként felfogni az étterem berendezését. Az pedig nem is igényel külön indoklást, hogy a plakátok önmagukban művészi értéket képviselnek annak ellenére, hogy a vörös csillagot torzítatlan formájukban viselik.

25 Hasonló végkifejlete lett az ún
Hasonló végkifejlete lett az ún. „szentendrei ügynek”, amelyben a vádlottak különféle ruhaneműket, emléktárgyakat, illetve eredeti kommunista relikviákat árultak, tehát részben terjesztettek, részben közszemlére tettek. Az első fokon döntő Szentendrei Városi Bíróság 2006 augusztusában meghozott ítélete szerint e tárgyak árusítása kizárólag kereskedelmi tevékenységet jelentett, és az eladók (terjesztők) az adott önkényuralmi jelkép által megtestesített rendszerrel, illetve ideológiával nem azonosultak, és azt nem népszerűsítették. Bár a tényállásszerű magatartás megvalósult, ezen cselekmények sem az elbíráláskor, sem az elkövetéskor nem voltak veszélyesek a társadalomra, ezért a Szentendrei Városi Bíróság a vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentette. Az ügyész fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság, a Pest Megyei Bíróság azonban márciusában kihirdetett ítéletével az I. és II. rendű terheltek esetében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, mivel szerinte az önkényuralmi jelképek terjesztése nemcsak propagandisztikus célból valósítható meg, és mivel a bűncselekmény törvényi tényállása a tiltott eszmék terjesztésének célzatát nem tartalmazza, ezért a bűncselekmény célzatosság nélkül, eshetőleges szándékkal is elkövethető, hiszen az elkövetőknek – a bíróság szerint – tisztában kellett lenniük azzal, hogy a kommunista eszme terjesztése az ilyen jelképeket tartalmazó áruk terjesztésével megvalósulhat. Mivel a Pest Megyei Bíróság szerint a jogalkotó nem „a tiltott eszmék felkeltésének szándékát” [valójában: célzatát], hanem a tényállásszerű magatartás kifejtésének arra való alkalmasságát kívánta büntetni, ezért a bűncselekmény propagandisztikus célzat hiányában is megvalósulhat.

26 E másodfokú ítélet ellen viszont a vádlottak fellebbeztek, melynek során az ügyben jogerős (harmadfokú) döntést meghozó Fővárosi Ítélőtábla novemberi ítéletében – lényegében az elsőfokú döntés indokaival egyetértve – a vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentette. Az ítélőtábla azon az állásponton volt, hogy a történelem tárgyi emlékeinek minősülő korabeli tárgyak, jelvények árusítása nem hordoz az említett ideológiákkal való azonosulást, illetve azok propagálására, széleskörű elfogadtatására és megismertetésére vonatkozó motívumot. Az önkényuralmi jelképekkel díszített ruhaneműk és egyéb használati tárgyak (kulcstartók, jelvények, szíjak, zsebórák, távcsövek stb.) pedig az önkényuralmi jelképek által felidézett eredeti érzelmi-gondolati asszociációs körtől eltérő asszociációs körbe tartoznak, így nem funkcionálnak önkényuralmi jelképként. Ezért, bár az önkényuralmi jelképeket is tartalmazó tárgyak közszemlére tétele tényállásszerűen megvalósult, ezen cselekmények a Btk. 10. §-a értelmében nem veszélyesek a társadalomra, mivel e tárgyak közszemlére tétele „propaganda jellegű, azonosulással párosuló indítéktól mentesen, kizárólag kereskedelmi, gyűjtők, illetve vásárlók részére való eladását szolgálta”; így a Fővárosi Ítélőtábla – társadalomra veszélyesség, és így bűncselekmény hiányában – jogerősen felmentette a terhelteket.

27 Vörös csillag – Magyarország: 2-0
Strasbourg AB

28 Az RFM rádiónak nyilatkozó Jaroslaw Gowin, az igazságügyi tárca vezetője hétfőn úgy vélekedett, hogy sarló-kalapácsos trikók, dzsekik viselése "még nem jelenti a kommunizmus propagálását". Márpedig Lengyelországban csak az utóbbit tiltja a törvény. A miniszter hangsúlyozta: a június 8-án kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság idején a világ Lengyelországra fog figyelni. "Ilyen helyzetekben jobb, ha némi önmérsékletet tanúsítunk" - fogalmazott, hozzátéve: az Eb után sem tervezi a hatályos jogszabályok szigorítását, mivel "a lengyel törvények így is elég szigorúak". A kérdés egy héttel ezelőtt került napirendre, miután a moszkvai lengyel követség első beosztottja, Jaroslaw Ksiazek azt "tanácsolta" az Eb-re Lengyelországba és Ukrajnába utazó orosz szurkolóknak, hogy "hagyják otthon a kommunista jelképeket". A diplomata szerint sarló-kalapácsos trikók nemcsak vitát válthatnak ki lengyel szurkolókkal, de - a fasiszta jelképekhez hasonlóan - tiltott a viselésük Lengyelországban. Lengyelország 2009-ben módosította büntető törvénykönyvét, és büntetendővé nyilvánította a fasiszta, kommunista és más totalitariánus szimbólumok használatát. A szabályozás június 8-án lépett hatályba. A lengyel Alkotmánybíróság azonban július 19-i döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényi tényállás fasiszta, kommunista és más totalitariánus szimbólumok tilalmára vonatkozó részét arra hivatkozással, hogy az – a strasbourgi Bíróság Vajnai kontra Magyarország ügyben hozott ítéletére is figyelemmel – sérti a nullum crimen sine lege elvét, valamint azzal összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát.

29  4/2013. (II. 21.) AB határozat  Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Bragyova András, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Holló András, dr. Kiss László és dr. Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Balsai István, dr. Lenkovics Barnabás, dr. Paczolay Péter, dr. Szalay Péter és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményével –megállapítja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 269/B. §-a alaptörvény-ellenes. Az ítélt dolog azonban az Alkotmánybíróság relatív korlátja. Az Alkotmánybíróság számára is indokolt meghagyni annak lehetőségét, hogy a változó körülményekre tekintettel ugyanabban az alkotmányossági összefüggésben új vagy más indokot találva ismételten alkotmányossági vizsgálatot folytathasson le. Ezt maga az Abtv. is biztosítja azáltal, hogy kivételt enged az ítélt dolog szabálya alól abban az esetben, ha a körülmények – különösen a tény- és jogkérdések – alapvetően megváltoztak. A tényállás nem tesz különbséget a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúrákkal kapcsolatos jelképpel összefüggő magatartások között, hanem valamennyi, a tényállásban felsorolt jelkép vonatkozásában azonos feltételek mellett ugyanazon magatartásokat nyilvánítja büntetendőnek. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az ötágú vöröscsillag mellett a Btk. 269/B. § (1) bekezdésében felsorolt más jelképek, a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, valamint a sarló-kalapács osztja az ötágú vöröscsillag jogi sorsát, ezért az Alkotmánybíróság szoros összefüggés okán az alkotmányossági vizsgálatot kiterjesztette az önkényuralmi jelképek használata teljes tényállása Alaptörvénynek való megfelelősége vizsgálatára.

30 Az állampolgársági, faji, etnikai, vallási alapon történő gyűlöletkeltés formái számos európai országban tiltottak, a totalitariánus diktatúrák szimbólumainak használata azonban csak néhány államban büntetendő. Az európai országok többsége tilalmazza a nemzetiszocialista jelképek, köztük a horogkereszt, a náci Németország zászlóinak, himnuszának nyilvános használatát. A kommunista rendszer szimbólumai azonban túlnyomórészt a volt szocialista országokban tiltottak. Az alkalmazandó szankció általában pénzbüntetés (Litvániában), de előfordul a szabadságvesztés büntetéssel fenyegetettség is (például Németországban, Olaszországban vagy Szlovákiában). Németországban a büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch – StGB) nem tartalmaz a magyar szabályozáshoz hasonló taxatív felsorolást a tiltott jelképek vonatkozásában. A StGB 86a. §-a az alkotmányellenesnek minősített szervezetek (pártok, egyesületek) jelképeinek terjesztését és nyilvános használatát tiltja. A tényállás definiálja, hogy jelképnek minősül különösen a zászló, jelvény, egyenruha, jelszó, üdvözlési forma, valamint az ezekhez hasonló kifejezések. A tilalom alóli kivételt jelent, ha a jelképek terjesztése vagy nyilvános használata művészeti, tudományos, oktatási-kutatási, ismeretterjesztési vagy alkotmányellenes törekvések elleni védelmi célból történik. A törvény tartalmaz egy olyan kitételt is, miszerint ha a cselekmény társadalomra veszélyessége csekély, akkor a bíróság eltekinthet a büntetés alkalmazásától. Szlovákiában a május 20-i 300/2005. törvény, a büntető törvénykönyv (Trestný Zákon) 421–422c. §-a rendelkezik a szabadságjogokat elnyomó mozgalmak visszaszorításáról, amely magában foglalja az ilyen mozgalmakkal kapcsolatos jelképek, többek között jelvények, zászlók, egyenruhák tilalmát. A szlovák szabályozás a német szabályozáshoz hasonlóan nem definiálja, hogy konkrétan mely rezsimek, mozgalmak jelképeit tilalmazza, hanem általánosan határozza meg, így a tilalom mind a nemzetiszocialista, mind a kommunista szimbólumokra vonatkoztatható.

31 Az Alkotmánybíróság legitim célnak tekinti, hogy a törvényalkotó az emberi méltóság és az alkotmányos rend, illetve értékek védelmében büntetőjogi eszközökkel tiltsa azon magatartásokat, amelyek ezekkel ellentétesek. A jogalkotónak azonban pontos fogalom meghatározással és az önkényes jogalkalmazás ellen védő garanciákkal kell biztosítania a jogintézmény működését, ha a jogintézmény alapjog korlátozással jár. A diktatórikus rendszerekkel való azonosulást kifejező nézetek nyilvános megfogalmazása, terjesztése vagy hasonló célzatos magatartások büntetendővé nyilvánítása alkotmányosan elfogadható lehet, ha a büntetőjogi szabályozás kellően pontos, konkrét és meghatározott … … a Btk. 269/B. § (1) bekezdése túl tágan határozza meg a büntetendő magatartások körét, mert nem differenciál, hanem a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzat, az elkövetési módozat vagy a kiváltott eredmény figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet. A jelképhasználat általános büntetendővé nyilvánítása ahhoz vezet, hogy olyan magatartások is büntetendőnek minősülnek, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítása aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.  A bemutatott jogesetek alátámasztják azt, amire az Alkotmánybíróság már egy korábbi határozatában is utalt, hogy nemcsak a túlzottan általánosan (elvontan) megfogalmazott jogszabályok sértik a jogbiztonság elvét, hanem az is, ha a jogalkalmazói döntés jogszabályi kereteit a jogalkotó egyáltalán nem, vagy olyan túlzottan tágan határozza meg, hogy a jogalkalmazó szinte teljes egészében saját belátása szerint hozhat döntést. 

32 A nyomozás megszüntetéséről szóló határozatban így fogalmaztak: „A kommunizmussal összekapcsolódó történelmi események, azokról alkotott vélemények fájdalmat okozhatnak az áldozatoknak és családtagjaiknak, azonban az ilyen érzések önmagukban nem elegendőek a szólásszabadság korlátozásához.”.

33 Kosaras Péter Ákos már nem a budakeszi katolikus gimnázium tanára
Kosaras Péter Ákos már nem a budakeszi katolikus gimnázium tanára. Miután a Népszava megírta, hogy egy, az interneten közzétett fényképen SS-egyenruhát viselt, az iskolát fenntartó székesfehérvári egyházmegye és Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is vizsgálatot indított ellene. Az egyházi eljárás első lépéseként felmentették igazgatóhelyettesi tisztségéből, aztán "közös megegyezéssel" gyorsan a munkaszerződését is felbontották. Erre föl Aáry-Tamás Lajos is megszüntette a maga vizsgálatát, hisz hatásköre az oktatásügy szereplőire terjed ki: márpedig a tanár pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy bárkinek a jogát megsértse. "Jószívű SS-tiszt„

34 Felfüggesztett börtönbüntetés náci karlendítés miatt
2006. november 15. Felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek Ausztriában három futballszurkolót, mert a mauthauseni koncentrációs tábornál kialakított emlékhelynél olyan fényképeket készítettek magukról, amelyeken náci karlendítéssel pózoltak, egy ilyen felvételt pedig feltettek az internetre is. A szurkolók védője arra hivatkozott, hogy a csoport, amelynek tagjai között volt egy 15 éves fiatal is, aki - szavai szerint - túlzott alkoholfogyasztás miatt és szórakozásból követte el tettét. A bíróság 2 szurkolót felmentett, 1 vádlottat másfél, kettőt pedig kétéves börtönre ítélt három év felfüggesztéssel. Ausztriában 1947-ben fogadták el a náci szervezetek újraalapítását és a náci propagandát betiltó, valamint a holokauszt tagadását szankcionáló tilalmi törvényt, amelynek alapján 1999 és 2004 között például 158 ítéletet hoztak. A törvény alapján egytől tíz évig terjedő elzárással büntethetik a náci bűnöket nyilvánosan tagadókat, 10-től 20 évig terjedő - különösen veszélyes esetben pedig életfogytig tartó - börtönnel sújthatják a náci szervezetek újraalapítását, illetve azokban a vezető szerepet vállalókat. Náci propaganda terjesztéséért 5-től 10 évig terjed a kiszabható büntetés.

35 A német ügyészség 12 ezer eurós pénzbüntetést kiszabását kérte Jonathan Meese ellen, miután a művész egy egyetemen tartott fórumbeszélgetésen kétszer is náci karlendítést mutatott be. A „megalománia a művészet világában” című beszélgetés alatt még egy horogkeresztet is használt, amit egy földönkívüli babára rakott rá. Az ellene indított per azonban felmentésével ért véget Kassel város bíróságán. A bíró ugyanis elfogadta a védelem szólásszabadságon alapuló érvelését, hogy a tiltott jelképeket egy művészeti előadás részeként használta, és így nem követett el törvényszegést.

36 Paolo Di Canio Az egyesület szélsőjobboldalhoz húzó ultráinál azonban a január 6-i római derbi után növekedett meg ugrásszerűen a népszerűsége: a Lazio 3–1-es diadalát követően Di Canio a nácik által is használt, úgynevezett „római köszöntéssel", rézsút kinyújtott karral, lefele fordított tenyérrel üdvözölte a fanatikusokat. A mozdulatért a felvételek elemzése után ő is, klubja is tízezer eurós büntetést kapott. „A római köszöntéssel bajtársaimat üdvözöltem, az üzenet a saját táboromnak szólt, és nélkülözött minden rasszista tartalmat."

37 Tíz nap elzárás büntetést szabott ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság Bácsfi Diánára, a magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport vezetőjére hétfőn, rendzavarás szabálysértés elkövetése miatt. (2004) Bácsfi Diánát azért állították gyorsított eljárásban bíróság elé, mert pénteken a Terror Háza Múzeumnál, ahol a Népszava "Virággal az újnyilasok ellen" című rendezvénye zajlott, karlendítéssel "köszöntötte" a jelenlévőket. Bácsfi Diána a tárgyaláson elmondta: senkit nem akart megbotránkoztatni a karlendítéssel. A bíróság nem fogadta el a védekezését, és kétséget kizáróan megállapította, hogy elkövetette a terhére rótt szabálysértést, magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat, félelmet keltsen, ezért 10 nap elzárás büntetést szabott ki rá.

38 Budapest, május 10. Náci jelszavakkal és karlendítéssel zaklatta egy csoport a Zsidó Világkongresszus szállásukra igyekvő résztvevőit múlt pénteken. A bíróság gyorsított eljárásban ítélte el a csoport három tagját. Ketten felfüggesztett börtönt kaptak, egyikük viszont letöltendőt, mivel drogügyei miatt korábban már elítélték, illetve jelenleg is több eljárás folyik ellene.

39 Egy rendezvényen XY egy árpádsávos zászlóval a kezében nézte az MSZP rendezvényét. A rendezvényen résztvevők közül többen szidalmazni kezdték, mert zavarta őket a zászló. A férfi a rendőrök felszólítására nem akarta összecsavarni a zászlót, ezért passzív engedetlenség miatt előállították. A védő szakértői véleményt hozott arról, hogy az árpádsávos zászló nem önkényuralmi jelkép. Ezen felül elmondta a bíróság előtt, hogy senkit nem veszélyeztetett a Rendszerváltó Fórum vezetője, vagyis a rendőri intézkedés szerinte jogszerűtlen volt. A bíróság ötvenezer forintra bírságolta Fábert, mert - mint az ítélet indoklásában elhangzott - a zászló bizonyíthatóan nem önkényuralmi jelkép, azonban olyan helyen használták, ahol a többi embert zavarta. Ezért volt jogszerű a rendőrök fellépése, mert ezzel a közrend és a nyugalom helyreállítását szolgálták.  Strasbourg – 2012 július A döntés szerint a magyar bíróság végzése megsértette a férfit a szólásszabadsághoz való jogában. A bíróság 1500 euró kártérítést ítélt meg. Ezen felül további 1500 eurót költségei megtérítésére.