Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Program és Projektfelügyeleti Főosztály

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Program és Projektfelügyeleti Főosztály"— Előadás másolata:

1 Program és Projektfelügyeleti Főosztály
Európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárSág miniszterelnökség Dr. Szelényi Endre Fejlesztéspolitikai referens Program és Projektfelügyeleti Főosztály

2 A 2014-2020 programozási ciklus tervezési keretei
Az Európai Bizottság által kiadott elsődleges tervezési dokumentumai 1303/2013 EU Rendelet az ERFA ESZA, EMVA, ETHA közös és általános rendelkezések megállapításáról (Common Provision Regulations ( CPR)) A Partnerségi Megállapodás tartalmára vonatkozó sablon és irányelvek (Template and Guidelines on the Content of the Partnership Agreement) A Partnerségi Megállapodás (PM) tartalma A PM azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait és kitűzi fő fejlesztési prioritásait. A PM az EU2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési célkitűzésein belüli nemzeti súlypontokat azonosítja. A Partnerségi Megállapodás aláírására szeptember 11-én került sor. A PM-ben kijelölt fejlesztési irányok részleteit a 10 Operatív Program rögzíti: GINOP, IKOP, EFOP, KEHOP, KÖFOP, TOP, VEKOP, RSZTOP, VP, MAHOP

3 Tematikus célkitűzések
Kutatás, a technológia fejlesztése és az innováció erősítése IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének javítása KKV-k versenyképességének javítása (EMVA, ETHA is) Alacsony CO2 kibocsátású gazdálkodás felé elmozdulás minden ágazatban Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása Környezet megóvása és védelme, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása Fenntartható közlekedés előmozdítása, szűkkeresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban Fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása Társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás, a készségek fejlesztése life long learnig A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás

4 Magyarország nemzeti fejlesztési prioritásai
Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, az EU2020 Stratégia és a Nemzeti Reformprogramban meghatározott fejlesztési szükségletek alapján 5 fő nemzeti fejlesztési prioritás került kijelölésre: A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és a nemzetközi szerepvállalásuk fokozása A foglalkoztatás növelése (gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) Az energia és erőforrás hatékonyság növelése A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

5 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
Fő cél: Gazdaságélénkítés és foglalkoztatás növelés helyi feltételeinek biztosítása Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Forrás: 1051,2 Mrd Ft Kulcsszereplők a tervezésben és a végrehajtásban: a megyék és MJV-k Kedvezményezettek: önkormányzatok, közintézmények, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, egyházak, civilszervezetek Végrehajtás: 272/2014. (XI.5.) kormányrendelet integrált területi programok (ITP) területi kiválasztási rendszer (TKR) eljárásrend Benyújtott OP szerint 6 prioritás (PM tárgyalást követően: 7. önálló városfejlesztési prioritás) Támogatott területek részletesebben: (1) Térségi gazdaságfejlesztés: üzleti infrastruktúra (inkubátorházak, ipari parkok, logisztikai központok szolgáltatásfejlesztése, infrastrukturális háttér), helyi termékekhez kapcsolódó agrárlogisztika, buszmegállók, P+R, B+R, (2) Városi zöldfelületek kialakítása, rehabilitációja, belvízmegelőzés, illegális hulladéklerakók felszámolása, zajtérképek felülvizsgálata (3) buszmegállók, P+R, B+R, kerékpárút, önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonysága (4) járóbeteg-ellátás infrafejlesztése, bérházak felújítása (5) CLLD Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések: intézmények felújítása, szabadidős infrastruktúra, közösségi terek, rendezvények (6) Foglalkoztathatóság javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával (tanulmányok, képzés, bértámogatás), leromlott városi területeken élő családok, romák életkörülményeinek javítása, közösségfejlesztő programok (a 6. prioritás:kiegészítő jellegű ESZA forrás)

6 A TOP-VEKOP elfogadásának tervezett folyamata
TOP-VEKOP területi kiválasztási rendszer eljárásrendű intézkedései 2015. január Tájékoztató és konzultációs nap a területi szereplők részére ( megyék és megyei jogú városok részvételével ) 2015. március Az OP elfogadását követően a Monitoring Bizottság összehívása, a kiválasztási kritériumrendszer elfogadása 2015. március-április Az Integrált Területi Programok véglegesítése és benyújtása a területi szereplők által 2015. április Konzultációs fázis és az ITP-k elfogadása az NFK elé terjesztése 2015. május-június Az ITP-k NFK általi elfogadása 2015. június Felhívások megjelentetése

7 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
Prioritások (támogatott területek): Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére, ERFA Üzleti infrastruktúra, turizmus, helyi utak, bölcsőde-óvoda Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés, ERFA Zöldváros kialakítása, barnamezős területek rehabilitációja; települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések; szemléletformáló akciók, képzések Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken, ERFA Környezetbarát közlekedési rendszerek, energiahatékonyság, megújuló források növelése A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ERFA Önkormányzati közszolgáltatások, szociális város-rehabilitációs programok Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés, ERFA - ESZA Foglalkoztathatóság, hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása, helyi identitás, szemléletformálás Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban, ERFA-ESZA első 5 prioritás tartalma Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD), ERFA-ESZA Kulturális és közösségi terek , helyi közösségszervezés

8 Integrált területfejlesztési megközelítés
Integrált Területi Programok Megyei és megyei jogú városi önkormányzatok dolgozzák ki Célja, hogy a területi szereplők integrált szemléletben tervezzenek, Szerves rendszerben mutassák be: Az egymást erősítő hatásokat A források felhasználásának területeit Az ütemezést és az indikátor vállalásokat Területi kiválasztási rendszer Általános Kiválasztási kritériumok kidolgozása IH által közreadott útmutató és módszertan alapján ITP-kről a NFK dönt, figyelemmel a területi szereplők intézkedés és tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációjára és indikátor vállalására Felhívások elkészítése, a támogatási kérelmek befogadása, értékelése (IH DeB-t hív össze a döntések megalapozásához, IH vezető dönt) Fenntartható Városfejlesztés Területi Kiválasztási Rendszer

9 Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)
Önálló prioritás tengely, kísérleti jelleggel biztosítja az ERFA és ESZA források együttes felhasználási lehetőségét Területi fókusz a főnél népesebb városok esetében alulról szerveződő városi közösségek részesülhetnek támogatásban Helyi közösségeket a helyi akciócsoportok képviselik (HACS): Tagok a helyi nyilvánosságot, a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő (vállalkozók és szövetségeik, önkormányzat), helyi lakossági csoportok, civil és egyházi szervezetek, Döntés hozatal egyik érdekszféra képviseleti aránya sem haladhatja meg a 49%-ot Egyesületi forma Felkészítés tananyagok, módszertani segédletek, képzés és mentorálás, ahol nincsnek tervezési és végrehajtási tapasztalatok Feladat a helyi fejlesztési stratégia kidolgozása (HFS), amelyet a kiválasztási bizottsághoz nyújtanak be, majd a stratégia végrehajtása, kapacitás építés, fejlesztési szereplők között partnerségek, együttműkö-dések kialakítása, projektek kiválasztása, monitoring és értékelés 6-9 hónap szükséges egy minőségi HSF kidolgozásához EU Bizottság előzetes ütemezése szerint legkésőbb december 31-ig szükséges a HFS-eket elfogadni

10 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
Kizárólag a Közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye) területén megvalósuló fejlesztések finanszírozására Forrás: 143,8 Mrd Ft Kedvezményezettek: gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok, kutatóhelyek, egyesületek, köztestületek, alapítványok, helyi önkormányzatok, non-profit szervezetek, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, közintézmények, stb. Támogatott területek részletesebben: Vállalkozások versenyképességének javítása és a tudásgazdaság fejlesztése (ERFA) KKV termék-és szolgáltatásfejlesztés Inkubátorházak, logisztikai központok szolgáltatásfejlesztése Nemzetközi jelenlét, hálózatosodás Termék, technológia, szolgáltatásfejlesztés, K+F Kutatás-innováció Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása (ERFA) Energiahatékonyság önkormányzati épületekben Kerékpárút-fejlesztés Egyéb kerékpáros fejlesztések (pl. népszerűsítés) Települési környezet-és közszolgáltatás-fejlesztés (ERFA) Bölcsőde-óvodafejlesztés Szociális település-rehabilitáció Társadalmi együttműködést szolgáló és a humán erőforrás fejlesztését támogató programok (ESZA) Hátrányos helyzetűek segítése Szociális, gyermekvédelmi szektor fejlesztése képzésekkel Egészségügyi, szociális szolgáltatások fejlesztése Oktatásfejlesztés Felsőoktatási kutatási kapacitás fejlesztése Foglalkoztathatóságot szolgáló programok (ESZA) Munkaerőpiaci képzés, közvetítés Ifjúsági garancia Munkahelyi rugalmasság Munkahelyi képzés

11 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
Prioritások (támogatott területek): Vállalkozások versenyképességének javítása, ERFA Versenyképes vállalkozói tudás , növekedési potenciál erősítése*, külpiaci jelenlét erősítése Kutatás, fejlesztés és technológiai innováció, ERFA vállalati K+I aktivitás , stratégiai K+I hálózatok , növekvő H2020 részvétel Infokommunikációs fejlesztések, ERFA Versenyképes IKT szektor , kormányzati szélessávú hálózatok* Turisztikai és természetvédelmi fejlesztések*, ERFA Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása, ERFA energiahatékonyság és megújuló energiaforrások, lakóépületek energetikai korszerűsítése (Önkormányzati energetikai fejlesztések KEHOP-ban!), fenntartható közlekedés* Települési környezet és közszolgáltatás-fejlesztés, ERFA Bölcsőde-óvoda*, szociális város-rehabilitációs programok*, bentlakásos intézmények kiváltása és egészségügyi infra* Társadalmi hozzáférést bővítő és humánerőforrás fejlesztést támogató programok, ESZA társadalmi felzárkóztatási programok*, szociális intézményi háló*, esélyteremtés és kompetenciafejlesztés*, felsőoktatási rendszer, szociális és egészségügyi kompeteciafejlesztés* Foglalkoztathatóságot szolgáló programok, ESZA munkaerő-piaci integráció, Ifjúsági Garancia, fiatal munkavállalók, kompetencia alapú képzések * Közigazgatási és közszolgáltatási fejlesztések, ESZA közigazgatási szervezetek hatékonyságság-fejlesztése, elektronikus ügyintézés, átláthatóság, helyi közszolgáltatások információs bázisa, helyi léptékű optimalizációja A *-gal jelölt beavatkozásoknál önkormányzatok, vagy azok intézményei is lehetnek kedvezményezettek.

12 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Program és Projektfelügyeleti Főosztály"

Hasonló előadás


Google Hirdetések