SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Intergenerációs konfliktusok és a jóléti állam 2007/08. tanév, 2. félév Generációk dialógusa.

Az előadások a következő témára: "SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Intergenerációs konfliktusok és a jóléti állam 2007/08. tanév, 2. félév Generációk dialógusa."— Előadás másolata:

1 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Intergenerációs konfliktusok és a jóléti állam 2007/08. tanév, 2. félév Generációk dialógusa Páthy Ádám

2 Generációs jövedelemátcsoportosítás a nyugati társadalmakban Alapkérdések 1.Létezik-e generációs önérdek a jóléti intézményekkel kapcsolatban? 2.Keletkeznek-e konfliktusok a jóléti rendszer működése során? 3.Hogy vélekednek a különböző generációk a jövedelemátcsoportosítást biztosító intézményekről?

3 Kiindulópontok Az adó- és járulékterhek, valamint a jóléti állam szolgáltatásai és transzferei nem egyenlő módon oszlanak meg a különböző korosztályok között.  A generációs konfliktusok tudata leginkább az egyes korosztályokhoz közvetlenül köthető, mindenki számára átlátható transzferek esetében mutatkozik meg  A jóléti rendszer a teljes életpályát tekintve ugyanúgy kezeli a különböző időpontban született állampolgárokat, de különféle tényezők (politikai, gazdasági, demográfiai) hatására bizonyos kohorszok nettó nyertesekké vagy vesztesekké válhatnak.  Korai példa: az Egyesült Államokban a 70-es évektől átrendeződnek a fiatalok és az idősek szegénységi viszonyai – az önérdek és a generációk közötti konfliktusok enyhe megjelenése

4 Eltérő ellátási logika Időskori ellátásGyermekjólét Ledolgozott évek Közösségi felelősségEgyéni felelősség Munkaképes szülő

5 A konfliktusok éleződése Az elöregedő társadalmakban egyre nagyobb terhet jelent az időskorúak ellátása  az aktív korosztályok jövedelmük egyre nagyobb hányadát fordítják az idős inaktívak támogatására  hosszú távú hatás: az aktív életpályát a következő évtizedekben befejezők a jóléti transzferek alacsonyabb szintjére számíthatnak  rövid távú hatás: a fiatalok és az idősek szociális helyzete megváltozik – Preston (1984): az idős korosztályok érdekérvényesítő képessége erősebb

6 Elsődleges reakciók  a fiatal korosztályok nem fogadják el igazságosnak az elosztási viszonyok megváltozását  az idős szavazók arányának növekedésével előtérbe kerülnek a rövidtávú szempontok a jóléti rendszer egészével kapcsolatban  források elvonása az oktatási és infrastrukturális fejlesztésektől  éles társadalmi vita az újraelosztás igazságosságáról, az idősek stigmatizációjának első jelei

7 Generációs érdekek Az állampolgárok a jóléti intézmények értékelésében követik az életkorukhoz kötődő érdekeket.  A fiatalok generációs érdekei összetettebbek, mint az idősek körében mutatkozók  Az időseket szolgáló intézmények a jövőben a fiatalok által is igénybe vehetők lesznek, de a rövidtávú áldozatok aránytalanul nagyok a később elérhető juttatásokhoz viszonyítva  A társadalmi rétegződése súlypontjai átstrukturálódnak – az „osztályharc” generációk közötti harccá válik  „Idős középosztály” vs. alacsony státuszú sokgyermekes családok – eltérő politikai aktivitás

8 Társadalomelméleti kérdések – megosztott kohorszok és osztályszolidaritás  tompíthatja a generációk közötti konfliktusokat, hogy az egyes generációk megosztottak politikai attitűdök szempontjából  a posztmodern társadalmakban az egyének egyszerre lehetnek változatos jellegű csoportok tagjai, amelyek érdekei nem feltétlenül egyeznek meg a generációs igényekkel  a jóléti intézmények működése nemcsak horizontálisan, korcsoportokra vonatkoztatható, hanem működik vertikálisan; életkortól függetlenül, hivatási csoportok, „osztályok” esetében is  az osztályszolidaritás az intergenerációs konfliktusok helyébe léphet, szövetséget teremtve különböző életkori csoportok között

9 Társadalomelméleti kérdések – mikrotársadalmi viszonyok  a családon belüli szolidaritási minták megjelennek a jóléti rendszer értékelésében is  ott ahol a hétköznapi együttélés nem okoz generációs problémákat, a teljes közösségben is fennállhat a konszenzus  a mikrotársadalmi szolidaritás normáihoz tartoznak az egyes életszakaszokra jellemző felelősségi viszonyok, így az erőforrások átcsoportosítására való hajlandóság is

10 Empirikus vizsgálatok  Hamil-Luker (2001): a generációs önérdek vizsgálata – az idősebbek nem támogatják jobban a nyugdíjellátások emelését; a fiatalok és középkorúak támogatóbbak a társadalombiztosítással szemben a jövőorientáció erősebb, mint a generációs önérdek  Heijden-Nelissen-Verbon (1994): altruizmus és tisztesség – különféle nyugdíjkonstrukciók értékelése; az aktív korosztályok fontosabbnak tartják a méltányosság elvét az idős korosztályoknál erősebben jelenik meg a „generációs önzés”, de nem beszélhetünk egyértelműen intergenerációs konfliktusokról  Silverstein et al. (2000): a jóléti állam megítélése – az idősek általában a méltányosnál nagyobbnak tartják a juttatásokat az idős korosztályok a jóléti állam „visszafogásának” pártján vannak

11 Képzettség és munkanélküliség Az USA polgárainak az időskori ellátásokról és a különböző generációk helyzetéről alkotott véleménye 1990-ben és 1997-ben US citizens’ opinions about the provisions of the aged and the position of different generations in 1990 and 1997 Állítások az időskori ellátásokról és a különböző generációk helyzetérőlA felmérés éveA válaszoló kora 1990 199718–6465– az egyetértők aránya (%) a) A társadalombiztosítás az idősek szerzett joga 82,473,877,581,1 b) Az idősek a méltányosnál többet kapnak az államtól 17,721,118,325,5 c) A fiatalok a méltányosnál többet kapnak az államtól 17,820,818,225,2 d) Az idősek szószólói hatékonyabbak, mint a fiatalokéi 38,837,237,043,8 e) Az időseket támogató programok túlságosan drágák 29,131,128,737,1 f) A fiatalokat támogató programok túlságosan drágák 24,625,023,630,8 g) A 18 évesnél fiatalabbak jómódban élnek 31,319,324,231,4 h) A 60 évesnél idősebbek jómódban élnek 32,539,332,752,6 i) A szegényeknek több tb-juttatást kell kapniuk 49,040,243,549,6 j) A juttatások a kor helyett a szükségleteken alapuljanak 77,271,475,070,0

12 Összegzés  az empirikus kutatások nem igazolják kielégítően a generációk közti konfliktusok éleződésének elméleteit  a vélemények csak közvetve tartalmazzák az intergenerációs feszültségeket  a „generációk közötti béke” nem tekinthető olyan stabilnak, hogy az újraelosztás súlypontjai ne tolódjanak el a jobb érdekérvényesítő képességekkel rendelkező idősek felé