Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Családszociológia: A család a társadalom egy részrendszere. Mint minden rendszernek a családnak is vannak elemei, ezek a családtagok, vagyis egymással.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Családszociológia: A család a társadalom egy részrendszere. Mint minden rendszernek a családnak is vannak elemei, ezek a családtagok, vagyis egymással."— Előadás másolata:

1

2  Családszociológia: A család a társadalom egy részrendszere. Mint minden rendszernek a családnak is vannak elemei, ezek a családtagok, vagyis egymással meghatározott kapcsolatban álló egyének.  A család alkotmányi fogalma: "A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony„  Katolikus egyház: A család nem csupán jogi, szociális és gazdasági egység, hanem a szeretet és szolidaritás közössége, amely alkalmas a kulturális, etikai és vallási értékek átadására, mely nélkülözhetetlen a családnak és az egész társadalomnak a jólétéhez és fejlődéséhez.

3 1. A természeti népek családformái:  A család szerkezete a létfeltételekhez kötött  A család nem különül el élesen a törzstől nyitottabb család 2. Az európai feudalizmus családmodellje  A család zárt egység  Fontos a származás  A család termelési-fogyasztási egység  Jellemző a nagycsalád (generációk együttélése)  Jellemzően stabil házasságok.

4 3. Kapitalizálódás:  A származás helyett az egyén gazdasági ereje a fontos.  A termelés kikerül a családi keretek közül, így már csak fogyasztási egység lesz a család.  A nők emancipációja és munkába állása is változást hoz.  Az urbanizáció erősíti a család zártságát.  A polgári típusu család kevésbé stabil.

5  A legtöbb vélemény szerint napjainkban a család válságban van, amelynek legjellemzőbb tünete a válások magas száma.  Egyes vélemények szerint a házasságok régen sem voltak jobbak, viszont akkoriban a válás szinte lehetetlen volt.  Jelenleg a válások aránya folyamatosan nő

6  Az Európai Únió statisztikái 2 tendenciát mutatnak:  A gazdasági fejlődés és a globalizáció nem kedvez a házassági kapcsolatoknak. Amellett, hogy csökken a házasságkötések száma, egyre gyakoribb a válás.  A házasság népszerűtlenné válása nem jár együtt a születésszám azonos mértékű csökkenésével. Ennek oka a házasságon kívüli születések számának növekedése.

7

8 Teljes válási arányszámok Európa egyes országaiban, 1990, 1995, 2000, 2004

9

10

11  A válások számos okra vezethetők vissza, az egyik ilyen ok, az utóbbi évtizedekben jelentkező gazdasági átalakulás.  A tervgazdaságot felváltotta a piacgazdaság, ennek következtében a társadalmi résztvevők számára a pénz és a vagyon lett meghatározó.  A gazdasági átalakulás egyrészt magával hozta a munkanélküliséget, így az elszegényedő családokban a jövedelem csökkenése fő vitapont lett, ami gyakran váláshoz vezetett.  Míg a gazdaságilag erősödő családoknál, a növekvő jövedelem felhasználásának módja okozza a feszültséget, mely szintén váláshoz vezethet.

12

13  A családalapítást sokáig a fiatalkori házasságkötés és a korai anyaság jellemezte.  Napjainkban kitolódott a házasodási életkor Okai:  A nők iskolai végzettségének emelkedése  A fiatalok, gyakran több szakterületet is kitanulnak, ezáltal növekszik az iskolában töltött évek száma, ami miatt munkába állás kitolódik.  Gazdasági jellegű okok: -- a gazdagabb rétegek nem szorulnak rá a házasság nyujtotta anyagi biztonságra -- az elszegényedő rétegek esetében a munkanélküliség miatt tolódik a családalapítás a bizonytalan jövőbe.  A házasságok népszerűtlensége összefügg azzal, hogy az élettársi kapcsolatok társadalmilag elfogadottabbá váltak.

14

15  Élettársi kapcsolatok fokozott terjedése  Növekszik a társadalmi elfogadottsága  Leginkább a skandináv országokban terjedt el az 1998-as statisztika szerint: Svédország 54%, Norvégia 49%. Izlandon a gyerekek 2/3-a házasságon kívül születik.  A déli tagállamokban ez az arány jóval kisebb: Görögország 4%, Olaszország 9%, Horvátország 7%, Lengyelország 11%. Magyarországon a 60-as években ez az arány 5- 6% volt, ami 1999-re 28%-ra növekedett, majd 2012-re elérte a 44,5%-ot.

16

17  A fiatalok gondolkodásmódjának megváltozása miatt, a gyermekvállalást más elsődleges célok előzik meg.  Manapság a gyermekvállalást leginkább közgazdasági szempontok határozzák meg.  Folyamatosan csökken az abortuszok száma (kivétel a éves korosztály)

18

19  Az európai országokban az említett okokból kifolyólag folyamatosan csökken a népesség. A probléma megoldása végett, a családpolitikák arra törekszenek, hogy támogassák a családot és ösztönözzék a gyermekvállalást.  Ezzel szemben Kínában a gyermekszületések visszaszorítására törekednek a túlnépesedés elkerülése végett. Egykepolitika

20 Cigány családok magyar családok  Korai házasságkötés/ élettársi kapcsolat  Nagyobb gyermekvállalási kedv  Háztartások nagysága

21

22

23

24


Letölteni ppt " Családszociológia: A család a társadalom egy részrendszere. Mint minden rendszernek a családnak is vannak elemei, ezek a családtagok, vagyis egymással."

Hasonló előadás


Google Hirdetések