Médiajog 2014 ősz Gyülöletbeszéd 2.

Az előadások a következő témára: "Médiajog 2014 ősz Gyülöletbeszéd 2."— Előadás másolata:

1 Médiajog 2014 ősz Gyülöletbeszéd 2

2 Gyűlöletbeszéd miatt 85 000 fontos büntetés
Index augusztus 23. A brit médiahatóság, az Ofcom fontra (29 millió forint) büntetett egy iszlámista tévécsatornát, mert abban azt szajkózták, hogy "aki nem tartja tiszteletben Mohamed prófétát, annak pusztulnia kell.„ Az Al Ehya Digital Televison nevű adó vezetősége bocsánatot nem volt hajlandó kérni, de egy közleményben tisztázták, pontosan mire gondolt a vallási vezető a tévében. Az adót az Egyesült Királyság területén és más országokban is lehet fogni. Adásukat főleg urdu nyelven sugározzák, de alkalmanként vannak angol műsoraik is. Az ominózus betelefonálós élő műsort tavaly május 3-án sugározták. Az egyik betelefonáló megkérdezte Allama Muhammad Faruk Nizamitól, hogy milyen büntetést kell kiszabni azokra, akik tiszteletlenek Mohamed prófétával, mire a műsorvezető habozás nélkül rávágta, hogy el kell őket pusztítani. "Ennek módszerét mindenki maga válassza meg" - tette hozzá, majd így folytatta: "Békések vagyunk, de ha valaki átlép bizonyos határokat, a vallási érzelmek a felszínre bugyoghatnak. Életünk egyik célja, hogy szeretett Urunk méltóságát megőrizzük. Allah áldásával járunk el, ha egy istenkáromlót megölünk. Erre minden esetben készen kell állnunk.”

3 Mivel politikai motivációjú bűncselekményekről van szó, a rendőrség általában a semleges Btk.-szakaszok alapján indít nyomozást – állítja Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntetőkollégiumának vezetője. Ezért ritka a vádemelés az ilyen ügyekben. Kivétel : a Mein Kampf korábbi kiadójának, Mónus Áronnak, a Gede testvérek könyvkiadásának és a Nemzeti Front nevű zenekar dalszövegeinek ügye. Az előbbi kettőt felmentették a közösség elleni izgatás vádja alól, az együttest viszont már háromszor is elmarasztalta a bíróság. A büntetés enyhe volt: közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A bírónak azt a lehetőséget kell mérlegelnie, hogy az ellenséges magatartás, a lázítás következtében a gyűlölet átcsaphat-e fizikai erőszakba – magyarázza Frech Ágnes. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet nemrégiben a legfőbb ügyészhez fordult, mert szerinte „a hatóságok a gyűlölködő indítékot figyelmen kívül hagyva, vagy fel nem ismerve elmulasztják alkalmazni a gyűlölet-bűncselekmény tényállásokat”. Ha ismeretlenek származásuk miatt romákat vernek meg, a hatóságok garázdaság gyanújával nyomoznak. Idén március végén egy Dohány utcai lakásban a szédert ünneplőket ért támadás: valaki kővel dobta be az ablakukat. A rendőrség csak rongálás miatt nyomozott.

4

5 A perbeszédek és az utolsó szó jogán előadott vádlotti védekezések után felmentő ítélet született az antiszemita könyvek kiadásával foglalkozó Gede testvérek büntetőperében hétfőn. Az ítélet kihirdetése előtt - utalva a korábbi tárgyalásokon történt kisebb-nagyobb rendbontásokra - a bíró előre figyelmeztette a hallgatóságot, hogy bármiféle tetszésnyilvánítás esetén kiürítteti a tárgyalót. Erre a lépésre végül nem került sor, a teremben lévők csendben hallgatták végig a mindkét vádlottat felmentő ítéletet. A határozat indoklásában elhangzott, hogy a Gede testvérek által megjelentetett könyvek reprint kiadások voltak, azaz változatlan tartalommal, aktualizálás nélkül adták ki a század elején megjelent antiszemita irodalmat. Ezek a művek, amellett, hogy mai szemmel nézve meglehetősen anakronisztikus kijelentések állnak bennük, már megjelenésük idején sem voltak túlzottan mozgósító jellegűek, méltatta a bíró a vád tárgyává tett írásokat, hozzátéve, hogy legfeljebb kordokumentumként, megfelelő kritikával kezelt forrásmunkaként lehet rájuk tekinteni, és mint ilyenek, uszításra, közösség elleni izgatásra nem alkalmasak.

6 Bíróság elé áll a náci filmek vetítője
Szerzői jog megsértése miatt hamarosan bíróság elé áll Gede Tibor, az antiszemita könyvek és filmek kiadásáról elhíresült Gede testvérpár egyik tagja Ismét náci propagandafilmet készültek bemutatni egy fővárosi pincében, de a rendőrség megakadályozta a vetítést. Furcsamód a szerzői jogok megsértése, és nem közösség elleni izgatás miatt indult eljárás. A magyar rendőrök a német Fridrich Wilhelm Murnau Alapítványhoz fordultak. Tudták, ez a szervezet rendelkezik a régi német filmek jogaival. A BRFK megkeresésére az alapítvány közölte: nem járultak hozzá az Örök zsidó című film nyilvános vetítéséhez. Így lett jogalap a rajtaütéshez. Könnyebb a szerzői jog megsértése, mint közösség elleni izgatás miatt lecsapni. Az utóbbi macerás, nehezen bizonyítható. Néhány perccel a filmvetítés kezdete előtt megjelentek a rendőrök a Hegedűs Gyula utcai pincében. Tőlük tudjuk, mintegy hatvan embert találtak ott. Lefoglalták a film kópiáit, és szerzői jogok megsértésének megalapozott gyanúja miatt indítottak nyomozást

7 A Kommunista Kiáltvány kiadása kapcsán ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Mónus a Fővárosi Főügyészségen. Indoklása szerint “Vitathatatlan a könyv uszító mivolta azon csoport ellen (...), amely a társadalom vagyonosabb polgáraiból áll. A kommunisták nem titkolják nézeteiket. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól.” A feljelentést néhány hét elteltével hatáskör és illetékesség okából a Budapesti XI. és XXII. kerületi Ügyészséghez továbbították, ahol ez a döntés született: “Mónus Áron által közösség elleni izgatás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentésére a nyomozást a Be. 127.§./1/ bekezdés a./ pont I. fordulata alapján - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - megtagadom. (...) Indokolás: (...) A jelen korban (...) a mai társadalmi dimenzió, a mai társadalmi környezet tükrében egy a XIX. század közepén íródott, az akkori kor embereihez intézett kiáltvány szó szerinti fordítása, az ahhoz A.J.P. Taylor által fűzött történelmi szemléletű kritikai kommentár, valamint a Kommunista Kiáltvány XIX. századi kiadásaihoz fűzött előszók szintén szó szerinti közreadása, ezek egy kötetben, ismeretterjesztő célból, a történelem eseményeiről történő tájékoztatás keretében való megjelentetése gyűlölet keltésére nem alkalmas, gyűlöletre nem uszít.

8 Senkit nem izgattak (2004) A Fővárosi Bíróság csütörtökön ismertetett ítéletében bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveivel kapcsolatban a közösség elleni izgatás bűntette alól. A bíróság indoklásában kifejtette, hogy a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei alkalmas gyűlölet keltésére, de nevetséges nyelvezete, abszurditásai miatt nem túl számottevő ez a hatás. A hatályos törvényi szabályozás konkrét veszélyhelyzet előidézésére alkalmas magatartásként írja le a közösség elleni izgatást, erre a könyv önmagában alkalmatlan, érvelt a bíró. A Mein Kampf ügyében indított, és később összekapcsolt eljárásban azonban Mónust bűnösnek találták sajtórendészeti vétség miatt, mivel jogerős bírósági tiltás ellenére is több száz példányban terjesztette a saját fordításában kiadott könyvet. Ezért harmincezer forint pénzbüntetést szabtak ki rá.

9 Marasztalás – 1996 http://vimeo.com/8943484
Magyar Népjóléti Szövetség rendezvényén elhangzott beszéd. A párt 1994-ben alakult a feloszlatott Magyar Hungarista Mozgalomból alakult. Zászlója, politikája és vezetője – Szabó Albert – megegyezett a korábban betiltott Világnemzeti Népuralmista Pártéval. Jelentős közfelháborodást váltott ki nyílt, agresszív gyűlöletre uszításuk, valamint demonstrációik, megmozdulásaik hatóságok általi tudomásul vétele. Az MNJSZ október 23-i demonstrációján mondott beszédében Szabó nyíltan a zsidóság elleni gyűlöletre uszított. Többes szám első személyben számos olyan tartalmú felszólítást is intézett a jelenlévőkhöz, amely végső soron a magyarországi zsidósággal szembeni jogfosztó magatartásra hívott fel. „takarodjanak ki a mi országunkból”, „rugdossuk ki őket minden hivatalból”, „meg kell fogni a grabancukat és sábeszdeklistől, kaftánostól, mindenestől, tórástól ki kell vágni őket a hatalomból” Gyűlölet szítására alkalmas, …a vádlott az eredményt kívánva – egyenes szándékkal – cselekedett. Három év felfüggesztett szabadságvesztés.

10

11 Az egyik szélsőséges nézeteiről ismert, Tomcat nevű blogger internetes naplójában a cigány közösség tagjainak „kegyetlen és céltalan megalázására”, a teljes cigány közösség közéletből való kiűzésére és szétverésére hívott fel. Ezért a mai napon négy jogvédő civil szervezet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért, feljelentést tett a BRFK-n és a Fővárosi Főügyészségen közösség elleni izgatás miatt. A Tomcatként emlegetett blogger (polgári nevén Polgár Tamás) még egy 2009-es bejegyzésében írta egyebek mellett azt: „Olyan légkört kell teremteni Magyarországon, ami a cigányok számára elviselhetetlen. El kell őket nyomni, ki kell szorítani a közéletből, a kultúrából, és mindenféle etnikai jellegű megnyilvánulásukat kíméletlenül elfojtani. Meg kell roppantani a gerincüket. […] Ne sírni tessék, hanem keresni a lehetőséget az ellencsapásra. A ti utcasarkotokon tán nem ácsorog egy drapp galeri? Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket.” A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1 év 2 hónap öt évre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bloggerre. (2013. január – az ítélet nem jogerős)

12 Polgár Tamás elsőfokú ítélet – Tasz film

13 A másodfokú bíróság Gyepes Katalin vezette tanácsa mind az eljárás, mind pedig a cselekmény tartalmi megítélése tekintetében megfelelőnek ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság idén januárban hozott ítéletét, amely megállapította Tomcat felelősségét az uszítás miatt. A másodfokú tanács sem fogadta el a vádlott gyermeteg védekezéseit – Tomcat bizonyítatlannak tekintette a saját szerzőségét, többértelműnek állította az inkriminált szövegrészt, politikai elfogultsággal vádolta az eljáró bírót, amiért az a terhére rótta a közbeszéd eldurvulását –, és helyesnek tekintette azt, hogy a vád tárgyává tett megnyilvánulást uszításként értékelte az elsőfokú bíróság. A másodfokú tanács mindemellett eltúlzottnak ítélte a kiszabott büntetést. Az öt évre, tehát maximális időre felfüggesztett egy éves szabadságvesztés büntetéssel kapcsolatban a másodfokú tanács úgy látta, hogy aránytalan lenne, ha a vádlott, figyelembe véve az uszítás óta eltelt négy évet, összesen kilenc évig viselné a felelősség terhét a tettéért. Ehelyett azt tartotta megfelelőnek, és a vádlott személye szempontjából is elegendő visszatartó erőt garantáló büntetésnek, ha ötven nap közérdekű munkát szab ki rá, amit szabadidejében, napi hat órában, fizikai munkával kell lerónia. A TASZ véleménye szerint azonban ez a döntés nincs összhangban azzal, amit a bíróság a büntetés funkciójáról kifejtett. Annak ugyanis, ha valaki bő másfél hónapnyi munkavégzéssel megválthatja magát, sokkal kisebb visszatartó ereje van a jövőre nézve, mint annak, ha évekig a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának árnyékában kell mérlegelnie az elítéltnek, hogy mit mond ki nyilvánosan. Az uszítás jól megalapozott jogerős megállapítása nagy előrelépés a bírói gyakorlatban – a kiszabott büntetés viszont inkább erélytelenséget tükröz.

14 Gyűlöletkeltés tilalma a hatályos médiajogi szabályozásban
Smtv. 17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. (2) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztésére. 165/2011. AB határozat - alkotmányosan indokolható minden médium esetében a szabály médiajogban való elhelyezése „az Alkotmánybíróság a különböző médiumok hatásmechanizmusától függetlenül, a sajtószabadság — valamennyi médiatartalom esetében — alkotmányosan indokolható, szükséges és arányos korlátozásának tekintette az Smtv. 17. §-ában megfogalmazott tilalmakat.” Az AB a 17 § (1) bekezdését a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásával azonosította. Ugyanakkor a döntés nem igazít el egyértelműen a 17. § (2) értelmezési tartományát illetően.

15 Jens Olaf Jersild vs. Denmark 1985 –1992
Strasbourgi döntés Jens Olaf Jersild vs. Denmark 1985 –1992 "In recent years, a great deal has been said about racism in Denmark. The papers are currently publishing stories about distrust and resentment directed against minorities. Who are the people who hate the minorities? Where do they come from? What is their mentality like? Mr. Jens Olaf Jersild has visited a group of extremist youths at Osterbro in Copenhagen.” Megfelelő bevezetés Komoly hírcsatorna Érdeklődő, jól informált közönség számára Elkülönült a riporter és a riportalany

16

17 Echo Tv – Mélymagyar - 1949/2008. ORTT határozat
Minősítés: 3. § (2) megsértése – gyűlöletkeltő tartalom Szankció: Ft. bírság Indokolás: „A vidéken élő roma népességet a műsorszám előítéletes módon agresszív, szapora, italozó és bűnözői életmódot folytató csoportként mutatta be. A minoritás egyetlen legális jövedelemforrásaként a különböző segélyeket nevezte meg, amelyből a műsorvezető elmondása szerint jobb életszínvonalat képesek biztosítani maguknak, mint a többségi társadalom bizonyos foglalkoztatott rétegei. Bírósági szakasz: ORTT határozat megerősítése

18 Indokolás „A műsorban elhangzott megnyilatkozások,kérdések, illetve a műsorvezető összefoglalója,a műsor egésze szempontjából értékelve az elhangzottakat alkalmas volt a műsorban meg is nevezett kisebbség méltóságának megsértésére, és velük szembeni fokozott ellenérzés, indu1at (gyűlölet) keltésére. A műsorvezetőt - a műsorban elhangzottak tartalma és a műsor szerkesztése alapján - sem a cinikus előadásmód, sem a feltételes módban történő fogalmazás, sem az objektivitás látszatának a tudományos fejtegetéssel való megteremtése, sem a semlegesség látszatát keltő kiszólások ("cigány vagy nem cigány, teljesen mindegy") nem mentesítik a közölt tartalom Rttv. 3. § (2) bekezdésébe ütköző minősítésétől.” „A műsorvezető véleménye szerint a fentebb leírt igazságtalanság, valamint a romák antiszociális viselkedése - amelynek fő jellemvonása a magántulajdon tiszteletének teljes hiánya -, illetve a különböző sérelmek kiélezik a konfliktust a magyarok és a romák között.” „A műsorvezető leszögezte: valószínű, hogy az érintettek önbíráskodás útján fognak elégtételt venni a különböző sérelmeikért, mivel az adminisztráció képtelen kézben tartani a problémát, a rendészeti és szociális megoldások pedig csődöt mondtak.” „Különösen aggályosnak tekinthető, hogy a konfliktushelyzet erőszakos megoldását elkerülhetetlennek állította be, amellyel - álláspontunk szerint - legitimálhatták az ellentétek agresszív „rendezését” preferáló csoportok akcióit.”

19 Világpanoráma Echo TV 2011.

20 A NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK
1153/2011 (IX. 1.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Echo Hungária TV Zrt.-vel szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a február 11-én 21 óra 29 perckor sugárzott „Világ-panoráma” című műsorszámának adásba szerkesztésével megsértette az emberi méltóság tiszteletben tartására, valamint a gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket, amely miatt a Médiaszolgáltatót ,- Ft, azaz ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi. Azzal, hogy a cigányság „bűnös hajlamait” említette, a műsorvezető faji alapú kollektív jellemvonást tulajdonított a romáknak, az „ingyenélő emberszabású” kifejezéssel pedig emberi mivoltukat kérdőjelezte meg. A kifogásolt műsorszám közzétételével tehát súlyosan sérült az emberi jogok „anyajogának”, az emberi méltóságnak az alapvető értéke, mivel a Médiaszolgáltató a cigányság emberi mivoltának megkérdőjelezésével („az ingyenélő emberszabású elveszíti emberségét, emberarcát”„) megsértette az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjogot, vagyis az Smtv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat.

21 A kialakult joggyakorlat vizsgálata körében az Rttv. hivatkozott 3
A kialakult joggyakorlat vizsgálata körében az Rttv. hivatkozott 3. § (2) bekezdése szóban forgó tilalmának alkalmazhatóságát a Legfelsőbb Bíróság is akként értelmezte, hogy arra a büntetőjogi tilalomnál szélesebb körben nyílik lehetőség: „A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nincs jogszabályi alapja azon felperesi érvelésnek, hogy az Rttv. 3. § (2) bekezdésének megsértését csak kirívó és ellenséges érzelmek felkorbácsolására alkalmas tényállás alapján lehetne megállapítani. Ez a túlzó, felfokozó értelmezés sem a jogszabályhely megfogalmazásából, sem a törvény egyéb rendelkezéseinek értelmezéséből nem vezethető le.” [BH ] A jelen eljárás tárgyát képező műsorszám által festett kép szerint az egyik oldalon állnak a magyarokat terrorizáló és rajtuk élősködő romák, valamint az őket bujtogató zsidó kisebbség, míg a másik oldalon az őket eltartó és a „cigányterrorizmust” elszenvedő magyarok. A műsorban az etnikai alapon bemutatott cigányság bűnözésre hajlamos, kriminalizálódott, a társadalmi együttélés normáit elvető, a Magyar Köztársaság törvényeit rutinszerűen sértő csoportként került bemutatásra. Emellett a felolvasott jegyzetben a zsidóság, mint a romák magyarellenes cselekedeteinek háttérben meghúzódó felbujtó csoport jelent meg, amelynek célja, hogy a hatalmat megszerezve „uralkodjon majd fölöttünk magyarok és magyar cigányok fölött.” A vizsgált médiatartalom tekintetében jelen egyedi ügyben szükségtelenné vált az Smtv. 17. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésének külön történő megállapítása, mivel a gyűlöletkeltés egyben kirekesztést is megvalósított. A műsorszám ugyanis általánosító módon az érintett kisebbségeket (a kisebbségek valamennyi tagját) negatív tulajdonságokkal ruházta fel.

22

23 A Médiatanács 1270/2013. (VII.24.) számú végzésének kivonata
Az Echo Televízió január 4-én 21 óra 30 perces kezdettel sugárzott „Világ-panoráma” című műsorszáma több mint 22 percre nyúló szerkesztői jegyzet volt. A program a magyarság politikai helyzetével és jövőjével foglalkozott. A jegyzet szerzője és előadója - Szaniszló Ferenc - a monológja során több ízben olyan kijelentéseket tett a hazánkkal szomszédos országokkal kapcsolatban…amelyek vonatkozásában felmerült az, hogy az elhangzottak alkalmasak lehettek a nemzetekkel szembeni gyűlölet keltésére. A műsorszám problematikus mondatai az alábbiak voltak: „Pedig az EU és a NATO valójában a száz évvel ezelőtti antant, euroatlanti, euroantanti reinkarnációja, vagyis ellenségeinkké, akik szétszabdalták a magyarságot Trianonban. Az euroantant pedig pánszláv és románpárti magyarellenes szövetség, amelynek időközben mi is tagjává esedeztünk. Sokat nyertünk vele, életünk rosszabbodott, szövetségeseink magyarellenessége hatványozódott, még a nyomorult Ukrajna is magyarellenes nyelvtörvényre vetemedett. Csak az ukrajnai oroszok fellépésének köszönhető, hogy a magyar és orosz ellenes nyelvtörvényre odafigyelt a világ.” „Szlovákia, még a cseheknek sem kellett, noha Trianonban a magyar felföldet, Felvidéket a csehek kapták, de hát a csehek is szégyellik a szlovák rokonságot.” „A másik baja a bratislavai öntudatnak, hogy – Ön sem tudja Kedves Néző, de ők sem – mi az, hogy szlovák történelem. Frappáns SMS-üzenetben bőven elfér.” „Ma már az olasz külvárosokban mind több az őslakos olasz-román-oláh. Románia, ahogy Szerbia északabbra, nyugatabbra vonul, jó balkáni pásztor módjára, ahol kövérebbek a legelők. Kolompszóra, ha egy helyütt lelegeltek mindent, jöhet a következő őshaza.” „Mi a lengyelekkel annyira összenőttünk, hogy Simon Perez izraeli elnök együtt emlegetett minket, mint két olyan országot, amelyet Izrael felvásárolhatna, nana. Ez már gáz, nem Zyklon-B, csak szlovák földgáz.”

24 A Médiatanács a műsorszám részletes vizsgálata alapján megállapította, hogy az összeállításban elhangzott…műsorvezetői megnyilvánulások nem voltak alkalmasak a felsorolt nemzetek iránti gyűlölet keltésére. A gyűlöletkeltés az adott közösség(ek) ellen irányuló ellenszenv, utálat szélsőséges, erőteljes kifejezése, amely alkalmas arra, hogy másokban is ilyen érzelmeket keltsen, azaz rendkívül súlyos magatartás. A Médiatanács megállapította, hogy ilyen hatást a műsorszám tartalma - sem a kiemelt mondatok, sem a szerkesztői jegyzet egészének hangvétele, felépítése – a nézőből nem válthatott ki. A Médiatanács emellett utal arra, hogy a sajtószabadság védi a felháborító, bántó médiatartalmakat is, tehát önmagában egy adott médiatartalom efféle jellege még nem alapozza meg a jogsértés megállapítását. A műsorvezető Ukrajnával, Szerbiával, Romániával, Szlovákiával és Izraellel kapcsolatos kijelentései gúnyosak, dehonesztálók, az érintett nemzetek tagjai számára sérelmesek lehettek, azonban nem voltak alkalmasak mások ellenséges indulatainak, gyűlöletének felkeltésére. A közösség tagjaiban potenciálisan kialakuló egyéni sérelemérzeten túl az elhangzottak nem voltak alkalmasak arra, hogy a kinyilvánított vélemény befogadóiban azt a gyűlöletet előidézzék, amelynek kialakulása utóbb a közösséggel szembeni jogsértésben nyilvánulhat meg. A szerkesztői jegyzetben szereplő megnyilatkozások nem voltak olyan súlyosak, amelyek elérték volna a gyűlöletkeltés szintjét. Ízlés vagy egyéni sérelemérzet alapján alapjog korlátozására nincs lehetőség. A szélsőséges vagy sértő véleményekkel szembeni tolerancia a demokratikus vita hatékonyabbá tételében segédkezhet. A sajtószabadság korlátozásának nem lehet indoka a szélsőséges vélemények elutasítása, hanem csak más, a sajtószabadsággal szembeni védelemre is érdemes alapvető jog vagy alkotmányos érték (Alaptörvény, I. cikk (3) bekezdés) megóvásának szándéka vezethet a jogsértés megállapítására.

25

26 758/2014. ( /2014. (VII. 30. ) számú ) Hír TV csatornáján 2014
758/2014. ( /2014. (VII. 30.) számú ) Hír TV csatornáján március 14-én sugárzott Célpont című műsorszám – Ft bírság A televízió nem sértette meg az emberi méltóság tiszteletét, és a gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó szabályt. „…az összeállítás nem tartalmazott olyan kijelentéseket, amelyek megkérdőjelezték volna a roma közösség tagjainak emberi mivoltát, egyenlő emberi méltóságát.” „A műsorban szereplő téma, annak feldolgozásmódja, valamint a megszólaló személyek révén a szerkesztő elsősorban a nézők gondolkodására próbált hatni, amely sértő lehetett az adott közösség tagjaira nézve, ez azonban önmagában nem tekinthető a gyűlöletérzet kiváltására alkalmas médiatartalomnak.” A műsorszám azonban megvalósította a 17. § (2) bekezdésében rögzített kirekesztés tilalmát. „A Médiatanács gyakorlatában a „közösségek kirekesztése” a „gyűlöletkeltéshez képest enyhébb súlyú jogsértés. Kirekesztő tartalmat azon médiatartalom hordoz, amely egy adott közösség elszigeteltségét, a társadalom egyéb rétegeitől való idegenségét, különállóságát igyekszik elérni, vagy amellett érvel.” A Médiatanács megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező médiatartalom alkalmas volt arra, hogy az érintett társadalmi csoporttal kapcsolatos megtévesztő, sztereotip gondolatokat, véleményeket felerősítse, illetve ezt célozta.

27 Az Alkotmánybíróság a január 1-jén hatályba lépett médiaszabályozás gyűlöletbeszédet tiltó szabályainak alkotmányosságáról is döntött: 165/2011. (XII. 20.) számú határozatában a rendelkezéseket alkotmányosnak találta, indokolásában pedig tartotta magát ahhoz a korábbi megállapításához, mely szerint a médiajogban tilalmazott gyűlöletkeltés és a büntetőjogi gyűlöletre uszítás azonos mérce szerint ítélendő meg. Korábban már – a rádiózásról és a televíziózásról szóló évi I. törvény (Rttv.) gyűlöletkeltés tilalmát előíró rendelkezéseinek [Rttv. 3. § (2) és (3) bekezdések] alkotmányosságáról döntő – 1006/B/2001. AB határozat is a büntetőjogi környezetben az Alkotmánybíróság által meghatározott mércét rendelte alkalmazni a gyűlöletbeszéd médiajogi szabályai vonatkozásában. „A gyűlöletkeltés legszélsőségesebb, már ténylegesen bekövetkezett kártékony hatását bizonyító történelmi és jelenkori tapasztalatok mellett figyelembe kell venni azokat a mindennapi veszélyeket is, amelyek a gyűlölet felkeltésére alkalmas nézetek, eszmék korlátok nélküli kinyilvánításával járnak. E megnyilvánulások akadályozzák, hogy az emberek bizonyos közösségei harmonikus kapcsolatban éljenek más csoportokkal.” (AB) Az Smtv. 17. § (1) bekezdése szerint már önmagában annak a médiatartalomnak a közzététele is jogsértő, amely gyűlöletkeltésre – a fentiekben idézett fogalmi meghatározások szerint az ellenséges érzelmek felkeltésére – alkalmas. Nem tényállási elem tehát, hogy a gyűlölet érzete a közönségben valóban kialakuljon, és ebből következően még kevésbé az, hogy a megtámadott közösséget tényleges – fizikai – sérelem vagy fenyegetés érje. (Médiatanács)

28 „Akkor minősülhet továbbá egy tartalom kirekesztőnek, ha annak kinyilvánítója arra törekszik, hogy az adott közösség tagjait valamilyen módon megakadályozza abban, hogy alkotmányos jogait érvényesíthessék, illetőleg ezt számukra megnehezítse, úgy, hogy a közzétett vélemény nem minősül gyűlöletkeltésre alkalmasnak. Az ilyen szándék végső soron az adott közösség tagjainak a mindenki mással egyenlő mértékben megillető méltósághoz való joga érvényesülését, érvényesíthetőségét ássa alá.” „A Médiaszolgáltató nyilatkozatával ellentétben a „kiemelkedő és követendő példaként” megjelenített roma férfi bemutatása nem árnyalta kellőképpen a műsorkészítők által sugallt cigányságképet. A „Tudós”-nak csúfolt férfi éppen a cigánysággal kapcsolatos sztereotípiákat erősítette, amikor elmondta, hogy a helyiek azért haragszanak rá, mert eljár dolgozni, és panaszkodott, hogy őt is többször meglopták. A műsorszámban szereplő, fent említett férfi szavaihoz a riporter fűzte hozzá, hogy „Sajnos kevesen gondolkodnak így a cigányok közt. Ezt már a megyei vajda mondja.” Azaz, kétségtelenül szerepelt az összeállításban az a megállapítás is, miszerint vannak szorgalmas, nem bűnözésből élő cigányok is, de a műsorszám egészének üzenete mégis azt sugallta, hogy a roma közösség túlnyomó többsége nem ilyen. Ezen tartalmak a műsor egész felépítését, szerkesztési módját figyelembe véve könnyen arra az eredményre vezettek, hogy a roma közösséget – de legalábbis annak túlnyomó részét – a bűncselekményekért felelős, homogén csoportként kezelje a néző, illetve a közvélemény. Ez utóbbi lehetséges hatást erősítheti az a tény is, hogy a pozitív mintaként szolgáló megszólalók (megszólalások) minden esetben a cigányság egészéről alkottak negatív véleményt.”

29

30 M1 2012. március 7. Pesty Fekete Doboz A cigány-magyar együttélés című dokumentumfilmje
924/ (V. 23.) A Médiatanács a műsorszám hatósági ellenőrzését követően úgy döntött, hogy nem indít eljárást a műsorszámmal kapcsolatban az alábbi indokok alapján: „A műsorszám az emberi méltóság megsértése mellett nemcsak a gyűlöletkeltésre, hanem kirekesztésre sem volt alkalmas a roma közösséggel szemben, hiszen eleve nem annak egészét, hanem csak egy részét állította be negatív színben, az elítélendő jelenségeket pedig nem faji alapon ítélte meg, illetve nem a közösség kulturális beállítottságának tudta be (tekintettel a jelentős számban felmutatott pozitív példákra is)”. A műsor kapcsán az Alapvető Jogok Biztosa is vizsgálódott. Jelentésében a médiahatóság álláspontjával ellentétes eredményre jutott: „A filmmel kapcsolatosan az egyik legaggályosabb körülmény, hogy roma emberek mondanak negatív értékítéletet a roma közösségről. Ez ugyanis a többség számára még hitelesebb, még inkább sztereotípia-erősítő hatású.” A Médiatanács formálisan vizsgálta ugyan az ügyet, de nem volt figyelemmel a műsorszám kontextusát adó szociológiai, szociálpszichológiai és médiatudományi szempontokra és körülményekre…nem őrködött az egyenlő méltóság érvényesülése felett.”

31 Az ombudsman a jelentésében a feltárt alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságok orvoslására kérte fel a Médiatanács elnökét. „..tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Médiatanács fokozott szakmai gondossággal, a vonatkozó szakirodalmi megállapítások és emberi jogi standardok figyelembevételével járjon el a jövőben, a kiszolgáltatott csoportok egyenlő méltóságának védelme érdekében folytatott alapjogvédelmi feladatának gyakorlása során, különös tekintettel azokra a társadalmi kérdésekre, ahol a probléma érzékeny jellege a közbeszédtől jelentősen eltérő, azonban az alapjogi mérce alapján megfelelő megközelítést tesz szükségessé.” Alapvető Jogok Biztosának Jelentése az AJB-3395/2012. számú ügyben

32 A Magyar Hírlap nyomtatott és online verziójában 2013
A Magyar Hírlap nyomtatott és online verziójában január 5-én megjelent „Ki ne legyen?” című írás 802/2013. (V.8.) számú határozatában megállapította a 17. § (1) (2) megsértését és 250 ezer forint bírsággal sújtotta. Az írásban a lap publicistája – egy súlyos bűncselekmény apropóján - a roma kisebbség „jelentős részét” bűnözésre hajlamos, kriminalizálódott, a társadalmi együttélés normáit elvető, Magyarország törvényeit rutinszerűen sértő, emberhez nem méltó viselkedést produkáló csoportként mutatta be. „A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik”. „Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!” A Médiatanács szerint a cikkben kifejezett vélemény alkalmas volt a roma közösséggel szembeni gyűlölet keltésére, még akkor is, ha az nem a közösség egészére, „csak” jelentős részére vonatkozott. A „jelentős rész” ugyanis olyan általánosítás, amely a közösség egészére visszahat. A hatóság emlékeztetett rá, hogy ha az adott médiatartalom csak a közösség valamely tagjára, tagjaira vonatkozik, úgy nem lehet alkalmas a közösség egészével szembeni gyűlölet felkeltésére, de ha a sérelmet szenvedett csoportra, abban az esetben igen. Ráadásul a szerző a megoldásnak a megtorlást, az erőszakot, az önbíráskodást tartja, ami a demokratikus jogrenddel összeegyezhetetlen

33 Az ügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a cikk szerzője ellen közösség elleni izgatás miatt tett feljelentést, a Médiatanács pedig megállapította a gyűlöletkeltő, kirekesztő tartalom közzétételét tiltó médiaigazgatási szabály megsértését. „A Médiatanács leszögezi, hogy az Smtv.-beli „gyűlöletkeltés”, valamint a Btk.-beli „gyűlöletre uszítás” tilalma megítélése szerint azonos tényállásokat határoz meg, azaz a vizsgált tartalom megítélése azonos mérce szerint történik. Ugyanakkor, tekintettel a büntetőjog és a közigazgatási jog eltérő dogmatikai rendjére és felelősségi szabályaira, a jogsértés (bűncselekmény) megállapításának feltételei jelentősen eltérnek. (????) A gyűlöletbeszéd büntetőjogi és a közigazgatási jogi tilalma tehát részben párhuzamosan halad, de ez nem jelenti azt, hogy amely tartalom az egyik jogág szerint jogsértő, az a másik szerint is az lesz, és megfordítva: a jogsértés hiánya az egyik jogágban nem jelenti automatikusan a felelősség alóli mentesülést a másik szabályai alapján.”

34

35 Pörzse: „József, itt van?”
József: „Igen, itt vagyok, jó estét kívánok, szeretettel köszöntöm, Sándor, örülök, hogy tudunk beszélni, és minden egyes nézőt, aki ezt a műsort nézi, üdvözlök. Hát én rettenetesen el vagyok – őszintén szólva – keseredve és borzalmasan fel vagyok háborodva ezen a parlamenti történelmen. Én az eredeti mondandómat egy kicsikét módosítanám, és megpróbálom moderálni magam, bár nagyon nehéz lesz. Megjelent az az SMS, amit felolvasott először, ugye, hogy a komcsikra vérdíj. Ezek nem kommunisták, ezek közönséges, népellenes csavargók. Ezek olyan messze vannak a kommunistáktól, mint Makó Jeruzsálemtől. Ezek népellenes, közönséges csavargók, lefizetett állapotban. Ezeket nem érdekli a nép, ezek megnyomják a gombot, a nép meg nagy ívben – most bocsánatot kérek a kifejezésért – levagyunk nagy ívben szarva, sajnos. Na most az a helyzet, hogy ez egy szomorú dolog, hogy most itt a pénzünket gyakorlatilag elviszik, és egy másik SMS-t olvastam az előző részben, hogy ugye, ha pesti vagy, gyere ki közénk. Hát isten bizony mondom, 70 éves vagyok, de ha Pesthez 50 km-en belül laknék, nem tudom milyen, még gyorshajtást is vállalnék, és elmennék, de azt előre megígérem, Sándor, itt most esküt teszek maga előtt, és majd vonjon felelősségre, ha oda kerül a sor. Ha oda kerül a sor, hogy ezeket lámpavasra kell szedni, vagy kalasnyikov elé szedni, az első sorban megyek, nem bánom, ha én leszek a második, akit agyyonlő a rendőr. De hogy kettőt előtte agyonlövök ezekből a képviselőkből, az biztos isten.” Pörzse (arcát kezébe temetve): „Jaj, József, egyszerűen elkeserítő, hogy 2008-ban ilyenről beszélgetünk, nem?” József: „ Egyébként a múltkor, mikor beszélgettünk, egy SMS-ező hallgató az azt írta, hogy fölmegyek Pestre, megszámolom, hány kandeláber van. Úgy várom a válaszát a komának, bizony isten mondom.…mert már remegek az idegtől. Ígérem, még fogunk találkozni, de nem ilyen borzalmas állapotban.” Pörzse: „Azért az unokákkal szemben van még feladat, úgyhogy azt tegye meg! Ettől a kandeláber dologtól pedig hivatalos minőségemben elhatárolódom, jó?”

36 Az Országos Rádió és Televízió Testület hivatalból indított vizsgálat alapján meghozott határozatában megállapította, hogy az Echo TV Kibeszélő című műsorának 2008. február 11-i adása alkalmas volt arra, hogy a politikusok, országgyűlési képviselők egy csoportjával, a kormánypárti képviselőkkel, sőt az érintett politikai oldalon állók összességével szemben gyűlöletet keltsen. A vizsgált műsorban az indulataitól fűtött néző az értelemre ható – akár radikálisan kritikus hangvétellel is jogszerűen kifejthető – érvek helyett olyan szélsőséges megjegyzésekre ragadtatta magát, amelyek az érzelmek felkorbácsolására irányultak azzal, hogy a betelefonáló a kormánypárti képviselők „lámpavasra szedésének“, „kalasnyikov elé szedésének“, illetve „agyonlövésének“ helyeslésén túl, ebben még személyes részvételére is ígéretet tett. A műsorszolgáltató felelősségét ezzel összefüggésben nem a gyűlölködő megszólalás maga, hanem az alapozza meg, hogy a szóban forgó vélemény teljes egészében, akadálytalanul juthatott el a nézőkhöz, a műsorvezető nem állította meg a gyűlölködés kifejtésében a heves indulatoktól vezérelt hozzászólót, és a későbbiek során sem enyhítette az elhangzottak gyűlöletkeltő hatását.

37 Echo tévé – A nép hangja - 2008.02.14.

38 Echo Tv – A nép hangja Az Echo Tv február 14-ei A nép hangja című műsorában Kubínyi Tamás műsorvezető kijelentette, hogy: „akik ’56-ban akasztottak, az a baloldal”. Ezzel a kijelentéssel a 866/2008. ORTT határozat szerint megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdését. Az indoklásban az szerepelt, hogy: „[a] műsorvezető hangsúlyozásából egyértelműen kitűnt, hogy ezzel kapcsolatos ellenvéleményt nem fogad el, mint ahogy a műsor vendégei részéről ellenvélemény nem is hangzott el, sőt a műsorvezető megerősítő kérdésére helyeseltek.” „A konkrét esetben azonban nem álláspont ütköztetés történt, hanem a műsorvezető – kérdésnek álcázva ugyan – sarkosan leegyszerűsítő, baloldali érzelmű embereket sértő álláspontot fogalmazott meg.” Tehát ebben az esetben is a műsorvezető magatartása volt az, mely tartalmazta a jogsértő kifejezést.

39 Bazi roma lagzi

40 Roma kisebbség megsértése – TV2 Bazi nagy roma lagzi (2003. március 30
Az ORTT 367/2003. (IV.9.) számú határozatában elmarasztalta a TV2 Bazi nagy roma lagzi c. műsorszámát a médiatörvény 3. § (3) bekezdésének megsértése miatt. Szankcióként pedig 30 percre felfüggesztette a műsorszolgáltatási jog gyakorlását. A médiatörvény 3. § (3) bekezdése szerint „a műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére” Az Irigy hónaljmirigy csoport paródiasorozatának epizódja a roma kisebbség életét mutatta be. Maga a paródiasorozat nagyon népszerű, nézettsége alapján a heti TOP 10 állandó szereplője. A műsorszám alapötlete elsősorban két játékfilmre épült: a Bazi nagy görög lagzi c. amerikai filmből a címet és a poénok forrását, Kusturica a Macskajaj c. filmjéből pedig a karaktereket vette át. Az amerikai filmet is érték vádak a bemutatása után, azért mert sztereotípiák mentén mutat be egy etnikai csoportot, romantikus vígjátékként sokkal finomabban, érzékenyebben közelített a témához, mint a Bazi roma lagzi, továbbá a történet inkább a különböző kultúrák közötti hídépítésről szólt és nem a kibékíthetetlen különbségeket állította a középpontba. Kusturica filmje a roma világot mindvégig egy etnocentrizmustól mentes kultúrantropológus szemüvegén keresztül láttatja, ezért az általa ábrázolt világban minden a helyére került, mindennek értelme volt. A romák a filmben nem homogén masszaként, hanem egy dinamikus közösség tagjaiként kerültek a vászonra, ahol minden egyes szereplő külön egyéniségnek számított, és nem egy negatív jegyekre lecsupaszított karaktertípus megtestesülésének.

41 A paródia sztereotíp formában mutatta be a cigány kisebbséget, az etnikum állandó jellemzőinek számítottak a deviáns viselkedésformák, mint a prostitúció, a vagyon elleni bűncselekmények, a drogfogyasztás, továbbá a szexuális túlfűtöttség, a restség és a hedonizmus. Ez a bemutatás azért káros, mert hozzájárulhat a romákkal szemben táplált előítéletek elmélyüléséhez és a diszkrimináció legitimitásához. A magyar társadalomban a romákkal szemben táplált előítéletek egyébként is olyan gondolati sémákat képviselnek, amelyek szinte kitéphetetlenek az emberek tudatából, az erre való ráerősítés megnehezítheti a romákkal szembeni negatív, sztereotípiákra épülő viselkedési normák felszámolását. A humoros forma egyrészt könnyen emészthetővé teszi a közvetített mondanivalót, még inkább fokozza a nézőkre gyakorolt hatást, másrészt elvonja a nézők figyelmét az abban megjelenő tartalom esetlegesen sértő, kirekesztő jellegéről. A kulturális különbségek túlhangsúlyozása téves perspektíva, mivel mellettük eltörpülnek azok a szociális problémák, amik a romákat a társadalmi normákkal ellentétes életvezetési formák kialakítására kényszerítik. A romakérdés e formában való tárgyalása olyan kommunikációs struktúra kialakulásához vezet, amely a meglévő rögzült „társadalmi mítoszok” erősödéséhez járulhat hozzá A „társadalmi mítoszok” pedig elkendőzhetik a valóságot, megakadályozhatják a probléma tényszerű interpretációját, és a valós megoldási módozatok kialakulását.

42 „negatív” megnyilvánulások
Sláger Rádió – Bumeráng szeptember 20. kezdési idő beszélő „negatív” megnyilvánulások címzett 8:16:10 műsorvezető I. „Hogy lehet valaki ilyen barom állat!” a rendezvény szervezői 8:17:36 egy napilap címoldala „Hülyék vagytok?” (lapcím idézet) városatyák 8:20:24 „Pofozzuk meg a bicikliseket!” kerékpárosok 8:21:59 „Fognék egy ilyen biciklistát, beraknám a garázsomba az autómmal együtt, és elindítanám a motort.” biciklisek 8:36:46 hallgatói üzenet „Én az Andrássy úton lakom 25 éve, de tele van a tököm, hogy az összes rendezvényt itt kell szervezni: Autómentes nap, buzik, parádé, tüntetések, bringás vonulás stb.” 8:39:15 műsorvezető II. „A biciklisták most már ezerfelé gátolnak.” 8:40:10 „Ezt tutira valami köcsög városházi honatya találta ki…” városházi kerékpáros képviselők 8:40:28 „Most mentem végig a biciklis úton hat tonnával, és a …va anyátok!” 8:40:40 „Benzinbe az agyukat, hadd élvezzék a luxust!” Levegő Munkacsoport 8:41:17 „Csütörtökön teletankolom a tuning Zsigulimat, és reggeltől estig körbe-körbe járkálok a Felvonulási téren, szíjátok a gázomat, vazze!” kerékpárosok, résztvevők 8:42:59 „Biciklisek ellen legjobb a dobermann, az enyém mindig kinézett a letekert ablakon és hangosan a bringás nyakába lehelt.” 8:43:36 „Ki az, aki ennek örül, maximum az a néhány hülye biciklis.” 9:03:14 „Nem keresek sokat, de a 12 liter fogyasztású autómat hétezres fordulaton fogom a kordonon átküldeni.” 9:03:53 műsorvezető III. „Aki ilyesmivel foglalkozik (ti. környezetvédelem), most tényleg nem akarok csúnyát mondani, de ezek általában elég sebesült és eléggé perifériára szorult emberek.” környezetvédők általában

43 3. § (3) - gyalázkodás Sláger Rádió – Bumeráng szeptember /2008. ORTT határozat Minősítés: 3. § (3) megsértése Szankció: 10 perc felfüggesztés „A műsor vitatott szegmensében egyértelműen negatív hangulatkeltés folyt, amit a műsorvezetők a hibás tényállításoktól, illetőleg a túlzó általánosításoktól sem mentes véleményük megfogalmazásával folyamatosan és fokozatosan tovább gerjesztettek és ami elsősorban az Autómentes nap résztvevőit, és ezen keresztül az összes biciklist, illetőleg tágabb értelemben a rendezvény szervezőit és a környezetvédőket is negatív színben tüntette fel.” „mondanivalójukat sűrűn átszőtték az e csoportokat, közösségeket illető pejoratív jelzőkkel.” „A szegmensben elhangzott konkrét, a biciklisek ellen irányuló tettlegességre történő felszólítás is, és az egyik műsorvezető jelezvén a témával kapcsolatos indulatát azt is kifejtette, hogy saját maga már egy biciklis fizikai megsemmisítésére is hajlandó lenne, annak elgázosítás révén.” „A beolvasott hallgatói üzenetek hangvétele is jobbára a műsorvezetők által képviselt álláspontot támasztotta alá, igaz ugyan, hogy a megerősítéseket és a kritikákat tartalmazókat egyaránt felolvasták.”

44 Az ORTT alapjogi oldalról vizsgálta meg a fenti esetet, és arra a következtetése jutott, hogy a szerkesztői szabadság – tágabb értelemben a véleménynyilvánítás szabadsága – korlátjaként meghatározott, az Rttv. 3. § (3) bekezdésében megfogalmazott közösségek méltósága sérelmének tilalmába ütköztek a műsorszámban elhangzottak, azaz a műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség – jelen esetben a biciklis felvonulók, illetve környezetvédők csoportja –, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A Sláger Rádió bírósághoz fordult a Testület határozatával szemben és kérte annak felülvizsgálatát. Az I. fokú ítélet megállapítása szerint a biciklisek nem alkothatnak kisebbséget, mert nincs az adott embercsoportot összetartó és rá jellemző, alkotmányban, vagy nemzetközi szerződésben elismert emberi vagy alapjog, és nem a közös történelmi hagyomány, a nyelvi, ideológiai hagyományok, avagy hitbéli meggyőződés alakította „kisebbségi”csoporttá őket. Mindezek alapján az ORTT nem minősíthette a fenti esetet az Rttv. 3. § (3) bekezdésének megsértéseként, ezért az I. fokú bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte.

45 Az ORTT az I. fokú ítélet ellen fellebbezést nyújtott be
Az ORTT az I. fokú ítélet ellen fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében előadta, hogy az alapjogi rendelkezéseket megvizsgálva az Rttv. 3. § (2) és (3) bekezdése nem határozza meg, hogy a kisebbség milyen fajta kisebbség – hanem általában véve védelemben részesíti az adott helyzetben adott relációban kisebbségbe kerülő embercsoportokat (nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek). A törvény indoklása sem tartalmaz arra vonatkozóan információt, hogy a jogalkotó szándéka vajon mire irányult: csak a közös történelmi hagyománnyal, a nyelvi, ideológiai hagyományokkal, avagy hitbéli meggyőződéssel rendelkezőket tekinti kisebbségnek, vagy ezen túlmenően, egyéb szempont szerint szerveződő csoportokat is. A biciklisek, környezetvédők nem általában véve számítanak kisebbségnek, hanem azon az adott napon, adott esemény (Autómentes Világnapon előre bejelentett biciklis felvonulás) kapcsán, mint sajátos azonosságtudattal rendelkező közösség, a többséghez viszonyítva tekinthetők kisebbségnek. A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az I. fokú bíróság ítéletét, és a Sláger Rádió keresetét elutasította. Az ítélet indoklásában osztotta az ORTT fellebbezésében foglaltakat, kiegészítve azzal, hogy a kisebbség, mint fogalom, valamilyen rendező elv szerint csoportba tömörülő emberek összessége, és ilyen értelemben kisebbségnek számítanak például adott esetben a vadászok, horgászok mint sporttársak is, vagy a perbeli esetben a környezetvédő biciklisták is. A Sláger Rádió a Legfelsőbb Bíróságra felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a II. fokú döntés ellen, azonban a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a II. fokú ítéletben foglaltakat.

46

47

48 Hazai iszlám csoport beperelte az ATV-t

49 A „700-as Klub” információs magazinműsor, mely az amerikai társadalom problémáit elemzi
a „keresztény hagyomány szemüvegén” keresztül. A műsorvezetők – Terry Meeuwsen, Kristi Watts és Pat Robertson - a műsorban megjelenő hírek mindegyikét kommentálják. Az eljárás alá vont műsorszámban 23 óra 22 perckor Pat Robertson, a műsorvezető a következő módon konferálta fel Gary Lane Jeruzsálemben készített riportját: „Váratlan, elhallgatott tragédia. Több ezer keresztény kényszerül elhagyni a Közel-Keletet az őket ért erőszak, üldözések és gazdasági nehézségek miatt. Sokan még a Szentföldről is elköltöznek a kereszténység szülőhazájából.„ Pat Robertson: „Ez tényleg tragédia, ami történ Betlehemben. Mikor néhány éve ott voltam, beszéltem az ottani polgármesterrel, aki keresztény volt. Betlehem keresztény kisváros volt, de Jasszer Arafat után szisztematikusan üldözték őket és zavarták el úgy, hogy az arányuk 80%-ról 10%-ra csökkent. Kristi Watts: „Fáj a szívem, ahogy látom ezt a történetet. Nemcsak a vallási üldözés miatt, hanem mert ez az ő földjük, az ő otthonuk, az ő történelmük és menekülnek.” Pat Robertson: „Igen. Nézd meg Egyiptomot és a többi környező országot! Mindenhol nagyon hevesek a keresztény emberek elleni üldöztetések és vannak, akik még a béke vallásaként beszélnek az iszlámról.”

50 „… a műsorszám készítői, így különösen a műsorvezetők, a tényeket figyelmen kívül hagyva sztereotip, intoleráns és kirekesztő módon közelítettek az iszlám valláshoz, illetve annak követőihez egy olyan esemény kapcsán (keresztények elvándorlása a Szentföldről), amelynek előidézéséhez a romló gazdasági körülményeken kívül a másik két nagy vallás (zsidó és iszlám) közötti állandó konfliktus is jelentősen hozzájárul. Az előzőekre tekintettel kijelenthető, hogy a műsorvezető (Pat Robertson) etnocentrista megnyilvánulása erősíthette az iszlámmal szembeni előítéleteket és sérthette a muzulmánokat. A Médiatanács álláspontja szerint az iszlám vallással kapcsolatban olyan kijelentések („és vannak, akik még a béke vallásaként beszélnek az iszlámról”) hangzottak el a műsorszámban, amelyek az iszlám és az erőszak összefonódására utaltak. Ez pedig alkalmas lehetett arra, hogy – egyoldalú sztereotipizálás révén – a nézők gondolataiban összekösse az iszlám, mint vallás, így a muszlim emberek és az erőszakos magatartás, vallási üldözés fogalomkörét. A műsorvezetői kijelentés: „Egyiptomot és a többi környező országot” szintén azt a kört pontosította, amelyre nézve ezek az elítélő kijelentések elhangzottak.

51

52 A márciusban induló új műsorstruktúra egyik különlegessége, hogy Stahl Judit, aki 2002 augusztusától szüneteltette tévés szereplését, újra látható lesz a csatorna műsorában. Stahl mindjárt két arccal tér vissza a képernyőre: Stahl konyhája című főzőcskeműsorában, melyet saját otthonában forgatnak, a "reális gasztronómia" irányelvét követve süt-főz családjának; míg a Micuko című álinterjú-sorozatban japán riporternőnek öltöztetve hírességeket faggat, illetve ejt át.

53

54 ORTT: nem japángyűlölő a Micukó
Index Elutasította az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága Balsai István MDF-es képviselő beadványát, amelyben a honatya a tv2 elmarasztalását kérte a Micukó című műsor miatt. Sem szándékában, sem eredményében nem alkalmas a Micukó arra, hogy a magyar társadalomban negatív előítéleteket alakítson ki a japánokkal, a japán kultúrával szemben - áll az ORTT Panasztbizottságának közleményében. A testület Balsai István MDF-es országgyűlési képvise4lő beadványára reagált. Balsai azt kérte az ORTT-től, marasztalja el a tv2-t Stahl Judit Micukó címmel sugárzott álinterjúsorozata miatt, amelyben a műsorvezető japánnak maszkírozva a bolondját járatja ismert magyar közszereplőkkel. A bizottság álláspontja szerint Stahl műsora csupán igyekszik szokatlan helyzetbe hozni az interjúalanyokat, amihez valóban sztereotip elemeket használ, s ezek "egyedileg és esetleg" sérthetik egyesek személyes érzékenységét. A Micukó - a tv2 egyéb saját gyártású műsoraihoz hasonlóan - szünetel a nyáron, őszi újraindításáról még nincsen végleges döntés. Az álinterjúsorozata a csatorna tavasszal bemutatott újdonságai között viszonylag jól szerepelt, nézettsége több alkalommal meghaladta az egymilliót.

55